Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)
1925-03-21 / 66. szám
1926 március 22. SZEGED a Április 1-én megnyílik a Szeged kölcsönkönyvtára. Beiratkozni lehet egész nap Dugonics-tér 11 alatt. Telefon 306. Haoidij 15,000 K. Tisztviselőknek, munkásoknak 12,000 K. Három és félmilliárddal csökkenti a város jövedelmét a földbérrevizió. Szeged, március 20. (Saját tudósítónktól.) A márciusi közgyűlés — mint ismeretes • kosszu és érdekes vita után elfogadta a tanács föld bér revíziós javaslatát, amelynek előzményei eléggé ismertek. A közgyűlési vita során néhány elhangzott közbeszólás némileg megvilá gitotta azt az áldatlan harcot, amely szembeállította a várost a bér.ők egy részével és amelynek eredményeként a szegedi járásbíróság elé került néhány vitássá t«tt földbér-ügy. A közgyűlésen elhangzóit fölszólalások és közbeszólások szerint- a tanyákon fékfelen izgatás folyik a város fö'dbérpolitikája ellen és a buza hirtelen drágulása következtében pillanatnyilag nehéz helyzetbe került bérlök elégedetlenkedésének felkel ésére és fokozására kiváló eszköznek bizonyult ez a titkos izgatás. A tanács revíziós javaslatát a közgyűlés szótöbbséggel elfogad'a és igy a városi földek bérlői általában lényeges kedvezményhez jutót tak. A közgyűlés határozata értelmében az 1922 után hasznosított bérföldek bérét butavalutáról rozsvalutdra számítja át a város, még pedig ugy, hogy a bérlőknek ugyanannyi mennyiségű rozs értékél kell fizetntök, mint amennyi búzát fizettek eddig. A rozs váltságárát erre a bérnegyedre négyszázezer koronában fixírozla a kÖ7gyülés azzal, hogy abban az esetben, ha a rozs tőzsdei jegyzése időközben allbb szállana négyszázezer koronánál, akkor a bérlöknek a rájuk nézve kedvezőbb tőzsdei jegyzés alapján kell a bért fizetniök. Az 1922 előtt hasznosított homokföldek és az összes feketeföldek bérénél megmaradt a város a buzavaluta alapján, de a buza vállságárát — éppen olyan föltétellel, mint a rozsét — 450.000 koronában maximálta. A tavaszi földbérek esedékessége csak április, illetve május elsején következik be. igy tehát egyelőre pontosan nem lehet megállapítani azt, bogy a közgyűlés határozata következtében mekkora jövedelemtől esik el a város közönsége Megtörté hetik ugyanis, hogy a buza, illetve a rozs ára a bérfizetéskor nem haladja meg a közgyűlés által megállapi ott fix árakat, de azoknál nem is kevesebb. A várost ebben az esetben minimális károsodás éri, amennyiben csak az 1922 után haszrositoti homokföldek bérjövedelménél állna elö az a differencia, amely a buza és a rozs ára között van, mázsánként ötvenezer korona. A revízió előtt a város ezekért a földekért 21.611 métermázsa búzabért kapott, ezentúl 21.611 métermázsa rozsot kap, lebát a bérditjerencia készpénzben egymilliárd is nyolcvanmillió koronát jelentene. Ez azonban a legkedtezöbb lehetőség. A kép sokkal komolyabb, ha a mai tOzsdei árakat vesszük figyelembe. A buza maximális jegyzése ma 485 000, a rozsé 435.000 korona volt. A város bérjövedelme a revíziós határozat értelmében 45.855 mázsa buza lesz (a feketeföldek és a régi hasznosítású homokföldek után) és 21.611 mázsa rozs (az uj hasznosítású homokföldek u'án). A buzavalutás földeknél a 450 000 koronás búzaárak mellett ma máziánként h-rmincöezer korona a differencia, a város tehát 1604,925.000 korona jövedelemtől esne el, a rozsvalutás földeknél pedig 1.836,935000 koronával lenne kevesebb jövedelme, mint amennyi lehetne. Az egész differencia igy majdnem három és félmilliárd korona lenne. Háromezerötszázmillió papírkorona több, mint húszezer aranykoronának felel meg és husieier aranykorona hiányt a háború előtt nem birt volna el a város költségvetése. Húszezer aranykorona ma is nagy pénz, talán nagyobb, nini a háború elölt volt, mert sokkal n«bezebb megszerezni, az értékben is sokat jelent. Felépíthetne belőle a város egy negyedik bérháza', vagy a városrendezési programot jelentékeny arányban kibövithetné, esetleg segíthetne a közvilágításon is. A városházán azzal érvelnek ugyan, hogy a költségvetés szempontjából nem éri károsodás a várost, meri a költségvetésben k fflldbérjövedelmet hátomszázölvet^zer koronával kalkulálták, azonban ez a felfogás nagyon papirosál'áspont, mert a költségvetés összeállítása óta éppen olyan arányban súlyosbodott a gazdasági helyzet és drágult az élet, mint amilyen arányban a buza drágult. Lehet, hogy a bérlöknek adott három és félmilliárd nemzeti ajándék nem okoz majd költségvetési zavarokat, de a városnak mindeneseire rövidebbre kell fogni a város házlartásí gyeplőszárat és a nagyon is kívánatos előre nem látható rendkivflli kiadásokon és a föltétlenül szükségessé váló póthiteleken kell eltskarékoskodnia ezt az elajándékozott húszezer aranykoronát. Amikor a primadonna egy vacsorán csikóbőr bundát]rendel Kovács Kató nem akar tudni egy állítólag msgrendelt 20 milliós bundáról. Szeged, március 20. (Saját tuáósitónktól.) A szegedi járásbíróságon Szobonya járásbiró előtt néhány hét óta egy igen érdekes és nem mindennapi polgári pör folyik. A pör tárgya tulajdonképen egy húszmilliós nöi bunda és a pör szereplői egy szegedi ruhás cég, 'valamint a szegedi szinház uj primadonnája. A cég egy huszmiHiós bundáról beszél a primadonnával kapcsolatban, mig a primadonna nem akar tudni a bunááról. Az érdekes eset részletei a következők: Ismeretes, hogy a Kelemen-utcai Biau Ignác-féle ruháscég évek óta szinte „udvari" szállítója a mindenkori színtársulatoknak. A cég nem egy télikabátot, bundát és ruhát szállított már nemcsak a kisebb és nagyobb színészeknek, hanem olykor a színigazgatóknak is. A színészek a kedvező „színészhez szabott" feltételek miatt nagyon megkedvelték ezt a céget és igy a régi tagok előnyösen ajánlották az uj színészeknek, akik ruházati cikkeket akartak rendelni. Így történt azután, hogy a Blau-cég összeköttetésbe került a nemrégen Szegedre került Kovács Kató primadonnával. A primadonnának nagyon megtetszettek a cég készítményei, valamint a „színészi feltételei" és igy egy szépen sikerűit előadás után bizonyos események történtek. A sok taps után fényes vacsora voltaKis-Kassban. Szóbakerültek a Blau-cég féle bundák és mivel éppen jelen volt a cég egyik képviselője — Blauék előadasa szerint — a primadonna rendelt egy csikóbőr bundát opossum gallérral. Néhány nap múlva előkelő köntösben elkészült a bunda és a cég elküldte azt a primadonna Kass-szállóbeli lakására. Blauék előadása szerint a primadonna ekkor kijelentette, hogy ő nem rendelt bundát és különben Is most nincs pénze bundára. Vigyék vissza a bundát, hajd ha lesz pénze, átveszi — talán, ha megtetszik neki. — Különben pedig — mondotta — én nem rendeltem semmiféle bundát! A cég ezután húszmillió korona erejéig — mivel Blauék szerint ebben az összegben állapodtak meg Kovács Katóval — keresetet inditott a primadonna ellen. Ebben az ügyben Szobonya lárásbiró már néhányszor tárgyalást tűzött ki, de Kovács Kató egyszer sem jelent meg azon, hanem csupán ügyvédjével képviseltette magát. A bíróságon kihallgatták a cég két tagját tanuként, akik eskü alatt vallották, hogy a primadonna igenis megrendelte a csikóbőr bundát, sőt olyannyira megrendelte, hogy meg is állapodtak a 20 milliós árban. Tegnap azután dr. Lugosi Dömét, a szinház ügyészét hallgatták ki, aki elmondotta, hogy ő ugy emlékszik, hogy formális megrendelés nem történt, szó volt ugyan egy bundáról, de a Kis-Kassban az éjszakai órákban már „emelkedett" hangulat volt, ugy hogy pontosan nem lehet megállapítani, hogy megkötötték-e az üzletet, vagy nem. A pör ezzel még nem ért véget, még ki fogják hallgatni Baróti józsefnét is, aki ugyancsak jelen volt a vacsoránál és most már a következő tárgyalásra szigorúan megidézték Kovács Katót is, hogy most már végre ne csak ügyvédje jelenjen meg, hanem ö is mondja el, mi van az opossumgalléros, 20 milliós csikóbőr bundával. Két hónap alatt huszonhárom kereskedő, iparos és vállalat kért kényszeregyezséget a szegedi törvényszéktől. Szeged, március 20. (Saját tudósítónktól.) Az a gazdasági pangás, amely már mintegy két éve terjeszti sötét árnyait az egész magyar kereskedelem és ipar fölé, tulajdonképen csak most — február eleje óla érezteti súlyos hatását. A megindult nagyarányú pangás első szegedi áldozatai egy évvel ezelőtt kit bank volt, a Kroó-bank, utána pedig néhány nap múlva a Forgalmi Bank. Ennek a két banknak összeomlását tulajdonképen a tőzsde okozta, az a nagyarányú bessz, amely 1923 őszén keidődött meg. A két bukás óla azonban az egyre súlyosbodó gazdasági helyzet miatt, most már nemcsak bankok omlanak össze, hanem a legkülönbözőbb vállalatok is cigek is, amelyeknek jórésze nem a konjunktúrában alakult meg. A nagyarányú és egymást követő bukásoknak az az oka, bogy a kormányzati faktorok évek óta nem folytatnak kellő politikát a kereskedelem és ipar érdekében. A Szeged munkatársa megállapította, bogy rövid kit hónap óta huszonhárom cig kirt csődönkivüli kinyszeregyezsiget a szegedi törvinysziktől. A fizetési nehézségek közé került cégek között éppen ugy vannak bankok, mint kereskedelmi és ipari vállalatok, kereskedők és iparosok. Ezek a cégek n:m mind szegediek, hanem vannak közöltük Szeged-környékiek is. A szegedi törvényszék mind a huszonhárom esetben elrendelte a kényszeregyezséget és igy most az a helyzet, hogy a törvényszéken Kulit bírónál szinte minden napra esik egy- egy egyezsigi tárgyalás. Az egyezségek aionban nem jönnek mindig léire a Hitelezők és adósok között mindjárt az elfeö egyezségi tárgyaláson, hanem sokszor egy fizetésképtelen cég ügyében kétszerháromszor is kitűznek tárgyalást, mi£ végűi az egyezséget a törvényszék jóváhagyja, A legtöbb esetbsn az tdó.oá. 30—35 százalékos egyezséget aján! ia* föl, dt előfordult már olyan is, amikor 15—20 percentes kielégítéssel kellett mege égedraók a hitelezőknek. A legmagasabb percenlet a Gazdasági Bank — 60 százalékot — ajánlotta fel. mig 50 percentes kielégítést kínál a milliárdos passzívával összeomlott Ferrária vasirugyár. A törvényszék pontos kimutatása szerint február, illetve március hónapban a kővetkező cégek kértek kényszeregyezséget: Február elején Király Lajos makói fakereskedő, vagyonfelügyelőül a törvényszék dr. Urbárt Oyörgy ügyvédet küldte ki. Uiána következett Dikány Lidia Szentes, vagyonfelügyelő dr. Czukkermann Andor, majd Eperjessy János szeeedi kocsigyártó, vagyonfelügyelő dr. Fráter Zoltán. Február 11-én kényszeregyezséget kért Markovits Miksa Kistelek, vagyonfelügyelő Kertész Vilmos, ugyanezen a napon Klein Jenő kisteleki röföskereskedő (dr. Fajka Kálmán). Néhány nappal később Mihály Imre Mindszent (dr. Riv Kálmán), Kiss Ferenc építőmester Pacsirta-utca 23, vagyonfelügyelő dr. Balogh Béla. Február végén fizetésképtelen lett Keller Salamon makói mészáros, Fekete József Kistelek (dr. Lederer László), mig február utolsó napján Maczikó István szegedi bőriparos (dr. Lehel Pál). A március hónapi kényszeregyezségeket a Ferrária vasárugyár nyitotta meg (vagyonfelügyelő dr. Szivessy Lehel), utána következeit Endrényi Imre könyvkereskedő (dr. Mezei Pál), m8jd a szentesi Bárdos Pál (dr. Vecseri István), hetedikén kényszeregyezséget kért a Szegedi Gazdasági Bank, valamint a Szegedi Mezőgazdasági Riszvinytársaság, mindkettő vagyonfelügyelője Koós Elemér. Két nappal később Lacza Kozma s^gi'di kereskedő kért kényszengyezséget (dr. Regdon Sándor); később Dósai Molnár Pál Szentes (dr. Albertinyt Adoli), mig a legutolsó napokban fizetésképtelenek Ieit-k Kohn Mór Margit-utcs 19 (dr. Wlnkler Elemé'), Rosenberg János és József cég (dr. Csermák Ernő), majd Rosner Mifcsa raejőiovácsöáíi szabómester (dr. Görög Lásiló). A tegnapi ^apon pedig egyszerre harmati