Szeged, 1925. január (6. évfolyam, 1-25. szám)

1925-01-04 / 3. szám

1925 január 4. SZBQED Az ipartestület vezetőségének újéve. Kaptak a következő sorokat: A Szeged szom­bali számában „A szegedi iparosok kezde­ményezésére ellenzékbe vonul a magyar iparos­ság" cimmel megjelent cikkben ismertetett moz­galmat nem hagyhatjuk szó nélkül. Mert ba mi, akik a mai kormánynak állandóan erélyes és kitartó ellenzéke vagyunk, a cikkben jelzett ala­kulást szívesen látnánk is, a mozgalom iránt, annak világos szándéka és tObb évi tapasztalataink alapján, bizalommal éppenséggel nem lehetünk. Az egész akció kézzelfogbatóan azt a be­nyomást teszi, hogy Pálfy Dániel — „egyelőre még kormányfőlanáctoa" — ur megfenyegeti a kormányt és főleg Bethlen gróf barátját és támogatóját azztl, hogy ellenzékbe megy, le­köszön a kormány főtanácsosi méltóságról és magával viszi az egész magyar iparosságot át­látszóan szón számítással és reményben, hogy a miniszterelnök, illetve a kormány egyik­másik, e kérdésekben illetékes tagja megijed­jen és Pálfy Dániel ur, valamint az itteni ipa­rosság idetartozó részének kívánságait azonnal teljesítse. Ezen esetben természetesen elmarad a „fronde" és az urak, amint ezi eddig öt éven át vállozatianul ietíék, nyugodlan meg­maradnak a mostani reakciós kormány támo­gatóinak. Hogy itt as iparosságnak mennyire csak egy kis töredékéről van szó, amely magát Pálfy Diniéi ur törekvéseivel azonosítja, ez azonnal kitűnik, mihelyt megvizsgáljuk azon panaszo­kat és követeléseket, amelyek megtagadása miatt a kormány megfenyegeíése tulajdon­képen főriénik. Három dologra panaszkodnak: 1. A nagy adókra, amelyek azonban nem­csak őket, hanem az ö barátaikat — a gazdá­kat — kivéve, fi ország egész lakosságát sújtják és amely adókra nézve nem Pálfyék, hanem a helybeli kamara oly erélyes, céltuda­tos és eredményes akciót fejtett ki, hogy a helybeli kézmüiparosság jelenleg a kezdetben kivetett adóknak csak negyven százalékával van megterhelve, amely negyven százalékra ieszállított adókból is a felszólamlás! bizott­ságoktól újból lényeges engedmények várhatók. 2. A közüzemek miatt, amely ügyben szin­tén az iparkamara oly eredményes lépéseket tett, hogy a városunkban fennállott közüzemek­hói csak egy, a húsüzem maradt volna meg, a kéimüiparosságot nem lu'ságos nagy mérv­ben érintő és tovább nem fejleszthető terjede­lemben, ugy, hogy itt csak szélsőségekbe vitt kívánságok maradtak fenn és hiba volt a kis­iparosság részéről ezt a kérdést a kamara által elért módon végleg el nem intézni. 3. Marad végre a kézműves kamara kér­dése, mint olyan, amely az ellenzékbemenés fenyegetését evidensen leginkább előidézte, de amely kívánság valóban csak egy klikk érde­két szolgálná, mig a kézmüiparosság nsgy többsége a kormány által e kérdésben elfog­lalt állásponttal teljesen kel), hogy megelégedve legyen. A kormány az ipartestületekből, a kézmüipa­rosság ezen valódi képviseletéből, életképes, helyesen működő intézményeket kiván létesí­teni, olymódon, hogy az igy helyesen működő és életképes, lehetőleg nagy autonómiával bíró ipartestületek egy országos központba tömö­rüljenek, amely országcs kérdésekben a testü­leteket vezeti és irányítja és igy a kisiparossá­got helyesen képviseli. Az iparosság érdekében monda!ott ki, hogy ez a központ az iparosságra nézve uj megterhelést ne jelentsen, de a köz­pont fentartásának költségeit egyedül helyesen > az ipar:estületek fedezzék, amelyek megfelelő i bevételéről az uj ipsrleslüleii (örvény gondos­kodna. Bá'ran mondhaó tehát, hogy a felve­tett kérdésnek — ez — a kormány által tör­tént elintézése teljesen megfelelő, amely miatt csak azok haragudhatnék, akik a kézműves kamara jelszóval folytatott igitáciíval önös é dekeket hajszoltak. Éppen ezért jogunk van ^alaposan és komo­lyan kételkedni a miniszterelnök és a kormány cimére intézett „kijelen'ések" őszinteségében, amelyek újévkor elhangzottak. Még csak egy megjegyzésünk van az emiitelt irozgalomra, még pedig sz, hogy a rövid idő elölt lezajlott mis­kolci választás bebizonyította, miszerint az or­szág kézmüiparosainak egy nagy része — sze­rintünk acnak jelenlékeny többsége — már eddig és hosszú idő óta a mostani reakciós kermány tudatos ellenzéke, ugy, hogy azon fenyegetés, miszerint a .kézműves kam ra el­utasítása csak most fogja az iparos ságot ellen­zékbe vinni", még inkább elveszti a nagy dob­bal hirdetett súlyt és veszedelmet! A kecskeméti gyilkosságok ügye még nincs végleg elintézve. Bddapest, január 3. Jelentettük legutóbb, hogy a csendőrfelOgyelőség ügyésze határozat lag el­rendelte az eljárás abbahagyását, illetve félre­tevését Francia Kiss Mihály volt tiszthelyettes, továbbá a volt szegedi vadászzász'óalj állo­mányába tartozott egyének ellen, akik ellen tudvalevőleg a kommün összeomlása utáni időkb'n a hírhedt kecskeméti, orgovdnyi, ágas­egyházai is tolvajosi gyilkosságok miatt indult meg az eljárás. A csendőrfelügyelőség ügyészé­nek ez a határozata részben az 1921. évi am­nesztiarendelelre, részben pedig a katonai bün­tetőperrend egyes szakaszaira utal. Ez a határoiat, ame'y első pillanatra ugy tünteli fel a helyzetet, mintha a szomorúan h rhedt orgoványi és 'olvajosi gyilkosságok és rablások ügyében véglegesen beszüntetlek volna minden eljárást, természetszerűleg nagy izgal­mat kíllett a közvé eményben. Mindenki aggédva vírta, hogy a nyilvánosságot hivatalos helyről tájékoztatják ezzel az üggyel kapcsolatosan, mi­vel közmegnyuiivást csak az keltene, ha ebben az ügyben a törvény egész szigora érvényesülne a bűnösökkel szemben. A karácsonyi és újévi ünnepek mia t az erre illetékes körökben nem A Szent Demeter-templom utolsó napjai. Bontják már az öreg templomot. 1 nyilt alkalom az üggyé' való foglalkozásra, hi­szen a miniszterek, közöttük Csáky Károly gróf honvédelmi minisz'er is távol voltak a főváros­tól. Értesülésünk szerint a honvidelml miniszter ma érkezett vissza a fővárosba és elfoglalta hi­vatalát, injormáltatta magát a csendőrfelügyelő­ség ügyészének határozatáról. Jól értesüt he­lyen a köve kező felvilágosítást ad-ák: — A csendőrfeTügyelőség ügyészének hatá­rozatával a kecskeméti és tolvajosi gyilkosságok és rablások ügye még egyáltalában nincs el­intézve. A sértetteknek, azaz az áldozatok hátra­maradoltainak joguk vaa a határozatot meg­fölebbezni és mi ugy fudjuk, hogy a sértettek felfolyamod&ssal éltek. Az erre illetékes fóru­moknak tehít még beleszólásuk van az ügybe és bizonyára abbjn az értelemben fogják dön­tésűket meghozni, hogy a közvélemény minden tekintetben megnyugodhat. Az ügy megy to­vábbra is a maga utján és még egyáltalán nincs befejezve Ugy tudjuk különben, hog/ egyesek el'en, akik ezekkei a gjilkosságokk 1 és rablá­sokkal gyanusithatóknak látszanak, polgári ha­tóságok előtt is folyik az eljárás. Szeged, január 3. Az uj esztendő első nap­jaiban megkezdették a Belváros régi templomá­nak lebontását. Csonkán, kopottan, elárvultan áll ott az uj templom tövében, körű ölte pezs­dül már sz uj élet, mellette rakják ki, faragják az uj templom hatalmss köveit. Bontják már sokszáz éves falait, hogy a kérlelhetetlen ha­lálos ítéletet végrehajtsák rajta. A kései binat mondatja velünk most is, hogy kár, nagy kár érte. Ez a templom Szegednek régi és szép építménye volt, ha nem is volt elsőrangú mű­emlék, de történelmi emlék volt és szép volt. A ért kár érte. A templombonfás munkáji különben igen gyors Iempöb3n halad. A fedél cserepeit már leszedték, most bontogatják a kétszáz éves ha­talmas erejű tetőszerkezet művészi módon össze­épített gerendázatát. A emp'om be'sejének pa­dozatát felszed'ék s pénteken délu'án már lent járt a bizo tság a felbontott kriptában. Kivül a templom főhom'okzata előít állványt áldanak a kőszobrok levételéhez s az egyik állvány­oszlop árkában alig fél méternyi mélységben találtak két egymáson keresztül fekvő csont­vázat. Kérdést intéz'ünk Cs. Sebestyén Károly mu­zeumi őrhöz, aki a városi muzeum részéről kiséri figyelemmel a templombont és munkáját és aki már régibb idő óta foglalkozik a De­meter-templom építés-történetével, hogy talál­tak-e már valami megemlítésre érdemes régi­séget ott? — Eddig nem igen kerülhetett elő semmi­féle muzeumi lelet, erre most nem is számi- : tunk. Inkább azt kisérem most figyelemmel — volt a válasz—, hogy a látható és a jegy­zékbe vett anyagot szakszerűen bontsák ki a falakból, hogy az meg ne sérüljön és el ne kallídjon. Különösen ez utóbbi okoz nekünk gondo*, mert megtörtént például, hogy a napokban világos nappal loptak el a templom­ból két régi ajtót. Az egyik ajtót különösen sajnálom, mert azon kétszáz éves vasalások voltak. Munkám fontosabb része azonban az, hogy a falbontás alkalmával eltűnő régi közép­kori falak és részletek alakját, helyzetét meg­I figyeljem, lerajzoljam és felmérjem. Mert erek a részletek fognak világosságot deríteni a tem­plom építésének és keletkezésének korára. —- Legfontosabb lesz e tekintetben az alap­falak feltárása és esetleges kiásása. Nagy reményt fűztünk ezért a kripta feltárásába. Sajnos, egyelőre c alódást okozott ez, mert a péntek délutáni hivatalos felbontás alkalmával kitűnt, hogy a várt középkori altemplom helyeit csík az utolsó átépítés korából, tehát a XVlll. századból való egyszerű sirboltokat találtunk. Feltűnő, hogy ezekben szerteszét heverő sok embert csonton kivül még egy koporsörészletet sem, egy szeget, egy betűnyi irást, semmit, de semmit sem találtunk. Olyan ez a kripta, mintha valamikor kifosztották volna, de akkor is alapos munkát végeztek. Pedig oda nem szegény embereket temettek, tehát volt bizonyosan sirmelléklet is bőven. — Építészettörténeti szempontbói figyelemre­méltó jelek azo.iban azt mutálják, hogy ez a mostani kripta régibb keletű, a XVIII. század­m I i 1 I Telefon: irodai 2-58. BELVÁROSI MOZI Telefon: pénztári 5 82. Január 4-én, vasárnap: Conrad Weidt, Werner Krauss és Emil Jannings legújabb + i V n m fantasztikus filmjáték attrakciója, rallOpLlKU III 6 felvonásban. A német filmkultura legszebb alkotása 11! Egyidejűleg: A legújabb Gaumont Híradó, Előadások hétköznap: 5, 7 és 9 órakor; vaiárnap: 3, 5, 7 és 9 órakor. Telefon: ti-85. KORZÓ MÖZÍ Telefon: 11-85. v I I Január 4-én, vasárnap : HIÚSÁG VÁSÁRA (Egy szép asszony kalandos szerelmei). Thackeray regénye filmen. Egy hires dáma regénye 8 felvonásban. — Főszereplő: _ Harrison Ford. J Azonkívül: Paíhé Revíl. Előadások hétköznap: 5, 7 és 9 órakor; vasárnap: 3, 5, 7 és 9 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom