Szeged, 1925. március (6. évfolyam, 49-73. szám)

1925-03-29 / 72. szám

4 SZEGED 1925 március 25. <s igy legalább környezete előtt igazolni köte­les azokat sz okokat, amelyekkel valószínűvé tudja tenni, bogy az általános kóijó érdekében adta le szavazatát. Az elszakadt területen élö magyarok tokkal síivesebben vállalnak becsü­letes konzervativizmust, mint olyan áldemokrá­ciát, amely melleit poli ikai érdekeiket kielégí­teni nem tudják. Az etetis-itatás kérdésében „a szokásos ven­dégldtds-kifejezés helyett .a rendes rokoni is társadalmi értntkezis keretein belül szokásos vendiglátás"-t teszi minélfogva a javaslat szi­gorúbb, mint az 1893:XV. t.-c Teljesen eltil­tani a vendéglátást már csak azért sem lEhet, mert ez lehetetlenné tenné a társadalmi életet. Ha az elv fentartásávat jobb szöveg kerülne a bizottság elé, szívesen elfogadja. Az indokolás ellen főként két ellenérv hang­zott el. Az egyik, hogy a javaslat nem elég demokratikus, a másik pedig az, hogy a kor­mány reakciós politikát kövei. Az utóbbi idő­ben demokráciának neveznek mindent, ami az ellenzéknek kedves, reakciónak pedig azt, ami kormánynak kedves. Kéri a javaslat el­fogad isát. A bizottság általánosságban elfogadja a javas­latot és elveti Vázsonyi Vilmos, Rassay Károly, Gömbös Gyula és Szabó József képviselők határozati javasfalait. Huszár Károly határozati javaslatát a bizott­ság szintén elve i. A bizottság ezután Kállay Tibor elnök javas­lalára elhatározta, hogy a legközelebbi ülist pedig, amelyen megkezdik o javaslat részletes tárgyalását, kedden délelőtt 11 órakor tartják. Ülés vége 2 óra után. A legjobb és legértékesebb IFJÚSÁGI KÖNYVEKET lebel kikölcsönözni u SZEGED KÖLCSÖNKÖNYVTÁRÁBAN Dugonics-tér 11. Telefon 300. [érfi FEHERNEMUEKET megrendelésre készit Pollák Testvérek Széchenyi-tér 17. m Csekonics-utca 6. Zoro«. Huru versengése az Ausztráliai menyasszony ért hétfőn és kedden a Belvárosi Moziban MÜLHOFFER A Vegyvizsgáló Állomás véleménye után, ismét nyomoznak a báriummérgezésben elhunyt Fehérváry Adolf ügyében. A nyomozás érdekében titokban tartják a vizsgálat eredményét. Szeged, március 28. (Saját tudósítónktól.) Nigy héttel ezelőtt adott birt először a Szeged arról a példanélkül álló és megrendítő tragé­diáról, amelynek középpontjában a szerencsét­lenül elhunyt Fehirváry Adolf nyugalmazó t ügyészségi irodsigazgató állott. Emlékezetes ugyanis, hogy Fehérváry Adolf súlyosabb belső bántalmakat érzett ét amikor a fájdalmak még mindig erősöd ek, jelentkezett a belgyógyászati klinikán. Ai ambulancián elhatározták, hogy meg fogják röntgenezni a hatvan éven felüli irodaigazgatót éi ezért receptet adtak, hogy a röntgeneljáráshoz szükséges gyógyszereket meg­vásárolja. A recept Merck-fite bárium su'fu­rlcumot irt elő. Fehérváry be is vette a preparátumot és rö­viddel ezután erői fájdalmak léptek föl. A klinikára csak az esti órákban vitték bs a már siralmas állapotban lévő öreg hivatalnokot és ekkor megállapították a bárium- mirgezis tü­neteit. Meg mielőtt azután segíthettek volna, Fehirváry Adolj a klinikán meghalt. A tragikus eset után azonnal megindult a nyomozás és már az ehő petcekben az volt a föltevés, hegy vagy más gyógyszert adtak Fehirvárynak. vagy pedig a bárium sulfuricum szennyezeit volt is Igy a súlyosan mérgező hatású bárium carbonicum került be a belső részekbe. A bűnvádi eljárást ezután nem tud­ták tovább foijtatni, mig kétséget kizáróan meg nem állapítják, hogy tulajdonképen mi okozta Fehérváry Adolf halálát. A vizsgálóbiróság ekkor a boncolás után bádogládákban fölküldte Fehérváry holttesté­rek belső részeit az Országos Vegyvizsgáló Állomásnak, hogy állapítsa meg, milyen méreg okozta az öreg Hivatalnok halálát. Azóta négy hét telt el és ezen idö alatt termésleleten nem folytatbalták a bűnvádi eljárást. A Szeged munkatársa moit arról érteiül, hogy a tegnapi nap folyamán megérkezett a szegedi ügyiszsigre az Országos Vegyvizsgáló Állomás leirata. A vegyvizsgáló-állomás terje­delmes véleményt kfl dött le arról, hogy milyen anvagokat talált a holttestben ét ezek alapján vfleménya szerint mi okoita a mérgezési. A siegedi ügyiszsigen a legnagyobb titoktartás­sal kezelik ezt az ügyet, elzárkóznak minden nyilatkozat elöl abban az irányban, hogy mi volt a halál oka. Az tény, hogy az ügyiszsig utasítására is­mii megkezdtik, illetve folytatják a nyomozást a tragikus mirgezis ügyiben és éppen ezért a nyomozás eredménye érdekében nem kívánják tá­jékoztatni a nyilvánosságot a vegyvizsgálat eredményéről. A nyomozás befejezése a jövő hét végére várható, amikor is ki fog derülni, hogy hogyan és milyen körülmények között hunyt el Fehérváry Adolf, hogy tényleg szennye­zett volt-e a Merck-féle bárium sulfuricum és igy a su'yosan mérgező halásu bárium carbo­nicum kerűlt-e be Fehérváry belső részeibe éppen akkor, amikor súlyos belső baját gyó­gyíttatni akarta a klinikán. Igy csak a nyomo­zás btfejezése után derülhet ki ai, hogy ki felelős az öreg hivatalnok haláláért. Kilakoltatták a tápéi gólyát. is kés.itek elsőrangú, szolid műhelyemben ottomán, matrac, goblen- és bőrgarnitúrákat stb- Telefon 10-14. Szeged, március 28. A napokban kint jártam Tápén. A tápéi biró esetéről akartam megtudni a pontos és hiteles részleteket. Amikor már minden adat együtt volt, kissé körülnéztem a faluban. Az elmúlt év őszén jártam itt utoljára, a gencs-há­ború idején. Az ős falu azóta nem sokat változott. Akkor ugyan őszi szinek uralkodtak, az akácok sűrű lombjába már belekapott a rozsda, a Tisza vize fáradtan nyaldosta a szikkadt barnászöld par­tokat és a fehérre meszelt házikók előtt békésen szívták az egyenes szárú cseréppipát az ember­népek. A betakarítás megtörtént, a földmunkák befejeződtek. Ráért mindenki az őszi kinyujtózko­dásra és maradt idő a hosszura nyúló őszben a közügyekre is. A gólya, a hires tápéi gólya olt állt akkor a toronyszögletén. Mozdulatlanul nézte a falut, néha felkelepelt a felhőtlen égre, talán felcseperedett fiait szólítgatta, akik repülési gya­korlatokat végeztek valahol, hogy felkészüljenek az utazásra. A fészek üresen terpeszkedett ott, az árpádkori müemléktorony szögletén. Most kacérkodott a napsugár, versenyre kelt a tápéi szép lányokkal, menyecskékkel. A Tisza áradt vize frissen locsogott a halvány zöld partok között, az akácok lombtalan ágai még csak sejt tették az előtörekvő rügyeket és Ja fehér házikók előtti lócákon nem ült senki. A poros uccákon néhány mezítlábas aprószent hancúrozott, a kut körül asszonyok jártak, de embernyi embert alig lehetett látni, hacsak tulöreget, vagy tulfiatalt nem. Az embernépek a Rét hátát hasogatják, törik, pu­hítják, hogy megteremje őszre az életet. A gólya, a nevezetes tápéi gólya még nem ér­kezett haza, de már útban van bizonyára. A la­kosság nagyon várja és a várakozás izgalmát bi­zonyos bűnbánat is fokozza. Mert hát nagy vét­kezés történt a gólya ellen. Amig odajárt — ki­lakoltatták, pedig évtizedek óta lakott a torony szegletén és mindig pontosan megfizette a bért jó, békebeli kelepelés-valutában. Alig ismertem rá a toronyra. Éreztem, hogy va­laki- válozás esett rajta, de eleinte nem tudtam, mi okozta ezt a változást, csak később fedeztem fel, hogy'-3, gólyafészek tűnt el róla. Azt gondol­tam, hogy v^Jarni téli vihar söpörte le, mivel azonban tudom, hogy a falu milyen féltő szere­retette! dédelgette hosszuesőrü kedvencét — gon­doltam, hogy más\baj eshetett, mert ha csak a szél fújta volna le & fészket, gondos emberkezek bizonyára visszarakta^ volna. Óvatosan érdeklődteilMehát az érihetetlen rej tély magyarázata iránt. A\ért óvatosan, mert isme­rem a falu lélektanát és ttfdom, hogy vannak ké­nyes belpolitikai kérdések, \ amelyekről a benszü­löttek egymás között sem iáén beszélnek, de az idegennel, ha feszegetni talaja azokat, tüstént megszakítják a diplomáciai Oászonyt, ha esetleg komolyabb lépést /íem tesznek ellene. Igy aztán nem is tudtam meg pontos határozottsággal sem­mit. Az óvatos kérdésekre kapott iratos válaszok­ból többféle magyarázatot is ki lehet hámozni. Szó lehet arról, hogy a gólyát előljárósági hatá­rozatra — tűzbiztonsági okokból lakoltatták ki, de ennek csak olyan hivatalos magyarázat ize van, mert ha a gólyafészek évekig nem veszé­lyeztette a templom és a falu tűzbiztonságát, miért veszélyezteti éppen most. Szó lehet arról is, hogy egyházpolitikai szempontok érvényesültek a des­truktív csőrü és lábu madár ellen. De ez a ma­gyarázat sem fogadható el, mert hiszen Tápén nincs kurzus, talán még ébredő sincs. A tápéiak a nagy, dolgos ébrenlétben nem érnek rá az éb­redésre, télen pedig jobb a kuckó mélyében meg­húzódva erőt gyűjteni az uj esztendőre. A harmadik feltevés a legvalószínűbb. Eszerint a gólyát a gencs-ügy miatt lakoltatták ki. Az elmúlt év őszén — talán emlékeznek még rá néhányan — nagy belső háborúság bontotta meg a falu békéjét. A harc a tápéi hősök emlék­táblájának elhelyezése körül támadt. Ezekről a harcokról számoltam be a Szeded hasábjain és be­számolómban minden rosszindulat nélkül meg­írtam azt is, hogy Tápé lakosságát gencs-nép névvel tiszteli meg, vagy csúfolja a környék. A falu népe annyira megharagudott ezért a bán­talomért, hogy már-már meg kellett duellálnom minden férfi tagjával. A párbaj csak azért maradt el, mert sikerült beigazolnom teljes jóhiszeműsé­gemet, kimutatva, hogy a gencs szó nem csúfnév, hanem valami vizimadárnak, talán éppen a gólyá­nak elfelejtett, régi magyar neve. Tápé falu és a gencs-gólyamadár közötti szorosabb kapcsolatot bizonyítja a torony gólyája iránt táplált általános szereteten kivül a község címere is, amely ott ékeskedik a községháza kapuja felett. Ebben a címerben a főalak egy nagy, hosszunyaku, hosszu­esőrü és hosszúlábú gólyaszerü vízimadár: a gencs. Mondják, hogy ez volt az oka a gólya kila­koltatásának. A falu népe hirtelen megváltoztatta a torony-gólya famíliája iránt táplált eddigi ér­zelmét és teljesen elidegenedett a kedves madártól. Ugy néztek rá, mint a falu szégyenének eleven és állandó hirdetőjére, kelepelését gúnyos kaca­gásnak hallották és elhatározták, hogy téli távol­léte alatt kilakoltatják a templom tornyáról. Arai­kor aztán őszi útjára indult —.gyorsan leszedték fészkét a toronyszögletről. Ezért várják most izga­tottan és bűnbánattal vissza, mert nem tudják, ha megérkezik és nem találja meg régi fészkét, mit mond majd a falunak. A gólya szó egyébként ujabban éppen olyan veszedelmes szó Tápén, mint a gencs. Magyar László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom