Délmagyarország, 1925. június (1. évfolyam, 14-35. szám)
1925-06-09 / 19. szám
I 1925 Jtínius 9. UtíLMAUYAKOK^ZAU A kórház fentartása és uj vezetője. A várcsi kórház egyetemesitésének ügyét, sajnos, állandóan napirerden tartják. A terv nemcsak hogy nem rokonszenves a közönség körében, hanem egészen bizonyos, hogy a legna gyobb ellenszenvet és ellenkezést vál taná ki, ha esetleg komo'yra fordulna a dolog, amire azonban, szerer cséré, nincs kilátás. A Délmagyarország, amióta a kórház egyeiemesi ésének gondolata felvetődött, mindig állást foglalt ez ellen a terv elíen és minden aktualitás kapcsán azt hangoztatta és bizonyítgatta, hogy a kórháztól való szabadulás terve helyett a kórházi épület modernizálásának tervével és azzal kellene foglalkozni, hogy még előlegezések címén is irinél ke esebb gondjába kerüljön a kórhoz a városnak. Ez az álláspontunk általános helyesléssel találkozott. Hogy pedig városszerte milyen gonddal ügyelnek arra, hogy a kórház mint ö álló népegészségügyi intézmény továbbra is fentarta-sé*, bizonyítják a hozzánk állandóan érkező cikkek és levelek. Ma például Nemecz Dezző gyógyszerésztől kep unk nagy.bb cikket, ame'yből közöljük a következőket: A Délmagyarország elsőnek foglalkozott városunk legszociálisabb és legideálisabb intézményének, a közkórháznak sorsával és iparkodik az egyetemmel való egyesilésnek tervével szemben közönségünk szuverénitásának megmenteni. Ez adott impulzust arra, hogy magam is foglalkozzam a kórház jövójével. Kórházunk évtizedek óta kívánkozik a müveit világ kórházainak berendezése után. Sajnos, mindezideig nem birt azonban arra a nívóra felemelkedni, amellyel külországok kórházai már régen dicsekedhetnek. Sokszor olvastam a lapokban, hogy igy a kórházat, ugy a kórházat restaurálni kell, vagy inkább ujat, hatalmasat, impozánsát, a jelenkor minden igényeinek megfelelően kellene felépíteni. De ez eddig csak álom maradt. Jött a háború, jött azután egy bábeli zűrzavar s végül megszületett belőle a szegénység, a nyomor, amelynek bölcsője lett a „békeszerződés", amit a párisi csodaorvosok küldtek nekünk s melléje a kisántántot fogadták fel dajkának, hogy mélyen elaltasson bennünket. De hála a jó Istennek, van erfls hitünk és akaratunk, fogadalmunkat erős várrá építjük Istennek. S ez a nagy munka, amely elsősorban is Isten dicsőítésére sorakozik fel, meg fogja nyitni a fogadalmak egész sorozatát, amelyben első helyen a szegedi közkórház vár megvalósulásra. Föl hát a harcra 1 Álljon sorompóba minden szegedi ember s védje meg a leghasznosabb intézményét, a közkórházat s ne hagyjuk a mult emlékei közé sorozni. Legalább az egészségünk felett őrködő intézményünket ne engedjük elvenni. A szegedi nép nem tud kérni, ö csak rábízza a „Sorsra" gondjait (amint szokta mondani), „majd csak kerül valakt, aki mögkezdi, aztán én is ott löszök!" Ebből mindent megértettünk, tehát vár, — de le nem mond, mert hogy is mondana le, hiszen minden bölcs mondásra van egy szobrunk, melyből az élet és a nemzet igazságait merítjük. — Tehát vár, mig jön valaki, aki meri kérni és a kérelem mellé csatlakozik aztán az egész. Kérjük a kórházat, mintha látnám a hosszú póznákon táblákkal megjelenni az egész város lakosságát különböző felírásokkal: ^Építsünk uj kórházat 1" „Ne engedjük a kórházat szanálni!" „Kérjük az uj főorvos azonnali kinevezését I" „Adakozzunk a kórház javára!" Legalább 150 000 lélek kéri, hogy a «özkórház maradjon meg közvetlen rendelkezésünkre s ugyanannyi kívánja az 'gazgató-főorvos hivatalának betöltését. Abban a reményben, hogy a város közönségének általános kérelme meghallgatásra fog találni, bizalommal nézhetünk »«tve őrzött kórházunk jövője felé. Tagadhatatlan, hogy Nemecz nr cikke J'Mé rapszodikus s nemcsak az cihasjott, hanem az összefüggés kedvéért kinyomtatott részek ie e!-e!kslindoznak J tárgytól No d; nem r-i volt a céInic,iílr,öllllk nekünk se, hogy A dBS?í? r®mtk«avd szolgáljunk. ászik, többek nevében, Sí!1UÍJS- kótháí 'entar»á*a rae.lelt, amihez mint valamennyire «iakmabeinek jogosultsága is van Mi Pedig Ismételten a kumentáini *k«r1uk ntJR mikéat vdekcdiV * község eríJI a kétdiiről. Még cjdk egyet. A városban, a je,e* ízerinl, türelmetlenül várják ai uj igizgató-főorros kinevelését, nyilvánvalóin azért, n;ert féltik a — kórházi'. A tőreimeüenkedésre semmi ok. A kórházat nem egyetemesitik, az uj igazgatófőorrost kifogják nevezci. E óbb azonban ti kell intézni a formslitá?okjt, a többi között a nípjóíéti rcinisükr beleegyezését leli kérni az áilás betöltéséhez. A kinevezés remélhetőleg olyan egyént állit a kótház élére, aki azt a néhai igazgató- főervos ku"urált szellemében fogja vezetni. MMMMMMMM^^ A demokratikus blokk és a szocialisták ragaszkodnak a parlamenti bizottság kiküldéséhez a Somogyi-ügyben. Budapest, junius 8. Szilágyi Lijos az újságíróknak kommünikét adott át, amely szerint Vuss miniszterelnök helyettes, Rakovszky Iván, gróf Csáky Károly miniszterek, Sciiovszky Béla és Huszár Károly elnökök jelenlétében délelőtt két turnusban magához hivatta sz ellenzéket. Először Peidl Gyula és Peyer Károly szociáldemokrata képviselők, azután Szilágyi és Hegymegt Kiss Pá', mint a polgári ellenzék tagjai jelentek meg a miniszterelnök-helyettesnél, aki arra kérte a képviselőket, hogy a Somogyiügyet, mivel hogy nem áll az ország érdekében, vegyék le a napirendről, annyival Is inkább, mert a kormány hajlandó a mostani ügyész helyett mús ügyészt megbízni a dolog kivizsgálásával 8 ezenkívül felszólítást fognak intézni a közönséghez, hogy bárki, aki pozitívumot tud az esetről, jelentkezzék tanúság tételre. „A kormány hajlandó a Beniczky által megnevezett tanukat is kihallgatni." Peidlék a miniszterelnök-helyettesnek e kijelentésével szemben is ragaszkodtak a pvlamentl vizsgálóbizottság kiküldéséhez. Szilágyiék kijelentették, hogy a miniszterelnök-hel; ettes kijelentését mérlegelés tárgyává tetzlk. Délután a baloldali demokratikus blokk értekezletet tartott, amelyen elhatározták, hogy tovább is ragaszkodnak a parlamenti bizottság kiküldéséhez. Életveszélyes hőség Amerikában. Newyork, junius 8. A nagy hőség miatt Newyorkban ké sráz ember meghitt. A szomszédos vidékekről és az Egyesüli-Államok középnyugati részeiből is haláleseteket jelentenek, amelyeknek oka a hőség. Washingtonban több mint 5000 állami tisztviselő már déli 1 órakor otthagyta a hivatalát, mert a hatóság a hőség miatt elrendelte a munka beszüntetésé'. — ha néha kellemetlen is —, n;ncs semmi szégyelni való, m?rt mint Bernhard Shaw mondta valahol, az idegen nyelvek tudása nen fötllélea mér éke az in'ellfgenciénak és a műveltségnek. Ha nem igy volna, akkor a nemzetközi szállodák portásai és a nemzetközi hálókocsik kalauzai volnának a legintelligensebb és legműveltebb emberek . . . — De hál nem is fontos az, hogy értsük, amit ott mondanak — szólt iztán a po'gármester — fő, hogy ott legyünk. — Menjen ki Berzenczíy Domokos — indítványozd Bokor Pál. — Jó lesz — szólt rá a m»g?sztrá us. —• Meg Szendrey Jenő is kimehetne. — Majd meglátjuk. — Nézd csak Veszter — szóit ismét Bokor Pál a polgármester <felé — te is kimehetnél I i > • % A polgármester eleinte szabsdkozott, hogy nem szeret ő olyan messzire ke- * rü ni a város'ól, aztán meg mit is csinálna a franciák fővárosában, ds később mégis kedvet kapo't a kirándulásra. — Majd meglátjuV, lehet, hogy kimrgyek. — A tanács kiküld, hiva'alosan — szóltak rá a föllelkesült tanácstagok. Végül is ugy határozott a t nács, hogy a polgármestert, Berzenczey Domokost és esetleg Szendrey Jenőt küldi ki a vár, sok nemzetközi kongresszusára. —nsam A falu békessége kedvéért... Beszámolt a Délmagyarország vwArnapi száma arról az ujabb bonyodalomról, amely Tápé fafci műemléktemploma körül fenyeget őzik. A falu népe ugyanis — melíővse a tanács és a Műemlékek Országos Bizottságának a határozatát, a hősi' halottak emléktábláját csak azért is odahelyezte, ahova nem lett volna' szabad — a lo rony falára és szépen1 eltakarta vele azt az ablaknyilást, amely? szorosan hozzátartozott a templom műemlék jellegéhez. Hiába üzente a Műemlékek Országos Bizottsága, hogy ha a falu renitenskedne, akkor törvényes eszközökkel fogja megvédeni a i4tka, Árpád-kori műemlék épségét i b-.I0tiság — a falu népe nem engedett arnegyvennyolcból. - Ha már emléktáblát csinálunk mondották a tápéi kurucok —, odateszízűk, ahova mi akarjak, ahol eszrereui mindenki. Lássák legújabb, hogy fcány hősi halottja van a tollúnak. A Műemlékek Országos Bizottsága azonban nem veszi tréfára a dolgot. Szigorúan őrködik a gondjaira bizott műemlékek épsége fölött és most jelentést kért a templomfonntartó kegyúr, Szeged város hatóságétól a fapéi dolgok felöl. A kérdés a hétfői tanácsülés elé került. — Mit jelentsünk a — kérdezte az előadó. — írjuk mrg — mondta a po'gármester, aki a falu pártján áll —, hogy az emléktáblát a toronyra helyezték ugyarv a kegyeletes tápfiak, de azzal nem csorbilották a torony értékét. Igaz, hogy valami ablakot elfödtek vele, de a torony a műemlék, nem az attak. Aztán meg a falu békessége kedvéért nem is kívánatos az erőszakos beavatkozás. Biztosan forradalom lenne Tápén, ha eltávolítanák a torony faláról a hősök emléktábláját. A tanács elfogadta a polgármester Javaslatát és elhatározta, hogy ilyen értelemben éríetlti a Műemlékek Országos Bizottságát. Mert hát a polgármester ismeri a legjobban a tápéi viszonyokat, ő engedte meg a tápíiak deputáclójánik, hogy a tanács áltil kijelölt falrész helyett a toronyablakra tegye az emléktáblát. Az érdekellek és az érdeklődök isméi kíváncsian várják, hogy mi leu a Műemlékek Országos Bizottságának válasza. Szeged város delegátusai a városok nemzetközi kongresszusán — Párisban A hétfői tanácsülésen, amikor a szenátorok elreferálták már minden aktájukat, — gyorsan ment a dolog, a toronyóra harangja még a tizenegyet sem ütötte el — a polgármester titokzatos arccal kelt föl elnöki székéből és szólt: — Várjatok csak egy kicsit, van nálam valami nagyon fontos ügy, majd behozom. Már ment is a szobájába, ahonnan néhány pillanat múlva gépírásos pa pírral tért vissza: — A városok nemzetközi szGvetsége — mondotta — szeptember 20 tói október 4-ig kongresszust fari Párisban. A Magyar Városok Kongresszusa is kapott meghívót azza\ hogy a nemzetközi kongresszuson szívesen Iá'Ják minden magyar város képviselőjét. A Magyar Városok Kongresszusának elnöksége kérdést intézett most hozzám, hogy Szeged óhajtja-e magit képviseltetni. Ha igen, akkor junta*; 25-ig jelentsük be a kiüüldeniők neveit A tizennégy napos ncmzMkö.i ko gresszuson való részvétel szeméiyenké it mintegy nyolcmillió koronába kerü«. -t Én ugy gondolo.n — mondotta tovább a polgármester —, hogy kivátiatoa lenne, ha Szeged képviseltetné magát. Nem éppen azért, mintha abból a nemzetközi kongresszusból valami gyakorlati hasznot várhatnánk, hanem nemzeti szempjntból, létezésünk demonstrálása végett trrtom szükségesnek. A nemzetközi kongresszus tárgysorozatán szerepel néhány érdekes kérdés is, igy példáu' a nagyobb városok körül keletkezett falvak és telepsk beolvasztásából eredő jogi és közigazgatási kérdések megvitatása, a telekpoli ika és a lakás • ké dés. — De ki menjen ki? — kérdezte vaaki a tanács tagjai k'zül. — Lehetőleg olyen valaki, aki szónokiig birja az angol és francia nyelvel — mondotti a pjlgármester. — De ki van Ilyen ? — szelt ismét a kérdés. ~ Hát a tüzű főorvos. Néhány piüsna'ig mély csCnd . . . A tanács" egyik tagj • félhangosan, szinte önmagának mondta: — Mégis tmácsbelinek kellene |pviselni ezen a közigazgatási kqgresztzuson Szeged városát . . ,Jc ki tud franciául ? Ismét meddő csönd. Atanácstagcv közül senki sem IsmerMtaitf é< Ana iole Francé nyelvét. A;jjen esvénként A magyar városok kölcsöne. Budapest, junius 8. Hírt adtunk már arról, hogy a kormány tárgyalásokat u, .. . L n ío,*ut különböző pénzcsoportokkal a bízottsigaak ? raagyar városok számira folyósítandó kölcsön ügyében. A most folyó tárgyalásokról illetékes helyen a következő ínformációt adják: — A magyar városok kölctönszerzési ügye a legkedvezőbb mederbe terelődöit. A tárgya'ások, amelyeket egy amerikei pénzceoport Pesten tartózkodó képviselőjével folytatunk, előreláthatólag a hél végén befejeződnek. Erre az időpontra remélhetőleg sikerülni fog a most még vitás pontokat is megoldani. A pénzetoport emberei állandó kábelösszeköttetésben állanak megbízóikkal. A kö'cfiön öjszegsa erősége ellen —• körülbelül 117 millió aranykoronáról van szó — nem merült fel kifogás. Egyedül a garanciális pontoknak és a lebonyolítás módozatának megállapításán fordul meg minden, de tekintettel mindkét tárgyaló fél készségére, az ezen a téren felmerült jelentéktelen természetű ellentétek — nem érdekelleniétek — is el fognak simulni. — A városok, mint ismeretes, a kölcsönös zeget beruházási költségekre, a c atornázás, világítás kiépítésire és a lakásprobléma megoldását célzó építkezésre óhajtják fordítani. A pénzügyi kojmány egységes kölcsönt tervez és ennek megfelelő'eg a városok egységes tervszerű fellépését dolgozta ki a kölcsönt foyásitó >ülf3ldi pénzcsoporttal szemben. A kölcsön biztositésa egyenlő értékű kö'cjöi,kötvények kibocsátásával fog történni. Véres öts? Ütközés kommunista tüntetőkkel Btrlin mellett. Berlin, junius 8. A Berlin mellett lévő Taltow tövésztestület lövészQnnepséget és felvonulást rendezett. A felvonulás során a menet egyes r szei, valamint a vötös frortharcos szövetség tagjai között, akik szintén ünnepséget rendez ek Taltowban, súlyos összeütközésre került a sor. A két csoport üve gekkei és kövekkel .Aií»t'' egymást. AiieXeatibe, amelynek során lövé^ ls elaördíltek, a tendörfég is beiratkozott. Amikor a rendőr rég Iá tfúogy gummibotokkal ?3!Bff. re sem .egy é néh::y r-dör is inár megsrb<-«UÜ, kenvteltn volt fegyveréhez nynl.iL A „ reked s szinhílvén egy n Jo:t és kilenc sebesült miradt, számos más vreke'lő i3nnyebb sírüléseket szenvedett. A rendőrség végfll fz't• fíói'i a \ .ctodókat és helyreMlitotta a te de'.