Délmagyarország, 1925. május (1. évfolyam, 1-13. szám)
1925-05-27 / 9. szám
1925 máin« 27. DELMAGYARORSZAO „Kereszténységről és magyarságról ne oktasson ki a Nikoláj szerzője". Hárommillió korona pénzbüntetésre Ítélték Juhász Gyulát Dobay Gyula vádiára. halárain vádlott¡ahdtz Gyula, az ország messze tul is elismert kOltö, Unt állott ms a bíróság elólt. A jelesek kOsOtt Szabó Deziö és Karinthy Frisyes után most Juhász Oyula következett. Dobay Uyuls, a szegcdi kurzusujság lószerkeszlöje, a volt kormánybiztos emelt ellene vádat. Juhász Gyuls ugyanis az elmúlt év szeptember 17-én nNem akarunk többéi' dmen vezércikket irl a betiltott Szeged-ben arról a vasárnapi gyűlésről, amelyet a szegedi ébredők tartottak a szociális ák gyűlése után, amelyen az egész msgyar munkásság egyöntetű lelkesedéssel kiMtolts, hogy elég vall a háborúból, háborút a háború elleni Ebben a vezércikkben többek közOtt ezek foglaltatnak: .Nem akarunk többé bolsevis'át látni, mondotta a vasárnapi népgyűlés egyik stónoka. A nép ma elkeseredve látja, hogy a kurzus prófétál milyen alaposan rászedtén és megzsarolták, hogy minden kurzussprószentnek mennyire msga felé bajlik a keze. A nép nem kíváncsi arra, hogy a levitézlett Kormányt iz los urnsk mi a véleménye az októberi forradalomról és a nyugati demokráciáról ... Az ébredő urak, a berendel és kivezényelt hallgatók gyér sorsi előtt beszélhetnek amit akarnak, az ö kongó frázisaiknak és üres szólamaiknak hitele úgyis régen elfogyott... — . . .Egy mondás nsgyon tetszik nekünk, az, hogy .nem akarunk többé bolsevistát látni". Hát ez Igen helyes és akár tetszik, akár nem a népszerűtlen nép vezérnek, ml nem akarunk többé fehér bolsevistát se látni . . , Mert még mindig eleget lehet Iá ni az utcán a fórumon . . . Sok fehér belsevlsta sétál szabidon, méroez és gyűlöl. . . »Nem akarunk többé fehér bolsevistát látni, aki a hazafiság álarca alatt orgoványt és brltannlás hős teltekkel álcsekszik, aki a nemzeti ujjászűle'és hsjnslát honfitársa vérével szenteli fel és nem akarunk többé ellenforradalmárt látni, mert itt már nincsen forradalom, itt már a konszolidáció kezdődnék, ha ezek a népszerűtlen népszónokos nen vádaskodnának, dicsekednének és panaszkodnának annyi*. Nem vért, nem könnyet, nem uj romokat és nem uj áldozatokat, — jólétet akarunk. Nem akarunk többé bolsevistát látni, se vMtef, se fehéret, se zöldet, se feEzeket a ki é'eleket Dobay Oyula mind sértőnek találta magára nézve, meri 0 is szónokolt az ébredők vasárnapi gyűlésén. Ezért sajtó utján elköveted rágalmazás és becsületsértés vétsége miatt emeit vádat Juhász Gyuls ellen. A keddi főtárgyslásou, a szegedi torvényszék Púkay-unicsi előtt vidő nélkül jelent meg a költő-vádlott. Az elnók először a szeméi)i adatokat vette fel, majd a szokáshoz hiven békűlésre szolitotta föl a feleket k "" negbocsájtanl, ha a vádlott tőlem bocsánatot kéri — mondotta nagy hangon Dobay O.u'a. Juhász Gyula ezt válaszolta: — Nem kérhetek bocsánatot, mert hiszen nem sértettem meg. Nem követtem el bűnt, általánosan tudott dolgokat Irtom meg. Pókay elnök ekkor fOlolvaata az tnknmtnált cikket, majd a följelentés áttanulmányozásánál az a kérdés me* I^'J?'» um kéteít-* * « feUtdés. Dobay bizonyította, hogy a törvényes határidőn belül indította meg az extrást, mid kons-aUllák hígT immmn ot »•» ic.-, . ' "HS> napon cdták be a - kérai az u'etsó följelentést. — Bűnösnek érzi dezte az elt.Os. - Nem vagyok bonca. _ mondotla Juhtsz, — hitem és meggyőződésem tzertet igatat írtam. En egész éle embtn s magyarság igazáért küzdötem tollammal. Nem kívánom a valódiság blzonyitását, mert én lUoIukosciu tudott Mgokrói trtim. Nem lehet nekem elég erőm arra, hogy a kurzus ötesztendős bűneit idehozzam. Az pedig nem lehet sértés, ha levitézlett kormánybiztosnak nevezek valakit, amikor már régen nem kormánybiztos. — Cikkem állításait nem a volt kormánybiztosra értettem, hsnem az Okoltcsánytakra, a Lédererekre Hiszen országvilág ludja, miket követtek el ezek a kurzusbngan'ik. Ezután Dobay Gyula állott föl és Izgalomtól remegő, klál ó hangon tartotta meg terjed Imes vádbeszédé', smelyben viccig természetű adatokat halmozol össze. — Az az ember — mondotta többek között — a szegedi demsgógia vezéte, ez az ember szétv ette a magyarságot a Széchenyi-téren, ez az ember Szegeden Munkdsszlnpadoi létesített, ezt az emberi kiutasították a városházáról bazafiatlsn magatartásáért, ez az ember a csőcseléktől pénzt fogadott el, ez az ember a forradalom alalt vezetni merte a szegedi színházat, ez az ember aki befurakodott a nemzetbe, e7 irt rőlatn ilyen dolgokat I Hosstisan vitatja, hogy a cikk állításai reá vonatkoznak, majd közéleti szerepléséről beszél, ő önzetlen" I támogatta a szegedi ellenforradalmi kormáét, majd szokott módon a „destruktív" lapokról besté'. Végül ilyeneket mond Izgatott hangon: — Aljas indulatból irta meg ezt a cikkel, hihetetlen cirizmussal, elvetemülése miatt nem érdemel könyörületet, vagy enyhítő szakaszt. Mélló büntetést kérek a lekín'etes törvénysiékiö'. Juhász Oyula ekkor fölállott a vádlottak pid|áról és ctOrdes hangon csak ennyit mondott: — Az a szerény megfegyzésem volna csupán, hogy kereszténységről és magyartágról engem ne oktasson ki a , Nikoláj' szerzője -, engem a Petőfi Társaságban igazéit az mOcskay brigadéros" költője és a .Danton- szerzője is. — Elég sajnos, — vágta rá Dobay, majd a IQ.véoysztk tanácskozásra vonult víttttth ' | HU ndHIB m Hosszas Isnácskozás után Pókay elnfk kihirdette a törvényszék ítéletét. A bíróság bűaösnek mondotta kl Juhász Gyulát a rágalmazás vétségében és ezért hárommillió korona pénzbüntetésre és 900.000 korona ügyvédi költség megfizetésére ítélte. Az indoklás kimondja, hogy s cikk Dobay ellen irányul és olyan tények foglaltatnak benne, amelyek alkalmasak arra, hogy öt közmegvetésnek tegyék ki, sőt meggyalázzák. Juhász, nem mint Dobay mondta, nem aljas indokból követte el a cikket, hanem hlrlnpiról működésiben járt el, csupán meg'ámadta Dobayt, talán egyéb indokbó/. Az i élet felolvasása után Juhász Gyuls bejelentette, hogy nem bűnös és így a Táblához fölebbez. Dobay pedig kevésnek találta a büntetést és Ő is fölebbezett. Horogkeresztes diákok miatt be kellett zárni egy bécsi főiskolát. Bécs, május 26. Két bécsi főiskolán, u egyetemen és a világkereskedelmi főiskolán ma délben a német nemzeti párti és a zsidó diákság közt összeütközés támadt. As egyetemen a német nemzeti pártiak nem engedték a zsidó hallgatóságot belépni az egyeten épületébe. A világkereskedelmi főiskolán horogkeresztesek léptek fel a zsidók és a szoc'alisla diákok ellen, ugy hogy Helderich rektor délelőtt fél 11 Örskor bezáratta a főstolát. Bevonult a passziv ellenzék. Paidl Gyula nagy beszéde » választójogi Javaslat ellen. Budapest, május 26. A nemzetgyűlés mai ülését háromnegyed tizenegykor nyilotta meg Scitovszky Béla elnök. Amikor az ülés kezdetét jelző csengők megszólaltak, nagy mozgolódás támsdt a baloldali folyosón, ahol a demokrata ellenzék tagjai gyülekeztek. Farkas István lép be elsőnek s terembe, majd Kéthly Anna, utána pedig Vdzsonyl vezetésével az egész pasazivitásba volt ellenzék. Elnöki előterjesztések után a választójogi Javaslat tárgyalására tér át a Ház, amelynél elsőnek Baross János szólalt fel. Örömmel üdvözli a megjelent volt passiivistákat és közös nagy harcra szólítja fel mindazokat a pártokat, amelyek a litkos választójog kivívását tűzték ki célul. Rubinek István szerint ez a javaslst nem szolgálja az egységes párt érdekeit, Tankovics János szerint pedig ai egységespárt érdekeit szolgálj! Etekből az ellentétes nyilatkozatokból is látszik, hogy a javaslat m«g az egységespárt minden tagji előtt sem szimpatikus. Bűn volt a magyar nemzet ellen, hogy a reakció megakadályozta a hátoru előtt, hogy a szocialisták bejuthassanak a parlamentbe. Peyer Károly : Akkor nem lett volna hábotu I Baross János: Minden forradalom oka az idejében elmulasztóit reformok. Korholja a kormánypártot, amiért Soprontól és más városoktól meg akarja vonni a titkos szavazási, a lelkiismereti szabadság megnyilvánulását. A javaslatot nem fogadja el. Elnök: Szólásra következik ? Jegyző: Peidl Inre. (Gúnyos derültség a baloldalon) Szilágyi Lajos: Már a nevél is elfelejtettek ? A szociáldemokraták Peidl Oyula: Mie'őtl a választási terrort és létekvásárlást biztosító javaslathoz hozzászólnék, szociáldemokrata képviselőié'stim nevében deklarációt kell tennem. - Hosszú távollét után megjelentüok ujrs sz ország házában, hogy az utolsó pillanatban máj egyszer kísérletet tegytlnk sírnak a mertay'etaek a megakadályozására, amelyet a kormány választójogi Javaslatának keresztülctóssakolásával készül az ország dolgozó népe és végső tokon az egész ország ellen elkövetni. Erőszakkal távolítottak el bennünket, hogy a házszabályok szigorítását ellenzék mentesen gyorssá tető alá juttathassák. Példátlan eset es a parlamenténzmus törtéaetében. A parlamentek bclsó rendjét biztosító szabályokat mindenhol és mindenkor közös magállapodásul igyekeztek létrehozni, mert megnyugvást csak ilymódoa lehel elérni. De • kormány nem elégedett meg ezzel a parlamentáris gyakorlattal ellenkező eljárásával, valamint a nyomában járó, kéies ertéktl sikerrel, mert most unysnilyen :nódon akarja törvényerőre emelni a fegtontoeabb alkotmányjogi javaslatokat Is. Ikmerjlik a kormányul ellenforradalmi mentalitását ; tudjuk, hogy készséges tábor áll rendelkezésére. Nincieu remé-.yünk ahhoz, hogy sikerül megállítani a resHót végzetes útjában, mégis i lejelentünk, hegy az ország érdekeien lelkiismeretünk parancsának eleget tegyünk deklarációja. Megjelentünk különösen a tóvárosi verdikt után, amely bennünket igazolt, mert dacára annak, hogy kereken százezer választót jogtalanul megfosztottak a szavazás lehetőségétől, mégis kifejezésre juttatta a főváros népének azt az akaratát, hogy az igazi konszolidációt, a főváros és az ország újjáépítését nem a bep-liep, nem az Erger-Berger, nem az igazoltatók babusgstása és védelme, egyszóval nem s reakció, hanem a demokrácia segítségével s fokozatos fejlődés utján tartja szükségesnek és lehetségesnek. A fővárosi verdikt hangtalan, de lesújtó kritikája a kormány politikájának és komoly figyelmeztetés arra, oogy álljunk meg azon a végzetes lejtőn, amelyre ai utóbbi években jutottunk. Egybsn válasz a délivasuti vendéglőben klsdott hírhedt jelszóra, amely szerint a szociáldemokratákkal nem állnak szóba. A dolgozó polgárság e verdikt szerint igenis szóba állt velünk, mert fölismerte becsületes és őszinte szándékainkat és mert tanult s multbó', amely éppen azért vált az országra nézve végzetessé, mert évtizedeken is évszázadokon át nem dUlak szóba a munkássággal. Mi pedig a fővárosi válaszútoknál beszóltuk, hogy önös célok .léikül, sőt áldozatok arán is, tudunk és akarunk alkotmánya eszkOMkel küzdeni a szabadságirt is az Igazi egyenlőségért, - ha ezt leheldvé teszik számunkra. Az a véleményünk, hogy hoss.u uton együtt haladhatunk kölc?0nös nirgcit!*» se' az t^ytnlö /og is egyenlő kötelesség itls-.avoSjn, u£y értelmezvén az egyenlő kő:clessége«, hu^y ar a teherviielőképeiíé,; »lányában osztassék meg. Pailanentária munkánk legelején olyan programot adtunk, amelyet mindenki magáévá tehet, aki az Összesség érdekét tartja szem előtt és tud is, slur is lemondani az egyoldalú osztályuralomról, az osztálykiváltságokról, amelyeknek mi nem vagyunk szószólói, hanem igenis harcos ellenfelei. Most is hangsúlyozzuk: Nem kivánunk lehetetlent, nem kívánunk olysnt, ami sz országra kéros, mert a dolgozó népnek klemetise a nyomorúságból is a jogtalanságból nem káros az országra, hanem hasznos. Belekapcsolódni kívánunk a nyugati kulturába és egyengetni akarjuk az útját annak, hogy kívánságainkért, céljainkéit olyan eszközökkel küzdhessünk, amelyek a polgáriasat társadalmakban általában elfogadottak. De hogy ezt tehessük, ahhoz a luloldal belátására is megértésére van szükség, mert enélkül mesterséges akadályokkal kerJ'.'jnk szembe, amelveknek elhárítása szükaégszerüen más eszközöket is igényel és provokál. Peidl Gyula ezután, miután a pártja részétől kapóit megbízásnak a deklaráció előterjesztésével eleget teli, át'ér a választójogi törvényjavaslat bi-álatára. Elöljáróban megállapítja, hogy a törvény javaslel nem a haladást szol• gátja, hrnem a visszojejlődést, már pedig az a meggyőződése neki és elvbarátsinak, hogy — miit ahogy ezt miniszteri szíjból hat ottuk —, ha fene fenét eszik Is, akkor sem lehet az Idő kerekét visszafordítani. Meskó Zoltán: Megette mér a fene a fenét! Parancsra elkövetett hazugság.'.. Peidl Gyula mindenekelőtt a miniszteri és bizottsági indokolisssl foglalkozik, amelyekben értékes vallomások vannak, de ezeknek konzekvenciáit nem vonják I*. Szinte érzi sz ember, ha belemélyed az indokolásokba, sz izzadságszagot, oly«n óriási megerőltetésébe kerül, hogy valahogyan önmagunk előli is plauzibilissé tegyék azt, amit törvénybe akarnak foglalni. A választójog nem fog, ha nem juthat szabadon, függetlenül kifejezésre. Ha adnak választójogot azt azonban nem biztosi'ják, hogy mindenki befolyásmentesen gyskorollttlla, akkor ez parancsra elkövetett hazugság. Nem vitás, hogy a tulodil tagjai között nagyszámmal vannak olyanok, akiket 1922 ben a litkos szavazás programjávtl választottak meg. Va|jon, akik titkos válatztójogot Ígértek és ennek alapján ksptsk mandátumot. akkor voltak-e jellemes «.k, bátrak és önérzetesek, vagy ma, amikor megtagadják ezt az ígéretüket, megtagadják rrég pedig azért, mert iit színt kellene vallani a kormány választójogi javaslalával szembúi ? Ugyanez a kérdés Önkéntelenül felvetődik Bethlen Isván miniszterelnökkel szemben is, aki 1919-ben tagja volt a Friedrich kormánynak és akkor egyetértett a Friedrich féle választójogi rendelettel, amely pedig az egész országban a titkos szavazást proklamálta. Hs a nyílt szavazás jellemesei közé tartozott volna, le onta volna a konzekvenciákat. De viszont, hs egyetértett, akkor hogyan lehetséges az. hogy ma a nyílt szavazást akarja törvénybe Iktatni ? (Élénk tetszés a szélső baloldalon.) A minisztere'nöS a választójogi bizottságban elszólással kifejezést adott az igazságnak, amikor azt mondta, hogy a választójog kérdise hatakit kérdés. Egy hang a baloldalról: Osztályharc felülről 1 Peidl Gyula: Hatalmi kérdés abból s szempontból, hogy a maguk osstályuralmát fenntarthassák. Ne sksrják elhitetni a jóhiszemű polgársággal, hotjy azért hatalmi kérdés ez, mert a polgári társtdslom érdekeit akarják megóvni és meg akarják menteni a szociáldemokrata szélsőséggel szemben, meri szerinlük a titkos és általános szavazati jog törvén ybdktatása esetén a szociáldemokrácia jut urakxnrr. Ea az érvelét tndatosin valótlan, hazug, mert nagyon jól tudják, h?gy az általános és titkos vilasztófog nem jelenti egyúttal a szociáldemokrata többséget és uralmai. Az Uyen érvelés csak a gondolkozáshoz nem szokott nydrspot gárok ijesztgetésére szo'gdL (U-y van t Ugy vm I a szociálMák sorában,) Egy »z igazság, az. hogy a uját osztályuralmukat akarják s nyiit szavatársai tovább biztosítani. .A haza érdekében csak a titkos szavazás heiyee.Hs alípoasn mrggcTÍo'jak «. titkos vagy nyilt szsvmt' j^j ia*sát, arra a racgtyőxödésre kc'l ¡uin;, hogy o