Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)

1926-06-26 / 146. szám

1926 innia; 26, DÉLMAGYARORSZAG 3 620 csalásért és sikkasztásért letartóztattak egy gyöngyösi ügyvédet. Eger, junius 25. Dr. Kmsznoy Vilmos gyön­Syösi ügyvéd ellen 620 rendbeli sikkaszldi árain leitek feljelentisi az egri Mgyiszsigen. Dr. Krasznay ügyvéd Oyöngyösön és kör* nyékén a földreformmal kapcsolatban az Or­szágos Földbiriokrendezö Biróság szabályai szerint teljesítendő fizetések céljiira kisebb­nagyobb összegeket vett fel földmives emberek­től és ezeket az összegeket saját céljaira for­dította. Az ügyvédet tegnap délelőtt Gyöngyösről detektívek hozták be az egri törvényszékre, abol előzetes letartóztatásba helyezték. Az egri ügyvédi kamara megindította ellene a legyeimi eljárást, de dr. Krasznay ezt megelőzőleg már lemondott ügyvédi tisztiről is kirte, hegy ti­rüjik a kamara listájáril. Összesen haivtázhasz fildmtves jelentett be panaszt az ügyvéd ellen, ezeknek az emberek­nek a pénzéből került össze az a 428 millió korona, amit előlegképen vett fel és sikkasztott el dr. Krasznay Vilmos. Az árviz elpusztított egy mexikói várost. Az ár elsodorta a házak falét és többezer ember elpusztult. (Badapesütadésitink telefonjelentise.) Mexikó- { árasztotta el a várost, mikor a lakosság lég­ből jelentik: Gusnayuta államban Lenn várost nagyobbrésze aludt. Az dr elsodorta a házak a gátakon áttörő viz elpusztította. A viz akkor | felit is többezer ember halálát okozta. Pénteken délelőtt csontvázat találtak a városi bérház pincéjében. Pénteken délelőtt a rendőrségen a panaszt felvevő ögyeleíes rendőrtisztnek nagy titkolód­zással jelentették, bogy a várest birház pincé­iében régi aontvdzra bukkantak. Az első híradást nagy titkolódzás követte, de percek multán a bérházban elhelyezett hivatalokban másról sem beszéltek a tisztviselők, mint a bérház vízzel telt pincéjének rejtélyéről. A legfantasztikusabb hírek keringtek a napvilágra kertlit csontváz körül. Sokan ujkeleiü gyilkosságról beszéltek és később már a legnagyobb határozottsággal mondogatták, hogy a bérbáz pincéjéből felázott csontváz helyzetéből régi, elfeledett gyilkosságra lehet következtetni. A szokatlan lelet igen érdekes körülmények között került elő. A bérház pincéit ugyanis már évek óta elintitte a talajvíz. Sokáig nem igen törődtek a talajvízzel, a mult évben azonban hosszas munkával kiszivattyúzták a pince fél­méteres vizét. Amikor azután a munkával elkészültek, néhány nap múlva isméi feltöri n talajvíz, ugy hogy a mérnöki hivatal véglegesen levette kezét a bérbáz pincéjéről. A legutóbbi időben azután a bérház talajvize kellemetlen­kedni kezdett. Az állott viz átható bűzt árasz­tott. A folytonos esőzések még tűrhetetlenebbé tették a helyzetet, amidőn a mérnöki hivatal elhatározta, hogy ismét szivatiyuztatni fogja a bérház alattomosan feltört talajvizét. Már két hete folytak a szivattyuzási munká- ' latok, amikor a talajvíz lassan-lassan eltűnt I a pincébCl. Remzső Péter, a bérház gondnoka árkokat húzott a pincékben, hogy az újból felbukkanó talajvíz levezetést találjon. Ásás közben pedig emberi karcsont került elő a sáros talajból. Remzső tovább ásott a felfedezés helyén és nemsokára egy teljes emberi csontváz került elő, A gondnok a felfedezést azonnal jelentette a rendőrségnek, ahonnan bizottság szállott ki, anélkül azonban, hogy meg lehetett volna állapítani, hogy a csontváz milyen körül­mények közöii is mikor kerülhetett a piaci fildjibe. Szakértői megállapítások szerint a csontváz egy jil kifejlett térti csontváza és lehet 50—100 éves is, ugy hogy nincsen ki­zárva, hogy gyilkosság utján kerülhetett a pince földjébe. A városi bérház helyén ugyanis 1872 előtt laci-konyhák állottak. Apró vásáti sátrak csa­logatták a közönséget és csak a bérbáz felépí­tésével tűntek el a laci konyhák. A feltevések szerint • csontváz ebben az időben kerülhetett a földbe, mert az akkorf vásáros nép között nem volt ritka eset, hogy — egy vastagabb pénzű vásáros máról-holnapra nyomtalanul eltűnt. Lehetséges, hogy a bérházi csontváz ebből az időből szármaiik, de az sincs kizárva, hogy kéaöbb a bérház felépítése után ásták el. A rendőrség természetesen tovább folytatja a nyomozást annak megállapítására, hogy hogyan és mikor került a bérház pincéjébe a titokzatos férfi-csontváz. Ingaílan-ócskapiac a városházán. Egy 1922-ős rendelet értelmében nem bonthatják le a Palánkot. Pénteken reggel szomorú arcú emberek és asz­szonyok gyülekeztek a városháza közgyűlési ter­méből. A szemek riadtan nyugtalankodtak as ajtók felé, a szivekben pedig bánatos félelem reszketett. Ódivatú, sötétruhás nénikék üldögéltek várakozva a padokon, mintha csak a mult századbői való képes családi folyóiratok fametszetei elevenedtek volna meg, bogy tiltakozzanak a mult halálos ítélete eilen. Nagybajuszu öreg urak néztek meg­törten maguk elé, a halálraítélt Palánk ittfelejtett polgárai, akiknek hasonmásával Reisner szegedi monográfiájában lehet találkozni. Volt ebben a különös felvonulásban valami temetésszerü, hiszen a temetések publikuma: a barátok, a rokonok, a jőismerősök sem hiszik el, hogy a felravatalozott halott visszavonhatatlanul és véglegesen meghalt a feltámadás minden reménye nélkül. De azért ki­pottyannak a könnyek a gyengébb szemekből és valami meghatározhatatlan keserűség rémségesen összeszorítja a sziveket. Kilenc óra után néhány perccel bevonult a közigazgatási bizottság kisajátítási albizottsága a közgyűlési terembe és elfoglalta a pódiumot. Orovetz Qyőző műszaki főtanácsos elnökölt, as államépitészeti hivatal vezetője, balján ült dr. Turiczy Mihály tiszti főügyész és jobbján Köllő Zoltán gazdasági felügyelő, mint a bizottság tigjai, vagy talán mint vésztOrvénysséki szavazó 1 birák. Az elnöki emelvény mailett foglaltak he­lyet a közvád, illetve a város képviselői, dr. Szendrey Jenő tanácsnok és Fenyő Lajos mű­szaki fdtanáctos. A vádlottak, a Palank telek­és háztulajdonosai, körülbelül ötvenen az elnöki emelvény előtt, a közgyűlés padsoraiban üldö­géltek. Furcsa törvényszéki tárgyalás volt. Az ilélő ­tanács elölt az előre elkészített iiélti hevert, vé­dekezésről, formális védelemről szó sem lehe­tett, ha a vád ott nem nyugodott meg az íté­letben, nem tárgyaltak, nem alkudoztak tovább, btnem röviden közölték vele, hogy átteszik a bírósághoz az ügyét és majd az állapítja meg a régi telkek és örtg házak kisajátítási árát. Ezután Jegyzőkönyvbe foglalták a város ajánla­tát és az érdekelt igéayéí. Az elnök a tárgyalás megnyitása után azt a kérdést intézi az érdekelt háztulajdonosokhoz, hogy a kisajátítási törvény alapján emelnek'e kifogást a kisajátítás ellen. A felszólításra dr. Dettre János a következő' ket mondotta: — A kisajátítási törvény rendelkezése értel­mében, olyan munkálatokra nézve, amelyek lég­zéséhez hatósági enged ily szükséges, a ktsajá tiiást jogot csak a hatísig engedélyezése után lehet megadni. A lakásrendelet feniartotta ha­tályában azt az 1922-ben kiadott miniszter­elnökségi rendeletet, amelynek egyik rendelke­zése szerint lokós céljára szolgáló épület csak hatósági engedély alapján bontható le. Ugyanez a rendelet megszabja ennek as en­gedélynek fellételeit is, amelyek sserint lakhdz lebontására csak akkor lehet enge­diIfi ednt, ha legalább kéiszerannyl lakás épilt miai amennyi a lebontandó épület­ben van. A kisajátítás teljes tulajdont ad, de a tulajdon^ jog korlátait nem dönti el. Kétségesnek kell tartani, bogy a ma érvényben levő törvényes rendszabályok melleit egyáltalában lebonthatók lesznek-e az egyetemi ipitkezis céljára a kisajátítandó lakóházak ? — Mindezt — mondotta dr. Dettre János — nem azért emliti fel, mintha kifogásolni akarná az eljárás jogszerűségét, vagy késleltetni a ki­sajátítás befejezéséi. Csak fel akarla hivni a figyelmet erre a megoldatlan kérdésre, nehogy es a példátlan áldozatkészséget igénylő kisajá­títási eljárás formai akadályok miatt kátyúba jusson. Véleménye szerint azonban, miután a ma hatályos rendeletek alapján a váras nem is kaphat engedilyt a kisajá­títandó lakóházak lebontására, uj jogszabályi alkotó speciális rendelet kiesz­közlésére muihatathnul szükaíg vsn. A bizottsági elnök e felszólalásra kijelentette, bogy az ő véleménye szerint is a tulajdonjog terjedelme között nincs különbség, akár magán­felek, akár a város tulajdonosa is az ingatla­noknak. Azt hiszi azonban, bogy az eljárás későbbi mece'ében is módja lesz a városnak kieszközölni a szükséges hatósági engedélyt, ha annak szüksége felmerül. Eiután sorra szólították az elnöki emelvény elé a megjelenteket. (Olvenketten kaptak meg­hívót erre a kisajátítási egyezkedő tárgyalásra, amelynek megtartását az a rendelet szabta míg, amely megadta a városnak a Palánkra a ki­sajátítás jogát, a meghívottak egy-két kivétellel valamennyien meg is Jelentek). Sok öreg nénike sirva fakadt, amikor oda állt a bizottság elé és meghallotta, hogy a város mennyit kinál azért a házért, amelyhez annyi elhalt és élő generá­ció emléke fűzi és anely annyira a szivéhez nötl, hogy szörnyen fáj, amikor el akarják onnan szakítani. Bátortalanul mondták meg, hogy a város ajánlatát nem fogadhat|ák el, mert azért a pénztrt, amit a város kinál házukért, nem vehetnek egy másik ugyanolyan házat. As egyezkedési tárgyalás csak két tulajdonossal sikerült három telekre. A város is ráigért vala­mit, a felek is engedtek, ngy, hogy egy pon­ton végre találkoztak az ellenfelek. Igy meg­vásárolta a város Papp Mihálytól a Szegfű ncca 9 és a Szív ucca 11. számú telkeket két­százmillió koronáért, valamint megvásárolta Woirtng Péler Nap ucca 2. szám alatti házát szintén kétszázmillióért. A város tanácsa egyébként belátfa, hogy a hatezres szorzószám tarthatatlan és a mérnöki hivatal becslését átlag ilven százalékkal tel­emelte, igy a város egyezségi ajánlatában sze­replő árak elérik a békebeli árak nyoIc-klleno ezerszereséi. Az egyezségi tárgyalásnak igy nem volt meg a városülzán reaéit eredményt, de azért a mérnökség reméli, hogy a legtöbb esetben csak sikerül majd a bíróságon kívüli megegyezés és csak kevés cselben kerül a biróság elé a ki­sajátítás. A«ig a kisajátítási bizottság a közgyűlési te­remben tárgyait, a polgármester rendkívüli ülésre hívta össze a tanács tagjait, hogy a bisottság előtt létrejött egyezségeket perfektuálja éi hogy állást foglaljon azokban az esetekben, amikor a város ajánlata és a felek igénye kOzöit kicsire zsugorodott a differencia. A kisajátítási bizottság délfelé fejezte be a tárgyalást és a palánkiak, az öreg nénik és a fehérhajú bácsik éppen olyan szomorúan, mint ahogy jöttek, elballagtak a városháza közgyű­lési terwéből. | Fürdőruhakülönlegességek j I gyári árb«n Soőinál, l>kol« ncca II. Szivek doktora vig szerelmi kalandok hétfőn és kedden a Belvárosiban

Next