Délmagyarország, 1926. október (2. évfolyam, 226-252. szám)

1926-10-14 / 237. szám

ftiS október 14 DBLMáCftAHOSSZAQ 8 Csütörtökül* dől hogy Faragé Ödön losz-s m szagod! színigazgató. Patfekt megállapodás még nincsen Andor és Faragó kösöit. utánra váriák hava és így addig nem adhat (A Déimagyarország munkatársitól.) Meg­ír!® a Dílmagysrorsztff, bogy Andor Zn'graond napok ota tárgyalt Budspesíea Faragó Ödönnel a színházi felszerelés átadásiról. A tárgyalások egészen a megállapodás kSsxóbéig jutottak el, azonban még nen fejeződhetlek be teljesen, mert a város tanácsa, illetve a polgármester fentarlo'ta magának a döntés joga . Faragó és Andor lebát abban állapodiak meg, hogy az egyezségei Szegeden perttk udlfdk, Andor már tegnap Szegedre érkezeti és szerdia délután a gyártsál megérkezett Faragó Ödön ts, hogy itt tovább folytathassa és lehetőleg befejezze a tárgyalásokat. Faragó Ödön megérkezése u án azonnal a Kass-kavéháxba sietett, ahol találkája volt mind­azokkal, akiknek beleszólásuk van a tárgyalá­sokba. Hosszasan tárgyalt Bariihy Józseffel, mist a izinészkonzorcium művészeti vezetőjé­vel, tárgyait dr. Lugast Döaével is, a szfnház volt Jogtanácsosival. Migjelent a kávéházban később Andor Zsigmond is, aki szinti a bekap­csolódon a tárgyalásokba. Faragó Ödön megérkezése után kijelentette a Dilmagyararszdg munkatársának, hogy a </!«• tés még az esit órákban megtörténik. A pol Kármesterrel kell érintkezőbe lépnie, aki azon­ban nem tartózkodik o ihon, csak nyolc őrs » mettmevvovmimimmvvvaovmimemm (wwuwwfiw a Kőraiondy Mátyás politizálása m kamara közős üléso előtt. felvilágosítás! semmiről. Nyolc óra után ismét felkerestük Faragót, aki érdeklődésünkre a következeket mondotta: — Iíyen béiön ts'e nem akartuk a polgár mestert zavarni és igy abban állapodtank meg, bogy holnap délelőtt hivatalában keressük fel, hogy részletesen tájékoztassuk a történtekről. Küitem és Andor Zsigmond között prrfekt meg­állapodís még nem jöhetett léire, de a meg állapoddst már teljesen előkészttettük. Hogy mi lesz ez a mrgálhp)dá«( az véleményem szerint éppen ugy nam tartozik a nyilvánosságra, mint az, hogy egyik kereskedő milyen sxerzödést köt a másikkal. Ennek a megállapodásnak ugyanis kifejezetten üzleti jelege «an és semmi tözc sincs a színművésze he?. Üileti titkait pedig senki sem áruhxlja el a saját Jól felfogott ér­dedben. Más ojdaíről nyert értesülésünk szerint An­dor és utódjelöltJe már végleges megállapodásra jutotta*, megegyeztek a f,lszerelés árában és a fizet isi módozatokban, de a* egyezség psrtek­tuálását a polgármester álláipontjálól tették fOggövé. Igy tehát minden valószínűség amel­lett szól, hogy csütörtökön megtörténik a dön­tés és megtörténhetik as is, hogy a szinész­konzorcium helyett pénteken már az uj igaz­gató nyitja meg a színházat. (4 Délmagyarország munkatársától.) A keres­kedelmi és iparkamara sxeidin délután közös ülést tartott. Napirend előtt szót kért Winter Géza éa hibáctatta KOrmendy Mátyásnak, az ipari osz­tály elnökének azon eljárását, hogy az ismert kör­levelét, miot a kereskeáelmi és iparkamara elnöke is aláirta. Véleménye szerint eszel az eljárással a kamarát is belevonta politizálásába, mert — mondotta Winter — a szóbaaf orgó, az ipartestület elnökeihez intézett körlevelének csak az volt a célja, hogy a leginkább szabaáelvü, áemokratiku aan érző kézmütparosságot a kormánypárt tábo rába terelje. Körmenáy alelnök szólalt lel ezután és azzal védekezett, hogy a körlevelet csak saját nevében irta alá és nem tehet arról, hogy az ipartestület azon közege, aki a körlevelet a sajtónak átadta, aláírásához hozzálüzte „«z ipartestület elnöke és a kereskedelmi és iparkamara alelnöke" elmeket is. Wimmer elnök ezzel szemben rámutatott arra, hogy Körmendynek a körlevél megjelenése óta elég ideje lett volna a most elhangzott kijelentést megtenni. Kiss Géza lelemliletle ezután azt, hogy ai ipar­testületi etőljárősági ülésen legutóbb Körmendy azt mondotta, hogy miért kifogásolja Kiss Géza az ő politizálását, miért nem kifogásolja Wirame rét. Ezt ő itt most Wimmer elnök jelenlétében szóváteszi és felsiólitja Körmendyt, mutasson rá arra, hogy mikor és hol politiz&lt Wimmer, kama­rai elnöki minőségében. Körmendy Mátyás ezután ismét felszólalt és arra a levéire utalt, amelyet Wimmer az ipartes­tülethez intézett, felkérve az ipartestületet, hogy a közgyűlés kiegészítésére vonatkozó indítványt az ipartestületben tárgyaltassa le. Wimmer FQlöp erre azonnal rámutatott arra, hogy e levélben ő az ipartestülethez intézett kérést éppen azzal in­dokolta meg, hogy ebben semmi politika nincsen, hanem csak azok részére vald jogszerzés, ailk a tanács hibájábíl a nekik választás utján esetleg biztosítandó törvényhatósági bizottsági tagságot el nem érhetik. Esután még többen jelentkeztek szólásra, Wim­mer elnök azonban kérte a kamarai beltagokat, hogy ne folytassák a vitát, hanem elégedjenek meg azzal, hogy a gyűlés jegyzőkönyvbe véteti a következő határozatot. ,A közős ülés helyteleníti azt, hogy akárki és akármilyen irányban polliikU vita a ka­mara működésébe es elvárja, hogy ugy, mint ez eddig soha nem töitént, a kamara összes tagjii továbbra is tartózkodni fognak attól, hogy kamarai tagsági minőségükben a karaa­rai törvényben körülirt céltudatos munkába politikát vigyenek bele." A aözös ülés ezután a csüiörtöki teljes ülést készilatte elő. H Kúria Jogorőssn felmentette Juhász Gyulát Dabay Gyula vádjával szombsn. (Budapesti tudósítónk telefon jelentést.) Mi délelőtt kerüli a Kúria elé az annakidején nagy feltűnést kellett aajópör, amelyet egy népgyllftsi biszéd és egy vezércikk után dr. Dobay G/ula volt kormánybiztos és a szegedi kurxuslap főszerkesztője indított Juhász Gyulr, a kiváló költő ellen. Juhiiz Gyulát a szegedi törvényszék pénzbüntetésre ítélte, majd a tábia felmentette. Most azután a Kurta jogerősen fel­mentette n költői Dobay vádjdvsl szemben, ki mondva, hogy bírálni lehel és a bírálat akkor sem bün, ha az kissé éles, epis is csípős. Az érdekes sajlópör tehát Juhász Gyula jog­erős felmenlésévíl ért véget. Mint még emlékezetes, 1924 szeptemberében a szegedi szociilisták is gyűlést farioüak a háború ellen. A gyűlés után megmozdullak a szegedi kurziiták és kontra-gyűlési tar­tottak, amelyen számot, ismert tenorban el­mondott beszéd bangsotl el. A gyűlésen dr. Dsbay G/ula is felszólni! éi támadást intéze l a szociáldemokrata párt ellen. A gyűlés után Juhász Gyula az azóta bel­ügyminiszteri rendelkezéssel örökre betiltott Szeged hasábjain vezércikket irt Nem akarunk többé... cimen. Juhász Gyula ebben a cikk­ben azt fejtegette, hogy nem akarunk többé sem fsbér, sem zöld, sem vörös, sem fekete bolsevistát Iitni, elég volt a gyűlöletből ée vérből, jöjjön most mdr a munka, a haladás is a béke. A cikkben Dobay Gyulát is aposztro­fálta tObb helyen és azt irla róla többek kö­zött* bogy „akármit is mond a levitézlett kor­mánybiztos is a népsterüilen népvezér, a nyájat­lan pisztor.' Emiatt azulán Djbay sijii uján elkivetett bectüielsérfis cimen pört indított Juhász Gyula elen. ' A törvényszék elölt Juhász Gyula nem kí­vánt semmit bizonyítani, kijelentette, bogy amit ő irt, ast mindenki tudja, haladást és btktt hirdetni pedig ntm lehet bün. Ami pedig Dobayt illeti, ffiüködétérői csak bírálatot mon­dott és aki megjelenik a nép élőit a dobogó­kon, annak el kell tűrnie a Utálatot még akkor ís, ha az erős. A törvénysiék ezután bGnSsnek mondotta ki Juhász Gyulát és hárommillió korona ptnz­oűnleíésie ítélte. Felebbeiés folytán a tábla elé kerüli az űg? és e szegedi tábla felmentette a vád alól, kimondván, hogy a bhálat Ishet etői, de ez még nem büntaiheiő. A tábla felmentő i élete ellen Dobay ee^mi­ségi panaszt Jelen ett be és igy az ügy szer­dán de elő t végső fokon a Kúria Rátz-tanácsa elé került. Az iratok ismertelése után dr. Burger Bél a, Juhász Gyula védője kérte a semmiségi panssz elutasítását, mert a cikk nem hágta tul a jogos kritika határát. A cikk Djbay politikai szerep­lésének folyománya volt. A Kúria rSvid tanácskozás u'án kihirdette döntését, mely szerint helybenhagyja a tábla ilileiét és a semmiségi panaszt elutasítja. A Kurta indokofósábm osztotta a tábla vélemé­nyé1, mely sserint a kiséleti szereplést üző egy én tűrni tcriozlk e kritikát és ba ez a kri­tika gúnyos és epés is, az nem érinti a sze­replő egyén társadalmi megbecsülését. De a továbbiakban is szinte megerősíti a Kúria a tábla ítéletének indokolását. A levitézlett kormánybiztos", a „népszerűt­len nép*ezét", a „nyijatlm pászior" és a „néptelen népszőnok" kifejezések — az indo­kolás sserint — a cikkben külön is kiemelt szo« kőtűlméayre utalnak, hogy a népgyűlésen (a cikkíró sztrlm) vem nagyszámmal jelentek meg és hogy ebből következtetve-, főmagán­vádló szereplése nem váltott ki korábbi politikai súlyánál fogva várt szélesebbkörü érdeklődési a Sri z ínségben, Mindezek a jelenségek a köz­életi működés birálaiának megengedett eszközei a bír csipösségüknél fogva bántják a fösigán­vádló érzékenységét, etköcsi értékét nem kissebbiik, emberi méltóságát, Jó hírnevét és ügyvédi hivatásának betöltéséhez szükséges tu­lajdonságait nem érintik, következésképpen a használt kijejtzések nem becstehnltők, nem meg­szégyenltők, a vádaskodás tényállása szerint nem teszik kl őt kimegvetisnek. A sajtóközle­mények vád tárgyává tett többi része ellenben nem vonatkozlainafó a fómagánvádlóra. Ezzel az indokolással mentette fel az Ítélő­tábla, ma pedig a Kúria is Juhász Gjulát az ellene emelt vád alól. „A császár nem kíván visszatérni." Amsterdam, október 13 A holland kormány kijelentette, hogy sem Vilmos császár, sem valamilyen k?!földi hatatom a ctászárnik Né­metországba vtló visszatérése ügyében a hol­land kormánynál egyetlen lépést sem tett. Hivatalos k9rök véleménye az, hogy a császár maga sem kivin beláihnti időn belül Némei­orszrfgta visszatérni. M ^IKSKPinKPIPINnNNSMMIHM AZ OLVASÓ ROVATA. A víroii fürdő női napokon. Tisztet Szerkesztő uri É dek ődéssel olvastam a Dilmagyararszdg tegnapi számában azt a törvényszéki tudósi'ást, amely Pap Fenne fürdCigazgstó és egy fürdő­vendég között lefolvt incidenst ismertette a birói ítélettel együtt. Természe esen nem célom ehhez az ügyhöz hozzászólni, ellenben abból az alkalomból, hogy ez a kérdés felmerült a nyilvánossig előtt, szóvá kell tennem egy kinos és izUstelen abusust, amely a vdros fürdőjében lábrakrpoit. Ebien a fürdőben tudvalevőleg olyan módon dolgoznak gazdaságosan, hogy a lü dönek csak az egyik oszlá yát tartják üzem­ben és azt az osztályt a hét négy napján fér­fiak, bárom napján pedig nők használják. Már most többször említette a feleségem, hogy a fürdőbe női napokon is be-be]árogatnik gépész, meg egyéb urak, hogy okkal, vagy ok néliül-e, azt persze nem lehet ellenőrixni. Mindeaesstre ugy képzelem a dolgot, hogy a vdres fürdőjébe női napokon ne meneisenek be férfiak semrai­fí e elmen és hi például a gépészntk akad bent esetleg valami halaszthatatlan dofgv, legyen akkor azokban az urakban annyi tapintat, hogy figyelmeztesték a hölgyeket, mert esetleg mégse valamennyinek kedve*, ba urak lófrálnak bent a fürdőben, mikor ök igazán a legiengébb kosz Omben jönnek-mennek és fürdenek. Ennyi tapintztot, ízlést és figyelmet joggal el lehet várni a városi fürdő vezetőségétől. Teljes tisz­teletei H. L. Elsőrendű 680 sár-éshócipők megérkeztek l Tartósságban, minőségben, árban felülmúlhatatlanok MUMEUL Angol harisnyáink szenzációt keltenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom