Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)

1925-12-24 / 176. szám

1925 december 24. DHLMAQYARORSZAO Az olvadás miatt komoly árviz-veszedelem fenyegeti Gyulát. Megáradt a hármat Kőrös. Gyula, december 23. A két nap óta tarló rohamos olvadás és a mai felhöszakídásszerü sággal karöltve sürgőién gátakat emeltek o veszedelmesen növekvő vlz elé. Délután négy esőzés annyira megduizasztotta a három Kőrös órakor a ti« hirtelen apadal kezdett és este vizét, hogy Gyula és környéke komoly árvíz­veszedelembe került. Ma délután a Fehér-Körös vízállás« már olyan magis volt, hopy mindössze kilenc cm -rel ma­radt alatta az 1919 ilci nagy árvíz vízállásá­nak. A hatóságok a veszélyeztetett területekre több ezer embert vezényeltek ki, akik a katona­nyolc óráig 36 cm.-es apadás mutatkozott. A hirtelen apidásbói arra következtetnek, hogy u viz valahol román területen gátat szakított Délután hat ónkor a Fekete- és a Sebes-Körös is apadni kezdett, ugy hogy a közvetlen vesze delem múlófélben van. Kornádi mellett az árviz elöntötte a kenderkikészitő gyárat. Az éjszakul órákban azt a megdöbbenést keltő h rt táviratozzák a Dilmagyarországnak, hogy a Sebes-Körös, amely a három közül a legjobban meg«radt, Kornádi község (Bihar mtgye) mellett átiörte a gátakat. Az ár mint­egy 70—80 méteres távolságon ömlött át hihe­tetlen etövel az átszakadt töltésen. A gátizikaaás közvetlenül a vasuli töliét mellett következett be, azon a ponton, ahol a kendet kikészítő gyár áll. Az árvíz hihe'etlen etövel és sebességgel terjedt és még mielőtt bármilyen komoly mentési munkára lehetett volna gondolni, behatolt a gyárépületbe és el­öntötte az egyes műhelyeket. Aionnal megkezdték a mentéli munkál«tokat de nem rendeszek megfelelő számú emberrel Az állatokat és a felhalmozott áru egyriszi sikerüli megmenteni, de a gyárai nem tudták eltorlaszolni az árviz elől. A gyár vezetősége azonnal segitőcsapatokat kért, amelyek az él­szakai órákbin valószínűleg már megérkeztek és te jes erővel megkeidték a munkát a pusztulái megakadályozására. iininin: A vitriolos merénylet áldozatának állapota szerdán lényegesen javult. A szerencsétlen rendőrtanácsos súlyos égési sebeket is szenvedett. — A szem­klinikáról átvitték a belgyógyászatra. Városszeríe megdöbbenést keltett íz a vit­riolos mer én* let, amelyet Hajós Q|özöné kö­vetett el H. L. rendőrtanácsos ellen. Az ideg­beieg kenyetes leány, mint ismeretes, orvul megtámadta H. L. rendörtanácsost Royal­izáliúbeli lakásán és egy üveg vitriollal leön­tötte a szerencséttea tanácsos arcát, akit súlyos sxetr,sérüléseivel először a szemklinikára szállí­tották. Hajós Győzőnél a merénylet u án azon­nal őrizetbe vették, kihallgatásának eredményé­ről azonban semmi sem szivárgóit ki a rend­őrség titkolódzása miatt. A szemklinikán, ahová a rendőrtanácsost be­szállították, sürgős operációt hajtottak végre, amelynek eredménye folytán a kezelőorvosod remélik, hogy a rendőrtanácsos szemevllágát megmentik. A sulyot szemsérQlésekrn kirűi 8 readőrtanácsos egész arcát égési sebek boritják, ugy hogy a kedvező kimenetelű szemoperáció után a belgyógyászati klinika vette ápolás alá. A belgyógyászati klinikáról nyert ériesülé­sünk szerint a szerencsétlen sorsú rendőrtaná­csos állapota óráról-órára javai, ugy hogy lá­tását már részben visszanyerte s amellett mély égési sebei is gyógyulnak, ugy hogy a klinika orvosai szerint egy-két hét leforgása alatt már elhagyhatja a klinikát. A vihar ledöntötte az Eiffel-torony rádió-antennáját. (Budapesti tudósttónk telefonjelentése.) Páris­ból jelentik: Az elmúlt éjjel, mint jelentettük, óriási vihar vonult végig egész Franciaorszá­gon, amely Párisban ledöntötte az Eiffel­torony nagy rádió-antennáját. A vihar óriási károkat okozott. Bordeauxban az összes parti vendéglők és fürdőtelepek elpusztultak. A hajók a kikötőkbe nem tudnak befutni, illetve kiindulni. Szerda délután még mindig nem lehetett Ítéletet hozni a Gallovich—DMKE-per ben. Sxécsényi dr. ujabb bizonyítási indítványt tett. — „Et akarják húzni az ügyet." A Gallovich—DMKE- féle hónapok óta húzódó milliárdos per szerdán nyolcadszor került tárgya­lásra a bíróság elé, anélkül, hogy a homályos perben a tisztulási folyamat egy lépéssel is előre­haladt volna. A legutóbbi, szeptember 19 én tar­tott tárgyaláson a bíróság bizonyítás kiegészítését rendelte el és harminc nap leforgása alatt köte­lezte a DMKE t arra, hogy Gallovich működé­sére vonatkozó összes kifogásait előterjessze. A tárgyalás elnapolása után egy nappal a DMKE, mint ismeretes, rendkívüli közgyűlést hivott össze, amelyen a DMKE Gallovichot megfosztotta állá sától. Az elbocsátó határozatot Gallovich Jenő fő­titkár nem felebbezte meg a polgármesterhez, mivel nem ismerte el a közgyűlésnek ezt a fe­gyelmi jogát, amelynek nyoma sincsen az egye­sület alapszabályaiban. A szerdai ismételt főtárgyalásra a megjelent fe­lek ítéletet vártak. Különösen Gallovich Jenő re­ménykedett abban, hogy Vadász Lajos dr. járás­bíró végre ítéletet hoz, mert az eddigi tárgyalások folyamán észrevehető volt, hogy a DMKE min­dent elkövet, hogy a döntést elodázza. A tárgyalas kezdetén azonban már nyilvánvalóvá vált, hogy ítélet ismét nem lesz, amidőn az Ítél­kező bíró megkezdte ismertetését a per történeté­nek és egyes vitás kérdésekre felvilágosításokat kért a személyesen megjelent felektől, kiket Palócz Sándor dr., illetőleg a DMKE részéről Szécsényl István képviseltek. A vitás kérdések közé tartozott, hogy a DMKE alapszabályaiban a főtitkári állás véglegesnek te kinthető-e, avagy csak öt esztendei időtartamú és hogy az egyesQlet autonómtájának felfüggesztését a főtitkár magaviselete okozta-e? * A kérdések megvilágításának során Klug Péter elmondotta, hogy abban az időben a DMKE gyű­lések nem foglalkoztak mással, mint a Gallovich­üggyel, ugy hogy ezen állapotot a miniszter végre megelégelte és felfüggesztette a DMKE autonó­miáját. Gallovich kijelenti, hogy 6 sohasem forszírozta saját ügyét, Scossa Dezső tanfelügyelő akart beülni állásába s ö azért tartotta mindig napi­renden az ügyet. — Én a felfüggesztésem és régebbi működésem alatt sohasem vállaltam más állást, mert hittem és reméltem igazságom diadalrajutásában. Szécsényi István dr.: Ha Gallovich a DMKE­palotát magának akarja, mi azt is odaadjuk, ha a magyar kultura is odaadja neki. Gallovich Jenő: Én csak a becsületemet követe • lem, mert mfgrágalmaztak és állásomból elbo­csátottak. Dr. Vadász Lajos bíró: Az aiperes áltat becsa­tolt elbocsátási határozatban nincsenek indokok. Nincs az erőteljesen kidomborítva, hogy Gallovich fenő miért leti alkalmatlan a főtitkári állásra. Dr. Szécsényi válaszában kérte az autonómia fel­függesztését elrendelő miniszteri vizsgálat jegyzö­könyveinek beszerzését, amelyekből megállapíthatók volnának mindazok a szabálytalanságok, amelyeket Gallovich, főtitkári működés alatt elkövetett. El­mondja még Szécsényi István, hogy Gallovich a DMKE vagyonából maga utalt ki magának pén­zebet és aláírásokat is hamisított. Gallovich az elhangzott kijelentésre, magából kikelve Szécsényi felé kiáltotta: — Maga a hamisítói — Kikérem magamnak. Nincs joga beleszólni a tárgyalás menetébe, amikor képviselőjével jelent megl Vadász biró a kirobbant szenvedélyeket alig tudta lecsillapítani s végül is Gallovichot rendre­utasította azzal, hogy a legkisebb közbeszólás el­hangzása után a tárgyalást berekeszti. Az incidens után elsőnek dr. Palócz Sándor Gallovich képviseletében szólalt fel és elmondotta, hogy a DMKE-nek nyolc hosszú hónap állott a rendelkezésére, hogy a kereset érdemi részét le­cáfolja. A DMKE a nyolcadik tárgyalás után sem tett semmit s így most már Ítéletet kér, mert im­máron már nevetségessé válik a per huzavonája. Dr. Szécsényi István ítélet előtt újbóli bizonyítást indítványoz. Bizonyítani kivánja, hogy Gallovich a budapesti fiók megszervezésénél sem teljesítette fcöteiezet'ségét s annak működése szabálytalan volt. Scossa Dezső és Zsíros Mihály kihallgatását kéri arra vonatkozóan, hogy Gallovfch az EMKE javára átjátszotta a DMKE részére gyűjtött pénzeket. Klug Péter erkölcsi szempontból ellenzi Gallovich követelésének megítélését. Gallovich Jenő: Én építettem a palotát, én hoz­tam f dél alá az épületet. Én most mm a pénzért, hanem a becsületemért harcolok. Dr. Szécsényi-. Mondjon le a pénzről és mi olyan elégtételt szolgáltatunk magának, amilyent csak akar. Gallovich Jenő: Hozzám már jöttek november első napjaiban ezen ajánlattal, hogy a DMKE minden erkölcsi elégtételt megad s fájdalomdíjul még 50-60 millió koronát is kapok ráadásul, de én ezt az ajánlatot nem fogadtam el. — Megtámadtak a iapok, az Uj Nemzedék ellen rágalmazási pert indítottam s most alkudozni akarnak velem becsületem kérdésében. A bíróság ezután délután öt órára halasztotta et a tárgyalást. A délutáni tárgyalás előtt már az volt a hely­zet, hogy a mai nap folyamán mégis ítéletre ke­rül sor ebben a milliárdos pörben, mert az ügy már megérett az ítéletre. Dr. Palócz és dr. Szécsényi között ekkor meg­egyezés jött létre, hogy lemondanak a perorvos­latok jogáról és Ítéletet kérnek az ügyben. Az utolsó pillanatban azonban Szécsényi István meg­változtatta magatartását, kijelentette, hogy nem vi­selheti magán ennek a lépésnek ódiumát a DMKÉ­vel szemben és ezért fentartja ujabb bizonyítási indiíványát, az ítélet meghozatalát pedig ebben a stádiumban nem kéri. Több alkalommal azután szenvedélyes vita ját­szódott le Gjllovich és Klug, illetve dr. Palócz és dr. Szécsényi között. Dr. Palócz kijelentette, hogy ebből a fényből azt a következtetést vonja le, hogy a DMKE, látva az ügy állását, mindenáron el akarja húzni az ügyet. Azért pedig, mivel Szécsényi nem tartotta be a megállapodást, ő is visszavonja azt az előterjesztést, hogy eláll a perorvoslatok jogától. Dr. Vadász bíró jegyzőkönyvbe vette ezt és megkérdezte még egyszer, hogv Szécsényi föntartja-e ujabb indítványát. Szécsényi igennel feleit, mire a biró ezeket mondotta: — Sokat nem várok ezektől az iratoktót. A bíróságra azonban nagy erkölcsi és anyagi fele­lősség nehezedik és ezért ezt a bizonyítást még elrendelem. De remélem ez utolsó lesz ... Nagyon régen húzódik az ügy ... — Nem tudom, biró ur, lehet, hogy lesz ujabb is, — szólt a DMKE képviselője. így a bíróság a kért iratok beérkezéséig el­napolta a tárgyalást és nyolc hónap multán most sem kerülhetett sor ítéletre. ­— Ausztriával való telefonbeszélgetések megkönnyítése. A magyar vidéki városok ed­dig Beccsel hétköznapokon csak esti hét órá­tól reggeli kilenc óráig válthattak közönséges telefonbeszélgetéseket, reggel kilenctől esti hit óráig a posta csík sürgős, vagy nagyon sür­gős beszélgetést fogadott el. A szegedi kereske­delmi és iparkamara felterlesxtésére 1926. évi január 1-től kezd re a kereskedelemügyi minisz­ter megengedi, hogy a magyar vidéki városok az osztrák városokkal hétköznapokon már dél­után 4 órától, ünnep- és vasárnapokon pedig egész ncpoa át folytaihatnak közönséges be­szélütéseket. 9P BORBUTOROK és mindennemQ kárpitosmunkák legolcsóbban WINTERNÉL {Sa^t™" ucci*

Next

/
Oldalképek
Tartalom