Délmagyarország, 1926. május (2. évfolyam, 100-124. szám)

1926-05-27 / 120. szám

1 1926 májas 27. DBLMAGYARORSZAQ 3 Abd el Krim megadta magát. {Budapesti tudósítónk telefon jelentést.) Fezből jelentik: Abd el Krim elbocsátotta azokat a francia és spanyol katonákat, akiket a riffek ejtettek fogságba, azután inkint ieieniketeü a francia parancsnokságnál is megadta magái. Abd el Krímet Tazzába vitték, ahonnan való­színűleg Franciaországba szállítják. b o « —i m-^^-m-^^-u im m-^^-m-^^-n — • mm Cuzáék nyele mandátumot kapnak. A kormánypárt hatalmaz többséget nyárt a választásokon. (Budapesti tudósítónk telefonjekntite.) Buka­restből jelentik: A belügyminisztériumban a választási eredmények végleges kialakulását a kővetkezőkben várják: A kormánypárinak jut 290 mandátum, a libe­rálisoknak 18, Cuxáiknak 8, a parasztpártnak 76, mig a kommunisták szavazatai nem érik el az arányszámot éi igy valőszinfllsg nemikerül­nek be a kamarába. „Sehol a világon annyi pincelakás nincsen, mint Szegeden." Nagy vihar volt «gy névtelen brosúra mfatt a májusi közgyűlésen. Negyedötkor nyitotta meg a polgármester a májusi közgyűlést, amely iránt elég nagy ér­deklődés nyilvánult meg. A közgyűlés arculat* }án meglátszott, hogy e városi pari feltámadt. Minden bizonnyal a véletlen következménye, hogy a májusi közgyűlésen rendőri kistült ség is megjelent — most először —; két oldalfegy veres rendőr állt a közgyűlés megnyitásáig az ajtó előtt, a megnyitás ulán pedig az olddkar­zarokon helyezkedtek el. A terembiztosi szol­gálatot Bótsó Antal látta el városi kar­szalaggal. A polgármester Jelentésének elfogadása ulán Baja város köriratára elhatározta a közgyűlés, bogy felUrjesztist intéz a kormányhoz az uj Dunahtd felépítése érdekéken és Komárommegye köriratára kimondta, hogy feliratot intéz a kor­mányhoz, hogy a ieventeoktatás során előfor­duló balesetek ápolási költségeit az állam vál­lalja magára. Az első tanácsi előterjesztés a* építőmesterek memoranduma volt, amelyben a magánépitke­zés előmozdítását kívánták a kormánytól és a várostól. A tanács azt Javasolta, hogy kérjen a közgyűlés olcsó épiíéii hitelt a vidéknek. A közgyűlés elfogadta a tanács javaslatát. Félő; után néhány perccel váratlanul megjelent a közgyűlési teremben a főispán, akit a bizott­sági tagok egyrésze tűntető éljenzéssel foga­dolt. A főispán mosolyogva fogadta az ovációi és átvette az elnöki tisztséget. Kisebb Jelentőségű tanácsi előterjesztések el fogadása után a közgyűlés tudomásul veite, hogy a kultuszminiszter műemlékké minősítette a nyolcszigletü tornyot. A közgyűlés éljenzés sel fogadta azt a tanácsi bejelentést, bogy a közkórház tatarozására nyolcszázmillió koronái fordit a lanács a rendkívüli alapbél. A piarista tanári rend azt kérte a várostól, hogy vállalja el még egy kegyesrendi tanár nyugdiját. A tanács a piaristák érdemeire való hivatkozással, a kérelem teljesítését Javasolta. A tanács Javaslata ellen Mihálovits Dezső szó­lalt fel, a Javaslatot nem fogsdja el, mert a piaristák közül néhány tanár pofozza a gye­rekeket. A szónok zajos közbekiáltás közben leül és a közgyűlés egyhangú határozattal elfogadta a tanács javaslatát. Vita a vércsék kör&L Érdekes állatvédelmi vita keletkezel! a vércse­irtás körű', amelyre a tanács kétmillió koronát utalt ki. Dr. Fajka Lajos felszólalásában ki­jelenti, hogy a vörös vércse a leghasznosabb madarak egyike, mert csak egeret és sáskát eszik, de az éneklömadarakat nem bántja. Éppen ezért javasolja, hogy a közgyűlés ne adjon a vércsék irtására pénzt. Lantos Béla ezzel szemben elmondja, hogy a szegedi vércsék nem tartoznak a szelíd vércsefajok közé, mert a város közönsége a lanu rá, hogy a város fölött megtámadják és széttépik a galambokat és az éneklőmadarakat. Ha nem pusztítják ki a vércséket, a város nem az éneklömadarak, hanem a rpgadozóvércsék városa lesz. A közgyűlés a lanács Javaslatát nagy több­séggel elfogadta. Egyhangúlag megszavazott a közgyűlés az Egyetem Barátai Egyesületének ötmillió, a tápéi templom Javítására 34 millió, a husipari kongresszusra tizmiliió, a munkás dalosver­senyre lizmillíó korona segélyt, amelyet a ta­nác,s már korábban ki is utalt. Következett a szegedi kizalkalmazoitak ház­helyigénylése. A tanács a város belterületén lévő üres báztelkek kisajátítását javasolja. Dr. Stivessy Lehel szólal fe!. Helyesli a tanács javaslatát, de azf megtoldja azzal, hogy a város szükség esetén olcsó kölcsönnel moz­dítsa elő a tisztviselői társasházak építését. A közgyűlés ezzel a pótlással együtt egy­hangúlag elfogadta a tanács javaslatát. Féihatkor került sor az indítványokra. Franki Antal a Bárka ucca feltöltését indít­ványozta. A tanács bejelenti, hogy ezt a mun­kát már el is rendelte. Leányánstky Károly ezzel kapcsolatban azt kéri, hogy a város telepiise ki az Orion-bőr­gyárat, mert az bűzt fejleszt. A polgármester bejelenti, hogy a kérdést kiadja maid a tanács az egészségügyi bizottságnak. Azonban egy gyárat, amely telepengedélyt kapott, nem lehet kilakoltatni. Hoffer Jenő a csaiornaliszlitás elrendelését kéri a tanácstól. A legutóbbi zápor víztömegét az eldugult csatornák nem tudták levezetni és igy a felsővárosi pincéket a csatornákból feltörő víz önii el. Berzenczey Domokos elmondja, hogy a csatornákat állandóan tisztítják, azonban a csatornák szűkek és ez az oka a viz meg­torlódá8ának. Franki Antal indítványára kimondta a köz­gyűlés, hogy a Szent György-iskola elé vas­korlátot állíttat a város. Kovtci József azt indítványozza, hogy a mű­ulak Jőkarbantarlását adja a város vállalatba, mert a rossz utakon nagyon sok au!ó tönkre­megy. A polgármester, az indítvány felett napi­rendretérést Javasol, mert a kőanyagot vállala­toktól szerzik be, a javítást pedig házilag végzi az útügyi hatóság. Dr. Fajka Lajos azt kívánja, hogy az ut­kaparókat szigorúbban ellenőrizze az utűgyi hatóság. Magyar József felszólalása ulán a polgár­mester szólalt fel. Elmondja, hogy a varosnak van 60 kilométer kiépitetlutja, ebből negyvenbét kilométert rendbehoztak már. Az indítvány fe­leli a közgyűlés napirendre tért. A pincelakások és a „rögeszményi nivó". Következett dr. Krausz Józsefnek az egész­ségtelen lakások összeírására, szükséglakások építésére és az eszményi nivó hatálytalanítására vonatkozó indítványa. Az indítványozó részlete­sen megindokolja indítványát. A pincelakások ügyében még nem történt semmi, aminek csak az lehet az oka, hogy a tanács nem Ismeri ezeket a lakásokat. Az egészségtelen lakások összeírására a tisztioívdsi kar szívesen vállal­kozik. Ez az összeírás négy hét alatt megtör­ténhetik. A pincelakók aránylag nagyobb bére­ket fizetnek, mint a Széchenyi-téri lakók. Nem szükséglakások építését kívánja, hanem végle­ges lakásokat. Hivatkozik Bécs píldájára, ahol a háború óla 52.000 kislakás épült. Szegeden a szrgény lakók részére nem építettek egyetlen lakást sem. Százötven egy- és kéíszobás la­kásra lenne szűkség. Meggyőződése, hogy erre az államtól megfelelő támogatást szerezhet a város, mert sohasem volt olyan megértő nép­jóléti minisztere as országnak, mint Vass Jó­zsef, aki semmiesetre sem zárkózik el ez elő!. — Sehol annyi plntelakás nincsen, mini Sze­geden. Ez a rekonstrukció hibája, mert ba egy uccát rendeznek, az az ucca tönkremegy. Pedig a pixcelakás a fészke a tuberkulózisnak. Min­den szabályrendeleten lehet változtatni. A vá­rosrendezési szabályrendeletet negyvenöt évvel ezelőtt csinálták, azóia megváltoztak a viszo nyok. A város kétharmada még rendesetlen. Ha ezt is ugy rendesik, akkor ujabb pincelakás tömegek keletkeznek. Azért kell revízió alá venni a városrendezési szabályrendeletet. Ebből a célbál kellene revízió alá venni az eszményi nívót. — RSgestményi nivi, — szól közbe valaki. Dr. Krausz József ezután összegezi indítvá­nyát. Az összeírás nem kerül sokba, az állam pedig biztossn ad államköicsönt egy olyan bérház építésére, amelyben a pincelakókat el lehet helyezni. A polgármester válaszol a felszólalásra. „Ér­tesíti" a közgyűlést, hogy a város a háború óla tibb mint 200 lakást ipitett, — az lehet, hogy egyetlen pincelakó sem ment ezekbe a lakásokba, de ennek az az oka, hogy a pince­lakásokért nagyqn kevés bért kell fizetni. — Van nekünk ma egy olyin népjóléti miniszterünk — mondotta ezután —, akit igazi szociális érzék hat át, Ha mi kapnánk tőle segélyt, ezzel ezer és ezer tüdővészt akadályoz­hatnánk meg. Hiszem, hogyha megfelelő módon kérünk tőle, kapunk it. Elismeri, hogy uj csatornatervet kell készíteni, mert Farkas Árpád az egész várost egy csatorna* rendszerbe vonta, pedig a nivókűlönbség miatt legalább két csatornahálózatot kell építeni. De ez már a polgárságot terheli. — Ha bírjuk, négy héCalatt összeírjuk a pincelakásokat. Dr. Krausz Jőzsel megköszöni a polgármester felvilágosításait és örömmel állapítja meg, hogy a tanácsban is megvan a készség az egészség­telen helyzet megváltoztatására. Fentarlja, hogy a város nem a pincelakik tzdmára építette a lakásokat. A pécsi szén és a tatai szén harca, Következett a píesi szén és a tatai szén harcának reprize. Két városatya: Ltppay Lajos és Magyar József azt indítványozza, hogy a nemrégen megjelent brosúra ismeretlen, illetve álneves sierxője elíea tadittassa meg a kiz­gyülés a mér ni ki hivataltól a bűnvádi elfárásf, mert a brosúra elfogultsággal, vltszailistel vádolja meg a mérnökséget. A tantcs napirendretétést Javasol, mert a sértetteknek Joguk van felhatalmazást kérni a sajtópör megindítására. Llppay Lajos és Magyar József felszólalása után Turóciy Mihály tiszti főügyész szólal fel. Megállapítja, hogy a brosúra kitételei tényleg sértőik agy a mérniki hivatalra, mint a szén­bizottságra. Az azonban nem tartozik a köz­gyűlés hatáskörébe, hogy a mérnöki hivatalt utasítsa a rágalmazás! pör megindítására. A felhatalmazást csak a sértett kérelmére lehet megadni. A sértett az elévülési httáridőn belül kint Is fogja a felhatalmazást. Az ügyészi felvilágosítás után Mogyar Jőzssf fentarlja azt az indítványát, hogy „< szenny irat" kilételei felett ne térjen napirendre a közgyűlés, hangffl rendelje el a sajtójogi eljárás megindítását. Hoffer Jenő abban a szerencsés helyzetben van, bogy Montanus írását nem olvasta. Nem hajlandó azt komolyan venni. Ha valakinek ilfen súlyos vádjai vannak, az álljon elő, nyilt sisakkal álljon elő, ne bujkáljon. Nem tarifa méitának a váios közgyűléséhez, hogy egy ilyen szennyirattal sokáig foglalkozzon. Hí van vissza­élés, az megtorlást talál maid a maga rendes utján. Egy névtelenül bujkáló nímand röpirata. Berzenczey Domokos szólal fel ezután. A műszaki bisotiság teljes mértékben igazolta a mérnökség eljárását. Megjelent egy névtelenül bujkáló nimsnd röpirata és ezzel befolyásolni akarja a város közvéleményét. — Ki az — csíp a psdra nekivörösödve

Next