Délmagyarország, 1925. december (1. évfolyam, 157-180. szám)
1925-12-25 / 177. szám
DELMAGYARORSZÁQ 1925 december 2x lehet ismét nyíltan hódolni a kormánynak, miként azt a háború előtti négy évtized alatt megszokta. Ha a demokratikus ellenzék — ami voltaképen pleonazmus, mert ezzel a kormánnyal szemben más ellenzék nem is képzelhető — komolyan veszi hivatását, akkor a numerus clausust, a középkor és a bornirtság ölelkezéséből származó torzszülöttet mint quaníiíé negligeable t kell kezelnie, de legalább is nem szabad megengednie, hogy vele szemben a front arcvonalába állítsák. Ellenben minden nap, minden felszólalásban, minden cikkben csak egyel követelhet: progresszív adózást, szinjálék nélküli földreformot és becsületes választójogot, hogy az előbbi keltő megvalósítható legyen. Progresszív adózás pedig csak az a fokozatosság, amely kizárja, hogy bankbárók, ipurgrófok és földhercegek, akkor, amikor a lakosság nyolcven, sőt ennél is nagyobb százaléka — köz- és magánalkalmazottak, ipari és földmives munkások egy aránt — a legprimitívebb állati szükségleteiket aiig kielégítő nyomorúságban él, luxusés pénzéhségüket mohóbban elégíthessék ki, mint a háború elolt. Nem állítom, hogy e jövedelem száz százalékban munkanélküli, de állítom, hogy az ország mai gazdasági helyzetében még a legértékesebb munka sem igényelheti, hogy nagyobb díjazásban részesüljön, mint amennyi a tisztességes megélhetéshez szükséges. Jil tudom, hogy a magas kereset serkentő, hogy kereskedelmi vagy ipari ötletek, a többtermelő igyekezet a földművelésben a nagyobb haszon reményének nyomában teremnek, de talán mégse lehet se az ingó, se az ingatlan tőke mágnásaiban oly kevés hazaszeretelet feltételezni, hogy kezdeményező erejük, gazdasági aktivitásuk nyomban elszíkkadna, ha havi százmillió korona helyett például csak ötvenet kereshetnek. Az a véletlenül izraelita hitvallású bankdirektor, aki szörnyen fel van háborodva a numerus clausus miatt, valószínűleg nincs tudatában, hogy sokkal több sikert érne el az antiszemitizmus leküzdésében, ha két cseléddel és egy barátnővel kevesebbet tartana, ha öt szobával is beérné tíz helyett, taxival magánautó helyeit, ha télen és tavasszal nem az Eugadinban vagy Nizzában pihentetné a bakkozásban kifáradt idegei), mint azzal, hogy fulmináns cikket irat leibzsurnáljában a numerus clausus ellen. Vegy ha mindennek tudatában van, akkor valószínűleg a Szende Pál által körülirt hitvallást követi: többet er egy kis pogrom, mint a nagy vagyonadó. Ha pedig valaki erre azt találja mondani, hogy ez oktobrizmus, ugy meg kell jegyeznem, hogy sem a hónapok, sem az emberek nevéhez iüződő fetiseket nem imádok. De talán már elég soká tart a szójáték, amely a gazdasági összeomlásunk következményeit ugy akarja elhárítani, hogy az egyetlen orvosságot a forradalmi felfordulás mérgének címkéjével látja el, mert csak így áll módjában a háborús költségeket forgalmi és egyéb fogyasztási adók utján a teherviselésre képtelen milliók roskadt vállaira áthárítani. Nem ragaszkodom hozzá, hogy Károlyi Mihály és kabinetje fehér lovon vonuljon be Magyarországra. Üljön fel az ellenzéki paripára akárki, aki a lovat meg tudja ülni — nekem igazán mindegy, hogy Rupertnek, vagy Rassaynak, Vázsonyinak, vagy Peidlnek hivják —, csak az a fontos, hogy ne fordítva kantározzák fel a lovat és ne zsákuccába lovagoljanak. I slQDéfr, magyarorszay | o[vaséi a Qfiéfmagyarország J | fiirdetóinéf vásárofna/r. | Kérdezze meg fogorvo»át Legjobban védi fogait 4EEBQHEI fogpép, fogpor, szájvíz. Készíti a Hagy Fogorvosok Egyesületének előírása és eUenőrj-ito melletti Dr. BAYER ÉS TSA BUDAPEST, IX. Mhi № II hibás alapozás miatt hajoltak el a fogadalmi templom iupnyai. A tornyok nem dőlnek cf, de könnyen beomolhat a főhajó homlokzata. Szegsd vlros hitósága nsgyon gyorsan napirendre tért a fogadalmi íeraplöai tornyainak elhajlása és a főhsjá boltoznának msgrepedéie felett. A város laikus közönsége azonban nem tért ilyen könnyen napirendre és a kérdés álUndöan fogl&lkoztaíja as embereket Nsgyon csodáíkomak aioa, hogy a város bslősága megelégedett a templomépítés egyik felelős vezetőiének azzal a megnyugtató nyilatkozatával, amely szerlat a tornyok akkor sem dőlhetnek össze, ha az elhajlás fokozódik, mert a sulypontjuk elég alacsonyan van. Az első kifogások. A hikus közönség öszíöaös megérzéssel kutatni kezdeti emlékei között és felfedezett néhány oiysn emléket, amely igazolja aggodalmait. Sokan visszaemlékeznek még arra a hosszú harcra, amely a fogadalmi templom építésének megkezdésekor keletfkexeif és még a mai napig sem tíöit el véglegesen. Amikor megkezdték a templom alapozását, egyes szakértők súlyos kifogásolni valót talállak Foerk Ernő alapozási tervein. Ezeknek a kifogásoknak v»n is némi nyoma a tizenkét év előtti építési naplóban, de esik annyi, hogy az építkezés ellenőrzésére kiküldőit bizottság többisége —• tehát szavazással és ne n sztatikai számiiásokkal döntöttek ebben a stigotuan technikai kérdésben — nem vetíe figyelembe a szakértők súlyos érvekkel alátámasztott észrevételeit, hanem deferált Foerk Ernő presztízse dőlt. A bizottság tsgjai között volt Tóbiás László műépítész ii és általános feltűnést kelteit, a tűkor a kérdéses döntés után lemondott bizottsági tasiágáról. Mívsl ugy láísiik, hogy a tornyok megmozdulása és a tizenkét év előlit események között lehet valami összef&ggés, szükségesnek véltük, bogy Tóbiás Lászlóhoz forduljunk felvilágosításén. A műépítésr, aki jelenleg a felsőipariskola tanára, érdeklődésűnkre a követkeiö&et mondotia el: — Hi jól emíékszsra, 1913 juliusibaa vettem részt e!ősxör a fogadalmi templom építésének ellenőrzésére kiküldött bizottság ülésén. Nagy csodálkozással halottam, bogy wár a templom alapozási munkálatainál is többlel munkák lesznek, körülbelül negyvenezer koronáról volt sző, mert ugy véltem, hogy a város köxönsfge ebből vagy ax eredeti költségvetés raegbixhaiatlansígáta következtet, vagy pedig oktalan pazarlásra gondol. Amikor megismerte a Foerk alipozást terceit, még jobb in elcsodálkoztam és erélyesen tiltakoztam a tervek alkalmaiása ellen. Véletlenül cgysnis a irérnöki hivatalban voltam Müller Miksával együtt akkor, amikor Schulek tervezte a templomot és (ölünk kérdezte meg, hogy milyen alapozási viszonyok vannak Szegeden? Mi elmondottuk, hegy milyen alapozást ajáníunk. Schulek fel is használt* adatainkat és egészen biztos voltam abban, hogy amikor Foerk Ernő vette át a templom építését, ő is. figyelembe veszi ezeket a szempontokat. Annál nagyobb volt a meglepetésem, amikor megtndlsm, hogy Foetk az egész templomot egy betontdlcára akarja helyezni, mert a falak oiyau nagy távolságra vannak egymástól é3 olyan nagy a differencia az alap egyes részeinek megterhelése között, hogy különös goaddal elkészített vasbeionszerelés nélkül ennek a másfél méter vasfaj alapié meznek feltétlenül meg kell repednie, mint ahogy most ez be is következeti. Bizonytalanság a cölöpözés kőről. — Én ez ellen az alapozási módszer ellen hevesen tiltakoztam, mínshosy azonban Foerk ragaszkodott hozzá és ragaszkodtok hozzá az épitési vállalkozók ii, kijelenivr, hogy «bbaa az esetben, ha az alap nem ugy késsül el, nem vállalják a felelősséget, azt a javaslatot itüeae, hogy a nagy gonddal megtervezendő vasbetonszerelést helyezzék el legfőlépen » kupola pillérei és a tornyok alá. Fverk eszel szemben s kupolapillérek & tornyok alá minden áron pilóldzást akart, «mii «ionban nem (aríouam helyesnek, mert a pilúlázás, a cölöpözés »sámítá*a teljesen bizony (aha. E*t « üftonytsl&nssgot mi sem je lemii jobban, mint az, b^gy Foerk eíeinle ezer dcr«b négy mtoec cölöpöt tat tolt szükségesnek, nr-jd akiikor meg'utffa, hogy ei nyolc raaezer koronává drágítaná m?g az építkezést, már csak ezer darab három méteres cölnpöt akart leveretni. A bizottság iáim Foerk bizonytalanságát, elfogadta a javaslatomat azzal, hogv a kupola és a tornyok alatt számított vastetmszerelisü alapozás készítendő. — Nemsokksl ezután egyszer megtekintettem a templom megindult alspozási munkálatait ¿1 megütközve láttam, hogy az általam j «vasolt és a bizottság által elfogidott vaibctonszerelif helyett a betontálca alján rostélyszerü hengerelt vastartókat heheztek el. A látottakat azonnal bejelentettem Tóth Mihály főmérnöknek, köröltem vele, hogv az a isva«tatomnak feljesm elbibixoll megoldása és előre figyelmeztetem a bekövetkező hibákra, de éppen ezért egyúttal bejelentenem, hogy a bizottsági tagságomról lemordok és többet nem is vettem részt a bizottság ülésein. Abb»n az időben a fomvok «Saoja mig nem volt készen, ott tehát mig lehetett volna segíteni. Azt, bogy nem asgifetfek rajta, ciak ax idto, tavasszal tudtán meg, «mikor kezembe ktrüit a mérnöki hivatalban * templom keresztmetszete. Az ujabb eseménvekről közvetlen tudomásom nincsen, amit tudok, ast ciak hallomásból tudom. A hatásköri túllépés. — Nem hiszem, hogy sx alapozás módja ellen bejelentett tiltakozásomnak lenne írásbeli nyoma, mert Tóth Mihály főmérnök szerint a bizottságot csak « villaikoxők, illetve az építés ellenőrzésére küldötte ki a kBigyülés, nem pedig a tervek ellenőrzésére éi a* épifkez** irányítására. Megjegyzéseimet igy hatásköri túllépésnek tekintették, ami azutin teljesen indokolttá tetle elhatározásomul, mert felfogásom sserínt nemcsak a vállalkozót, hanem a tervezőt /3 ellenőrizni kell. Ez ellen a legelismertebb építésznek sem lehet kifogása. — Nekem egyébként még ma is az az impresszióm, hogy az egéss templomról talán nincs is sztatikai számítás. Ilyent legalább sohtsem láttam. A hibás alapozás következményei. Megkérdeztük ezután Tóbiás Lászlót, hogy a hibás slapozásnik lehetnek-e komolyabb, katasztrófálii jellegű következményei ? — Axt az egyet biztosan merem állítani, hogy a tornyok elhajolnak — válaszolta határozottan —, komolyabb katasztrófa azonban ciak akkor következik be, ha ac elhtjló tornyok a főhajó főfalait is magukkal viszik, mert ebben az esetben a jőhajöra támaszkodó vasbetonboltozat megrepedhet, sőt le is omolhat. Kivánstos volna, hogy * város egy megfelelő szikemberekből állö btzotlsiggal vizsgáltatná meg a templomot —- félremagyarázások elkerülése érdekében nem helyi szakértőkre gondolok — és annak a bizottságnak kérné ki a véleményéi . Elesendő lenne különben az is, ba a város egyedül Czakó Adolfot, a budapesti műegyetem szilárdságtan tanárát kérni fel a templom megvizsgálására, mert Czakó Adolf ezen a tiren országosan elismert szaktekintély. Szerelnénk binni, hogy Tóbiás László figyelmeztetése nem marid pusztába kiáltott szó és a város tanácsa módot keres és talál arra, hogy a város közönségét végre valóban megnyugtathassa. Mert a templom főbajójának vasbeton boltozatán mindenki láthatja azt a hossza repedést, amely nem tréfa és éppen ezért nem szabad, de nem is lehet a laikus kűiönség SsttöBöi megérzésének lekicsinylésével elintézni. Magyar László. DOBAY JÓZSEF ASZTALOSMESTER CSUKA UCCA !8. SZ. gr • m u b a ii* 1 iiftiforllzeme 280 Tervez és készít modern lakberendezéseket Ikomplett, legfinomabb kivitelben. Intelligens fiukat tanoncul felvesz. Két évi franciaországi tartózkodásomról hazaiérvc f raiacia vt*ye§wéR*ák«$t adok. Megkeresés Postafiók 39. 278
