Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-02 / 126. szám

OBLMA®YARORSZA« polgár életébe is. A sok kis, jelentéktelen dol gozó embert 6 emelte jelentőségre. — A hivatalos Budapest nevében búcsúzom Tőled, Vázsonyi Vilmos. Köszönöm neked, hagy munkás Hetedet Budapestnek áldoztad. Ég ha könnyező emberek hullámai közölt eljutsz * végső pihenő helyére, szeretettel ölel majd keblére Budapesi íMdje, amit annyira szgrettéll Áldja meg az Isten emlékedet és poraidat t Isten veted! Bárczy István meghstoitan mondotta el gyászüeszédét, amely­ben lendületes szavakkal méltatta azt az élő­munkát, amelyet Vázsonyi végzett. Könnyes hangulatban emlékezett vissza husz év előttre, amikor öt választották meg polgármesternek, amikor a lelkesedés erejével indult meg az alkotá mtínka. Baracs Marcell kijelentette, hogy az ö demokráciája az igazság demokráciája volt. Vázsonyi az elnyomottad, védtelenek igazságáért küzdött. Papja, hőié volt annak a szabadságnak, amelynek hiányában életünk méltóság és halálunk remény nélkül való volna. Az ő magyarsága « derest látott milliók magyarsága voli, sz ő demokráciája a magyar nermet demokráciája volt. Egymás után következnek ezután Pakots Jó­zsef, iki az országos párt, majd Bródy Ernő, aki a Te?éiváro8>s?é&en búcsúzott. Nagy Vince mélyen érző szavai után a gyászmenet a Dohány­uccai zsinagóga elé vonult, ahol régi szokás szerint Fischer Gyula főrabbi buciuzott el Vá« zsonyitól. Mijd Léderer Sándor, a hitközség nevébeti mondott beszédet, mire a tízezrektől kisért menet tovább indult a temető fáié. A Károly körúton, a Rákóczy uton, a Baross téren, a Köztemető uton az emberek hihetetlen tömege állt és nézte végig a temetési menet elvonulását. A rendin kordonok mögött 20 — 30 as sorokba összezsúfolva áUtsk az emberek őrak hosszat és az időközönként le-leiudalő tavaszi zápor sem tudta helyeik elhagyására kényszeríteni. A rendőrség szakértőinek becs lése szerint emberemlékezet óla nem vonali fel Budapest accáira ilyen hatalmas tömeg, amelyei csak hozzávetőlegesen is legalább 250-300.000 emberre btcsülien. A koporsót kisíró óriási tömegnek felvonulása a temető fala melleit elhúzódó Salgótarjáni uton állította igen nagy feladat elé a rendőrséget, mert a szűk úttesten az egymásba préselt emberekből álló emberfoiyam szinte feltartóz­tathatatlanul özönlött a temető felé, amelynek befogadóképessége azonban plyan korlátozott, hogy csak 4-500 emibert lehetett beengediti. A temető kapuja előtt a rendőrség kénytelen voli háromszor is meg­aiiakirozni a tömegei, hogy valahogy lehetővé tegye a koporsónak a temetőbe szállításit és a családnak és a legközelebbi bozzátaríozsknak a sithoz jutását. A nyitóit sírnál drámai jelenetek játszódlak le. Vázsonyi Özvegye, aki ember­feletti erővel igyekezett az egész temetési szer­tsrtás alatt erejét fentartani és önuralmát meg­őrizni, összeroskad! a fájdalom súlya alatt és fiának és Vázsonyi Jenőnek segítségévet kelleti elvinni a sittéi. A nyitott simái Grosszmaan Zsigmond rabbi búcsúztatta Vássonyil, maid Krámer Adolf be­szélt a szentegylet nevében, végül Pető Ernő mondott u'olsó íslenhozzádot. A programszerinti gyászbeszédekhez a ceglédi rabbi, aki annak idején Vázsonyit és feleségét eskette, csatlakozott néhány keresetlen, meleg búcsúszóval. Azután elhantolták 1 magyar de­mokrácia vezérének koporsóját. Már ette 7 óra volt, amikor a gyászolók tönsege lássu menetben elbegyía a temetőt. Bumford Piroska ház. Fejelések legolcsóbban hészülnek. ;g5 KERÉKPÁRT ujat és használtat, alkatrészeket olcsón vásárolhat Kiss Nándornál, Iskola ucca IO. kebCkpAhkölcsönzés t íf'M jnníus 2 !Ss ÍS Pilsudski Helyett Moseicki tanárt választották meg lengyel elnöknek. A jobboldal vereséget szenvedett (Budapesti iadősitőnk telejonjelentése.) Varsó­hói je'entik: Kedden délelőtt 10 órakor nyitot­ták meg a nemzetgyűlést, hogy Pilsudski marsall lemondása után a képviselők meg­válasszák a köztársaság elnökét. Jelöltek: Bainski egyetemi jogtanár a jobboldslisk, Moicickl középpárti képviselő a poigáriak em­bere és Marék szociálista. Az első szavazás alkalmával leadott 545 szavazat közfll érvény­telen volt 63. Mini hogy az abszolút többség 242 szavazat lett volna, Bainski pedig csak 211, Moicicki 215, végfll Marék 56 szavazatot kapott, abszolút többség hiányában el keltett rendelni a második szavazási. A második szavazás a következő ered­ménnyel végződött: 281 szavazetet kapott Moscicii. akire most már a szociálisták is vaztak, 200 szavazatot Bniaski és agy sza­szavazatot Marék. 65 szavazócédula üresen maradt. Így a köztársaság elnlkivl Mosclckl Igséc tasárt választottak. Az ölés bezárásakor Raiaj Seim marsall déf­u'án 6 órára hivia össze a nemzetgyűlést, hogy az uj elnök esküjét letegye elötle. A nemzetgyűlés teljes nyugalommal fogadta Mos­cicki megrálasítá'áí. Az összes leadott szava­zatok száma 555 volt. Az abszolút többség 242, ugy hogf Msscickit 39 szavazattöbbség­gel választották mtg. Moscichi tanár, a köz­társaság újonnan megválasztott elnöke, aki ez­időszerint Varsóban tartózkodik, a választást elfogadta. Varsó, junius 1. Rataj, a Seim elnöke, az uj köstársasági elnök felesketésére a nemzet­gyűlést az eredeti tervtől eltérően pintek dili 12 órára htvla össze. A nemzetgyűlésnek piti­ékre való összehívása az uj elnök kívánságára történt, ugyanis ai Uj köziársásági elnöknek, az eslö letétele előtt a Chorzowi állami metrodin gyárnál betöltött igazgatói állásánál fogva hátra­lévő ügyeit rendezni kell. Eiért Cüorzcwba utazik és csütörtökön este tér vissza Varsóba. A népjóléti miniszter a szegedi kamarához a munkáabizfositó autonómiájáról és baleseti előlegeiről A szegedi kereskedelmi és iparkamara az egyik kötelékébe tartozó ipartestűlet megkeresésére még ez év január havában felszólalt Vass Jizsef nép­jóléti és munkaügyi miniszternél az Országos Munkásbiztositó Pénztár balesetbiztosítási előlegei ellen. Felterjesztésében rámutatott a kamara, hogy esek a balesetbiztosítási előlegek igen sulyosaa nehezednek főleg a kisebb eksziszienclákra és kü­lönösen terhesek egy olyan időpontban, mikor az egész gazdasági élet legsúlyosabb válsággal küz­ködik. Erre vaió hivatkozással a kamara arra kérte a minisziert, hogy a balesetbiztosítást előlegek szedésének rendszerétől tekintsen el, egyúttal pedig rámutatott arra, hogy az országos pénztár körűi mutatkozó bajoknak csak az lehet a teljes orvoslása, ha a miniszter a már évek óta felfüggesztett antonomiát helyreállítja. E felterjesztésre most érkezett le a népjóléti miniszter válasza, amelyben kifejti, hogy a pénz- j tár anyagi érdekeire való tekintettel a járulék- | előlegektől, amelyeknek szedése törvényen alapul, nem tekinthet el. A miniszter véleménye szerint ezek az előiegek különben is Csak a legszüksé­gesebb mértékben szedettek be és csak olyan iparosokra rovattak ki, akik elemi erővel dolgos­nak s igy éppén a legkisebb egzisztenciák ki vannak véve aióia. A felekre nézve könnyebbséget jelent az is, hogy a pénztár az előlcgöaszegelset nem egy összegben kérte, hanem két-két havi időközödben 6 részletben aflapitotta meg. A mél­tányosságnak kivánt eleget tenni a miniszter akkor, mikor ulasitotta a pénztár igazgatóságát, hogy a járulékelőlegek kivetése ellen emelt minden kon­krét panaszt, (részleges, vagy teljes üzemszünete­lés, űzemkorlátozás, alkalmazotti létszámcsökken­tés stb.) beható tárgyalás alá vegyen és indokolt esetben az előleget tőrölje. Ami a kamarának az autonómia helyreállítás iránt való kívánságát illeti, erre vonatkozólag a miniszter azt mondja, hogy ezirányban akkor fog intézkedni, ha a nemzetgyűlés elé már beterjesztetett és a munkásbiztositás gyökeres reformját célzó tör­vényjavaslat törvényerőre emelkedett. „Boross József hozta be a kórházba a modern sebászet szellemét." ősszel a közkórház kertjében leleplezik a tragikus sorsú igazgató mellszobrát. Szerdán, a kora reggeli órákban lesz egyéves fordulója annak a trsgikus, megrendítő sze­rencsétlenségnek, amelynek áldozata volt Szent­királyi-Kern Dezső iőhadasgy melleit dr. Boross József, a városi közkórház felejthetetlen emlékű igazgatója. A ragyogó juuiusi reggelen baszké gépmadár indul' a fellegek közé az orvossal és a pilótával. És néhány psre múlva a te­mető báta mögött ott fekndi keiiétörtsn, lehul­lott szárnyakkal a gép. Es a kél utas, sz or­vos és a pilóta ne a mozdult többet. As első évfordulón szomorú elevenséggel fünnek e!ő a régi képek és egyre markánsabb alakban bontakozik ki dr. Boross Jíxssf alakja. Emláfce eliven erővei, alkotásai, munkája itt élnek a nyilvánosság előtt elmúlhatatlan kontu • rokbao* Az egyéves foidulón a Dilmagyarország munkatársa fölkereste dr. Debre Péierf, a köz­fcárház igazgatóját, a tragikus végű Boross utódját, aki a következőket mondolla el muhi • íailm emlékű elődje érdemeitől: — A legnagyobb érdeme volt Boross Jó­zsefnek, ad több mint busz évig állott a köz­kórház élén, 1902-től 1925-ig, hogy a husz év előtti gyermekcipőben járó szegedi sebészet helyébe behozta a modern sebészelel, amelyről addig sző sem volt a közkórházban. Husz éven keresztül dolgozott a modern sebészet szellemiben és munsássázának eredményét mi aern bizonyítja jobban, minthogy abbén az időben, amikor elfoglalta helyét a kórházban, az évi műtétek száma nem voli több harminc­nál, mig amikor eltávozott örökre, ez a szám nyolcszázra emelkedett. Ez a két szám meg­felelően jellemzi munkásságát, hiszen hány emberélet megmentését jelentik a sikeres ope­rációk ,.. A következő kétdésűnk Boross József emlé­kének megörökítését tetle szóvá. — Boross JSzsef emlékének megörökítésére már folyamatban vannak a munkálatok, mon­dotta. Óiszel Szegeden lesz az orvoskongresz­szus és ez alkalommal fogják meleg ünnepség közepette leleplezni mellszobrát. A szobor — amelyet Petri-Pick Lajos mintáz — a köskór­ház előtti kiskertben fog állani, azok előtt az ablakok előtt, amelyek mögött annyi emberéle­tet mentett meg. A köikórház jelenlegi állapotáról ezulán a követkelőkei mondotta dr. Debre Péter: — A múltban az épülettel szemben elköve­tett hibákat igyekszünk most helyrehozni.^ munkálatok, mint ismeretes, megkezdődtek és legközelebb teljesen befejeződnek, ugy, hogy sz egész épületet modernné varázsoljuk, A mun­kálatok az őszig teljesen befejeződnek, ugy, hoiy a közkórház teljesen megifjodva fogja várni az őszi orvoskongresszust. — A hátralévő munkára éppen szerdán, az évfordulón lesz meg az árlejtés a mérnöki hiva­talban és amelyik iparos megkapja a munkát, azonnal hozzá is fog kezdeni. UJ köntösben fogja várni az épület az őszt, ugy hogy nem feeli majd szégyenkeznünk többé a szegedi közkórház miatt a Szsgedre gyűlt egész orvosi kar elölt. Az építkezéssel eltűnnek majd a régi épület hiányosságai és hátrányai. Az orvos­kwgresnus modern kűrMz&t talál majd Sze­tteden. Dr. Boross Jízsef Irsgiiu* halála évforduló­ján egyébként szerdán reggel9 órakor rekviem lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom