Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)
1925-12-24 / 176. szám
1925 december 24. DHLMAQYARORSZAO Az olvadás miatt komoly árviz-veszedelem fenyegeti Gyulát. Megáradt a hármat Kőrös. Gyula, december 23. A két nap óta tarló rohamos olvadás és a mai felhöszakídásszerü sággal karöltve sürgőién gátakat emeltek o veszedelmesen növekvő vlz elé. Délután négy esőzés annyira megduizasztotta a három Kőrös órakor a ti« hirtelen apadal kezdett és este vizét, hogy Gyula és környéke komoly árvízveszedelembe került. Ma délután a Fehér-Körös vízállás« már olyan magis volt, hopy mindössze kilenc cm -rel maradt alatta az 1919 ilci nagy árvíz vízállásának. A hatóságok a veszélyeztetett területekre több ezer embert vezényeltek ki, akik a katonanyolc óráig 36 cm.-es apadás mutatkozott. A hirtelen apidásbói arra következtetnek, hogy u viz valahol román területen gátat szakított Délután hat ónkor a Fekete- és a Sebes-Körös is apadni kezdett, ugy hogy a közvetlen vesze delem múlófélben van. Kornádi mellett az árviz elöntötte a kenderkikészitő gyárat. Az éjszakul órákban azt a megdöbbenést keltő h rt táviratozzák a Dilmagyarországnak, hogy a Sebes-Körös, amely a három közül a legjobban meg«radt, Kornádi község (Bihar mtgye) mellett átiörte a gátakat. Az ár mintegy 70—80 méteres távolságon ömlött át hihetetlen etövel az átszakadt töltésen. A gátizikaaás közvetlenül a vasuli töliét mellett következett be, azon a ponton, ahol a kendet kikészítő gyár áll. Az árvíz hihe'etlen etövel és sebességgel terjedt és még mielőtt bármilyen komoly mentési munkára lehetett volna gondolni, behatolt a gyárépületbe és elöntötte az egyes műhelyeket. Aionnal megkezdték a mentéli munkál«tokat de nem rendeszek megfelelő számú emberrel Az állatokat és a felhalmozott áru egyriszi sikerüli megmenteni, de a gyárai nem tudták eltorlaszolni az árviz elől. A gyár vezetősége azonnal segitőcsapatokat kért, amelyek az élszakai órákbin valószínűleg már megérkeztek és te jes erővel megkeidték a munkát a pusztulái megakadályozására. iininin: A vitriolos merénylet áldozatának állapota szerdán lényegesen javult. A szerencsétlen rendőrtanácsos súlyos égési sebeket is szenvedett. — A szemklinikáról átvitték a belgyógyászatra. Városszeríe megdöbbenést keltett íz a vitriolos mer én* let, amelyet Hajós Q|özöné követett el H. L. rendőrtanácsos ellen. Az idegbeieg kenyetes leány, mint ismeretes, orvul megtámadta H. L. rendörtanácsost Royalizáliúbeli lakásán és egy üveg vitriollal leöntötte a szerencséttea tanácsos arcát, akit súlyos sxetr,sérüléseivel először a szemklinikára szállították. Hajós Győzőnél a merénylet u án azonnal őrizetbe vették, kihallgatásának eredményéről azonban semmi sem szivárgóit ki a rendőrség titkolódzása miatt. A szemklinikán, ahová a rendőrtanácsost beszállították, sürgős operációt hajtottak végre, amelynek eredménye folytán a kezelőorvosod remélik, hogy a rendőrtanácsos szemevllágát megmentik. A sulyot szemsérQlésekrn kirűi 8 readőrtanácsos egész arcát égési sebek boritják, ugy hogy a kedvező kimenetelű szemoperáció után a belgyógyászati klinika vette ápolás alá. A belgyógyászati klinikáról nyert ériesülésünk szerint a szerencsétlen sorsú rendőrtanácsos állapota óráról-órára javai, ugy hogy látását már részben visszanyerte s amellett mély égési sebei is gyógyulnak, ugy hogy a klinika orvosai szerint egy-két hét leforgása alatt már elhagyhatja a klinikát. A vihar ledöntötte az Eiffel-torony rádió-antennáját. (Budapesti tudósttónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: Az elmúlt éjjel, mint jelentettük, óriási vihar vonult végig egész Franciaországon, amely Párisban ledöntötte az Eiffeltorony nagy rádió-antennáját. A vihar óriási károkat okozott. Bordeauxban az összes parti vendéglők és fürdőtelepek elpusztultak. A hajók a kikötőkbe nem tudnak befutni, illetve kiindulni. Szerda délután még mindig nem lehetett Ítéletet hozni a Gallovich—DMKE-per ben. Sxécsényi dr. ujabb bizonyítási indítványt tett. — „Et akarják húzni az ügyet." A Gallovich—DMKE- féle hónapok óta húzódó milliárdos per szerdán nyolcadszor került tárgyalásra a bíróság elé, anélkül, hogy a homályos perben a tisztulási folyamat egy lépéssel is előrehaladt volna. A legutóbbi, szeptember 19 én tartott tárgyaláson a bíróság bizonyítás kiegészítését rendelte el és harminc nap leforgása alatt kötelezte a DMKE t arra, hogy Gallovich működésére vonatkozó összes kifogásait előterjessze. A tárgyalás elnapolása után egy nappal a DMKE, mint ismeretes, rendkívüli közgyűlést hivott össze, amelyen a DMKE Gallovichot megfosztotta állá sától. Az elbocsátó határozatot Gallovich Jenő főtitkár nem felebbezte meg a polgármesterhez, mivel nem ismerte el a közgyűlésnek ezt a fegyelmi jogát, amelynek nyoma sincsen az egyesület alapszabályaiban. A szerdai ismételt főtárgyalásra a megjelent felek ítéletet vártak. Különösen Gallovich Jenő reménykedett abban, hogy Vadász Lajos dr. járásbíró végre ítéletet hoz, mert az eddigi tárgyalások folyamán észrevehető volt, hogy a DMKE mindent elkövet, hogy a döntést elodázza. A tárgyalas kezdetén azonban már nyilvánvalóvá vált, hogy ítélet ismét nem lesz, amidőn az Ítélkező bíró megkezdte ismertetését a per történetének és egyes vitás kérdésekre felvilágosításokat kért a személyesen megjelent felektől, kiket Palócz Sándor dr., illetőleg a DMKE részéről Szécsényl István képviseltek. A vitás kérdések közé tartozott, hogy a DMKE alapszabályaiban a főtitkári állás véglegesnek te kinthető-e, avagy csak öt esztendei időtartamú és hogy az egyesQlet autonómtájának felfüggesztését a főtitkár magaviselete okozta-e? * A kérdések megvilágításának során Klug Péter elmondotta, hogy abban az időben a DMKE gyűlések nem foglalkoztak mással, mint a Gallovichüggyel, ugy hogy ezen állapotot a miniszter végre megelégelte és felfüggesztette a DMKE autonómiáját. Gallovich kijelenti, hogy 6 sohasem forszírozta saját ügyét, Scossa Dezső tanfelügyelő akart beülni állásába s ö azért tartotta mindig napirenden az ügyet. — Én a felfüggesztésem és régebbi működésem alatt sohasem vállaltam más állást, mert hittem és reméltem igazságom diadalrajutásában. Szécsényi István dr.: Ha Gallovich a DMKEpalotát magának akarja, mi azt is odaadjuk, ha a magyar kultura is odaadja neki. Gallovich Jenő: Én csak a becsületemet követe • lem, mert mfgrágalmaztak és állásomból elbocsátottak. Dr. Vadász Lajos bíró: Az aiperes áltat becsatolt elbocsátási határozatban nincsenek indokok. Nincs az erőteljesen kidomborítva, hogy Gallovich fenő miért leti alkalmatlan a főtitkári állásra. Dr. Szécsényi válaszában kérte az autonómia felfüggesztését elrendelő miniszteri vizsgálat jegyzökönyveinek beszerzését, amelyekből megállapíthatók volnának mindazok a szabálytalanságok, amelyeket Gallovich, főtitkári működés alatt elkövetett. Elmondja még Szécsényi István, hogy Gallovich a DMKE vagyonából maga utalt ki magának pénzebet és aláírásokat is hamisított. Gallovich az elhangzott kijelentésre, magából kikelve Szécsényi felé kiáltotta: — Maga a hamisítói — Kikérem magamnak. Nincs joga beleszólni a tárgyalás menetébe, amikor képviselőjével jelent megl Vadász biró a kirobbant szenvedélyeket alig tudta lecsillapítani s végül is Gallovichot rendreutasította azzal, hogy a legkisebb közbeszólás elhangzása után a tárgyalást berekeszti. Az incidens után elsőnek dr. Palócz Sándor Gallovich képviseletében szólalt fel és elmondotta, hogy a DMKE-nek nyolc hosszú hónap állott a rendelkezésére, hogy a kereset érdemi részét lecáfolja. A DMKE a nyolcadik tárgyalás után sem tett semmit s így most már Ítéletet kér, mert immáron már nevetségessé válik a per huzavonája. Dr. Szécsényi István ítélet előtt újbóli bizonyítást indítványoz. Bizonyítani kivánja, hogy Gallovich a budapesti fiók megszervezésénél sem teljesítette fcöteiezet'ségét s annak működése szabálytalan volt. Scossa Dezső és Zsíros Mihály kihallgatását kéri arra vonatkozóan, hogy Gallovfch az EMKE javára átjátszotta a DMKE részére gyűjtött pénzeket. Klug Péter erkölcsi szempontból ellenzi Gallovich követelésének megítélését. Gallovich Jenő: Én építettem a palotát, én hoztam f dél alá az épületet. Én most mm a pénzért, hanem a becsületemért harcolok. Dr. Szécsényi-. Mondjon le a pénzről és mi olyan elégtételt szolgáltatunk magának, amilyent csak akar. Gallovich Jenő: Hozzám már jöttek november első napjaiban ezen ajánlattal, hogy a DMKE minden erkölcsi elégtételt megad s fájdalomdíjul még 50-60 millió koronát is kapok ráadásul, de én ezt az ajánlatot nem fogadtam el. — Megtámadtak a iapok, az Uj Nemzedék ellen rágalmazási pert indítottam s most alkudozni akarnak velem becsületem kérdésében. A bíróság ezután délután öt órára halasztotta et a tárgyalást. A délutáni tárgyalás előtt már az volt a helyzet, hogy a mai nap folyamán mégis ítéletre kerül sor ebben a milliárdos pörben, mert az ügy már megérett az ítéletre. Dr. Palócz és dr. Szécsényi között ekkor megegyezés jött létre, hogy lemondanak a perorvoslatok jogáról és Ítéletet kérnek az ügyben. Az utolsó pillanatban azonban Szécsényi István megváltoztatta magatartását, kijelentette, hogy nem viselheti magán ennek a lépésnek ódiumát a DMKÉvel szemben és ezért fentartja ujabb bizonyítási indiíványát, az ítélet meghozatalát pedig ebben a stádiumban nem kéri. Több alkalommal azután szenvedélyes vita játszódott le Gjllovich és Klug, illetve dr. Palócz és dr. Szécsényi között. Dr. Palócz kijelentette, hogy ebből a fényből azt a következtetést vonja le, hogy a DMKE, látva az ügy állását, mindenáron el akarja húzni az ügyet. Azért pedig, mivel Szécsényi nem tartotta be a megállapodást, ő is visszavonja azt az előterjesztést, hogy eláll a perorvoslatok jogától. Dr. Vadász bíró jegyzőkönyvbe vette ezt és megkérdezte még egyszer, hogv Szécsényi föntartja-e ujabb indítványát. Szécsényi igennel feleit, mire a biró ezeket mondotta: — Sokat nem várok ezektől az iratoktót. A bíróságra azonban nagy erkölcsi és anyagi felelősség nehezedik és ezért ezt a bizonyítást még elrendelem. De remélem ez utolsó lesz ... Nagyon régen húzódik az ügy ... — Nem tudom, biró ur, lehet, hogy lesz ujabb is, — szólt a DMKE képviselője. így a bíróság a kért iratok beérkezéséig elnapolta a tárgyalást és nyolc hónap multán most sem kerülhetett sor ítéletre. — Ausztriával való telefonbeszélgetések megkönnyítése. A magyar vidéki városok eddig Beccsel hétköznapokon csak esti hét órától reggeli kilenc óráig válthattak közönséges telefonbeszélgetéseket, reggel kilenctől esti hit óráig a posta csík sürgős, vagy nagyon sürgős beszélgetést fogadott el. A szegedi kereskedelmi és iparkamara felterlesxtésére 1926. évi január 1-től kezd re a kereskedelemügyi miniszter megengedi, hogy a magyar vidéki városok az osztrák városokkal hétköznapokon már délután 4 órától, ünnep- és vasárnapokon pedig egész ncpoa át folytaihatnak közönséges beszélütéseket. 9P BORBUTOROK és mindennemQ kárpitosmunkák legolcsóbban WINTERNÉL {Sa^t™" ucci*
