Szeged, 1925. április (6. évfolyam, 74-77. szám)
1925-04-01 / 74. szám
t«2.f> április 1. SZEGED 675 Hol épüljön fel a szegedi egyetem. A mérnökegylet vita-ülése. Szeged, március 31. (Saját tudósítónktól.) A Magyar Mérnök- és Épitészegylet szegedi csoportja kedden délután rendkívül érdekes és tanulságos vitaülést rendezett a városháza közgyűlési termében. A vitaülést, amelynek tárgya az egyetem elhelyezésének problémája volt, szépszámú hallgatóság jelenlétében hat óra után nyitotta meg Thiering Oszkár elnök, műegyetemi magántanár'és felkérte Berzenczey Domokos műszaki főtanácsost, a városi mérnökség vezeiőjét, előadása megtartására. Berzenczey Domokos általános tetszéssel fogadott előadását azzal vezette br, hogy rámutatott a kérdés nagy fontosságára. Ezután ismertelte az elhelyezés számbavehelő lehetőségeit. Három megoldás kínálkozik: Újszeged, a Mars-tér és a Belvárosnak a fogadalmi templom és a Tisza folyó közti rendezetlen része. Újszeged lenne a legideálisabb megoldás, mert az egyetem épületeit ott lehetne legszeöben, legkényelmesebben elhelyezni. Újszeged ellen azonban súlyos kifogások vannak, elsősorban a közmüvek teljes hiánya — amelynek kiküszöbölése tizenhatmilliárdba ketülna — a várostól való távolsága és az a körülmény, hagy fel kellene áldozni az ujszegedi villanegyedet a Népkeit egy részével együtt. Újszeged ezenkivül, mély fekvése miatt, a legegészségtelenebb területe a városnak. — A Mars-tir elég alkalmas terület lenne, nem esik messze a város centrumától, a város természetes fejlődési vonslában fekszik, főelőnye, hogy szabad telek és azonnal meg lehetne rajta kezdeni az építkezést. Az egyetem szempontjából azonban súlyos kifogások lehetnek ellene. Nem megfelelő a környezete, gyárak, kaszárnya, börtön nem alkalmas háttér egyetemi klinikák számára. Közmüvei nem tökéletesek, hétmilliárdba kerülne tökéletesítésük. A hirmadik megoldás lenne a legjobb: a belvárosi. Ezzel két fontos célt érne el a város. Szabályozhatná egycsapásra ezt az elhanyagolt és visszamaradt városrészt az egyetem megfelelő elhelyezésén kívül. A terület tiz és félfold, amelyből nyolc hold a kisajátítandó, a többi már a város tulajdona. A telkek kisajálitása körülbelül 16 milliárd koionába kerülne. A tiszaparti fronton szépen kiépülhetnének a klinikák és modern városrész keletkezne igy a jelenlegi zeg-iugos, viskótömeg helyén. Jellemző, bogy ezen a 10 holdnyi területen mindössze százkilencvenhét lakás van és alig ezer ember lakik. A városnak a belvárosi megoldás esetén gondoskodnia kellene az ottani lakosok elhelyezőiül is, a ni a mai lakásviszonyok mellett meglehetősen sy'yos feladat. Mivel a terület kisajátítandó, az építkezés azonnali megkezdése nrm igen lehetséges. Ez az oka annak, hogy a kevésbé alkalmas Mars-téri megoldás mellett kell állást foglalnia, mert ott azonnal megkezdbetik az építkezést, ami a munkanélküliség szemporttjából nagyon kívánatos lenne, de a szegedi egyetem biztosítása szempontjából is. Berzenczey Domokos nagy tetszéssel fogadott előadása uíán megindult a vita. Elsőnek Rtegler Gusztáv! egyetemi tanár szólalt fel. Az egyetem orvoskarának álláspontját tolmácsolta. Az orvosi kar 4Z ujszegedi megoldást teljesen alkalmatlannakl< tartja. Ha választani lehet a Mars-tér és a Belváros között, feltétlenül a Belváros az előnyosebb, de az orvosi kar szükség esetén a Mars-téri megoldáshoz is hozzájárul. Csengery Jáncs egyetemi rektor teljes egészében elfogadja Berzenczey Domokos gondolatmenetét, de inás következtetést von le belőle. Ha a belvárosi megoldás a legjobb, a legszebb, a legalkalmasabb, akkor ezt keli választani és el kell hárítani az esetleges akadályokat. Pillanatnyi nehézségek miatt meghátrálni nem szabad. Wimmer Fülbp kamarai elnök határozottan állást foglal a /Mars-téri megoldás ellen közgazdasági szempontból. A Mars-térnek ugyanis fontos ipari és| Kereskedelmi szerepe lesz a közeljövőkén. Ot!t lesz a tanyai vasút végallomása, ott épül fel a vásárcsarnok és rövidesen odakerül az iparospiac. Schmiedt Ferenc vasúti mühelyfőnök Rókusra, a dohánygyár yrcögé helyezné legszívesebben az egyetemet, BÍITÓ Benő műszaki tanácsos azonban alkalmatlannak minősiti ezt a megoldást, mert a mocsaras városrész egyáltalában nem alkalmas az egye'emi klinikák számára. Dr. Kovács József véleménye szerint a bölcsészeti és jogi fakultásokat a Belvárosban, az orvosit pedig a Kálvária-téren kellene elhelyezni. Ezután dr. Kubinyl egyetemi tanár, a szülészeti klinika vezetője tartott igen érdekes előadást a modern egyetemi építkezésekről. Utalt a debreceni egyetem példájára, amelyet egy hollandi szakértő annyra kritizált. Debrecen a városon kivül, a Nagyerdőben építette fel az egyeteme'. Igaz, hogy páratlanul szépen, de a valóságban nem bizonyult praktikusnak ez a megoldás. Szeged város fekvése miatt nem nyújt sok lehetőséget. A körtöltésen belül levő területről lehet c;ak szó. A terek föláldozását közegészségügyi szempontból ellenzi, éppen ezért a Mars-téri megoldást nem találja elfogadhatónak. Az egyetlen megfelelő lehetőséget a bslvárosi megoldás nyújtja. A folyópart levegőssé, pormentessé, csendessé teszi a környéket. A kisajátítás nem akadály, mert előbbutóbb rendezni kellene ugy is ezt a városrészt ét akkor a kisajátítás ugy sem kerülhető el. Berzenczey Domokos mondotta el ezu'án a záróbeszédet. Beismeri, hogy a belvárosi megoldás lenne a legjobb, azonban két fontos ok szól mégis a Mars-tér melleit. Ott azonnal meg lehet kezdeni n építkezést, ami nagyon enyhít a munkanélküliségen és aionnal elhárítja a szegedi egyetem megszüntetésének lehetőségét. — Ha egyetem megszűntetéséről lehet szó, a második egyetemet semmi esetre sem szűntetik meg a harmadik és a negyedik egyetem előtt — szólt köib! Csengery Jínos. Berzenczey Doxotos ezután megköszönte a felszólalók észrevétele i. Tbiering Oszkár ezután bezárta a vitaülést. MMMMMMWMMM^^ A francia biztonsági szerződés. Páris, március 31. A Matin jelenti, hogy Herriot tegnap közléseket tett a kamara külügyi bizottsága küldöttségének a megkötendő biztonsági szerződésről. A közlésből kiderült, hogy a francia kormány szeretné, ba Hollandia is csatlakoznék, a szerződéshez. A francia kormány még két másik pontnak szentelt különös figyelmet. Elsősorban annak, hogv Néneiország bizonyos mozgási szabadságot tart fenn magának a keleti határok revíziója tekintetében, amennyiben a döntő bíráskodás lehetőségét javasolja Lengyelországra és Csehországra vonatkozólag, másfelől Németország előkészíti Ausztria csatlakozását. Herriot bemutatta a küldöttségük az angol kormány közlését, amely tisztán csak bizonyos homályos pontokat nyújt arra, hogy Lengyelországnak biztonságot nyújtson. Az angol a béke irányában való reméli. olyan szerződést köt, amelyben lemond minden arra irányuló kísérletről, hogy ezen határoknak a megváltoztatását háborúval kényszerítse ki. Ugy látszik, mintha u| fejlemények küszöbén állnánk. Azt azonban még nem lehet megmondani, bogy a helyzet miként fog kialakulni; csak annyit lehet mondani, hogy alapos remény van a béke Irányában mutatkozó jótékony fejlődésre. MMaMM^tMMMMMM^^ A Vigadó bérlete körül. London, március 31. Worthington Evans hadügyminiszter tegnap Readingben megtartott beszédében azt mondta, hogy Anglia a békít és a kontinensen való leszerelést óhajtja. Angliának saját érdekében áll, hogy Franciaország számára a biztonságérzetét kölcsönözze. Ezen összefüggésben uj tény merült fel. Németország elsőbben jelentette ki hajlandóságát azontekintetoen, hogy elhagyja a nyugati határokat és Szeged, március 31. (Saját tudósítónktól.) A szegedi városházin tegnap egy rendkívül jellemző és tanulságos árlejtés fo'yt le. Az ujszegedi Vigadó öt éves bérletére tartottak versenytárgyalást. A ref ektánsok zárt borítékban juttatták el ajánlataikat a város tanácsához és a tanács kiválasztotta a legjobbnak, legeifogad • hatóbbnak látszót. Az eset egymagában nagyon jelentéktelen, szót sem érdemelne, hiszen alig múlik el nap ilyen, vagy ehhez hasonló versenytárgyalás nélkül. Versenytárgyaláson adja ki a város a javítási munkálatokat éppert ugy, mint versenytárgyalással dönti el, kit bízzon meg valamilyen nagyobb arányú építkezési munkával. Az ujszegedi Vigadó bérletére tartott versenytárgyalás előzményei azok, amelyek az esetet különösen figyelemreméltóvá teszik, mert ezek az előzmények jellemzik valahogyan nem csak Szeged város, hanem az egész ország közigazgatását. Az ujszegedi Vigadóval röviden az történt, hogy a régi bérlő szerződése lejárt és a tanács annak idején — méltányolva az Újszegedre járó sörivók megelégedését — hozzájárult a lejárt szerződés meghosszabbításához. A Vigadóbérlet valószínűleg jól jövedelmező üz'et, mert érdeklődött iránta egy másik vendéglős is, aki beadványában kétezer aranyko rónával több bért ajánlott föl érte, mint amennyiért a régi bérlő megkapta. A tanács erre — nagyon helyesen — megváltoztatta eredeti határozatát és az előnyösebb ajánla'ot fogadta el. A régi bérlő azonban, aki nagyon kiérdemelhette az Újszegeden vigadók megelégedését és szimpátiáját, nerc nyugodott meg a tanács határozatába r, hanem megapellálta azt a közgyűléshez — fenniartva ketezer koronával szerényebb bérajánlatát. A közgyűlésen furcsa dolog történt. Ékes és lelkes felszólalások hangzottak el a régi, szimpatikus bérlő mellett és a felszólalások következtében ugy alakult a hangulat, bogy a város törvényhatósági bizottsága gavalléros tempóval lemondott a kedvezőbb ajánlat tekintélyes előnyeirőt és merő szimpátiáb 1 visszaadta a Vigadót a régi bérlőnek. A közgyűlés atyafiságos határozatát is megapelláltá*. A belügyminiszter megsemmisítette a közgyűlés szimpátia-határozatát és arra utasította a várost, hogy saját, jól felfogott érdekében nyilvános versenytárgyaláson hasznosítsa a Vigadót és a szerződést a legtöbbet ígérővel kösse meg. A belügyminiszter rendeletét hajtotta végre hétfőn a tanács és az eredmény ar, hogy a Vigadó bérletéért három és félezer aranykoronával többet kap a város, mint amennyit a közgyűlés gavalléros határozata értelmében kapott volna. Igaz, hogy igy is csak a régi bérlőé maradt a kocsma, de a kérdés lényegén ez egyáltalában nem változtat semmit. Ebhez a különben jelentéktelen esethez nagyon érdekes észrevételeket lehetne 'fűzni. Rá lebetne mutatni arra, hogy a lejárt mandátumu városi parlamentek milyen könnyű szivvel mondanék le a város jövedelmeiről, ha valami szimpatikus magánember anyagi és üzleti érdekének kielégítéséről van szo; ki lehetne fejteni ezzel szemben azt is, bogy milyen elkeseredett és késhegyig menő ellenállást fejtenek ki, amikor a gavalléria polgári kötelességet is jelentene és egyéni áldozattel járna. Rá lebetne mutstni az állandó földbérharcokra és azokra a meddő törekvésekre, amelyeknek az a nagyon szerény végcélja, hogy a város ingatlan vagyonán?k ^'dfesaít ne csak azok élvezzék, akik a legkevesebbet viselik a közterhekből. Meg lehe:ne említeni az alsótanyai gazdák nagy hadakozását a — vasút ellen, csak azért, mert néhány aranykorona hozzájárulást mer követelni tőlük a vasútépítő város. De hát kár lenne foglalkozni erezel « közismert és untig ismert dolgokéi, hisz-.a még az affcótanvsi j -»dás mamára is talált nentséget a polgárme*' :r. Öuxő fukarságukat csak magában réve fisrteietrcmélí* fc zervativizmusask rinösiteile. A Vigadó- estből a:* tfiáajui csak mefe-