Szeged, 1925. április (6. évfolyam, 74-77. szám)

1925-04-01 / 74. szám

t«2.f> április 1. SZEGED 675 Hol épüljön fel a szegedi egyetem. A mérnökegylet vita-ülése. Szeged, március 31. (Saját tudósítónktól.) A Magyar Mérnök- és Épitészegylet sze­gedi csoportja kedden délután rendkívül érdekes és tanulságos vitaülést rendezett a vá­rosháza közgyűlési termében. A vitaülést, amely­nek tárgya az egyetem elhelyezésének problé­mája volt, szépszámú hallgatóság jelenlétében hat óra után nyitotta meg Thiering Oszkár el­nök, műegyetemi magántanár'és felkérte Ber­zenczey Domokos műszaki főtanácsost, a városi mérnökség vezeiőjét, előadása megtartására. Berzenczey Domokos általános tetszéssel fo­gadott előadását azzal vezette br, hogy rá­mutatott a kérdés nagy fontosságára. Ezután ismertelte az elhelyezés számbavehelő lehető­ségeit. Három megoldás kínálkozik: Újszeged, a Mars-tér és a Belvárosnak a fogadalmi temp­lom és a Tisza folyó közti rendezetlen része. Újszeged lenne a legideálisabb megoldás, mert az egyetem épületeit ott lehetne legszeöben, legkényelmesebben elhelyezni. Újszeged ellen azonban súlyos kifogások vannak, elsősorban a közmüvek teljes hiánya — amelynek kiküszö­bölése tizenhatmilliárdba ketülna — a várostól való távolsága és az a körülmény, hagy fel kellene áldozni az ujszegedi villanegyedet a Népkeit egy részével együtt. Újszeged ezen­kivül, mély fekvése miatt, a legegészségtelenebb területe a városnak. — A Mars-tir elég alkal­mas terület lenne, nem esik messze a város centrumától, a város természetes fejlődési vo­nslában fekszik, főelőnye, hogy szabad telek és azonnal meg lehetne rajta kezdeni az épít­kezést. Az egyetem szempontjából azonban súlyos kifogások lehetnek ellene. Nem meg­felelő a környezete, gyárak, kaszárnya, börtön nem alkalmas háttér egyetemi klinikák számára. Közmüvei nem tökéletesek, hétmilliárdba ke­rülne tökéletesítésük. A hirmadik megoldás lenne a legjobb: a belvárosi. Ezzel két fontos célt érne el a város. Szabályozhatná egy­csapásra ezt az elhanyagolt és visszamaradt városrészt az egyetem megfelelő elhelyezésén kívül. A terület tiz és félfold, amelyből nyolc hold a kisajátítandó, a többi már a város tu­lajdona. A telkek kisajálitása körülbelül 16 milliárd koionába kerülne. A tiszaparti fron­ton szépen kiépülhetnének a klinikák és mo­dern városrész keletkezne igy a jelenlegi zeg-iugos, viskótömeg helyén. Jellemző, bogy ezen a 10 holdnyi területen mindössze száz­kilencvenhét lakás van és alig ezer ember lakik. A városnak a belvárosi megoldás esetén gondoskodnia kellene az ottani lakosok elhelye­zőiül is, a ni a mai lakásviszonyok mellett meglehetősen sy'yos feladat. Mivel a terület kisajátítandó, az építkezés azonnali megkez­dése nrm igen lehetséges. Ez az oka annak, hogy a kevésbé alkalmas Mars-téri megoldás mellett kell állást foglalnia, mert ott azonnal megkezdbetik az építkezést, ami a munkanél­küliség szemporttjából nagyon kívánatos lenne, de a szegedi egyetem biztosítása szempontjá­ból is. Berzenczey Domokos nagy tetszéssel foga­dott előadása uíán megindult a vita. Elsőnek Rtegler Gusztáv! egyetemi tanár szólalt fel. Az egyetem orvoskarának álláspontját tolmácsolta. Az orvosi kar 4Z ujszegedi megoldást teljesen alkalmatlannakl< tartja. Ha választani lehet a Mars-tér és a Belváros között, feltétlenül a Bel­város az előnyosebb, de az orvosi kar szükség esetén a Mars-téri megoldáshoz is hozzájárul. Csengery Jáncs egyetemi rektor teljes egészé­ben elfogadja Berzenczey Domokos gondolat­menetét, de inás következtetést von le belőle. Ha a belvárosi megoldás a legjobb, a leg­szebb, a legalkalmasabb, akkor ezt keli válasz­tani és el kell hárítani az esetleges akadályokat. Pillanatnyi nehézségek miatt meghátrálni nem szabad. Wimmer Fülbp kamarai elnök határozottan állást foglal a /Mars-téri megoldás ellen köz­gazdasági szempontból. A Mars-térnek ugyanis fontos ipari és| Kereskedelmi szerepe lesz a kö­zeljövőkén. Ot!t lesz a tanyai vasút végallomása, ott épül fel a vásárcsarnok és rövidesen oda­kerül az iparospiac. Schmiedt Ferenc vasúti mühelyfőnök Rókusra, a dohánygyár yrcögé helyezné legszívesebben az egyetemet, BÍITÓ Benő műszaki tanácsos azon­ban alkalmatlannak minősiti ezt a megoldást, mert a mocsaras városrész egyáltalában nem alkalmas az egye'emi klinikák számára. Dr. Kovács József véleménye szerint a böl­csészeti és jogi fakultásokat a Belvárosban, az orvosit pedig a Kálvária-téren kellene elhe­lyezni. Ezután dr. Kubinyl egyetemi tanár, a szülé­szeti klinika vezetője tartott igen érdekes elő­adást a modern egyetemi építkezésekről. Utalt a debreceni egyetem példájára, amelyet egy hollandi szakértő annyra kritizált. Debrecen a városon kivül, a Nagyerdőben építette fel az egyeteme'. Igaz, hogy páratlanul szépen, de a valóságban nem bizonyult praktikusnak ez a megoldás. Szeged város fekvése miatt nem nyújt sok lehetőséget. A körtöltésen belül levő területről lehet c;ak szó. A terek föláldozását közegészségügyi szempontból ellenzi, éppen ezért a Mars-téri megoldást nem találja el­fogadhatónak. Az egyetlen megfelelő lehetősé­get a bslvárosi megoldás nyújtja. A folyópart levegőssé, pormentessé, csendessé teszi a kör­nyéket. A kisajátítás nem akadály, mert előbb­utóbb rendezni kellene ugy is ezt a városrészt ét akkor a kisajátítás ugy sem kerülhető el. Berzenczey Domokos mondotta el ezu'án a záróbeszédet. Beismeri, hogy a belvárosi meg­oldás lenne a legjobb, azonban két fontos ok szól mégis a Mars-tér melleit. Ott azonnal meg lehet kezdeni n építkezést, ami nagyon enyhít a munkanélküliségen és aionnal elhárítja a szegedi egyetem megszüntetésének lehetőségét. — Ha egyetem megszűntetéséről lehet szó, a második egyetemet semmi esetre sem szűntetik meg a harmadik és a negyedik egyetem előtt — szólt köib! Csengery Jínos. Berzenczey Doxotos ezután megköszönte a felszólalók észrevétele i. Tbiering Oszkár ezután bezárta a vitaülést. MMMMMMWMMM^^ A francia biztonsági szerződés. Páris, március 31. A Matin jelenti, hogy Herriot tegnap közléseket tett a kamara kül­ügyi bizottsága küldöttségének a megkötendő biztonsági szerződésről. A közlésből kiderült, hogy a francia kormány szeretné, ba Hollandia is csatlakoznék, a szerződéshez. A francia kormány még két másik pontnak szentelt különös figyelmet. Elsősorban annak, hogv Néneiország bizonyos mozgási szabadsá­got tart fenn magának a keleti határok reví­ziója tekintetében, amennyiben a döntő bírás­kodás lehetőségét javasolja Lengyelországra és Csehországra vonatkozólag, másfelől Német­ország előkészíti Ausztria csatlakozását. Herriot bemutatta a küldöttségük az angol kormány közlését, amely tisztán csak bizonyos homályos pontokat nyújt arra, hogy Lengyelor­szágnak biztonságot nyújtson. Az angol a béke irányában való reméli. olyan szerződést köt, amelyben lemond minden arra irányuló kísérletről, hogy ezen határoknak a megváltoztatását háborúval kényszerítse ki. Ugy látszik, mintha u| fejlemények küszöbén állnánk. Azt azonban még nem lehet megmon­dani, bogy a helyzet miként fog kialakulni; csak annyit lehet mondani, hogy alapos remény van a béke Irányában mutatkozó jótékony fej­lődésre. MMaMM^tMMMMMM^^ A Vigadó bérlete körül. London, március 31. Worthington Evans hadügyminiszter tegnap Readingben megtartott beszédében azt mondta, hogy Anglia a békít és a kontinensen való leszerelést óhajtja. Angliá­nak saját érdekében áll, hogy Franciaország számára a biztonságérzetét kölcsönözze. Ezen összefüggésben uj tény merült fel. Németország elsőbben jelentette ki hajlandóságát azontekin­tetoen, hogy elhagyja a nyugati határokat és Szeged, március 31. (Saját tudósítónktól.) A szegedi városházin tegnap egy rendkívül jellemző és tanulságos árlejtés fo'yt le. Az uj­szegedi Vigadó öt éves bérletére tartottak ver­senytárgyalást. A ref ektánsok zárt borítékban juttatták el ajánlataikat a város tanácsához és a tanács kiválasztotta a legjobbnak, legeifogad • hatóbbnak látszót. Az eset egymagában nagyon jelentéktelen, szót sem érdemelne, hiszen alig múlik el nap ilyen, vagy ehhez hasonló ver­senytárgyalás nélkül. Versenytárgyaláson adja ki a város a javítási munkálatokat éppert ugy, mint versenytárgyalással dönti el, kit bízzon meg valamilyen nagyobb arányú építkezési munkával. Az ujszegedi Vigadó bérletére tartott verseny­tárgyalás előzményei azok, amelyek az esetet különösen figyelemreméltóvá teszik, mert ezek az előzmények jellemzik valahogyan nem csak Szeged város, hanem az egész ország közigaz­gatását. Az ujszegedi Vigadóval röviden az történt, hogy a régi bérlő szerződése lejárt és a tanács annak idején — méltányolva az Új­szegedre járó sörivók megelégedését — hozzá­járult a lejárt szerződés meghosszabbításához. A Vigadóbérlet valószínűleg jól jövedelmező üz'et, mert érdeklődött iránta egy másik ven­déglős is, aki beadványában kétezer aranyko rónával több bért ajánlott föl érte, mint amennyi­ért a régi bérlő megkapta. A tanács erre — nagyon helyesen — megváltoztatta eredeti ha­tározatát és az előnyösebb ajánla'ot fogadta el. A régi bérlő azonban, aki nagyon kiérdemel­hette az Újszegeden vigadók megelégedését és szimpátiáját, nerc nyugodott meg a tanács ha­tározatába r, hanem megapellálta azt a közgyű­léshez — fenniartva ketezer koronával szeré­nyebb bérajánlatát. A közgyűlésen furcsa do­log történt. Ékes és lelkes felszólalások hang­zottak el a régi, szimpatikus bérlő mellett és a felszólalások következtében ugy alakult a hangulat, bogy a város törvényhatósági bizott­sága gavalléros tempóval lemondott a kedve­zőbb ajánlat tekintélyes előnyeirőt és merő szimpátiáb 1 visszaadta a Vigadót a régi bér­lőnek. A közgyűlés atyafiságos határozatát is meg­apelláltá*. A belügyminiszter megsemmisítette a közgyűlés szimpátia-határozatát és arra uta­sította a várost, hogy saját, jól felfogott érde­kében nyilvános versenytárgyaláson hasznosítsa a Vigadót és a szerződést a legtöbbet ígérővel kösse meg. A belügyminiszter rendeletét hajtotta végre hétfőn a tanács és az eredmény ar, hogy a Vigadó bérletéért három és félezer aranykoro­nával többet kap a város, mint amennyit a közgyűlés gavalléros határozata értelmében ka­pott volna. Igaz, hogy igy is csak a régi bérlőé maradt a kocsma, de a kérdés lénye­gén ez egyáltalában nem változtat semmit. Ebhez a különben jelentéktelen esethez na­gyon érdekes észrevételeket lehetne 'fűzni. Rá lebetne mutatni arra, hogy a lejárt mandátumu városi parlamentek milyen könnyű szivvel mon­danék le a város jövedelmeiről, ha valami szimpatikus magánember anyagi és üzleti ér­dekének kielégítéséről van szo; ki lehetne fej­teni ezzel szemben azt is, bogy milyen elkese­redett és késhegyig menő ellenállást fejtenek ki, amikor a gavalléria polgári kötelességet is jelentene és egyéni áldozattel járna. Rá lebetne mutstni az állandó földbérharcokra és azokra a meddő törekvésekre, amelyeknek az a na­gyon szerény végcélja, hogy a város ingatlan vagyonán?k ^'dfesaít ne csak azok élvezzék, akik a legkevesebbet viselik a közterhekből. Meg lehe:ne említeni az alsótanyai gazdák nagy hadakozását a — vasút ellen, csak azért, mert néhány aranykorona hozzájárulást mer követelni tőlük a vasútépítő város. De hát kár lenne foglalkozni erezel « köz­ismert és untig ismert dolgokéi, hisz-.a még az affcótanvsi j -»dás mamára is talált nent­séget a polgárme*' :r. Öuxő fukarságukat csak magában réve fisrteietrcmélí* fc zervativiz­musask rinösiteile. A Vigadó- estből a:* tfiáajui csak mefe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom