Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)

1927-08-26 / 194. szám

6 nács pedig nélküle nem akar határozni, mert attól fél, hogy ellene határoz. Marad tehát minden a régiben. , A kérdés szóba került a csütörtöki tanácsülésen is. A határozat, mindössze annyi volt, hogy a tanács utasítja, a köztisztasági „üzemet a Iíu.dolf­tér alaposabb tisztogatására. Gondoskodjék az üzem ' arról, hogy az uocascprők pontosan két órakor jelenjenek meg a Rudolf-téren és a lehető leggyorsabb ütemben tisztítsák el onnan a piszkot. A többi ucca ázhat még néhány óráig a .piszokban. 1) fiL 31 AGY A K 0IÍSZÁG 1927 augusztus 26 Hiába mondta a tanácsülésen Berzenczey Do­mokos műszaki főtanácsos, hogy ez a módszer nem megoldás, mert a szennyel, a trágyával átita­tott aszíaiiot nem lehet tisztára mosni még suroló­keíével sem. Hiába javasolta, hogy a város ható­sága tiltsa el a tanyai lovakat a Rudolf-térről, a kocsi Ott maradhat, mert az nem piszkít, a lova­kat' a gazdák elvezethetik és elhelyezhetik a be­állókban is, a tanács nem hozott érdemi határoza­tot, mert _ a magyar ember szereti a lovát és nem szeret megválni tőle még,rövid időre sem. „Aranyai mosnak a Maros homokjából" mondják Horvát Jójárt Gáborék. „Huncutság ez kérőm" — felelik a lápéiak. (A Détmagyarország munkatársától) A Maros torkolatánál, ahol a legsebesebb a viz sodra, két íéfig meztelen, tagbaszakadt férfi lába­kon álló teknő mellett hajladozik. A 20—30 mé­ter széles ártér homokját lapátolják a faalkot­mányba, amelyen keresztülfolyik a Maros vize. Azt mondják, aranyat mosnak. I'eut a par­ton néhány kisgazda nézi a munkát. Nem tet­szik nekik sehogy sem, hogy a vízbe lapátolják a homokot. ­— Nem lössz- ebbül semmi! — véli az egyik, — Bolondok ezök. homokot hányni a vizb.e ... Ki látott már olyat! — Talán mégi? van benne valami huncfulság, mert a in e r i k j'j u So k ezök. Mondom, hogy a Róther urr.f.ii csinálják a pénzt ... — mond­ja a másik. Végre is abbamaradnak a magya­rok, hogy akármit csinálnak a homokhányó em­börök, huncutságot müveinek. A szorgalmasan dolgozó két ember még csak oda sem fülel a beszélgetésre. Megszokták már a kritikát, mint az uccán festegető művésznek. Munka közben beszélgetünk az aranyásókkal, Horvát Jójárt Gáborral és Nacsa Péterrel. Horvát Jójárt végre kijött a vizből és a következő­ket mondotta: — Aranyat mosunk kérem a Maros homokjából, Fddig ugyan még kevés, ered­ménnyel, de reméljük, hogy később bővebb arany­tartalmu réteget találunk. A komámmal együtt a háború után Amerikából vándoroltunk vissza, hoz­tunk egy kis pénzt is magunkkal, házat, földet vettünk és itt a tápéi réten gazdálkodunk. Ame­rikában Kalifornia déli részében mostuk az ara­nyát egy nagy bányavállalatnál, — már ott sem dolgozik senki a saját szakállára és mikor ide­kerültünk a tápéi rétre, a Maros torkolatánál a talajviszonyokból arra következtettünk", hogy i 11 feltétlenül aranynak kell lenni. — Több szegedi tanártól érdeklődtünk, akik el­mondták, hogy Erdé'ybcn, a Maros felső folyásánál a románok aranyat mosnak. A Maros arany termő rétegeken folyik keresztül és a kőzeteket állandóan mossa, szaggatja. Mivel gyors a folyása, nem lehetetlen, hogy az aran yat tar­t a 1 m a z ó homokozna g y ob b menny i­ségben a torkolatnál rákja le. — Erre azlán nagyon felbátorodtunk — foly­tatta Horvát Jójárt — cs összeeszkábáltunk egy aranymosó teknőt. Kezdetleges szerszám, de egy hét alatt ezzel is tíz gram színaranyat most a n k. A dolgot bejelentettük a rendőrség­nek, olt tudomásul vették, de azt mondták, hogy nem tartozik a rendőrség hatáskörébe, forduljunk a minisztériumhoz. Nekünk nincs sok pénzünk bélyeges papirosra, bélyeg nélkül irtuk a minisz­ter urnák, hogy uii a Marosból aranyat mosunk. Azt kértük a miniszter, úrtól, hogy csak mi dolgozhassunk, mert félünk, hogy ha nyil­vánosságra kerül az arany híre, nagy tömegben fogják felkeresni az aranyásók a Maros partját. Az eddig kimosott aranyat vizsgálat céljából {el­küldtük az Országos Földtani Intézetnek, most várjuk az intézet kiküldöttjét. Horvát. Jőjáríék biziiat, bizakodnak, a tápéiak pedig rendre mondják: — Huncutság ez kérőm! Péntk, Róm. katli. Zefiriu p. z/&iiUP® vt. Protestáns. Izsó. Nap kél 5 óra 9 perckor, nyugszik 18 óra 54 perckor. A Somogyi-könyvtár és városi inuzeum nyári szolgálata. A Somogyi-könyvtár olvasóterme" jú­lius és augusztus hónapban délelőtt 10 és 12 éra között van nyitva. A muzeumi tárak ugyan­ekkor, vasár- és ünnepnapokon 10-től l-ig. Az Egyetemi Könyvtár nyári szolgálata. Ju­iius 1-től augusztus 15-ig: Az Olvasóterem nyitva hétköznap 8—13 óráig; könyrvkölcsönzés ugyanebben az időben-. Augusztus 16-tól augusztus 31-ig: Nagy­takarítás. miatt az Olvasóterem egész nap zárva marad; könyvkölcsönzés hetenkint kétszer, kedden és pénteken 9—32 óráig. - . Szegeden a gyógyszertárak közül szolgálatot tar­tanak.: Franki Antal Szent György-tér (telefon 118), Zakúr Sándor Valéria-tér (telefon 695), Te­xnesváry József Dugonics-tér (telefon 798), Salgó Péter Mátyás-tér (telefon 29G), Moldvány Lajos Új­szeged (telefon 846). A Délmagyarország bécsi szerkesztősége: Wien, 11., Taborstrasse 7. (Wr. Auslandskorrespondenz), Telefon: 40—3—22. Bécsi kiadóhivatal, olvasó­terem és hirdetési képviselet Ausztria - részére: Wien, 1., VVildpretmarkt 1. (Oslerr. Anzcigen A.-G,) ¿eleíoa: Serie 62—5—35. .. K­— Időjárás. A Meteorológiai Intézet jelentése: Hazánkban a nyugati részeken ma reggel bekövet­kezett az eső és a zivatar. A hőmérséklet a keleti részeken még igen magas volt. Jóslat: Változé­kony, szeles, hűvös idő, egyelőre még sok helyen esővel vagy zivatarral. — A város kölcsönt vesz fel a rakpart ja vitás költségeire. Mint ismeretes, a város hatósága hosz­szas hadakozás után végre belátta, hogy a stefániai rakpartcsuszamlás helyreállítása nem állami köte­lesség. Ennek a belátásnak gyümölcse is volt, «.mennyiben a földmivelésügyi miniszter a belátás után tárcája terhére elvállalta a rakpartjavitás ISI ezer pengős költségének a felét. A ta­nács hétfőn elhatározta, hogy a rakpartjavitás­hoz szükséges ISI ezer pengős kölcsönt felveszi, de annak csak felét törleszti, másik felét az állam fogja törleszteni. — Beszámoló a székesfehérvári iparoskongresz­szusrö!. A szegcdi ipartestület mindazon dele­gátusai, akik a székesfehérvári országos iparos­kongresszusra voltak kiküldve, csütörtökön este Körmendi Mátyás elnöklete alatt megbeszélésre gyűltek össze, amelyen elhatározták, hogy a kony­resszusról tájékoztatják az össziparosságot. Ecélból az ipartestület vasárnap 10 órára az ipartestület 'székházába meghívja az iparosok összeségét. Az ülésen Körmendi áMtyás fogja ismertetni a kong­resszus lefolyását. x Halálozás. Stankovils Miklós nyug. máv. mű­szaki ségédtiszt folyó hó 25-én meghalt. Temetése szombaton reggel 9 órakor lesz a városi közkór­ház halottasházából. Gyászmise pénteken reggel 9 órakor a fogadalmi templomban fog bemutáltatni. — Képzőművészeti rajz- és festőiskola nyílik Dinnyés Ferenc festőművész műtermében, Szentháromság-ucca 4. Megnyitás szeptember 1-én. Beiratások naponta: délelőtt 8—9-ig.. Tandij havi 12 pengő. elsejéig ha szeptember hóra most előfizet — Két «»gyilkosság. Csütörtökön hajnalban Nagy Béla Maros-uccaí asztalos felesége öngyil­kossági szándékból arzénnal megmérgezte magát, Az életunt asszouy —• értesülésünk szei'int — csa­ládi körülményei miatt határozta el magát az öngyilkosságra. Állapota súlyos, Ugyancsak csütör­tök éjjel marólúggal mérgezte meg magát özvegy D e r z s á r Sándorné, a Dugonics-szálloda egyik szobaasszonya. Szerdán este nyugodtan feküdt le, amikor hajnalban felébredt, a szállodában tartott marólugbói felhajlott egy pohárral. A szobából kihallatszó hörgésre csak reggel öt órakor lettek figyelmesek a szomszéd szobák lakói, akik azután értesítették a mentőket. Állapota súlyos, de neia életveszélyes. — A Somogyi-telepi templomépiíő bizottság nép­ünnepélyén közreműködő hölgyeket és urakat a ma délután 5 órakor a szokott helyen tartandó értekezletén való megjelenésre kéri fel a rendezőség, x Dr. Bárányi zeneiskolában beiratkozások az összes tanszakokra szeptember 1-től 10-ig d.; e„ 9—12-ig, d, u. 3—6-ig Szt. Miliály-ucca 7., I, Havi tandij 14 pengő. — Uj mentőautót vesz a város. A város hatósági már régebben elhatározta, hogy a mentőállomáí felszerelését egy uj mentőautóval egésziti ki." AL tanács öt autógyárat szólított fel ajánlattételref de az öt közül csak három tett ajánlatot. A Wiener Automobil A. G. 23 ezer pengőt, a Magyar; Általános Gépgyár 14.904 pengőt és a Renault«; gyár szegedi képviselete 11.800 pengőt kért egy mentőautóért. A tanács ugy határozott, hogy a Magyar Általános Gépgyár ajánlatát fogadja el. A Renault-gyár legolcsóbb ajánlatát azért nem fo­gadhatta el a tanács, mert egy miniszteri rendelet értelmében külföldi gyártmányú autókat közin* lézméuyek még akkor sem vásárolhatnak, ha azok lényegesebben olcsóbbak is a hazai gyftrtma* nyuaknál. — Az ujszegedi kendergyár munkásainak J6té­konycélu bálja. A Magyar Kender-, Len- és Juta* ipar Rt. ujszegedi gyártelepének felügyelői és mun­kásai szeptember 3-án, szombaton este fél 9 órai kezdettel az Ujszegedi Vigadóban zártkörű jó­tékonycélu bálát rendeznek, amelynek jövedelma a segélyre szoruló munkásgyermekek téli felruhá­zására fog szolgálni. Felülfizetéseket köszönettel fogadnak és azokat teljes egészében jótékonycélra' használják fel. Belépődíj személyenknt 1 pengő1 50 fillér. A zenét K ó t a i Jenő zenekara szolgák tatja. Lesz konfetti- és .szerpentincsata, meg ame. rikai házasság. ' ', \ — Négymillió leit elkártyázott és főbslötte ma­gát egy román kapitány. Budapesti tudósitónic telefonálja: Bukarestből jelentik: A crajovai had« osztály gazdasági tisztje, Mano'a kapitány ma a crajovai temetőben főbelőtte magát. Hátrahagyott levelében azt ir!a, hogy a hadosztály számára ka«» pott 4 millió leit Bukarest és Crajova között' ellopták tőle. A katonai hatóságok ezzel szem­ben megállapították, hogy Manoa a elkárlyázta. 4 millió.leiS Valódi Coly, Houbi­ganl, D'Orsay parfü­mök, kölni vizek, pouder, szappanyok, fogkefék és fogkré­mek, gyönyörű és olcsó emléktárgyak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom