Délmagyarország, 1926. március (2. évfolyam, 50-74. szám)

1926-03-24 / 69. szám

i KOSUUNDKUa tMiHXlffiMl 1926 március 24 DBLMAQYARORSZAQ A kultuszminiszter a Templom teret tartja a legjobbnak a klinikák fölépítésére. fia nagyon sokba karülne a városnak a magantelkek kisajátítása, a M*rs tér volna legalkalmasabb. Kedden délelőtt hatalmas autóforgalom verte föl a szegedi uccák csöndjét. Ü emben folt a város minden gépkocsija, sőt néhány nagy hxiautót is kibérelt a városi tanács egész napra. Klebelsberg Kunó gráf kultuszminiszter, aki bitfőn délután érkezett Szegedre, a vele érkexett minisztériumi urak, a város és az egyetem, képviselői társaságában sorra látogatta azokat a belyeket, amelyek alkalmasak lehetnének az u] egyetemi .klinikák fölépitésére. Reggel kilenc óra után néhány perccel indul­tak el az autók a városháza elöl és a Boldog­asszony sugáruton levő pttspöki rezidencia elé mentek, ahol csatlakozott a láisasághoz a kul­tuKzminisxter és Tóth Lajos államtitkár. A bosszú gépkocsisor innen Ujtzrgedre vitte át a belynezöket. A Főfasor és a Temesvári kőrút sarkin kiszállt a társaság. Előkerültek a hely­szinrajxi tétképek; a szaker ők: Koib F.óris műegyetemi tanár és Berzenczey Domokos mü­szaki főtanácsos ismertették a miniszterrel as ujszegedi megoldás tervezetét. Eimondottás, bogy Újszegeden az egyetemi építkezésekhez szükséges telek a vdres tulajdona, jelente* vMa­tetkek formájában bérbe van ugyan adva, de a vátos ezt a bérletet minden pu tanaiban fői­mondhatja. A vilíatelkeken iitenhat nyaraló dil, ezeknek a tulajdvnosaii keltene csak kártalanítani. Újszegeden azonban közmüvek nttciene*, ami meglehetősen súlyosbítja oz ujszegedi megoldást. Nagy b»j az is, hagy Újszeged mélyebb fekvésű, mint az anyaváros és ezirt nedves, egészség­telen a levegője. Ott a Főfasor végén nagy vita keletkezett pro és kontra. Tóth Lajos államtitkár ős Győrffy István professzor az ujszegedi megoldás melleit érvellek, a tudós professzor kimutatta azt is, bogy ez Aíföidön Újszeged fekvése a legmaga­sabb, aminek kétségtelen bizonyítéka, hogy sem a Maros, ssm pedig a Tisza nem foyik ké­résztől rajta, htnem elkerüli. Rövid szemle után a bizottság ismét au órs szállt és a Mars térre ment. A Mars-tért meg­oldásról már hosszabb Ideig tárgyaltak. Meg* állapították, hogy ez a hely as egyetemi klinikai céljaira nem igen felelne meg, mert gyártelepek veszik körül is közvetlen szomszédságában ka­szárnya van. Előnye lenne ennek a megoldás­nak, bogy az épitkeztst körülbelül nyolc holdnyi területen azonnal meg lehetne kezdeni. Amikor azonban közölték a miniszterrel, hogy ez a tér Róius egyetlen tüdeje és a városrész gyerme­keinek egyetlen játszótere, ezenkívül már más, ipari, kereskedelmi és mezögazdaiági rendelte­tése van, a kultuszminiszter azt indítványozta, hogy a társaság szemlélje meg a fogadalmi templom környékét. Klebelsberg Kunó gróf u! közben megláto­gatta a Katolikus Növédő helyiségeit, mad a Temp om-térre ment kíséretével együtt. A temp­lom kötüli megoldás tárgyalása és tanulmá­nyozása tartott a legtovább. A miniszter alapo­san megvizsgált minden egyes telket, meg­állap toita a tervekből, hugy melyik kinika hova kerülne és pontosan tájékozta ta magát, hogy a telkek közül melyik a virosé és melyi­ket kell megváltania A hatalmas épülettömb bejárása után megállapította a miniszter, hogy a váns szempoittjáb 1 a templom környéki megoldás tartja a legmegfelelőbbnek, mert az egyetemi ép tketésekkel egycsapásra megoldódna ennek a rendezetlen, zeg zugos uccákból és vizelötti alacsony viiyilK kbői á ló varost észnek a problémaja is. Ezenkívül az egyetem is méltó helyei kapna. A miKÍ8zter véleményéhez csatlakozott min­denki, a po gármester is, aki azonban aggo­dalmasan jegyezte meg, hogy a még idegen kézben levő telkek kisajátítása nagyon tok pintbe fog kerülni és a kormány a várostól kmnja a kisajátítást költségek megtérítésit a város épüknési hozzájárulásán ktvüi. A kultuszminiszter a fogadalmi templomot szemléi e ezu án, majd kiséretével együtt rövid pihenőt tar ott a belvárosi plébánán, abonnan később a .Horthy Miklés"-egyetemi internátus és a SzEFHE otthon meglátogatásába ment ei. A látogatások u án ismét Visszaau 'ózott a Temp­lomtérre és a klinikák elhelyezésének módját tanulmányozta Tóth államtitkárral. Klebelsberg s Szeged áldozatkészsége páratlanul impozáns. Nagy igazságtalanság, bogy egyetemet annak idején nem kapotft Két óra elmúlt, í mikor a miniszter és kísé­retének autói a Kass-szslló bejárata előtt meg­álltak. A szálló halijában a város banketljére meghívott vendégek nagy csoportja fogadta a minisztert. A hatvanién ékes bankéit félhárom* kor kezdődött. Az első pohárköszöntőt a főispán mondotta a kormányzóra, majd a polgármester emelke­dett szólásra, a kultuszminiszter kulturális te­vékenységét méltatta. Biaik abban, hogy Kle­belsberg Kunó a szegedi egyetem számára is föiépití a végleges hajlékot. Dr. Issekuiz Sándor és dr. Tóth Károly egye­temi tanán k az egyetem nevében üdvözölték a minisztert. -- Szegedről sokan szerelik azt terjeszteni — mondotta a pohatköszöntőjében dr. Tóth Ká­roly —, bogy itt nircsen érzék a kuliura iránt. Est az állítást én a leghatározottabban kétségbe­vonom. Szeged vátos vezetőségében és lakos­ságában igenis megvan az érzék a kultura iránt és hi ennek az étzéknek nincs is meg a kívá­natos nyoma, ebben nem a város a hibás, ha­nem az az évs tát adós mellőzés, amelyben az alföld részetüu. Mi, a szegedi egyetem tanárai, akik öt esztendeje vagyunk itt, tanúságot tehe­tünk arról, hogy sehoi nagyobb, önzetlenebb és őszintébb érdeklődést, áldozatkészséget nem tapasztaltunk a kultura irái t, mint itt Szegeden. Amikor a Kolozsvárról kiűzött egyetem el­helyezéséről volt szó, ennek a városnak a lakossága felekeze i, társadalmi és poiitiksi kü­lönbség nélkül egynangnlag ajánlotta föl a ie­he'ő legnsgyobb áldozatot. Dr. Tóth Károly nagy tetszéssel fogadott pohár­köszöntője után a kultuszminiszter emelkedett szólásra. A magyarságnak — úgymond — csak egy hatásos fegyvere lehet és ez a műveltség fej­lesztése. A legfontosabb az, hogy mindenki tisztán lássa a helyzetet, mert csak igy tudja megválasz­tani azokat az eszközöket, amelynek alkalmazása eredményes és hasznos lehet. — Nálunk nagy baj az, hogy az excentrikust, a fantasztikust rendszerint összetévesztik a zseniá­lissal. Aki merész programot hirdet, arról azt mondják, hogy bátor politikus, aki ellenben szá­mol a helyzettel és a lehetőségekkel, azt szürke opportunistának nevezik. Pedig bennünket a leg­első kockázat végveszélybe dönthet. Egyelőre a közműveltség nívójának emelése lehet csak a reális cél. Az ország pénzügyei lehetővé teszik, /hogy iit, Síegeden végre a hosszú tervezgetések i után megkezdődjön az alkotó munka. Vigyázni kell azonban, nehogy a sok beszéd­ben kimerüljön a tett erő. — Nem szabad elfeledkezni arról — mondotta tovább a miniszter —, íiogy Magyarország nem Afrikában van* hanem Európa belvárosának egyik igen értékes telkén fekszik. Ha itt egy paraszt­állam zsúpfödeles kunyhóját akarjuk fölépíteni, akkor nagyon hamar drága lenne ez a telek és olyan néptk vennék el tőlünk, akik a helynek megfelelő palotát tudnak rajta emelni. Vegyék tudomásul azok a filisíterek, akik minden kultu­rális probléma megoldásának tárgyalásakor a taka­rékosság elvére hivatkoznak, hogy a magyar mű­veltség kérdése a lét és a gazdasági verseny­képesség kérdése. A sok szónoklat oda juttatta a magyarságot, hogy a nyolcmillió magyar közül a hatéven fölüli analfabéták száma még ma is meghaladja az egymilliót. Ezután a szegedi egyetem elhelyezésiről beszélt a miniszter. Kijelentette, hogy olyan megoldást kell keresni, amely a város tradícióinak és a cél­nak a legjobban megfelel. Örömmel látja, hogy a városban megvan az áldozatkészség, söt olyan impozáns nagymértékben van meg, amilyennel senol másutt az országban még nem találkozott. Éppen e«ert ugy véli, hogy az áüamnak is na­gyobb Ut a kötelessége. Megállapítja, hogy Szeged erdekében eddig korántsem történt annyi, mint amennyinek kellett volna történnie. — Nagy történelmi igazságtalanság — mon­dotta emelt hangon a miniszter —, hogy amikor Debrecennek és Pozsonynak egyetemet aátak, azt nem Szeged kapta. Szeged város rekonstrukciója befejeződik az árvizi fogadalom templomának fölépülésével. Talán a Gondviselés munkája, hogy amikor ez a nagy munka befejeződik, ugyanakkor elkezdődik egy másik nagyarányú munka, az egyetem végleges hajlékának a fölépítése. A város vezetőségére és lakosságára Qriti poharát. Bokor Pál Tólh Lajos államtitkárt, a főispán pedig a minisztert, munkatársait és az egyetem tanári karát köszöntötte. A bankett után a miniszter ismét megszemlélte a Templom tér melletti telkeket, majd az egyetem központi épületét látogatta meg. Öt órakor a pesti vendégek a főispánhoz voltak hivatalosak teára. A miniszter nyilatkozik az egyetem helyéről. A kultuszminiszter a Dilmagyarorszig munka­társának a köveikesőket mondotta a helyszíne­ken szerzett tapasztalatairól: — A legalkalmasabb megoldásaik éa is a Temp óm tért megoldást tartom. Megtörténhetik azonban, hogy ezt a körülményt egyesek telek­spekuiációia használják föl, ebben az esetben a Mars-tirl megoldás melleit döntünk. Az épít­kezés at ónnal, még májusban megindul és én a szükséges telkek kis játitására a lehető leg­rövidebb időn belül kieszkösiöm a fölhatalma­zást a városnak a keteskedelmi minisztertől. A kultuszminiszter szegedi látogatása egyéb­ként — értesülésünk sserint — bizonyos kul­turális decentralizációs törekvésekkel is kapcso­latban van. Az a terve, hogy az ország négy vidéki nagyvárosában, elsősorban Szegeden, népművelési centrumokat lilesi!. Vacsora - Teleki Pál részvételével. Este tiz órakor a Kass különtermében száz terítékes bankettet rendezett az egyelem a mi­niszter tiszteletére, amelyen résztvett az ez alkalomra kedden este Szegedre érkezett Teleki Pál gróf is. Számos szónoklat bangzott el és ez alkalommtl ismét megfeledkeztek arról, hogy Teleki Pál és Kószó István mellett Peidi Qyula it nemzetgyűlési képviselője Szegednek. Az első kősiöntőt Csengtry János mondotta a kormányzóra, majd Riesz Frigyes rektor köszöntötte a minisztert. Kolozsváty Báliak Teleki Pált és Kószó Istvánt üdvözölte, mint Szeged képviselőit és Bud János köszöntését is belefoglalta beszédébe. Laky Dezső Tóth államtitkári és összes munkatársait, Menyhárt Qáspár a főispánt és a polgármestert köszön­tötte, a?sely uián Klebelsberg Kunó gtóf mondott bossrabb beszédet. Kifejtette, hogy a magyar rekonstrukciót nem lehet egyetemromboldssai elkezdeni. Népművelésre és magas kulturára van szűkség, hingoztatta. Az egyetem tanári karára ürítette poharát, akiket arra kért, szeres­sék és tanítsák a magyar ifjúságot. Ezután emelkedett szólásra Teleki Pál, aki Kószó István nevében is megköszönte az űdvöklést. Az Alföld jelentőségéről és kultúrá­járól beszélt egészen röviden és kérte, hogy az egyetem forrjon össze az Aliöid népével. Éjfél után Somogyi Szilveszter, Nagy Árpád, Tóih Lajos ál amtitkárok és még többen mon­dottak pohárköszöntőt. Megalakult a szsgsdi kamarakei ületi hitelvédő szerv választmánya. A kamara közös* bizottsága álta! megválasztott kamara­kerületi hitelvédö szerv választmánya kedden délután tertotta alakuló ülésé', Wlmmer Fülöp, mint a választmány elnöke, vázolta a választ­mány föladatait és üdvözölte az Országos Hitel­védő Egyesüket képviseletében megjelent dr. György Ernő igazgatót. A választmány ezután megalakította a végrehajtó bizottságot és a központi iroda vezetőjéül dr. Landesberg Jenő titkárt kérte föl. A választmányi űiés u án György Ernő tartofia meg előadását a caődöa­kivGll kényszeregyezségröl. Részletesen ismer­tette az OHE tervezetét, céllait és a vidéki hitelvédö szervezeteknek jövőben való működési köréi. níuot Iratán nir és an£cl sapkák, botok, er­1 llVdl KalctpUK. nyök legolcsóbban a Nem­U zeti Áruházban, Kárász ucca és Kölcsey ucca sarok. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom