Délmagyarország, 1926. június (2. évfolyam, 125-148. szám)
1926-06-26 / 146. szám
1926 innia; 26, DÉLMAGYARORSZAG 3 620 csalásért és sikkasztásért letartóztattak egy gyöngyösi ügyvédet. Eger, junius 25. Dr. Kmsznoy Vilmos gyönSyösi ügyvéd ellen 620 rendbeli sikkaszldi árain leitek feljelentisi az egri Mgyiszsigen. Dr. Krasznay ügyvéd Oyöngyösön és kör* nyékén a földreformmal kapcsolatban az Országos Földbiriokrendezö Biróság szabályai szerint teljesítendő fizetések céljiira kisebbnagyobb összegeket vett fel földmives emberektől és ezeket az összegeket saját céljaira fordította. Az ügyvédet tegnap délelőtt Gyöngyösről detektívek hozták be az egri törvényszékre, abol előzetes letartóztatásba helyezték. Az egri ügyvédi kamara megindította ellene a legyeimi eljárást, de dr. Krasznay ezt megelőzőleg már lemondott ügyvédi tisztiről is kirte, hegy tirüjik a kamara listájáril. Összesen haivtázhasz fildmtves jelentett be panaszt az ügyvéd ellen, ezeknek az embereknek a pénzéből került össze az a 428 millió korona, amit előlegképen vett fel és sikkasztott el dr. Krasznay Vilmos. Az árviz elpusztított egy mexikói várost. Az ár elsodorta a házak falét és többezer ember elpusztult. (Badapesütadésitink telefonjelentise.) Mexikó- { árasztotta el a várost, mikor a lakosság légből jelentik: Gusnayuta államban Lenn várost nagyobbrésze aludt. Az dr elsodorta a házak a gátakon áttörő viz elpusztította. A viz akkor | felit is többezer ember halálát okozta. Pénteken délelőtt csontvázat találtak a városi bérház pincéjében. Pénteken délelőtt a rendőrségen a panaszt felvevő ögyeleíes rendőrtisztnek nagy titkolódzással jelentették, bogy a várest birház pincéiében régi aontvdzra bukkantak. Az első híradást nagy titkolódzás követte, de percek multán a bérházban elhelyezett hivatalokban másról sem beszéltek a tisztviselők, mint a bérház vízzel telt pincéjének rejtélyéről. A legfantasztikusabb hírek keringtek a napvilágra kertlit csontváz körül. Sokan ujkeleiü gyilkosságról beszéltek és később már a legnagyobb határozottsággal mondogatták, hogy a bérbáz pincéjéből felázott csontváz helyzetéből régi, elfeledett gyilkosságra lehet következtetni. A szokatlan lelet igen érdekes körülmények között került elő. A bérház pincéit ugyanis már évek óta elintitte a talajvíz. Sokáig nem igen törődtek a talajvízzel, a mult évben azonban hosszas munkával kiszivattyúzták a pince félméteres vizét. Amikor azután a munkával elkészültek, néhány nap múlva isméi feltöri n talajvíz, ugy hogy a mérnöki hivatal véglegesen levette kezét a bérbáz pincéjéről. A legutóbbi időben azután a bérház talajvize kellemetlenkedni kezdett. Az állott viz átható bűzt árasztott. A folytonos esőzések még tűrhetetlenebbé tették a helyzetet, amidőn a mérnöki hivatal elhatározta, hogy ismét szivatiyuztatni fogja a bérház alattomosan feltört talajvizét. Már két hete folytak a szivattyuzási munká- ' latok, amikor a talajvíz lassan-lassan eltűnt I a pincébCl. Remzső Péter, a bérház gondnoka árkokat húzott a pincékben, hogy az újból felbukkanó talajvíz levezetést találjon. Ásás közben pedig emberi karcsont került elő a sáros talajból. Remzső tovább ásott a felfedezés helyén és nemsokára egy teljes emberi csontváz került elő, A gondnok a felfedezést azonnal jelentette a rendőrségnek, ahonnan bizottság szállott ki, anélkül azonban, hogy meg lehetett volna állapítani, hogy a csontváz milyen körülmények közöii is mikor kerülhetett a piaci fildjibe. Szakértői megállapítások szerint a csontváz egy jil kifejlett térti csontváza és lehet 50—100 éves is, ugy hogy nincsen kizárva, hogy gyilkosság utján kerülhetett a pince földjébe. A városi bérház helyén ugyanis 1872 előtt laci-konyhák állottak. Apró vásáti sátrak csalogatták a közönséget és csak a bérbáz felépítésével tűntek el a laci konyhák. A feltevések szerint • csontváz ebben az időben kerülhetett a földbe, mert az akkorf vásáros nép között nem volt ritka eset, hogy — egy vastagabb pénzű vásáros máról-holnapra nyomtalanul eltűnt. Lehetséges, hogy a bérházi csontváz ebből az időből szármaiik, de az sincs kizárva, hogy kéaöbb a bérház felépítése után ásták el. A rendőrség természetesen tovább folytatja a nyomozást annak megállapítására, hogy hogyan és mikor került a bérház pincéjébe a titokzatos férfi-csontváz. Ingaílan-ócskapiac a városházán. Egy 1922-ős rendelet értelmében nem bonthatják le a Palánkot. Pénteken reggel szomorú arcú emberek és aszszonyok gyülekeztek a városháza közgyűlési terméből. A szemek riadtan nyugtalankodtak as ajtók felé, a szivekben pedig bánatos félelem reszketett. Ódivatú, sötétruhás nénikék üldögéltek várakozva a padokon, mintha csak a mult századbői való képes családi folyóiratok fametszetei elevenedtek volna meg, bogy tiltakozzanak a mult halálos ítélete eilen. Nagybajuszu öreg urak néztek megtörten maguk elé, a halálraítélt Palánk ittfelejtett polgárai, akiknek hasonmásával Reisner szegedi monográfiájában lehet találkozni. Volt ebben a különös felvonulásban valami temetésszerü, hiszen a temetések publikuma: a barátok, a rokonok, a jőismerősök sem hiszik el, hogy a felravatalozott halott visszavonhatatlanul és véglegesen meghalt a feltámadás minden reménye nélkül. De azért kipottyannak a könnyek a gyengébb szemekből és valami meghatározhatatlan keserűség rémségesen összeszorítja a sziveket. Kilenc óra után néhány perccel bevonult a közigazgatási bizottság kisajátítási albizottsága a közgyűlési terembe és elfoglalta a pódiumot. Orovetz Qyőző műszaki főtanácsos elnökölt, as államépitészeti hivatal vezetője, balján ült dr. Turiczy Mihály tiszti főügyész és jobbján Köllő Zoltán gazdasági felügyelő, mint a bizottság tigjai, vagy talán mint vésztOrvénysséki szavazó 1 birák. Az elnöki emelvény mailett foglaltak helyet a közvád, illetve a város képviselői, dr. Szendrey Jenő tanácsnok és Fenyő Lajos műszaki fdtanáctos. A vádlottak, a Palank telekés háztulajdonosai, körülbelül ötvenen az elnöki emelvény előtt, a közgyűlés padsoraiban üldögéltek. Furcsa törvényszéki tárgyalás volt. Az ilélő tanács elölt az előre elkészített iiélti hevert, védekezésről, formális védelemről szó sem lehetett, ha a vád ott nem nyugodott meg az ítéletben, nem tárgyaltak, nem alkudoztak tovább, btnem röviden közölték vele, hogy átteszik a bírósághoz az ügyét és majd az állapítja meg a régi telkek és örtg házak kisajátítási árát. Ezután Jegyzőkönyvbe foglalták a város ajánlatát és az érdekelt igéayéí. Az elnök a tárgyalás megnyitása után azt a kérdést intézi az érdekelt háztulajdonosokhoz, hogy a kisajátítási törvény alapján emelnek'e kifogást a kisajátítás ellen. A felszólításra dr. Dettre János a következő' ket mondotta: — A kisajátítási törvény rendelkezése értelmében, olyan munkálatokra nézve, amelyek légzéséhez hatósági enged ily szükséges, a ktsajá tiiást jogot csak a hatísig engedélyezése után lehet megadni. A lakásrendelet feniartotta hatályában azt az 1922-ben kiadott miniszterelnökségi rendeletet, amelynek egyik rendelkezése szerint lokós céljára szolgáló épület csak hatósági engedély alapján bontható le. Ugyanez a rendelet megszabja ennek as engedélynek fellételeit is, amelyek sserint lakhdz lebontására csak akkor lehet engediIfi ednt, ha legalább kéiszerannyl lakás épilt miai amennyi a lebontandó épületben van. A kisajátítás teljes tulajdont ad, de a tulajdon^ jog korlátait nem dönti el. Kétségesnek kell tartani, bogy a ma érvényben levő törvényes rendszabályok melleit egyáltalában lebonthatók lesznek-e az egyetemi ipitkezis céljára a kisajátítandó lakóházak ? — Mindezt — mondotta dr. Dettre János — nem azért emliti fel, mintha kifogásolni akarná az eljárás jogszerűségét, vagy késleltetni a kisajátítás befejezéséi. Csak fel akarla hivni a figyelmet erre a megoldatlan kérdésre, nehogy es a példátlan áldozatkészséget igénylő kisajátítási eljárás formai akadályok miatt kátyúba jusson. Véleménye szerint azonban, miután a ma hatályos rendeletek alapján a váras nem is kaphat engedilyt a kisajátítandó lakóházak lebontására, uj jogszabályi alkotó speciális rendelet kieszközlésére muihatathnul szükaíg vsn. A bizottsági elnök e felszólalásra kijelentette, bogy az ő véleménye szerint is a tulajdonjog terjedelme között nincs különbség, akár magánfelek, akár a város tulajdonosa is az ingatlanoknak. Azt hiszi azonban, bogy az eljárás későbbi mece'ében is módja lesz a városnak kieszközölni a szükséges hatósági engedélyt, ha annak szüksége felmerül. Eiután sorra szólították az elnöki emelvény elé a megjelenteket. (Olvenketten kaptak meghívót erre a kisajátítási egyezkedő tárgyalásra, amelynek megtartását az a rendelet szabta míg, amely megadta a városnak a Palánkra a kisajátítás jogát, a meghívottak egy-két kivétellel valamennyien meg is Jelentek). Sok öreg nénike sirva fakadt, amikor oda állt a bizottság elé és meghallotta, hogy a város mennyit kinál azért a házért, amelyhez annyi elhalt és élő generáció emléke fűzi és anely annyira a szivéhez nötl, hogy szörnyen fáj, amikor el akarják onnan szakítani. Bátortalanul mondták meg, hogy a város ajánlatát nem fogadhat|ák el, mert azért a pénztrt, amit a város kinál házukért, nem vehetnek egy másik ugyanolyan házat. As egyezkedési tárgyalás csak két tulajdonossal sikerült három telekre. A város is ráigért valamit, a felek is engedtek, ngy, hogy egy ponton végre találkoztak az ellenfelek. Igy megvásárolta a város Papp Mihálytól a Szegfű ncca 9 és a Szív ucca 11. számú telkeket kétszázmillió koronáért, valamint megvásárolta Woirtng Péler Nap ucca 2. szám alatti házát szintén kétszázmillióért. A város tanácsa egyébként belátfa, hogy a hatezres szorzószám tarthatatlan és a mérnöki hivatal becslését átlag ilven százalékkal telemelte, igy a város egyezségi ajánlatában szereplő árak elérik a békebeli árak nyoIc-klleno ezerszereséi. Az egyezségi tárgyalásnak igy nem volt meg a városülzán reaéit eredményt, de azért a mérnökség reméli, hogy a legtöbb esetben csak sikerül majd a bíróságon kívüli megegyezés és csak kevés cselben kerül a biróság elé a kisajátítás. A«ig a kisajátítási bizottság a közgyűlési teremben tárgyait, a polgármester rendkívüli ülésre hívta össze a tanács tagjait, hogy a bisottság előtt létrejött egyezségeket perfektuálja éi hogy állást foglaljon azokban az esetekben, amikor a város ajánlata és a felek igénye kOzöit kicsire zsugorodott a differencia. A kisajátítási bizottság délfelé fejezte be a tárgyalást és a palánkiak, az öreg nénik és a fehérhajú bácsik éppen olyan szomorúan, mint ahogy jöttek, elballagtak a városháza közgyűlési terwéből. | Fürdőruhakülönlegességek j I gyári árb«n Soőinál, l>kol« ncca II. Szivek doktora vig szerelmi kalandok hétfőn és kedden a Belvárosiban