Délmagyarország, 1927. május (3. évfolyam, 100-124. szám)

1927-05-07 / 105. szám

1927 május 7. Hf l MAGYARORSZÁG 3 Hassay, JZrócly és Hegymegi-Kiss ma esíe fél&atkar érkeznek Szegedre. képviselő (A Délmagyarország munkatársától.) A magyar politikai élet jelentősnek Ígérkező ese­ménye játszódik le szombaton Szeged falai között. Az egyesült balpárt vezérkara jön le Szegedre, hogy hilet tegyen az ellenzéki igazság melleit és kifejtse álláspontját a kor­mány politikájával szemben. Az ellenzéki ve­zérek szombaton délután, a félhat órai gyors­sal érkeznek Szegedre. Rassag Károlyt, Sze­ged országgyűlési képviselőjét, Hegymegi-Kiss Pált és Rródy Ernőt értesülésünk szerint lc­I kiséri több országgyűlési képviselő és a bal­| párl nem képviselő tagjai közül is számosan, i A szegedi balpárt vezetősége a pályaudva­j ron ünnepélyesen fogadja a képviselőket, akik este nyolc órakor résztvesznek a Kass-szálló nagytermében rendezendő háromszázteritékes pártvacsorán. Az eddigiek szerint a vacsorán Rassay Károly, Hegymegi-Kiss Pál és Bródv Ernő larl nagyszabású politikai beszédei, ame­lyet nagy érdeklődéssel várnak politikai kö­rökben. A rendőrség Ismét letartóztatta a Grabács testvéreket, akik zsidózás közben leszúrtak egy kereskedőt. (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Beszámolt a Délmagyarország arról a bicskázásról, amely tegnap jálszódott le a K a­zár-uccában. A G r a b á c s testvérek ugyanis összeszurkálták Schwar Iz Jenő kereskedőt,akit eszméletlen állapotban vittek be a Rókus-kórházba. A rendőrség azonnal megindította az eljárást és a Ivazár-uccában zsidózás közben bicskázó Grabács testvéreket előállították, nemsokára azon­ban mindkellőjüket szabadiábralielyezték. Schwartz Jenő azonban sérüléseibe ma be leli a 11 és mi­vel most már súlyosabb bűncselekményről van szó, a rendőrség ismét detektiveket küldött ki a testvérekért. Grabácsékat esle őrizetbe vették és kihallgatásuk után minden valószínűség szerint elrendelik letartóztatásukat. Kozma Ferenc, a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár uj vezérigazgatója Szegedre érkezett. (A Délmagyarország munkatársától.) Több alkalommal beszámolt a Délmagyarország azokról az eseményekről és tárgyalásokról, amelyek Koós Elemeré öröke körül a legulosó időben lefolytak a Szeged-Csongrádi Takarék­pénztár falai között. Jelentettük, hogy a vezér­igazgatói állásra két komoly nevel hozlak forgalomba illetékes és beavatott körökben. Legutóbb az igazgatóság még nem döntött véglegesen az uj vezérigazgató személyéről, hanem további tárgyalásokat folytatott le a döntés előtt. Tegnap azután ismét összeült az igazgatóság és mivel az előzetes tárgyalások befejeződ­tek, váratlanul meghozta döntését. Kozma , Ferencet hivta meg Koós Elemér örökébe. A hírt szimpátiával vették tudomásul ille­tékes szegedi gazdasági és kereskedelmi kö­rökben, ahol jól tudják azt, hogy Kozma elismeri képzettségű és ludásu szakember, aki nemes hagyományokon haladva igyekszik uj eredményeket elérni. •V meghívásról az igazgatóság természetesen azonnal táviratilag értesítette Kozma Ferencet, aki Budapesten tarlózkodolt. Pénteken dél­ben az igazgalóság még nem tudta, hogy a/, uj vezérigazgató mikor utazik le Szegedre, míg azután a délutáni gyorsvonattal megér­kezel l. Még az esli órákban érintkezést talált a pénzintézet vezető köreivel. A megbeszélések akörül mozoglak, hogy az uj vezérigazgató mikor foglalja el uj állását. Értesülésünk sze­rint ez a legrövidebb időn belül meg fog történni, amikor is Kozma végleg leköltözik Szcgedrc. Értesülésünk szerint Kozma Ferenc szom­baton délután visszautazik Budapestre. Át kell dolgozni az építkezési szabályrendeletet, hogy ezentúl ne épülhessenek Szegeden nedves lakások. Lehet-e négyemeletes házakat építeni Szegeden? (A Délmagyarország munkatársától.) Na­gyon sokan és nagyon sokszor sürgelték már a város évtizedekkel ezelőtt készített és igv természetesen már régen elavult építési sza­bályrendeletének átdolgozását, modernizálását, de a város hatósága inindezideig nem találta sürgősnek és szükségesnek ezt a reformot. Éppen ugy ragaszkodott az öreg építési sza­bályokhoz, amelyeknek talán még a várost újjáépítő királyi biztosság rendelkezéseiben van meg az alápja, mintahogy a városi köz­igazgatás egyéb elavult szabályait is szent­nek és sérthetetlennek tartja mindaddig, amig »kívülről« kívánják a változtatást, az uj sza­bályt. De ha belül veszi észre valaki, hogy elszállt az idő fölöttük, akkor hamarosan megvalósul a reform. Most valószínűleg rövid időn belül sor ke­rül az építési szabályrendelet módosítására is, lehet, hogy már a legközelebbi közgyűlé­sen. A polgármester a legutóbbi tanácsülésen penditelte meg a gondolatot, kijelentve, hogy a város hatóságának valamiigen mó­don meg kellene akadályoznia az egészségtelen lakások számának ál­landó gyarapodását ugg a bel-, mint a külterületen. Hivatkozott a polgármester az egyetem pro­fesszorainak megállapítására, amely szerint Szegeden az egészségtelen lakások a legfőbb okai a tüdővész gyarapodásának nem csak a városban, hanem az egészségesnek hitt ta­nyákon is, tehát valamit kell csinálni ezen a téren. Igaz ugyan, hogy a benszülött sze­gedi orvosok, akik ugyan nem tanárai egyet­len egyetemnek sem, de azért megvan az egyetemi képesítésük arra, hogy észrevegyék az egészségtelen viszonyokat, már évek, év­tizedekkel ezelőtt rájöttek erre a titokra és szóval, írásban, belülről és kívülről egyaránt sürgették a tüdővész elleni védekezés intéz­ményesítését. A fonlos azonban mégis csak az, hogy a régi igazság végre áttörte az ódon város­háza falait és ma már komolyan foglalkoz- ; nak a városházán is ezzel a nagyon fonlos kérdéssel. — Át kell dolgoznunk az építési szabály­rendéletet — mondotta érdeklődésünkre a pol­gármester , elsősorban abban az értelem­ben, hogy ezentúl ne épülhessenek Szeged ud­varos területén uj nedves lakások. Kötelezővé kell tenni az alápincézetlen lakóházak el­szigeteléséi, mert ma már az aszfaltos kát­rányréleg tökéletes szigetelőnek bizonyult. Az épilési szabályrendelet uj szakasza, amelyre talán már a legközelebbi közgyűlésen meg­teszi a tanács javaslatát, nemcsak a belterü­leti, hanem a tanyai építkezésekre is kiterjed majd. ÁL kell dolgozni különben az egész j építési szabályrendeletet ugy, hogy megköny- ! nyitsük vele az építkezést, de nem az egészség ; ügyének rovására. A szabályrendeletmódositás i részleteit a mérnöki hivatal dolgozza ki, mert ! ez megfelelő szakértelmet kiván, én csak a ! módosítás legfontosabb irányelveit állithatom j fel. A cél az, hogy a jövőben minél egészségesebb laká­sok épüljenek. Ezért az uj szabályrendeletben meg kell ha­tároznunk az ablak- és ajtónyilások nagysá- j gát, a szoba magasságát is. Ugv érzem, hogy 5 elavult a régi szabályrendeletnek az a része is, amely kimondja, hogy Szegeden három­emeletesnél magasabb házak nem építhetők. Ezt a szakaszt a szegedi alapozási viszonyok diktálták, mert a szegedi talaj meglehetősen gyenge és nagyobb lerhel nem bir el. Ma már azonban nem számit az alapozásnál a talaj hordképessége, mert a leggyengébb ta­laj is elbírja a legmagasabb épületet is, ha vasbeton rétegre épitik. Ugy gondolom, hogy a Belvárosban, a városnak a kiskörúton be­lül eső részén, meg lehet engedni már a négyemeletes házak építését annál is inkább, mert a magasban való építkezés rentábilisabbá teszi magát az építkezést, tehát előmozdít ja az építkezési hajlandóságot. Beszéltünk a kérdésről Berzenczeg Domokos műszaki főtanácsossal, a város mérnöki hi­vatalának vezetőjével is, aki a négyemeletes házak építésének megengedése ügyében külön­véleményt jelentett be. — Véleményem szerinl és ugy hiszem, hogy véleményemet a legtöbb szakember osztja, Szegeden még nem érkezeit el az ideje annak, hogy megengedjük a négyemeletei házak épí­tését, elsősorban azért, mert a vizmütelepünk mai berendezkedésével nem garantálhatja a negyedik emelet lakásainak zavartalan víz­ellátásai. De. egyébb szempontok is szólnak a négyemeletes építkezés engedélyezése ellen. Szeged még nem annyira nagyváros, hogy szükség lenne, a jeljelé való építkezésekre. Szegeden még nagyon sok üres lelek van, sőt maga a Belváros sem nevezhető beépítettnek, hiszen a kiskörúton belül százával vannak földszintes házak, sőt üres ''telkek is. Ha a Belváros teljesen beépül, még mindig ott van a hatalmas, sok helyen egészen faluszerü kül­város, amely a háromemeletes keretek között is óriási lehetőséget nyújt az építkezésre. Általában nehéz problémának tartom az épilési szabályrendelet módosítását a mai viszonyok között. Szerintem mindaddig nem lehel a módosításra gondolni, amig érvényben vannak azok a kormányrendeletek, amelyek Emésztési és vérkeringési ssavarolcnál, főfájásnál legjobb a természetes

Next

/
Oldalképek
Tartalom