Délmagyarország, 1926. augusztus (2. évfolyam, 176-200. szám)

1926-08-12 / 185. szám

1926 augusztus lt. OBLMAQYARORSZAQ 3 Kolozsvárott letartóztatták Pálfy bankárt. (Sudapesti tudósítónk telefoníelentise,) Ma a késő esti órákban a budspesti főkapitányság táviratot kapott Kolozsvárról, hogy az titánt eendőrsig letartóztatta a megszökött Pálfy ban­kárt. A budapesti főkapitányság távirati meg­keresést intézett a kolozsvári főkapitánysághoz, hogy amig a diplomáciai eljárást befejezik, tart­sák őrizetben Pálfy*. aAWMMIMMMMMIMIWtMMIlMMNWlMIMMflMfMMAAMAAAMMWAflftAMMMMMmMflMMAM Egy év alatt - tizennegyedik földrengés. Ungvár, augusztus 11. A ruthénföldi Tirösfa községet ez ivben a tizennegyedik féldrengis érte tegnap ijjei 2 órakar. Az eddig észlelt föld­rengések közül ez volt a legerősebb, amely a föld felszinén hatalmas hullámos megrázkódta­tásokban jelentkezeti és kölönösen a téglát ó épölt házakat rongálta meg. A legnagyobb iikis telje»: 30 másodpercig tartóit, az utolsó lökés! reggel 5 őrakor észlelték. Az ehő erős meg­rázkódtatásnál a képek és az eszközök lehűl­lottak a falakról. Néhány ház kéménye bedől', emberáldozatot a földrengés nem követelt. A környéken szintén észlelték a földrengést. Islandban állandóan reng a föld. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Koppen­hágából jelenlik: Ttgnap reggel óta Islandban állandóan reng a föld. Szünet niikül követik egymást a kisebb-nagyobb földlökések, amelye kel tompa földalalti moraj kisér. A lakosság 24 órája a szabadban tartózkodik, mert a há­zak beomlással fenyegetnek. Emberélet eddig nem pusztult el, az anyagi kár azokban óriási A kocsmában beszélte el öreg fegyverének történetét, a revolver eldördült és halálra sebezte Matuska Györgyöt Csanádipácán nemrégiben ki akarták cserélni a köziégi mezőőrök revolvereit. Igy Csótl Jó­zsef mezőőr revolvere is kicserélésre keiül! volna. A mezőőr azonban nem akart megválni régi fegyverétől és a kicserélés hirére bánatában beült a kocsmába és az összegyűlt cimborái­val inni kezdett. A beszéd a régi mordáiyok körül forgott. Csóti elmesélte a régi fegyver történetét. Mulatságos formában mondotta el, hogy fegyvere hányszor mondott csütörtököt, hányszor sült visszafelé és hogy a felrobbanó puskaper hányszor rutitotfa el arcát. A kocs­mai vendégek mulatva nézték Csóti sebhelyes arcát, amidőn az népszerfiségének láttára leg­újabb kalandjának elmondásába fogott bele. — Hát ugy volt ax — kezdte elbeszélését —, hogy tegnap éjszaka szénát őriztem, mert hogy nagyon lopják a takarmányt. Alig>alig őrizget­tem még, amidőn kijött inspiciálni a gszda. Amikor látta, hogy helyben vagyok, megnyu­godott. Megkérdezte, hogy nem félek-e. Nem­mel válaszoltam. Ráütöttem hűséges piszto­lyomra és azt mondottam: Nem félek én a vi­lágon semmitől sem, ha ez velem van. Csóti József beszéde közben elő is velte rozs­dás pisztolyát és feltelte az asztalra. — Csak egyszer elsülne — mondotta — ,én volnék a legboldogabb etsber és szivesen ki­cserélném egy ujabb pisztollyal. Erre pisstolyit felemelle és viccesen a siemben­ülö Matuska György felé tartotta. Ekkor tör­tént a fegnigyobb csoda. A kakas lecsattant is az heg jószág borzalmas durranással el sült. A pisztoly egyetlen golyója Matuska György mellűre hatolt, azonkívül a pisztoly csivinek szétrobbant szilánkjai az arcába fú­ródtak. Matuska jajkiáltás nélkül esett össze. Az elő­hívott'orvos megállapította, hogy a golyó szive mellett ba olt á>, halálos sebei ejtett rajta. A csendőrök Csóti Józsefet letartóztatták és ellene gondatlanságból okozott súlyos testi sirtis cimén indul meg az eljárás. Az ügyben kihallgatták a község elöljáróságát és a mezőőröket, akik egyértelmüleg azt vallották, hogy Csóti József szolgálati fegyvert mig sebesem tüll el ti nem is tudják elképzelni, hogy mi történhetett az öreg mordáilyal. A tanúkihallgatások után a csendőrség azonnal szabadlábra helyezte a mezőőrt, akinek még aznap kiadták az u| szol­gálati fegyverét. iMMnaMnaMMMfvaMMaíi^^ Borzalmas családi dráma Grác mellett. (Budapesti tudósítónk telefonjelentise.) Grác- ingben a malomudvarba kergette is ott lőtte ból jelentik: A Grác melletti Dobel községben agyon, vigül felgyújtotta a malmot, amelyben ma véres családi dráma játszódott le. Az 55 ő maga is porrá égett. A csiiádi Iragédiának éves Hladik József malomlulajdonos agyonlőtte oka: Hladik teljesen tönkrement és a legnagyobb j?3 ives fogadott leányát, majd felesigét egy nyomoiban sínylődött. Uj népliget és vurstli tervek a városházán. Nyaralóhely és villatelep as ásotthalmi erdőben. egyre gyakrabban beszélnek a fürdőváros ábrándjáról, amely minden bizonnyal ábránd marad mindaddig, amig a városháza falai között eszébe nem jut valakinek, hogy egészen könnyen meg lehelne valósítani. A vurstli és a népliget terve végre felbukkant mostanában a városházán is. A polgármester közvetlenéi elutazása előtt pendítette meg a tervet és fé ig-meddig hivatalos formában meg­bízta Scultity Sándor főszámvevőt, hogy fog­lalkozzon ezzel a gondolattal. A főszámvevő, aki szivvel-lélekkel szaporítja és fejleszti a város üzemeit ugy is, mint uj jővedeíemforrá­sokat, a polgármester szóbeli megbízását is ebből a szempontból teljesili. Komolyan fog­lalkozik a kérdéssel és terveiről beszélgetés közben a következőket mondotta el a Dtlma­gyarorstág munkatársának: — Ugy gondolom, hogy a város számára nem lenne rossz üzlet az a népliget és as a vurstli, mert bizony mindke fő nagyon hiányzik ebből a városból. Az uj népüget számára a legalkalmasabbnak látszik az a harminc-har­mincöt holdas városi terület, amely a Gedé melleit terül el. Ide villamos is jár, tehát az ofció közlekedés lehetősége biztosítottnak Iát­Szeged város közigazgatásában régi, szinte megcsontosodott elv, hogy semmisem lehet jő, ami kívülről, a város lakossága köréből jön, ellenben föltétlenül jó is üdvös, aminek a böl­csője a városháza falai között ringott. Igy volt ez a tanyai vasútnál is, amely nem valósulha­tott meg harminc éven keresztül azért, mert csak kívülről akarlák és sürgették, ellenben rögtön a megvalósulás sádiumába jutott, mihelyt a polgármester adta ki a paran cso', hogy meg kell valósítani mindenáron. Igy van ez a sze­gedi vurstlival és általában a ligetekkel is. A város lakosai hiába követelték állandóan a meglévő és tulkevés számú sétaterek szaporí­tását, hiába bizonyítgatták, hogy a terek alkal­masak csak a porváret portalanítására, mert a város a bzfásitott terekkel, a parkokkal és lige­tekkel lélegzik, hiába hadakoztak a meglévő telkek tervszerű feláldozása ellen, az egészen speciális városi politika egyik teret áldozta fel a másik után. Kivűlról hangzott fel először az a kívántig is, hegy Szegeden is elkelne valami nyárt tzérakozihely a tulkicsi Újszegeden, a porlepte Stefánián és a használhatatlan Gedón kivül. Beszéltek már a városban arról is, hogy a varstlinak is lenne közönsége, most pedig szik. Ezt a területet szépen parkírozni, fisitani kellene először. Azután a város felépíthetné raja a szükséges épületekel, a kényelmes, tágas táncteremmel ellátott vigadót, cukrászdát, mutat­ványos bódékat, nyári mozit, amely esetleg nyári színkörnek is megfelelne. El lehetne itt helyezni a vurstlit is budapesti mintára hullám­vasúttal, óriáskerékkel, körhintával és egyéb kedves bo'oadozási alkalmatossággal. Termé­szetesen pénz kellene hozzá, nagyon sok pénz, de ugy vélem, szépen kifizetőd 9 befektetés lenne a város számára, mert mindent jó pénzért lehetne bérbeadni. — A vurstlit meg lehetne csinálni Újszege­den is, a Temesvárí-köruton, de ez a megoldás szerintem több okból sem lenne helyei. Először is felzavarná az ujszegedi liget csendjét, már pedig nagyon sok ember éppen a csendje miatt keresi fel Erziébet királvasszony szép, de szük­méretfl ligetét. A zaj a Gedó körül nem zavarna senkit. Újszeged ezenkívül aránylag messze van a város központjától, a villamos sem közleke­dik. Éppen ezért látszik sokkal alkalmasabbnak a Gedó-féle megoldás. Elmondotta még a főszámvevő, hogy részle­tes terveket nem dolgozott még ki, de e Jévő ivt költségvetés összeállítása után megkezdi ezi a munkát, amelyet nagyon sürgősnek tart, hiszen ennek a nagy városnak jóformán egyet­len olyan sétatere és szórakozónelye sincsen, ahová a lakosság elmenekülhet a nyári hőség és a poi felhők elől. Beszélt a főszámvevő arról is, hogy a tanyai vasút egy szép nyaralóhely létesítésének a lehe­tőségét biztosítja a város számára. A vasút végállomásánál, az ásotlhalmi erdőben, amely ott lerül el az erdőőri szakiskolánál, valóságot vilanegyidet lehel majd Utesitenl, amsly gazda­gon pótolja a várcs lakosságát az elvesztett környékbeli nyaralóhelyekért, Palicsért és Kama­ráserdőért. A hely gyönyörű szép, árlézi vízzel táplált fürdő létesítésére is alkalmas és a föld a város tuls[dona, tehát a város hosszú lejárata bérletekbea adhat ki megfelelő nagyságú villa­telkeket éppen ugy, mint abogy as ujszegedi villaíelkeket kiadta. Ezek a tervek nem ujak, de eddig ciak kívülről teszéllek róluk. Most azonban a város­háza falai között vajúd aak, tehát a város lakossága végre számithst arra, hogy meg is valósulnak. AZ OLVASÓ ROVATA. Nyilt levél a városi autóbusz vezetőségéhez. Tekintetes Szerkesztő urt Engedje meg, bogy ezen nyilt levéllel felhívjam a vezetőség figyel­mét az általam észlelt alábbi esetre: Augusztus 3-án este 6 óra után indultunk Dorozsmáról a városi zu'óbuszon. A kocsit egy jóképű fiatalember vezette, mellette egy kisleány ült, aki állandóan szóval tartolta a kocsivezetőt és eközben mindig a szemébe nézett, elvonva a fiatalember tekintetét az úttestről. A fiatal­ember és még inkább a közönség érdekében célszerű lenne, ha a vezetőség eltiltaná a kocsi­vezető mellől az ilyen bőbeszédű és szembe­nézni szerető leányokat, mert a figyelem elte­relése helyrehozhatatlan veszedelmet rejthet magában. Tisztelettel: Egy üreg rendőr. E közérdekű felszólalást illetőleg kérdést intéztünk a városi autóbuszüzem vezetőségéhez, ahol közölték, hogy az üzem megindulásának első pír napjában tényleg előfordultak olyan esetek, amilyenekről fentebb szó van, azéta azonban rreg van tiltva a soffőröknek a közön­séggel menetközben szóbaelegyedni; a nők pedig egyáltalán nem foglalhatnak helyet e soffőr mellett, nehogy jelenlitükkel is izgassák vagy zavarják a fiatalembereket. Kiáltás a belvárosból. Igen tiszteli Szerkesztő ur l A külvárosi pol­gártárs tegnapi cikkére bátorkodom megjegyezni, hogy az egy kissé igazságtalan, mert ebhez hasonló állapotok neracssk a külvárosban, hanem a belvárosban it vannak. Tessék csak eső uán a Kelemen-uccán végig

Next

/
Oldalképek
Tartalom