Délmagyarország, 1927. június (3. évfolyam, 125-147. szám)
1927-06-23 / 142. szám
1927 junius 23. iMHHMHBMBHl DÉLMAGYARORSZÁG 5 Lesz maga juszt is az enyém számtalan film és szinpadi részből álló énekes-táncsos szkeccs Eisemann Mihály, Szokolay Olly, Sziklay József és Radó Sándor személyes felléptével péntektől a Korzó Moziban. SZÖGEDI SZÍNHÁZ. Párisba kéne menni ... Parisban fölharsant a megváltó ige: Világ színházai egyesüljetek ! A nemzetközi kongresszusra fölvonulnak a németek (akik legalább ilyen módon diadalmasan bevonulnak Párisba), föivonulnak a nagy- és kisántántbeliek, fölvonulnak a négerek és kínaiak, a futuristák és dadaisták, az oberammergauiak és salzburgiak, sőt a tizenkettedik óra utolsó negyedében a magyarok is elszánták magukat, hogy Simonyi óbester nyomán szabadon berobognak a világot jelentő szajnaparii deszkákra. A budapesti Vígszínházát érte a szerencse, hogy az Odeon színpadén, ahol Molnár Ferenc Hattyúja haldokolt, megmutassa, mi a magyar becsület! A Noszty Ku esetét viszik a francia rivaldák elé Tóth Marival és az Ocskay brigadéros árulását mutatják meg a gloire nemzetének. Csak természetes, hogy erre a hirre a szegedi Házi Színház hivatalos körei is megmozdultak és ha már nem lehet Vásárhelyre menni, miért ne kéne Párisba ? A Nemzeti Színház ugyís lemaradt erről a világversenyről, mert Hevesi Sándor ismeretlen helyen piheni ki a szezon fáradalmait, illő tehát, hogy a legújabb magyar színháztípus, a legeredetibb hazai színházi specialitás, a szegedi szabad királyi Házi Kezelés áldásai ez egész müveit emberiség köztudatába menjenek ál. Az összes csővezetők és kulturgazdák ekcióba léptek tehát és rendkívüli magár.gyülésen tanácskoztak a turné sorsa felől. Csővezetőktől kiszivárgott hirek szerint a nagy internacionális színházi vigaszversenyen díszelőadás keretében a szegedi színházi szezon országos viszonylatban is abszolút nagysikerű és hatású eredeti alkotását, a Tótágast akarják bemutatni, természetesen egészen az európai helyzethez alkalmazva. E célból vegyes bizottságot alakitottak, emely alsó- és felsőtanyai kisgazdákból, alsó és felső iskolai tanárokból, alsó és felső kártyajátékosokból verődölt össze és amelynek diszelnökei Mayer és Kiebelsberg miniszterek. A magyar népszinmüirodalom e páratlan kihatású remekmüvét az összes szegedi helyi szerzők egységes igyekezetlel próbálgatják talpra állilani Dobaytól Tarjánig és Wennertől Müllerig. Csak egy iriózatos nehézség merült föl, amelyet eddig még nem sikerült sehogysem kiküszöbölni. Ez a darab címében van, amelyhez a szerző következetesen ragaszkodik. Más egyébhez már nem is ragaszkodik, mint ahogy híres levelében megírta. Már pedig a tótágast nem lehet a világ semmiféle nációjának az idiómájára se lefordítani. A tótágas magyar különlegesség, akár a Csáky szalmája, az Orbán süvege, a Bodóné borára, a Bernát istennyilája, a Pista mustja, vagy a Csicsóné három lánya. A tótágast nem lehet lefordítani, csak fölfordítani lehetne. Illetőleg visszafordítani. Ha a Tótágassal nem tudnak zöld ágra vergődni, akkor nem marad hátra más, kénytelenek lesznek Nyakolajat ekszportálni Párisba. Gyalu. Andor Zsigmond isméiellen bejelentene Igényéi a vásárhelyi Nyári Színkör bérleiére. „Ha jó voltam öl évig direktornak, a jövőben sem leszek érdemtelen a bizalomra/ (A Délmagyarország munkatársától.) Hőd mezővásárhely tanácsa most kapta meg Szeged tanácsának azt az átiratát, amelyben közli, hogy nem reflektál — a Délmagyarországban ismertetett íelebbezések miatt —- a vásárhelyi nyári színkörre. A tanács az átiratot tudomásul vette. Szeged város átiratával egyidőben egv másik beadvány is érkezett a tanácshoz. Ezt Andor Zsigmond küldte Vásárhelyre és hivatkozással egy előbbi beadványára, ismételten bejelenti igéngél a ngári színkör bérletére. Ezt az álláspontját azzal indokolja meg, hogy Szegeddel folytatott ismeretes pőrében még nincsen jogerős bírói ítélet, mely az ügyek jelenlegi állása alapján rá nézve kedvezően is végződhetik, ebben az esetben pedig a szegedi színház igazgatását újból ő veszi ál. A vásárhelyi nyári színkörre való igényét még arra is alapítja Andor, hogy vele Vásárhely tanácsa ez év május 12-én, hivatalos levélváltásban, mint a színkör direktorával érintkezett, holott akkor a szegedi színház bérletének ügyében az elsőfokú Ítéletet m ir meghozták. Andor Zsigmond ebből azt következteti, hogy Vásárhely tanácsa a jogerős ítéletig maga sem látja befejezettnek az ügyet. Éppen ebből folyólag az igazgató bejelenti, hogy társulatával a sziniszezont okvetlenül meg akarja kezdeni és társulatának névsorát, anyagi garanciájáról szóló bizonyítványait, továbbá koncesszióját a kellő időre be t'ogja terjeszteni. Andor azzal végzi érdekes beadványát, hogy ha öt évig jó volt vásárhelyi direktornak, ngy a jövőben sem lesz érdemtelen a bizalomra. Polgár és munkás minden igaz ügyét felkarolja, támogatja és kiharcolja a Délmagyarország. Ölnapi fogházra iléllek egy lápéi asszonyi — valláselleni vélségérl. „Nekünk nem lesz szerencsénk, pappal találkoztunk!" (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi törvényszék felebbviteü tanácsa szerdán délelőtt másodszor tárgyalta Herczeg Lajosné és Szabó Pálné tápéi lakosok bűnügyét, i akik januárban Gönczi Károly rókusi segédlelkészt papi hivatásának gyakorlása közben súlyosan meegsértették. A vád szerint — mint ismeretes — Gönczi Károly egy beteghez indult, hogy az utolsó kenetet feladja. A Kórház-uccában a pappal szemben két asszony jött, akik, amikor a papot meglátták, a kezükben lévő kosarai leejtették és a következőt mondották: — Nekünk se lesz szerencsénk, mert pappal találkoztunk. A vád szerint a két asszony le is köpdöste a jmpot és »büdös csuhásnak« nevezte. Gönczi Károly káplán a két asszony magaviseletén felháborodva, »gazemberségnek« ne veztc a kél asszony viselkedését és rendőrrel fenyegette meg őket. Herczegné a pap kijelentéseire felkapta kosarát és ezzel rontott rá Gönczi Károlyra. Az uccán összesereglettek a járókelők, rendőrt hivtak, aki a két asszonyt bekísérte a rendőrségre. A járásbirósági tárgyaláson, ahol a két tájiéi asszonyt vallás elleni vétség cimén vonták felelősségre, a kihallgatott tanuk csak azt igazolták, hogy Herczeg Lajosné kosarat fogott a papra. Herczeg Lajosné azonban tagadta bűnösségét. Előadta, hogy szomszédasszonyával éppen lakodalomra volt hivatalos. Amikor a pap közelél>e értek, a kosarában levő tyúk kiugrott. Erre mondotta, hogy nem lesz szerencséjük. A pap azonban az elhangzott kijelentést magára vonatkoztatta és durva szavakkal megtámadta. A járásbíróság Herczeg Lajosnét ötnapi fogházra ítélte, inig Szabó Pálnét felmentette a vád alól. Herczegné a járásbíróság ítéletét megfelebbezle. A törvényszék ezután formai okok miatt megsemmisítette az elsőfokú ítéletet és uj tárgyalás lefolytatására utasította a járásbíróságot, amely az uj tárgyaláson iiz napra emelte lel Herczegné büntetését. A járásbíróság ilélelében súlyosbító körülménynek vette, hogy Herczeg Lajosné saját papjával szemben követte el a vallás elleni vétséget és hogy tettével sokakat megbotránkoztatott. A törvényszék felebbviteü tanácsa szerd in tárgyalta másodszor Herczeg Lajosné ügyét. A járásbíróság Ítéletének ismertetése után dr. Kormányos Benő ügyvéd Herczegné védelmében azt vilalta. hogy Gönczi Károly emlékezetes utja alkalmával nem vallási funkció elvégzésére indult. Nem volt közelében iiinistránsgyerek és hiányzott az egyházi .szertartást jelző cscngetyüszó is. Ilyen körülmények közölt Gönczi Károlynak becsületsértés címén kellett volna feljelentést tenni Herczegné ellen. A törvényszék felebbviteü tanácsa ezután vallás elleni vétség cimén mondotta ki bűnösnek Herczeg Lajosnét és ötnapi fogházra mint fő- és 16 pengő mellékbüntetésre ítélte. Az Ítélet ellen a védelem semmiségi panaszt jelentett be. Tolofon 13—85. Korzó Mozi Telefon 11 -85, Június 23 án, csütörtökön m. if* -H » A A __ Egy karrier tö.técete 6 felr^lltllTlf^TTt^ vonásban. - Főszereplő: A Madge BelMmy. Azonkívül: ##l/ 777" (Az óceán ura). Kémek éj hSsök harca a viz alatt és a levegőben 7 felv. Főszereplő: BUCK JÓNES. Előadások kezdete hétköznap 3, 7 A* 9, vasár- éa ünnepnap 3, 5, 7 éí 9 «raker. Telefon 16 33. Széchenyi Mozi TeWon 16-33. junius 23 án, csiilörtökön A postarablók. Vadnyugati történet 6 felvonásban. Főszereplő: BUGK JÚNES. Azonkívül: ^yf1 'jfc ^^ W m Egy hős kutya története 6 fel•Mg? 111 №41 vonásban. — Fősz replö: A ^L ^ jfci M A m „ROLF", a farkaskutya. B C«<ttiok keidet« 5, 7 és 9, vasárnap és ünnepnap 3, 5, 7 és 9 órakor.
