Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)
1926-05-09 / 106. szám
s BELMAO!ARORSZAflH 192S májas 9 Vasárnap délelőtt határosnak a kereskedők a hatórai záróra ügyében. Nyilatkozatok ax alkalmazottak asociátis igényeiről. A Dllmagyarország már több alkalommal foglalkozott ax flsietek és irodák esti zárórájának kérdésével. A kereskedők és alkalmazottak körében egyre nagyobb érdeklődéssel tárgyalják a xáróra ügyét, amely vasárnap délelőtt érdemleges tárgyalás alá kerül. A kereskedők szövetsége ugyanis ebben a táriyban nagytanácsi ölési tart és ezen határosnak a szegedi záróra sorsáról. A kereskedők körében egyre energikusabb hangok hallatszanak a bxtdrai záróráról és szombatig mintegy hétszázhat mintán itták alá ati az ivet, amelyben a határai záróra egységes bevezetésé itdiiványatzák. A vasárnapi ütésen — annak ellenére, hogy bizonyos körökben éles ellenztki hingok hallatszanak — remélhető, hogy a kereskedők mérlegelni fogják az aikalmazotlak szociális és kulturális igényeit és kérelmeit. A záróra kérdéséről egyébként bástyái Holtzer Tivadar, a kereskedők szövetségének elnöke a következőket mondotta: — Vasárnap délelőtt a szövetség foglalkozik ezxel ax Oggyel és igy döntés várható. Én mindenesetre a határai záróra melleit vagyak. Véleményem szerint honorálni kell az alkalmazottak jogos igényeit, hiszen szórakozásra, kulturális mozgalmakra szükségük van az alkalmazottaknak is. Szerintem a hatórai zátórg nem is ütközik akadályba. Tudom, hogy van ennek a gondolatnak ellentábora, amely a súlyos gaidasági helyzetre hivatkozik, de véleményem szerint ex nem helytálló, mert a vevőközönség este hatig is kielégítheti vételkedvét. — Aiok a kombinációk, amelyek a délután 3-től 7 ig tarló munkaidőről szólnak, nem vihetők kereiz ül. Ha ax irodákról van sxó, sxerintem ott csak o helytelen adminisztráció miatt húzódik ax üxleti óra a késői órákba. ValószinQ, hogy abbén a kérdésben tárgyalásra ülünk össze a magánalkalmazottak szövetségével ás ha a tárgyalások megfelelő modorban zárórát, tekintettel az alkalmaxoffak helyzetére és igényére. Vértes Miksa, a kereskedők szövetsége ügyvezető elnöke az alábbi álláspontot foglalta at: — 0 ülni kell, ha munka van a mai válságos időkben és éppen ezért nem lehet korlátokat szabni a munkaidő körül. Egyébként vasárnap majd határozunk ebben az ügyben, véleményem szerint törvinyee rendelet sxabályoxza a szegedi zárórát is. i&gsstsmsaaittttttK! Újra megalakult a Városi Párt. Nyolcvan városatyát hívnak meg a pártba, de hogy dokumentálják az alakuláa komolyságát, Bdogh Lajosnak nem küldenek meghívót. A külvárosrészek képviselőtestületi tagjainak általános mozgalma után as 1914 ben megszánt Városi Párt is életjelt adott magáról és szombalon este a régi párttagok megjelenésével ismét felvette és megkezdte régi működését. A pártértekezletet dr. Jedllcska Béla, a régi elnök nyitotta meg, aki kijelentette, hogy 1911ben még 120 tagja volt a pártnak s ez a szám a mai napig az elhalálozásokkal és elköltözésekkel 40 re redukálódott. Kimondotta ezután az értekezlet a Várast PArt újbóli működééit és Jedlicska Béla elnök indítványára elhatározták, hogy a pírt lecsökkeni létstámái kiegiszlttk, hogy az egykori hqtalmas párt komoly tényezőként szerepelhes sen a városi közgyűléseken. A megalakított előkészítő bizottság tagjai dr. Jedlicska Béla. dr. Tóth Imre, Hoffer Jenő, Hauser R. Sándor, Körmendy Mátyás, Kenet Lajos, Ottovay Károly, Stabó Sándor, Nydiy György, Kinya János, Franki Antal, Lantos Béla, Pap Róbert és Bakar Adolf, akik között kiosztották mindazon törvényhatósági bizottsági tagokat, akikre a Városi Párt számit és meghívja tagjai közé. Az előkiszitö bizottság a törvényhatósági bizottsági tagok közül mintegy 80 uj tagot hiv meg. A meghívandó tagok névsoránál egyedül Balogh Lajos nevénél állt meg egy pillanatra a bizottság és elhatározták, hogy Balogh Lajost nem hívják meg a párt tagfai közé, hogy ezzel is dokumentálják a Városi Párt újbóli megalakulásának komolyságát. Az újonnan megalakult Városi Párt egyébbé at május 21 én tisztújító közgyűlést tart, amelyen megválasztják a párt u] tisztikarát. Az ériekezlet végén valaki megkérdezte Jedlicska Bélát, hogy mi less a Városi Párt programja ? — A programunk nagyon ferméize'es és nagyon egyszerű program, — mondotta Jedlicska — a pirtpolitikat, a társadalmi és a felekezeti szempontok tökéletes kikapcsolásával dolgozni a város jövőjéért is a polgárság boldogutdsiirt. MMMMMMMMMMMAWM^^ annak ellenére, hogy a fóvá osból csak kevés ló érkezeit, igen szép és izgalmas küzdelmek voltak. A totalizatőröknél, de különösen a bookiosketeknél igen élénk forgalom volt, de ax utolsó verseny után a bookmakerek csalódottan tértek a városba a „Ring" ból. Megsmmisltet. „,.M - , ték ugyanis azt a versenyt, amelyei az a ló ^ nyeri meg, amire egyetlen iitei sem tettek... lehet felséges, meri a. Jóakarat megvan a | 'Á falában a favorit-győzelmek jegyében indult A favoritok győztek a szegedi lóverseny első napján. A hűvös idő miatt csak kis sxámu köxöniég Jelent meg a szegedi meeting megnyitóján, de kereskedőkben, akik mérlegelik ax alkalmazottak j szociális szempontjait is. Ottovay Károly, a kamara osstályelnöke ezeket mondotta: — Feltétlenül az üxletek balórai zárórája mel'ett vagyok, amelyből csak ax élelmiszerüxletek indokolt hétórai zárórája kivétel. Az irodáknál csak a rossz beosztás okozza a tulhossxu munkaidőt. Az én szakmámban egyébként már évek óta keresxtül is vittük a halórai a imeetinf, a legnagyobb meglepetést persze ismét — ahogy as szokásos — a legénységi vadász verseny hozta, ahol a legnagyobo ods-ot is fizetett a pénztár, hatszoros pínxt adva a kevés szerencsés nyerőnek. Részletes eredmény: Gazdasági Egyesület akadályversenye: 1. Alte Katz (Selmeczy), 2. Czimer (Appán), 3. Sehogy (Stépán). Tot.: 20:22. Legénységi vadászverseny: 1. Eszemadta (Herbst János), 2.. Apostol, S. Érsek. A győztes annak ellenére, el a reá* hogy a vizesárokba esett, könnyen hagyta favorit Fényest. Tot.: 23:124. Szegedi gátverseny: I, Jumper (Selmeczy), 2. Rugós (Stépán), 3. Robin. Tot.: 20 : 24. Gyalogos tisztek sikversenye: 1. Ármány (Deák), 2* Árnyék, 3. Álnok. Tot.: 20:33. Félvérek sikversenye: 1. Pazarló (Selmeczy), 2. Gombház, 3. Mariska II. Tot.: 23:28. A Robin tikverseny, a befejező futam eredményét a ssüri megsemmisítette, mivel hosszú kisérletezés ulán igen rossz startot vettek a lovak, a riás favorit Feledékeny (lovag Braun) egyszerűen a zászlónál maradt, mig Appin igen ügyesen elugrott Sleppír-rel Is végig vezetve könnyen győzött Pusxtalegény előtt. A booktnskerek igen örüllek a futamnak, ax óutseider Slepperre senki sem játsxott, mig a favoritra milliós téfek nehezedtek. Verseny utin derült ki, hogy a futamot 30 perccel korábban indították el, mire lovsg Braun óvására megsemmisítették és vasárnap délután 2 55-kor folytatják újra. A téteket persze vissza fogják fizetni. Cirkusz. Irta: Móra Ferenc. Egy régi magyar politikussal találkoztam a héten Pesten, aki hires ember volt valamikor, nagy közéleti harcok részese, szóval, tolla*, karddal egyformán jól bánó. Egyszer aztán, még jóval a háború előtt, elveszett szem elői, se olvasni, se hallani nem lehetett felőle, nekem magamnak se jutott eszembe soha, pedig én nagyon jói ismertem valaha, sőt egyszer a vállamon is hordoztam. Ez nem volna olyan nevezetes dolog, mert sok embert hordoztam már én a vállamon s azok utoljára mind megrugdostak engem, — hanem ez az egy, ez arról emlékezetes nekem, hogy nem én lettem az ő áldozata, hanem ő az enyém. O képviselő volt akkor, én egyetemi hallgató s együtt tűntettünk a Lloyd dőlt, gondolom, Bánffy Dezsőékre vertük rá az ablakoi hazafias felbuzdulásból. Ax ostromot ö dirigálta szsmárhátról, már mint az enyémről, meg egy másik zöldfülűéről, — azonban jöttek a lovasrendörök, akik abban az időben nagyon goromba emberek voitak s mivel a hazafias felbuzdulás még nem volt mentőkörülménynek elismerve, nem igen törődtek vele, hogy puhába szalad e a kardjuk, vagy csontot tör. Ahogy közénk ugrattak, szétrebbent az egész ifjú nemzet, mint a meghajilott verebek, mi is ketten háromfelé szaladtunk a lovagunk alól, aki ugy leesett, hogy szinte nyekkent. Másnap olvastam az újságban, hogy kiiicamitotta a bokáját. Ez mind eszembe jutóit most, ahogy a Pannónia éttermében megláttam az öreg urat, aki nem sokat változott azóta, csak éppen hogy megkopaszodott és meghasbavállasodott. Mondtam is neki, hogy most nem volna olyan könnyű emelgetni, mint huszonöt évvel ezelőtt. — Huszonhéttel — igaziiott ki —, az ám; | csakugyan, huszonhét. Lám, most már negyvenéves 1 jubileumot ülhetne, ha olyan korán ott nem hagyta volna a közélet porondját. — Éppen a porond miatt vonultam vissza, — mosolyodott el. — Nagyon utáltam már a cirkuszt. Kurjongató cirkuszpiakátot lobozott a szél az ablakkal szemben a hirdetőoszlopon. Az öreg ur rámutatott a villájával. — Tudja-e. hogy én valamikor igazi cirkuszban is birkóztam? Vidékről szakadt jogászgyerek voltam, szegény, mint a templom egere. A pajtásom is az volt, akivel egy májuseste kint csavarogtam a Városligetben. 0 még kutyábbul volt, mint én, mert én csak reggel óta nem ettem semmit, de ő már előttevaló este óta. Hát felejtkeztünk, ahogy ieheiett. Valami bécsi cirkusz sátorozott a ligetben, azt is körülácsorogtuk. Hát ahogy ott tátogunk, egyszer csak elejbünk áll egy cilinderes ur, azt kérdezi tőlem, volna-e kedvem kiállni birokra Basileoval, de most mindjárt. Ez a Basileo volt a cirkusz dijbirkozója, a cilinderes meg a cirkusz igazgatója. Egy kicsit meghökkentett ax ajánlat. Elég jókötésű legény voltam ugyan, afféle vasi fiu, de a birkózást nem igen uzováltam kölyökkorom óta. — Természetesn megkapja az illő honoráriumot, — kapacitált a német — Aztán ne féljen, nem nagyon keli megerőltetni magát, mert nem arról van szó, hogy maga vágja földhöz a Basileot, hanem hogy engedje magát földhöz vágatni a Basileotól. — összenéztünk s barátommal. Láttam, hogy ö is azt sundo'ja, amit én. Nagyszerű üzlet lenne ez, ha jóllakhatnánk belőle egy hétre. Hogy Justinianus mit szól ehhez a dísztelen mesterséghez? holott itva vagyon, hogy .Justinianus dat honores." Hja, Justinianusnas ebhez semmi köze. 0 csak a gutaütésas ügyvédek patrónusa, azoknak adogatja a kövér méltóságokat, hát az éhes jogászgyerekektői | ne várjon respektust. — Egyszóval kezet adtam a cilinderesnek, aki vezetett is mindjárt nagy őrömmel az öltözőbe, ahol nekivetkőztem és beleöltöztem egy bojtos vörös fezbe. Mert a porondon ugy szerepeltem, mint Ali Musztafa D/selaleddin, a detronizált georgiai császár veje, többszörösen kitüntetett világbajnok, hires elefántvadász és cserkeszfőnök stb. A bemutatás hosszabb volt, mint a szereplés. Részben elmeim suiya alatt, részben kötelességérzetből, de leginkább azért, hogy mielőbb vacsorához jus3ak, már az ötperc letelte előtt ugy elterültem, mint a béka. Signor Basileo ugy lihegett fölöttem, mint a fujtató, adta a kimerültet, hogy nagyobb legyen a dicsősége. — A közönség kacagott és tapsolt, a signor hajlongott, én pedig kotródtam az öltözőbe. Ahogy a ruháim magamra kapkodom, a direktor a markomba nyom egy lezárt borítékot. Ereztem a fogásáról, hogy több bankó is van benne és szaladtam vele a Damjanich uccai kis csapszékbe, amelyiknek a kapujában már ott várt a barátom. Ött felbontjuk a borítékot, — hát van benne tiz darab tiszteletjegy a másnapesti előadásra. — No német, ezért megfizetsz, — fogadkoztam magamban. Másnap kiosztogattam a jegyeket az egyetemen s tizedmagammal mentem este a cirkuszba. Megbeszéltük, hogy skandalumot csinálunk és kifütyüpk a nemes Basileot. — De hát nem leit belőle semmi. A cirkusznak hűlt helyét találtuk, még hajnalban elhurcolkodott az egész trupp. — Látja, kérem — kacsintott kedves gonoszsággal az öreg ur,— tulajdonkép itt kezdődölt az én politikai pályám, meri ez volt az első mübirkózásom. De aztán idejében abbahagytam, mert beláttam, hogy a politikában éa sokasa bírnám cirkuszigazgatóságig vinni.
