Délmagyarország, 1927. augusztus (3. évfolyam, 175-198. szám)
1927-08-28 / 196. szám
1927 augusztus 28. DÉLMAGYARORSZÁG 3 Visszaállítják a felsővárosi népligetet? Gaál Endre indítványt tett a kipusztított liget felújítására. (A Dclmagyarország munkatársától.) A pénzügyi bizottság legutóbbi ülésén, amikor # város jövő évi költségvetés-tervezetét tárgyalták le, több hasznos megjegyzés és kívánság hangzott el. Valaki felvetette többek köpött azt is, hogy a város végre gondoskodjék ligetek, játszóterek létesiiéséről, mert az egyetlen Újszeged nem elégitheti ki a város százharmincezer lakójának igényét A tanács ezt ja kívánságot jegyzőkönyvbe vette, ami nem 'mindig jelenti azt, hogy történik is majd valami a kivánság teljesítése érdekében. Most azonban — ugy látszik — mégsem maradt pusztába kiáltott szó. Dr. G-aál Endre tanácsnok a következő előterjesztést tette a tanácsnak: sTekintetes Tanács! A körtöltés előterének fásításával kapcsolatban a felsővárosi népliget visszaállítása is kívánatos volna. Méltóztassék a főkertészt utasítani, hogy a már j meglévő tervek szerint tegyen javaslatot a I pépliget felújítására.« A felsővárosi népliget a háború után pusztult ki az úgynevezett Makkoserdövel együtt. Ott terült el valamikor a Gedón tul, a Kátay-tanya mellett Nem volt valami pompás hely, néhány útból és néhány padból állott, de felsőváros lakossága bizonyára hasznát vette. Sőt valamikor szó volt arról is, hogy kibővítik ezt a népligetet, vendéglőt is építtet a város, a padok számát is szaporítja. Egy sor hársfát ültettek a bükkfák közé. De a háború utáni összevisszaságban minden elpusztult. A fákat, a padokat kivágták, eltüzelték, a népliget kibővítésére vonatkozó terveket pedig belepte a por. Most talán Gaál Endre rövid előterjesztése lefújja a port ezekről a tervekről. Csak az a kár, hogy a felsővárosi népliget felújítása magát a kérdést csak igen kis részben oldja meg. Sok beültethető tér van még Szegeden, bár nagyon sok esett a szegedi terek közül áldozatul a városi hatóság tériszonyának. "BeréUi Antal pöre a betiltott Világ ellen &at régi Kossuffi-relilcvia körül. flmikor a legidösefiö magyar színész otven&ét év előtt Szegedén színészkedett. (A Dclmagyarország munkatársától.) Deréki { 'Antal, a legöregebb legendás magyar színész nemrégiben polgári keresetet adott be a betiltott Világ, illetve annak volt igazgatója, 'Halasi-Fischer Ödön és a nemrégiben tragikus öngyilkossággal véget ért dr. Parjesz Itnre volt felelős szerkesztő ellen. A keresetben elmondja Deréki, hogy ötvenhét év előtt, még 1870-ben -— amikor Szegeden színészkedett — több érdekes Kossuthrelikviának J jutóit birtokába. így birtokába terült a Kőlnische Zeitung 1850. évfolyamának hat példánya, amelyet 1925 októberében azután elküldött dr. Purjesz Imre szerkesztőnek. Ez a hat példány Szemere Bertalan, Horváth Mihály és Vukovics Sebő vitáját tartalmazta afölött hogy joga volt-e Kossuthnak a minisztertanács határozata nélkül Görgey Artúrt diktátornak kinevezni. Ezenkívül az egyik lappéldány Szemere Bertalan önálló cikkét tartalmazta a »Sajtószabadságról«, egy másik lappéldányban pedig a párisi magyar követség titkárának egy cikke volt »A nemzetiségi kérdésről« cimmel. A példányokat értékesebbé tette az a körülmény, hogy azok egyikén Szemere Bertalan sajátkezű széljegyzetei voltak láthatók. Deréki Antal megemlíti keresetében, hogy a lappéldányokat szemelvények közlése céljából küldötte be a Világnak. Egy ideig érdeklődéssel várta, mikor közli a lap a cikket, de miután félév is elmúlt anélkül, hogy az érdekes cikket leközölte volna a lap, felkérte a szerkesztőséget, hogy az értékes régi lappéldányokat juttassa vissza hozzá. Közben történt azután, hogy a Világot betiltották és ezzel a Kölnische Zeitung hat értékes példányának sorsa is ismeretlenné vált. Deréki beadványában azt kéri a bíróságtól, hogy vagy adassa ki részére az ujságpéldányokat és kár citnén 500 pengőt ítéljen meg számára, vagy ha a lapok elvesztek volna, ugy azoknak ellenértéke és a kár fejében 3000 pengő megfizetésére kötelezze az alpereseket. Közben azonban dr. Purjesz Imre tragikus körülmények között elhunyt és igy most máiegyedül Halasi-Fischer Ödön lesz majd köteles a pörben szereplő lappéldányok sorsáról felvilágosítást adui. Legnagyobb meglepetésre azt válaszolták, hog,v az amerikaiak szegedi látogatása elmarad. A külügyminisztérium tisztviselője nagyon csodálkozott, hogy a város hatósága a látogatás elmaradásáról nem tud, amikor még pénteken táviratilag értesítették erről. A táviratot dr. Somogyi Szilveszter polgármester rímére adták i'el. A telefonhir természetesen nagy konsternációt keltett a városházán. Mindenekelőtt megindult a hajsza a külügyminisztérium távirata iránt. Arról pedig nem tudott senki a torony alatt. Érdeklődtek a postahivatalban. Itt azután megtudták, hogy tényleg érkezett pénteken délután egy távirat a polgármester címére a külügyminisztériumból és azt a délutáni órákban ki is kézbesitették. A szabadságon lévő polgármester szakácsnője vette át. Követek mentek a polgármester szakácsnőjéhez. A . táviratot tényleg átvette, de — mivel a polgármester címére érkezett — odatelte a többi közé, hogy majd átadja a polgármesternek, ha hazajön szabadságáról — a jövő hónap közepe fele. A táviratban az volt, amiről Pávó Ferenc szombaton délben telefonértesítést kapott. Nem jönnek az amerikaiak. Erre azután lázasan megkezdődött a vendéglátási és fogadtatási előkészületek visszacsinálása. Távirat ment a főorvosnak, hogy csak maradjon nyugodtan Pécsett nem kell üdvözölnie Szegeden az újságírókat. Telefonüzenetet kaptak a vendéglők, hogy ne készítsék cl a megrendelt menüket. Követek futották be a várost, hogy értesítsék az angolul tudó polgárokat, akik meghívót kaptak a fogadtatásra. Parancsot kapott talán a köztisztasági hivatal is, hogy vasárnap délután mégse locsolja fel azt az utvonalat, amelyen az amerikai vendégek az állomásról a Kassba autóztak volna. Ilyen bonyodalmakat okozott a lefujt; látogatás Szegeden. . | Lefújták az amerikai újságírók szegedi látogatásét. Az amerikaiak kimerüllek a nagy pesíi fogadiaf&sfean. mak a lefufás kürül. Hajszák és tornyodat(A Délmagyarország münnkatársától.) Szeged város hatósága és társadalma hagyományos vendégszeretettel várta az amerikai újságírók látogatását. Minden előkészület meg is történt, hogy vasárnap, amikorra az újságírók érkezését jelezte a külügyminisztérium sajtóosztálya, a vendégek jól találják magukat. Szegeden és kellemes emlékekkel, a város jóbirével távozzanak falai közül. Most azután füstbe ment minden, az amerikaiak látogatását eddig még ismeretlen okok toiatt lefújták. Az amerikai újságírók nem jönnek el a szegedi városba, nem nézik meg a szegedi paprikapiacot, nem kóstolják meg a csárdák halkülönlegességeit, nem győződnek teeg róla, hogy a világ egyik legszebb tere a Széchenyi-tél-. A szűkszavú magyarázatból fsak annyi derült ki. hogy az amerikai újságírókat annyira kifárasztotta a hivatalosan összeállított program túlzsúfoltsága, hogymmden kedvük elment a további látogatásoktól. ' Egy hajszálon mult azért, hogy Szeged vá'05 hatósága az utolsó pillanatban értesült a látogatás elmaradásáról. A városházája még fi^mbaton délelőtt is szerbek a fo^dfatast, * Programot, amely etég emberséges volt, amennyiben a hivatalos banketteken, a fogadtatáson és a bucsuzáson kivül hagyott volna időt arra is, hogy az amerikai vendégek maguk mondják meg, mit akarnak megnézni Szegedből. A fogadtatásra meghívót kapott minden angolul tudó szegedi, még azok is, akik éppen nem tartózkodnak a város falai között. A íófogadó természetesen ismét a tiszti főorvos lett volna, aki nem győzi hangoztatni, hogy mennyire nem szimpatizál a sajtóval és a sajtó munkásaival és aki direkt hazajött volna Pécsről, ahol az orvosok kongresszusán vett részt, hogy fogadhassa a város tanácsa nevében az amerikai ujságirőkat A város tanácsa ünnepi ebédet rendelt a vendégek számára a Kassban és vacsorát a Tiszában és ezekre meghívtak minden érdemesebb angolul tudó szegedit. Az ünnepi menü kiegészítésére még szombaton délelőtt is röpültek a telefonutasitásók a városházáról. Dr. Gaál Endre kulturtanácsnok utasítására dr. Pávó Ferenc tb. tanácsnok szombaton felhívta a külügyminisztérium sajtóosztályát és Mikor kezdődnek az előadások a szegedi iskolákban. (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány nap múlva beköszönt szeptember, az iskolaév kezdete. Az idén két héttel később kezdődnek az előadások a legtöbb szegedi iskolában, a kultuszminiszter ugyanis legutóbb kitolta a vakáció határidejét. A Délmagyarország a következőkben közli a szegedi iskolák beiratási idejét és az előadások kezdetét: 'A Ferenc József Tudományegyetemen az előadások szeptember 16-án kezdődnek; az állami Klauzál Gábor-gimnáziumban a javitó vizsgák ideje szeptember 10, a beiratásoké 12—13, Veni Sancte és az előadások kezdete szeptember 14; ugyanezen a napokon vannak a javitő vizsgák és beiratások a piarista gimnáziumban, a leánygimnáziumban, a főreáliskolában és az állami felsőkereskedelmi iskolában és ezekben az iskolákban is szeptember 14-én kezdődnek az előadások; az állami felsöipariskolában a beiratások mái* befejeződtek, az előadások szeptember 1-én kezdődnek; az elemi iskolákban szeptember 12-én vannak a beiratások, szeptember 15-én kezdődik a tanítás; a zsidó népiskolában a tanítás kezdetérCl a hét elején összeülő iskolaszék dönt; és elönyomáa üslete Gizella íér 4. asám. 464 KGCIC £afos modern szabóságát Kölcsey ucca 4. sss, alá Qelyeste át* 373 1 ríkaíakat kik kisérik Szegedre hivatalosan
