Délmagyarország, 1926. szeptember (2. évfolyam, 201-225. szám)
1926-09-01 / 201. szám
DELMAQYARORSZAQ 1926 szeptember 1. Járásbíróság tehát érdemi határozatot nem hozhat ez Ogyben. Staskó főügyész: A szinház és a város közölt igenis bérleti szerződés áll fenti. Dr. Schwarz: Nem lehet bérleli szerződéi, mert Andor nem bérlője a színháznak, szubvencióban és segélyezésekben részesölt éi ezérl pörgáilé kifogásom alapos. Kérem a törvényszék illetékességét kimondani és a szinház ügyére vonatkozóin beszereztetni a tanácsi irattárban elfekvő összes iratokat. A színházra vonatkozó tanácsi iratok sürgős beszerzésit Simád nem ellenezte, ami után a bírásig elfogadta az előterjesztést. Határozatitag kimondotta, hogy a pörgátlá kifogások felett addig nem dönt, mig a színházra vonatkozó összes iratok be nem érkeznek. ^ Ennek a közbeeső határozatnak kihirdetési után Vadász járásbiró elnapolta a tárgyalást. 12 milliárd adminisztrációs költséggel 45 milliárd forgalmat bonyolított lo az lOKSz A magyar ipari Következetek ügy®. Többször megemlékezett már-a Dilmagyar»rszdg arról az elkeseredett hangulatró', amely a magyar kézmüipsrosság körében az Iparossá Országos Kizpenti Stivilkeztiiaek politikája ellen megnyilvánul. Ezek a panaszok állandóan szerepelnek a különböző iparosgyülések tárgysorozatán és ké ségtelenül hozzájárulnak annak a hangulatnak az élesítéséhez, amely a kézmüiparosság széles réiegeiaek ellenzékbe vonulását eredményezi. Ezeket a kérdéseket tárgyalja most Szabi Qyula ny. kamarai titkár röpirata, amely „Az lOKSz is a szakipari szövetkezetek" címmel Jelent meg és bonckés alá veszi a közponi szövetkezet egész működését és a szakipari szövetkezeikre gyakorolt hatását. Az IOKSz a magyar ipari szövetkezelek központi szerve, amelyet 1919 végén telemes állami támogatással hiviak éleire azzal a céllal, hogy a kiíiparosok önálló szövetkezeteit hitellel elláss*, anyagbaszerzésüket elősegítse és fermelvényeik értékesítésénél közreműködjék. Később a kormány még az Iparfe/lesziisi akció lebonyolítását is, melyet azelőtt a kereskedelmi minisztérium közvetlenül végzeit, erre az intézményre ruházta. Szabó Gyula röpirata mindenekelőit msaálkpitja, hegy e feladatok ellátására az IOKSz uegytdfilmllUö aranykorona támogatási kapott üzletréaztöke és tartaléktöke formájában az államid'. Ezuián azt kutatja, hogy e nagy támogatást az IOKSz miként használta fel. Megállapítása szerint az IOKSz ahelyett, bogy közgazdasági intézménnyé alakult volna, teljesen elbürokratizálóáeti, 80-90 f5ből álló hivatalnoki szerveietet tart fenn is sdmiaiszfrdciija az üzleti költségekksi együtt 12 milliárd koronánál többet smiszieti fel az 1925. iv folyamán. Ezzel a nagy költséggel szemben az IOKSz 1925 ben minlegy 45 milliárd korona üzleti forgalmat bonyolított le, ami az egész ország kézművesipara szempontjából számot sem tevő csekély összeg. A kslUégek és forgalom közötti aránytalanságot az lOKSc a kilelt kibe tartozó szivitkezetek túlterhelésével hidalta át, ugy, hoev például a tanulmány iréja szerint még az 1925. év elején gyakori volt a 36 százalékos kölcsön, amit csak idővel mérsékeltek 24, majd 15 sxázslékra, ami még most is fennáll. Általában az IOKSz sem az anyagbeszerzés, sem pedig a hüelealátás terén ígért programot nem váltotta be, de legkevesebbet teli az Iparfejlesztés letéa. A röpirat tendenciája as IOKSz-nak kereskedelmi alapon való átszervezése, ami a szerző véleménye szerint annál könnyebben megoldható, mert ötvenegymilliárd töke állván ax intézmény rendelkezésére, ezzel ivl háromszázmiiliárá forgalmai sl lehel is el is kell irni, ha a kereskedelmi minisztériumnak csakugyan j az a célja, hogy a központi szövetkezel igazi lámogatd szerve legyen a msgyar kézműiparosságnak. MmnmWMMMMMMIM^^ A DÉLMAGYARORSZÁG a demokráciáért harcol, fegyvere a függetlenség és szókimondás, hátvédje a közönség támogatása. •aiiiwaiawaiwiwijwaiwwaawaw a Boross József szobra előtt Egy szép meleg nyári hajnalon felrepült a fehér fellegek közé és eltűnt örökre a gyarló földiek szeme elöl. Egy szépséges asszony, az ö asszonya és egy szépséges fiatal leány, az ő Vilikéje hívhatta oda fel, a magasságokba, ahol a nyugalom sajkája evez az őrök világosság felé. Egy éve, hogy dr. Boross József, a kórház volt igazgatója meghalt, szerencsétlen, borzalmas halállal és azok, akik szerették, nem tudnak ma sem belenyugodni elvesztésébe. Barátai szobrot állítanak emlékének, betegei könnyezve emlegelib, kartársai a nozstalgia fájó hangján idézik a páratlan jóaágu kolléga emlékezetét. Ml lehetett ebben az embeiben, aki itt élt közöttünk olyan egyszerűen, mint egy bölcs, olyan vidáman, mini egy gascogne-i legény és telve a tudomány ihletett gondolataival és terveivel, hogy ilyen mélyen belevésődött emléke az emberek rendszerint könnyen feledő öntudatába. Több mint egy negyedszázada, hogy Borcss József, a budapesti sebészeti klinika akkor mir jelesjteheiségü sebésze visszatért szülővárosába. A sebészet abban az időben az újítások nagy problémáival és az európai színvonalra való emelkedésért birkózott, Récey, Herei, Navrattl professzorok klinikáin. Innen indult el Boross karrierje. Már akkor voltak, valósággal mint egy szobrássnaki meglátásai, csodálatos intuíciói. A hus, a vér titkai kitárultak előtte. Ujjai merészen követték az agy logikus következtetéseit, lélekjelenléte egy percre sem hagyta el, a legválságosabb helyzetben sem, olyankor sem, amikor a csontkéz tuhogása kajánul fogta voina már igen sok orvos csuklóját. Operációiba sok egyéni médszert vitt be. Ezek egyikétmásikát később mások miat nagy haladást közölték as orvosi szaklapokban. Boross azonban nem fogott értük tollat. Természetesnek találta, bogy a sebész tapasztalatból és tanulás révén állandóan haladjon a felfedezések és ujilások utjain is. Elsőnek ismerte fel például a jodtinkiurát mint az operációs terület legjobb desinfíciensét és régen használta, amikor az egyik orvosi lapban felfedezték. Érthető, ha szegedi működése alatt állandóan gyarapodott a közkórházban az operációk száma. Ax egyik kimutatás szerint húszéves munkássága alatt 11.378 műtétet végzett. Voltak azonban Borossnak kiváló sebészö képességein kivül egyéb nagy orvosi erényei is. A betegban mindig látta a szenvedő embert is. Azért volt benne a sebészeknél egyébként oly ritkán tapasztalható áhitat Minden késhuzásra megdobbant a szive, féltette a vért és féltette a testet s azon voit, hogy minél kisebb vérveszteséggel és minél kevesebb roncsolással állithassa talpra betegeit. Es ha ez sikerült, Boross öröme aem ismert határt. Ugrált és tapsolt, mint egy gyerek az első sárkányfeieresztésnéi. Mint kórházigazgató nevezetes állomást emelt Szeged életében. Személyével nemcsak a modern sebészet, hanem a modern orvostadomány is átlépte a vidék itteni kinai falát. Nehéz volt áttörni as előítélet falankszán, a bravúr mégis sikerült neki. Nevéhez fűződik a kórház elismertetésének és fellendülésének kora. Becsületességre, kötelességtudásra tanított. Iskolájából lélekben és tapasztalatokban meggazdagodva léptek ki a fiatal orvosok az életbe. Egyik legértékesebb tulajdonsága volt, hogy kartársainak barátja tudott lenni felekezeti és politikai külömbségekre való tekintet nélkül. Ha valamelyik politikai éra igazságtalansága folytán bajba jutottak orvostársai, férfiasan, nyíltan állt ki ?édelmükre és pálcát tört az igazságtalanság fölött, bárhonnan jött is. A politikai forrongások Boross mellett ártó nyom nélkül haladtak el és amikor a forradalom után az orvostársadalom, mint sok más osztály abban az időben, a szakadás küszöbén állott, Boross bölcsessége és fölényes higgadtsága megóvta az egysége*, mert valódi vezéregyéniség is volt, idealista abban as értelemben, ahogy elképzeljük az önzetlen emberszeretet és szolidaritás megtestesítőjét. * Mint annyi igazán jó embert, a sors Borosst is százszorosan sújtotta. Elvesztette (eleségét és kisleányát. Ettől az időtől fogva nem törődött többet kicsinyeseknek hitt dolgokká'. Az eget nézte, a csillagokat, figyelte az időszakok múlását és megbarátkozott a hatállal. Bibliai idézetekkel magyarázta filozófiáját és akit legjobban szeretett, bö'cs Salamon mondásait irta éiélfeifogása margójára. „Egyél és igyál és élvezd az életet, mig el nem jOnnek az évek." Körülvette magát klasszikusokkal, nem vetette meg Tokaj hegyo'dalának tüzes aszuborát és mig ujjai a beteg test véredényein a legfinomabb munkát végezték, álmodozott romantikus hősiességről, dicsőségről, el nem ért magasságokról, büteijesületlen vágyakról, mint egy ifjú szerelmes. Rostand volt legkedvesebb olvasmánya, Cyraao az ideálja és ha ott ült barátai kőzött kertjének nagy fája alatt, elkezdte szavalni szóról szóra végig az egészet. Imádta a Tiszát és nyáron, ha alkonyatkor a fodros hullámokra ráesstt a nap utolsó sugára, feltűnt a vizén a karcsú nyolcas, benne a vidám gafcognei legények és közöttük Castellgalcux a kapitány — Boross József. Sok huncut tréfája mgradt fenn. Bárha tréfa lett voina az is, hogy örökre elröpült vele a halálmadár, amelyen azoa a végzetesén tragikus reggelen felszállt. PetriPlck Lajos kitűnő szobráról szerdán lehull a lepel. Szeged és EZ egész magyar orvostársadalom kegyelettel áldoz a nagy orvos és a csupasziv ember sokszorosan áldott emlékezetének. Ds ksrtársakat, tudósokat, barátokat megelőlően azokat illeti meg a szólás joga, akik szenvedtek és akiket ő megmentett. Mi is ezek nevében tesszük le most a hálás emlékezetünkbe foglalt kiváló orvos szobrának talapzatára az első virágszálat. Lengyel Vilma. KOROHDI és LICHTHaH CIPŐK PÁLFY FERENCNÉL Steged, Kö'cuy u. 1. (Royal-szálló-épület.) Telefon 18-15. Nagy választék legújabb divatú cipőkülönlegességebben Rózsafa és drapp divatcipök ggQ ezer koronától. Szürke divatcipök 35 -37 számig 2QQ ezer kor> Megéikeztek a filc és bársony 323 kalapujdonságok SZATMÁRI nfii katapáruháaéba, Szeged, Kölcsey ucca 3. a Royal-száttó mellett. Alakítások modellek után jutányosán és pontosan készülnek; gyászkalapok nagy választékban. Temetkezési vállalkozók figyelmébe! Saját érdekében kérjen fakoporsó, érckoporsó és kopoisídisz árjegyzéket a VICTORIH BU fOR- ÉS FHHRU6YÓ R RT.-tól tadapeat, I, Korpoaai ucca 19- M38 Legolcsóbban vásárolhat férfi és női divatárut Fodor Nemzeti Áruházban Szegeden, Kárász és Kölcsey ucca sarkán. Reklám áron Selyem mellű férfi divatinget . IO8.000 Hosszú hálóing ..... 92.ooo Zefir rövid alsónadrág . . . 27.000 Selyem nyakkendők .... 39.000 árusítunk: Keménygallér . . . 15 000 Sportsapka ,'í'000 Női divaternyő félselyem 175.000 Hella műselyem harisnya 32.900 Olasz divatkalapok selyem béléssel . 145.000 43«
