Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-10 / 56. szám
1925 március 505. SZEGED 8 60 napja van kitiltva az utcáról a Szeged! A kereseti adófelebbezésekhez a bizonyítékokat legkésőbb e hét végéig kell beterjeszteni. Szeged, március 9. (Saját tudósítónktól.) Mint ismeretes, a mult év végén a sérelmes kereseti adómegállapiiásokat a kereskedelmi és iparkamara intervenciójára a pémügyigazgatóság revizió alá vette. Aki a revizió eredményével sem volt megelégedve, illetőleg azt tovább a is sérelmesnek tartotta, annak a pénzügyigazgatóság meghagyása szerint, nem kellett ujabb formális felebbezést beadni, csupán azt kellett bejelenteni, hogy korábbi felebbezésit továbbra is fenntart/a. A kereskedelmi és ipark«mara közölte ezután az érdekeltekkel a pénzügyigazgatósággal tfrtént ilyen megállap:dást és az érdekeltek ennek megfelelően jártak el adófelebbezésükné'. Az utóbbi napokban a pénzügyigazgatóság felhívást intézett az adójukat megfelebbezett iparosokhoz és keresked khöz, melyben arra hívja fel őket, hogy az a dó leszállítást célzó állitások bizonyítékait három napon belül a pénzügyIgazgatósághoz pótlólag terjesszék be, mert ellenkező esetben felebbezésüket nem fogják tárgyalás alá venni. A kereskedelmi és iparkamara most a pénzügyigazgatósággal történt korábbi megállapodás folytán ujbói eljut a pénzügyigazgatóságnál és ezekről a tárgyalásokról a következőket jelenthetjük: Tényleg érkezett a pénzügyigazgat ósághoz rendelet, amely szerint csak azok az idófelebbezések kerülhetnek érdemi tárgyalás alá, amely felebbezéshez az adóleszálli ást célzó állitások bizonyítékai is mellékelve vannak. A kamara keresziülvitte, hogy a pénzügyigazgatóság által adott tulrövid három napoi terminus helyeit ezeket a bizonyítékokat legkésőbb e hét folyamán kell a pénzügyigazgatóságnál benyújtani, még pedig külön kérvény nélkül, egyszerűen a már benyújtott felebbezések kiegészítésére, amit a pénzügyigazgató»ág fog hivataltól a már benyújtott kérvényhez csatolni. Azok az ipsrosok és kereskedők, akik rendes üzleti könyveket vezelnek, könyvkivonattal, esetleg forgalmi adókönyvkivonattal, akik pedig forgalmi adójukat átalányösszegben fizetik, a pénzügyigazgatóság által megállapított átalányösszeg bevallásával adhatnak a pénzügyigazgatóságnak bizonyítékokat. Felhívja a kamara az iparosok és kereskedők figyelmét, hogy az emii'ett mellékleteket a pénzügyigazgatásánál levő felebbezésükhöz legkésőbb e hét végéig adják be, mert ellenkező esetben a pénzügyigazgatóság a teiebbezéseket nem veheti figyelembe. Ujabb bejelentések a rendőrségen a Lelrer-ügyben. (Budapesti iudósitönk telefonjelentése.) Különös bejelentést let ek szombaion a főkapitányságon a Leirer-ügyben. Bejelentették, hogy egy Zugligetben lakó úriasszony azt állitja, hogy a meggyilkolt Leirer Amália holttestét egy szerelő a gyilkosság után néhány héttel látta és erről felesége előtt nyilatkozott is, mondván, hogy a Teréz-körút 6. számú házban van egy holttest, amelyről a rendőrségnek nincs tudomása. Azonnal megindult a nyomozás ebben az irányban, a rendőrség azonban megállapította, hogy a Zugligetben lakó úriasszony adatai teljesen értéktelenek, mert az illető hOlgy egzaltált természetű, aki az eseményeket teljesen összezavarja és hallomásból ad elő olyan dolgokat, amelyek a tényekkel teljesen ellentétben állanak A rendőrségen ma dé előtt kihallgatták az úriasszony által megnevezett szeretőr, aki azonban teljesen tisz'ázta magár. Kiderült, hogy a szerelőnek semmi köze sincs a Leirer féle gyilkossághoz, sót egyáltalában nem volt tudomása annik elkövetéserői a gyilkosság fel fedezése előtt. Miután a szerelő szerepét telji sen tisztázták, ma dilben elbocsátották a rendőrségről. A rendőrség arról is tudomást szerzett egy bejelentés folytán, hogy Leirer Lőrinc pincéjében a Baross-utca 34. számú házban állítólag egy titkos rekesz van és itt őrzi azokat az ér tékeket, amelyeket hiába kutat a rendőrség. Ma délben detektívek mentek ki a Baross-uca 34. számú házba, lementek a pincíbe, reflektorokkal világítottak ott, tüzetesen átvizsgálták az egész pincét. Negyedháromkor tériek vissza a detektívek a főkapitányságra, bejelentették Laky Lajos detektivfőnöknek, hogy kutatásuk teljesen eredménytelenül végződött, mert semmiféle titkos rekesznek nem akadtak nyomára. Szegedi szenzáció a fővárosi lapokban. Miniatűrök az öreg templom tornyában. Néhány fővárosi Isp, nyilván szegedi tudósítás alapján, szombati számában országra ssóló művészettörténeti szenzációval szolgál olvasóközönségének. Azt írják a jól értesült fővárosi újságok, bogy a szegedi Szent Demeter-templom bontás alatt álló tornyában érdekes fiira bukkantak. .Megállapították, bogy a torony fala, amely négyszögű téglákkal van körülépitve, mind a nyolc oldalon minialür árpádkori emlékeket ábrázol. Mivel pedig a templomot szakértői felügyelet nélkül bontják, félő, bogy ezek az emlékek megsemmisülnek. Azért kívánatos volna, ha a kultuszkormány és a Műemlékek Országos Bizottsága akadályozza meg s templom lebontását. Szeged város közönsége máris felháborodással tárgyalja, hogy a lebontást végző munkások csákánya ezeket a régi emlékeket megcsorbitja, sőt talán meg is semmisíti." Eddig van a fővárosi lspok tudfisitása. Borzasztó érdekes felfedezés! Hogy mi szegény szegediek kénytelenek vagyunk ilyen országra, söt világra szóló szenzációt budapesti lapokból megtudni I Ez már igazán hallatlan hanyagság az illetékes szegedi tényezők részétől. Tessék elképzelni: négy szegletes téglákkal vin körülépitve a torony I Ó.iasi felfedezés, mert eddig csak expressionista thenkilencszögü téglákkal építettünk. De a nagyobb szenzáció a nyolc falon Uvő miniatűr árpádkori emlékek ábrázolása. Óriási kár, bogy ez a fővárosi hir elkésve érkezett le Szegedre, mert azóta a kérdéses nyo'c falat, amelyeken a miniatűr árpád* kori emlékek előkerültek, a fiibontó munkások csákányai alatt eltűntek. Azért indítványozzuk, indítson a hatóság azonnal vizsgálatot aziránt, hogy hova lettek azofc a miniatűrök, hová tűntek, ki lop a el azokat. Mert ha az öreg templom tornya csakugyan árpádkori miniatűrökkel volt duzitve, az olyan világraszóló művészeitörténeti szenzáció, amelynek eddig alig akadt párja, ba pedig azok a miniatűrök eltűntek, akkor az olyan országraszóló botrány, amelyhez képest a Barmai- Kuliszer eset is eltörpül. De elég volt a tréfából. Azt hiszem ilt valaki beleártotta magát egy oiyan dologba, amihez nem ért és itt valaki alaposan blamálta magát s olyan hizott kacsát küldött fel Budapestre, amilyent a hirlapirás nádas dzsungelében régóta nem lőttek. ^Különben megnyug athatjuk ugy a fővárosi sajtót, mint jól ér ésűit helyi tudósítóját, a templomot igenis szakértői felügyelet mellett bontják. Ha nem hiszi, legyen szerencsém a torony tetején, ott meg is mutatom a miniatűrök helyét és a négyszögű táblákat. Ami pedig a Műemlékek Országos Bizottságát illeti, arra kár szót is vesztegetni. Attól ugyan elbonthatnánk még az Attila palotáját is, ha nwgvoia*, nem törődik az semmivel sem. Hisz a oizottság megbízta Foerk Ernőt, a bizottság tagját a Demeter-templom bontásának felügyeletével, de hegy a bizottsági tag urnák más fontosabb doiga van,-mint a mi a régi templomunk kivégzését nézni, ártól nem tehet senki. Felvilágosiícts és a fővárosi lapok tévedésének -leiyreigaziíáaaként legyen szabad annyit közölnöm, bogy a torony ötödik emeletének bontása közben végre rátaláltunk a kisméretű téglákból épített román stílű toronyra. Ez a régi torony nyolctzögű volt s az ötödik emelet minden oldalán egy-egy úgynevezett [román Ikerablak tűnt elő, de azokon se faragáv, se festésnek még a nyoma sem akidt. Valószínűleg ezeket az ablakokat nézte valaki miniatűröknek, amihez ugyan jó adag fantázia kell. Hiszen nincsen ktzárva, begy az első Demeter-templomot építő barátokba falakba valahová miniatűröket (miniummal kifestett írást) rejtettek, eddfg azonban nem találtuk mer, csak tgt régi kancsó és néhány pipa került ki a falból. A jól értesült helyi tudósitó pedig ne féltse a templomot a lebontást végző munkásoktól, mert azokban az egyszerű emberekben több krgyeletérzék és tfbb archeológiai érdeklődés van, mint sok „hozzáértő" úrban, akinek ez talán kötelessége volna és Csűri Qyula fiatal kőműves — a mérésben és felvételekben igen hasznos srgiiőm — többet ért hozzá, mint a fővárosi lapokat kacsákkal ellátó némely szegedi tudósitó. Kőmives Kelemen. MŰVÉSZEK SZEGEDEN Kiss Ferenc. Csak néhány éve síinész. Es néhány éve minden zászló megleng előtte. Most játszik először Szegeden. Amikor a furcsa fényű operettétől visszatér Shakespeare és Schiller tisztán csillogó színpadához. Szerdán játszott először. Süt a nap. Az elsö felvonásban egyetlen szót sem szólt és ahogy némán, büszkét), gőgösen, vitézen és urasan végigment a színpadon, fölhangzott és végigdűbörgött mindenütt a csodálat és hódolat. Étkor még nem szólt egy szót sem. Csak végigment fekete vitézi ruhájában a kerítések mögött. Fél óra múlva — amikor az elsö magyar-mosolygó szót elmondta — zengeni kezdett a hódolat. Ezt föl kell jegyezni. Kiss Ferenc tapsot kapott a fagyos szegedi teátrumbm, mikor még nem szóit egy szót sem. Cssk végigment a kerítések mögött. — Pályámat, mint kinevezett bankhivatalnok kezdtem, — mondta egészen mosolygósan. Az Osztrák-Magyar Banknál jelöltét meg állásomat, amikor apám legnagyobb rémületére és kétségbeesésére kijelentettem, hogy nem foglalom el állásomat; mondván, hogy színész leszek. Erre ö kitagadott, mint rendesen az apák szokták, még az oiyan jó apák is, mint az éi apám volt. — Én 62 korona 70 fillérrel útnak indultam Pest felé Székesfehérvárról. Kelenföldnél kapott meg először a pesti lámpák fénye és akkor egy pillanatra ugy éreztem, hogy ez a kedves, rossz város meg fog még hajolni előttem. Egy perc múlva megdöbbentem ettől és ugy éreztem, hogy ez a legnagyobb Istenkísértés. El is felejtettem. Hamar elfelejtettem. — Az Aksdémián két perc alatt veitek fe', négy sort mondtam el Farkas Imre Rákóczi indulójából. Ezt a négy sort: .Hallod a hegedűt, hogy sir, zokog a szava? Ez a nagy Rákóczi hires csatadala. Hallod a hegedül, látod-e a multat ? Mily varázsa is van négy zengő kis húrnak l" Ahogy mondja ezt egyszerűen, szinte látom, hogy all ott a dobogón izzadtan és nekilendülve félistenek, Gyenesek, Pethesek, Csillag Terézek előtt. — Ez veit az egész, mondja aztán csöndesen. Ez 1911-ben volt. Ekkor a fiiévi tandijat előre kifizettem é* maradt pontosan 2 korona 20 fillérem. Ebből étek még ma is. Égésien jól kamatozott! — Igazgatóm, Somló Sándor nemsokára meglátta bennem a „gondolkozó elemet". Egyszer igy szólt bozzáwj: — Fiam, magának valami baia vanl — Nincs nekem síimmi, mondtam. — Kivís a pénze ? — kérdezte ő. — Az a legkevestbbl — feleltei én. — S..mló rögtön megértett és második atyám lett. Az akadémiai két év utána Nemzeti Síinbizöo- szerződtettek. De a szerződéi csak síeptfi übrrbpn kezdídött, ez pedig arra w'í jó, ho^y sajnálták tőlem a szünidei gá-J't. Ez
