Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)
1925-05-26 / 8. szám
gy olyan ki felt az újságíró valóban nem imént elnökéitt neki, hogy g, hogy egy itait ilyen szaelferdített forzy litván liirtényállásnali cikket reklifiakor. 1925 májns 26. DELMAGYARORSZÁG rengés. s'.l egy Időben diken. Mimi* gy vált azután tömegekben szökőár síin* tonaságot és segélynyújtás >iták, hogy a fosztogatás is toyookai & Et a kit vár aaka is KoH iáznak* izgató nem íját. aZmut szál\ de Andi' aeg neki ca*> lji fizetni, likázott a po!' :ges pénzüflft rezet ni, bogi igélyt adjunk [y adta ntfj az idén m* ogy nem ét' szólt többe' íetfer pedig tigjait, bogí Pal, dr. Ttt' sietve ieleí' ok. Mivel' már csak d'ey Jenő vojraegállap'' n ad segélr In a ku tttf /ányát, amw a szinésf^ igyár igazg'' be a tanáé'' több ' a ligszetf 'dzirt is vl' lem hajlano" tolla a sziJ* ig fizesse " i esetben 1 is az árafi ízért érte«»f ígmásithataf jóe'őri K bekövetkC" íget. A » lya sem nk - fflOj s ezzel m t merev * íreite a p és «f! >n a vlfoM Wt a E műi m : felszer& Jzölte VflJ i>, csak s még gát, aki fj löket fl>flr lajdonkí szinház)nban é» igy, ;ettségei pnék, * ciómra, s hely*' zl, könní A szegedi gyorsiróiinnep. A 23 éve nagy sikerekkel, komoly munkával működő Szegedi Oyorsirók Egyesülete kétnapos ünnepet rendezett. Országos esemény volt a szegedi kerületi versenyirás, amelyen a szegedi iskolákon kivül a budapesti, debreceni, nyíregyházai, hódmezővásárhelyi, makói, csongrádi és szentesi iskolák tanulói is résztvetíek. Nagyjelentőségű kérdéseket tártyiló, a legkülönbözőbb irányokat összehozó volt a diszgyűlés, amelyet az egyesület a szegedi kereskedelmi és iparkamara dísztermében vasárnap tartott meg. Dr. Radnai Béla másfél órás előadásában ismertette a magyar gyorsirási egyiégesitö törekvéseket. Az ő rendszerét ajánlotta egységes gyorsírásnak. Dr. Boros Dezső szépen felépített beszédében a Qabelsberger—Markovitsrendszer hat éviizedet meghaladó sikereire mutatott rá. Minden mai rendszer eredője a Gabelsberger-rendszer, ahhoz kell az egységes gyorsírás megalkotásánál is VÍSBIátérni. Dr. Pap Sándor gyorsirodai titkár kitűnő okfejtéssel a Gtbelsberger-rendszer nagy gyakorlati értékére hívta fel a figyelmet. Dr. Kállai Emil, dr. Galamb odön makói fögimnátiumi tanár és dr. Nosz Gyula gyorsirodailitkár szólottak a kérdéshez. A vasárnap délutáni díszülésen dr. Szili Gyula elnökölt. Megjelentek: dr. Dtbay Gyula ny. kormánybiztos-főispán, tb. e'nök, dr. Bottka Sándor rendőrfőkapitány, dr. László Adolf ítélőtáblai biró, dr. Szász János ny. ítélőtáblai biró, Nyáry Gyö gy női felsőkereskedelmi iskolai igazgató, dr. Boros Dezső kir. főügyész, dr. Pap Róbert ügyvédi kamarai alelnök és sokan mások a szegedi közélet és gyorsirási élet jelesei közül. Dr. Szili Gyula magas szárnyalású megnyitójában üdvözölte a vendégeket és rámutatott arra a kétnapos küzdelemre, amelyen több mint nyolcszáz tanuló mit között a tudás fegyverivel. Dr. Dobay Gyula tartott ezután megemlékezést Szász Hu£dról, a korán elhunyt egyesületi ale'nökről. Dr. Gopcsa Uszló kultuszminiszter! c. államtitkár Fabró Henrikről emlékezett. D:. Boros Dezső kir. főügyész pedig dr. Fabró Henrik szegedi szerepléseit, értékes munkásságát és Szeged gyorskási életére gyakorolt nagy vonzóerejét méltatta. Dr. Pop Sándor arról adott elő, hogy milyen mértéket tartson a gyorsíró rövidítéseinek megválasztásánál. László Béla debreceni felsőkereskedelmi iskolai tanár a gyorsirási lapok célját, feladatát ismertette. Dr. Nosz Gyula az egyetemen gyorsirási tanszék felállítását Sürgette. Ezután az egyesület évi rendes közgyűlése következett, amelyen dr. Katona Dávid főtitkár évi jelentését adta elő. Majd a tfsztujiíást ejtették meg. Tiszteletbeli elnökké választották Tóth József áll. felsőkereskedelmi iskolai isazgalót. Elnök lett dr. Szili Gyula, alelnökök dr. Tóth Imre és dr. Pap Dávid, I. ti kár Eckerdt Elek, II. titkár dr. Scfiüffer János, ügyész dr. Komis Béla, könyvtaros dr. Gerhauser Albert, pénztáros Braun Ilonka, ellenőr Elek Márton, I. jegyző Domonkos Kálmán, H. jegyző Juhász Endre, háznagy Ors*dgh József. Választoltak még20tagu választmányt és felügyelő bizottságot, j J közgyűlés utolsó pontjakéit kihirdették a versenyirás részleges eredményét : sA ^'Á00,^?? 1 Abaffy László joghall^«tanffi.08 Kegedi kegye8rendi 4 220-230 fokon L Sebestyén Péter jogJ»«g«tó, II. Juhász Endre magéntisztviselő, LieA*affy László joghallgató, IV. Popper tam ?zegedi áll. felsőkereskedelmi iskolai V, UIÓ- V- Kohn Róbert szegedi áll. fk. tanuló, ^'•Szebasztián Béla makói reálg. tanuló. Pn^ °Jokon Szebasztián Béla Makó, II. s°ffB% László Szeged, III. Szemző Aladár ?edi áii fire?ked,öi 'V- Trebitsch Andor sze411 ft"i fk Jan.ul0'V. Pártos László szegedi fi ft tt?',í?Vfbb4 Mervisz Bé'a szegedi fii áÍ ! 8z%di ^gyesrendi fön Bartos László szegedi áll ik ír Frrí István makói reálg. tanulók. £ A180 fokon I. Popper Sándor Szeged és >dy Irén debreceni női Ik, Il. Sisz [Béla, Szukils Zoltán, Szalczgruber Imre ^ebitach Andor szegedi ált. fk., Hajdú Vanda ffiWJMi női fk., Stark litván szegedi kegyesKendi főgimn, Bartos István Paku Sándor fi" söke r e s k., Balla Ferenc szegedi kegyes••ejiű" főgimn., Partos László, ' .cey üyula fk., Erdei J^sef Makó, Ztisler Lás/ló szegedi kegyesrendi főgimn., Kisházi Kálmán, Haaz Ernő siegedi áll. fk., Fái Sára debreceni női fk., Szabados Józ»ef és Pető György szegedi áll. fk. tanulók. A 150 fokon Kapitányi Mária szegedi női fk.. Hajdú Vanda és Pardy Irén debreceni női fk, Kövecs Kálmán makói reálg., Abos Ilona szegedi női fir., Szlovák Károly budapesti Vass-u. fk., Mec3ér József, Papp János szegedi kegyesrendi főgimn., Faragó Mária szegedi női fk., Neufeld László szegedi kegyesr. főgimn., Denk József, Kisházi KIlmán szegedi áll. fk., Mocsári Anna debreceni fk, Komlósi László szegedi áll. fk., Fichtl l ona debreceni női fk., Róth Elza debreceni női fk., Kádár László. Herczeg Sándor szegedi áll. fk. és Dolnay Erzsébet debreceni női fk. tanulók voltak a legjobbak. Az alsóbb fokok dolgozatainak megbirálára hosszabb időt vesz igénybe a beérkezett pályamunkák óriási számánál fogva. A dolgozatok az iskolák nemes küzdelmeiről, folyton tökéletesedő munkájáról adnak számot. Stresemann a nemzeti reálpolitikáról. kdfát támogassa. Németország még mindig arra vár, hogy közöljék vele szokat az okokat, amelyek miatt nem ürítik ki a kölni zónát s ebben a döntő kérdésben még mindig bizonytalanságban él. Franciaország és Németország közt a bizalom kérdésében támadt válságot meg kell szüntetri, hogy az európai államok viszonya ne legyen állandóan megrázkódtatásoknak kitévePáris, május 25. A Matin tegnapi száma táviratot közölt, amelyet S'reseman birodalmi külügyminiszter intézett a laphoz. — Németországban — mondja a miniszter távirata — nem vita tárgya a kormányzati rendszer; arról van szó, hogyan és mily eszközökkel lud az állam a mostani köztársasági formában fejlődni. A külföldön múlik, hogy a nimet nip óriási többsige Hindenburg- i nak a bikis fejlődisre irányuló politl- j Rektosnrálasztás az egyetemen. Frigyes az egyetem jövő évi rektora. A szegedi egyetem lanácsa vasárnap tartotta rektorválasz'ó ülésé'. A fakultások sorrendjében a filozófiai faku'tás után a jövő esztendőre a rektort a matematika természettudományi kar kebeléből kellett megválasztani. A rektorválasztást megelőző napok során több jelöltnek á neve is kombinációba került, de a rektorválasitó professzorok többsége az egyetemnek félszázados hagyományához képest döntött, rre'y szerint a rektori tisztség annak a karnak rangban legidősebb, de rektori tisztséget még nem viselt taná át illeti meg, amelyik a rektori állás betöltésénél soron van. A megválasztott uj rektor, dr. Riesz Frigyes, az egyetem két malhematikai tanszékének egyikét (ölti be. Mint szakember, a legkiválóbb mBgyar mathematiku80k közé számit, akinek tudományos érdemei nemcsak nálunk, de a külföldön is ismeretesek. Szerkesztője az egyetem által kiadott Acta Scientiarium számtani vonatkozású füzeteinek, amely gyűjtemény arra szolgál, hogy az egyetemi professzoroknak tudományos működését idegen nyelveken a külfö'd előtt is ismeretessé tegye. Szakirányú tanulmányaiért Riesz Frigyest néhány év előtt a magyar tudományos Akadémia is tagjainak sorába be átasztotfa A műit esztendő óta tagja Szeged irodalmi alakulásának, a DugoncsTársaságnak is. A szegedi egyetem szempontjából az uj rektorra fontos feladatok várnak. A szegedi egyetemnek mo t varnak a sorsdöntő napjai és ha sikerül az egyetemet, mint intézményt Szeged számára megmenteni, a következő esztendők feladata lesz, hogy az egyetemet igazán megerősítse, a további fejlődés alapjait lerakja és a nyugodt, tudományos működés lehetőségét az összes karok számára biztosítsa. A következő hónapok során kell eldőlni az egyetemi építkezések ügyének is, mert csak ezek végrehajtása után lehet igazán elmondani, hogy a száműzött kolozsváti egyetem igazán otthont talált Szegeden. A rektorválasztó ülés határozatát az egyetemi tanícs a vallás- és közoktatásügyi miniszterhez tartozik a törvény értelmében felterjeszteni. Az uj rektor a jóváhagyás leérkezte után veszi át a mostani rektortól, dr. Csengery Jánostól hivatílát.j Középkori történet Békéscsabán. Miért kellett meghalnia Fábián Zsófinak? A szegedi ítélőtábla a napokban olyan bflnűgyet tárgyalt, amelynek hallatára az ember a középkorba képzeli magát, vagy legalább is a boszorkányüldözések idejébe. A babonán rágódó akkori gyönge elmék ártalmasnak találhattak víziójukban valakit, talán jóhiszemflleg is vádolták Rózsa Antalt, hogy eladta a törököknek az esőt, azért van szárazság, — a huszadik században mégis meg kell döbbeni a kulturátlansig olyan fokán, amilyen (avaly februárban egy békéscsabai siketnéma koldusát zszony életébe került. A dolog ott kezdődik, hogy élt Csabán egy Tokár Vince nevű parasztlegény, mindig dili egy kissé, aki nem irtózott a kuruzslástól sem. Igaz ugyan, hogy a szembajt imával gyógyította, a gyomorbetegséget szódabikarbónával, de nyilvánvaló, hogy volt szuggesztív ereje. Vince 1923-ban megnősült, da alighanem nagy fába vágta fejszéjét, mert a lakodalom utáni harmadik napon már megbetegedeit s állandóan arról panaszkodott, hogy a szellemek üldözik, fojtogatják Hosszú heteket feküdt ágyban, nyerített, ugatott, bőgőit és számos tanú látta nyrkáa a fojto^ ís, kezén a harapás nyomát. — A szellemek bántottak, magyarázta Vince, de ezekkel a titokzatos lényekkel kívüle senfei se találkozott. Tavaly februárban több barátja tartózkodott a betegágya körül, ezeknek is régi panaszát ismételte. (Közben ugatott és nyeritett néhányat.) Egyszer aztán földerült az arci. — El fog jönni értem a szellem, aki belebujt egy vén asszony testibe. Ne engedjétek, hogy bántson, üssétek agyon s dobjátok át a kerítésen. De óvatosak legyetek, mert nagyon erős, nem lehet vele olyan könnyen elbánni. Titeket is elvisz. Bőgő t, nyerített néhányat, ugy folytatta : — Háromat fog kopogni az ablakon, háromat az ajtón, aztán bejön és elviszi az életemet. A legnagyobb bonyodalmak nagymeitere, a régi szinmüiróktól elkoptatott véletlen, akkor bolondos tréfát csinált. Délelőtt tiz óra tájban a szobában levők három kopogtatást hallanak az ablakon, nemsokára az ajtón s belép egy öregasszony, akit sohasem láttak, tart egyenest Tokár Vince ágyának. A jóbaráíokat hallatlan izgalom fogta el. Korcsok Mihály fiatal legény felugrott, vállon ragadta s rákiáltott. — Á'Ij, ki vagy ? Választ se várt, fölkapott egy szekercét, fejbeverte, hogy elszédült s átlökte a konyha küszöbin. Csatári Imre, a másik jóbarát, hogy ő is kivegye részéi a fzőrakozásbó', egy bottal kettőt, Turzó Mihály baltával hármat ütött rá, amely pitdát Tímár Ggyörgy is követte. A szegény öreg „boszorkány" akkor már élettelenül hevert elnyúlva. Megragadták hát, ktclpeltik az udvarra s a kerttisen át kidobták az utcára. — Ezt elintéztük, mondták a jól v-'giett inunk» boldog (udatáv?l s viwiatérlek beteg birátjukhoz. Hit, uramfia, az már felült az ágyban, jókedvűen nevetett s ott erősítgette, hogy semmi baja. Az agyonvert öregasszonyt Fábián Zsófiánnak bírták, a s:egényhiznak volt a lakója, s'ketnéma és sohasem derült ki, hogy mit akart Tokáréktól, miért ment a házba. Sulyos seb.sllését még három hétig viselte, de aztán belehalt. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy a baltacsapások csontig szaggatták a koponyáját s gennyes agyhártyagyulladás számozott belőlük. — Tokár Vince, mondta tovább az oivos, a legnagyobb valószínűség szerint tébolyodottságban szenvedett, mely üldöztetési jellegű volt. Baja gyermekkorában kezdődött, kéiöbb erősödött, laikuiok ezt ésirs se vették. A testén levő fojtogatásokat, harapásokat ő maga idézte elő. A vádlottak egésziéges ifjak, normális idegrendszeretek, de nem lehetetlen, hogy az eset alkalmával pszihikailag fertőzöttek voltak. Azonban au'oszuggeutiós állapotuk csík a kulturálatlanság jele. Ez nem fokozódalt az öntuda lanság állrpotáig s igy akarttut szabad elhatárolási képességével rendelkeztek. Ezt a véleirényt elfogadta a gyulai királyi törvényszék is, amely bizonyítva látta, hogy a négy legény a betegszobában támadásra készen várta a „boszorkányt". Hiszen ott volt kéznél a balta, a szekerce, a bot. Tehát kulturálatlanságuk, középkori gondolkozásra mutató észjárásuk, nem idézett elő bennük olyan fokú elmezavart, amely akaratuk szabad elhatározási képességét megszűntette volna. Az erős felindulást nem látta a törvényszék a cselekedetben, hiszen a vádlottak beismerése szerint is esik megijedlek, ezért őket halált okozó testi sértés büntette elmén tejenklnt másfél évi börtönre ítélte. A szegedi királyi ítélőtábla ezt a büntetést egyenkint öt hónapi börtönre szállította le s megállapította az erős felindulást. Az idézte ezt náluk elő, hogy Tokár Vince beszéde folytán babonás félelemben várakoztak az öregasszonyra, aki — siketnéma lévén — a felszólitásra nem válaszolhatott. — Kétségtelen, mondja indokolásiban az ítélőtábla, hogy a vádlottak az elmebeteg Tokár Vince látomínyának élénk siínekkel való lefestése és üldöztetésének hamis bizonyítékokkal való megerősítése után babonás hajlamuknál fogva annak befolyása alatt cselekedtek. Ez a hatás: az éber szuggesztió, befolyása azonban épp abban különbözik az öntudatot felfüggtsztö hip otikus szugge ztiótól, fcogy nrm lévén ellenálhatatlanul ható erő, az öntudatot legföljebb szűkíti, de sohasem szünteti meg. Ez a behatás nem valamelv emberfeletti képesség folyománya s az akarat-kialakulásnak nem valamilyen abnormális tényezője. Rendkívüli helyjetképek festésével az agitátor is szuggesztív hatást gyakorol hallgatóira, de az akaratra ható, célba vett eredmény mindig at ól függ, hogy milyen ellentállású talajra talál. Vádlottak tap sztalatlan, alacsony műveltségű, babonára hajló egyének, kiknek ennélfogva gyenge ellentállóképességUk volt a Tokár Vince által rájuk gyakorolt befolyással szemben. Az éber szuggesztio hatás, mint mindig, ugy ezúttal sem függesztette fel a vádlottak szabad akaratelhatározási képességét, amint ez az általuk elgondolt, tervszerűen és következetesen keresztül vitf, emlékezetükben megrögződött cselekmények mozzanataiból is kiviláglik. Mindezeknél fogva az itétőtábla ugy találta, hogy vádlottak akaratuk szabad eihatározóképességében annak idején csupán korlátozva voltak. Tévesnek minősi ette a Táb'a a törvényszéknek ami álláspontját, amely WnM kizáró elemeknek állltfa szembe a felindulást az tjedtsiggeL Az erős felindulást létrehozhatja, úgymond, minden lelki izgalom, teiát szégyen, harag, to88™5^. élelem, ijed ég egyaránt! A Róttak is a válasz elmaradása folytán ijedtségükben mindinkább felizgult kedélyállapotban bántalmazták és dobták ki az utcára a siketnéma koldusasszonyt. Enyhítő körülminyek: alacsony müveltsigiik, babonára való hajlamosságuk s a véletlen, amely ipp akkor vitte a tetthelyre Fábián Zsófiát. A vádlottak és védőjük az elitélés miatt, dr. Boross Dezső királyi főügyész a vádtól eltérő minősítés és a 92. alkalmazása miatt, a vádloitak terhere, jelenteltek be semmiségi panaszt. Igy aztán végső fokon a Kurla dönt ebben a középkori históriában.
