Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)
1927-09-23 / 217. szám
SZEGED: Szeiüesziaség: Deák Ferenc ucc«2. Telefon: 13—33.'KiaUü№aleJ, (iíHcjönkiínyvlár és Jegyiroda: Arad) uccck 8. Telefon: 306. ^ Nyomda; löw [4pól utca 19. Telefon: 16—34.« » « » « » Péüiefe B27 smpíemhm 23 0 0 0 III. ÉVFOLYAM, 2.Y7. SZÄM MAKÓ : Szeifkeiztőség és kiadóhivatal: un occa ©. Telefon: 131. szám.« » « » « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY: Szerkesztöség és kiadóhivatal: Andrássy ucca 25. Telefon: 49. szám. « » « » « » « » « » Előflzetési ára havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-eo, ktiueidiin Ö--10 pengő. Egyes szám 1©, vasár, és Ünnepnap 24 fillér« Denevér a iorony alatt. A szegedi Tisztelt Ház, amely még' a régi békéből maradt reánk, mint kegyeleti tárgy és történelmi ereklye, a jövő évi költségvetés részleteit tárgyalta éppen. A város atyái, nagyatyái és dédatyái ott bólogattak a padokban, amelyek meglehetősen, sőt megdöbbentően üresek voltak. Bizony itt sem volt tele ház. Még félház se volt. Még negyedház se. Alig egy tucat városatyát lehetett összeszámlálni. A tanács tagjai és a hivatalosak többségben voltak. A költségvetési vita az unalom és az uralom jegyében ődöngött és döcögött a közgyűlésen. A vak is látta, hogy itt egy emberen múlik minden, hogy itt egy kézben van az egész, hogy itt egy akarat parancsol és egy vélemény dönt. Beszélhetsz jó vitéz — gondolja magában ez az egy akarat és a jó vitéz minden alkalmat megragad, hogy beszéljen és beszél, beszél és beszél, amig le nem ültetik. Néha akkor is leültetik, amikor még ki sem nyitotta a száját, ilyenkor durcásan legyint egyet a levegőbe, mint a rossz diák, akit kiállítottak és a vita nélküli vita folyik tovább. Hogy unják már magukat és egymást ezek az öreg urak, milyen áporodottan nézik a világot, amely nem az ő világuk már. És ami mondvacsinált ellenzék van, az is olyan divatjamúlt, olyan háború előtti. A régi demagógia hangján beszél, mint valami elkallódott gramofon. Se vége, se hossza annak, amit mond és mintha állandóan bocsánatot kérne, hogy ő • nem tehet róla, ha egyszer ili maradt a múltból, ha egyszer nem engedik be ide az uj időket, az uj világot, az uj embereket, az uj szellemet, az uj levegőt! Erre a közgyűlésre még Ferenc József császár és király mosolyog, tábornoki egyenruhában. Ezek a városatyák már nem igen használnak szereket a kopaszság ellen. Ezek már mindent megpróbáltak. Itt igazán nem kell tartani a gyermekparalizistől. Most megint föláll az a városatya, akit folytonosan leültetnek. Megint beszélni akar, de ez nem megy olyan egyszerűen. Bizonyos, hogy a görög és római világ szónokai különítek voltak nála. Még Demosíhenes is, mielőtt a kavicsot a nyelve alá tette. De hiszen nem lehet mindenki rétor és orálor. Azért még mindig igen derék, becsületes férfiú maradhat. Igaz, hogy viszont senki se követelheti tőle, hogy az ékesszólás himes mezején babérokat arasson. Ha a dinnye tud hallgatni a fűben, neki se muszáj okvetlenül és szakadatlanul beszélnie. A kopasz fejek halovány glóriásan ragyognak az öreg csillár sáppadt fényében. Az unalom klasszikus méreteket kezd ölteni és csak az önkénytelen humor időszaki derűje tartja a lelket a gyér hallgatóságban. Ekkor azonban valami történik. A nyitott ablakon át egy idegen surran be a terembe. Talán nem is olyan idegen. Nesztelenül jön, sötét alakja a magasban tétova mozdulatokkal keresi, vájjon hol pihenjen meg? Már egészen otthonosan érzi magát, mint aki hirtelen hazatalált. Az ő világa ez, az ő levegője. Körülnéz, letekint. A beszélő feje fölött kereng, szeretne letelepedni rá, de nincsen, amibe könynyen belekapaszkodhatik, neki több haj kellene Egy denevér repült be a szeptembervégi estén a közgyűlési terembe, egy denevér, a sötétség madara, amely szereti az ódon varakat, az ¡Sáska romokat, ahol kfeférteték tanyáznak, Az ösztöne után ment, amely: nem hagyta cserben őt. Boldogan foglalt helyet a karzaton, elégedetten hallgatta a szónokot, aki ugy sipitozott, mint ahogy Szent György éjén az ő tagtársai szoktak. Ez a barátságos denevér szimbolikus állata ennek a köztörvényhatóságnak. Heraldikus jelkép, mint a város címerében a bárány. A türelmes bárány és a figyelmes denevér. Mi ugy vettük észre, hogy ez a denevér beszélni szeretett volna. Mint előkelő idegen, talán meg akarta' köszönni a szíves fogadtatást, amelyben minden oldalról részesítették. Megértő, rokoni tekintetek és sóhajtások szállottak feléje a magasba. Ha egy fecske repült volna be, vagy egy pacsirta, egy sas, vagy egy ökörszem, akkor talán zavarba jöttek volna a szegedi karok és rendek. A méltóságos és nagyságos toronyalja talán attól tartott volna, hogy a tavasz akar bejönni, az uj élet, uj világ üzenete. De egy denevér, ez csak rokonlélek, ez csak megértő szellem lehet. Még néhány denevér és pár bagoly kelSeiio ide, házi kezelésben és akkor igazán fölösleges és hiábavaló volna minden törekvés^ amely ki akarja egészíteni a torony alatt 8 nemes város köztörvényhatósági bizottságát. A görög és római klasszikusok emlőin nevelkedő podeszta nyugodtan és derűsen idézhetné ! a szelíd és kedves klasszikus poétát: j Ulularunt uertice íujmphae! Mpp&myi Mh&rÉ üdhvo&lé&e. Budapest, szeptember 22. A Magyar Revíziós Liga végrehajtó bizottsága Berezeg Fe-. rcnc elnökletével kimondotta, hogy táviratban üdvözli Apponyi Albert grófot, a nagy magyai- államférfit, aki szellemi és erkölcsi felsőbbségének fegyverével a magyar igazság biztos bázisán fényesen megvédte nemcsak a magyar igazságot, de egyben Európa érdekeit is a fenyegető bukástól. Apponyihoz, aki csütörtökön reggel utazott el Genfből, üdvözlő táviratot intézeti a Magyar Tisztviselők Országos Egyesülete, valamint Szatmár és Bereg vármegyék törvényhatósági bizottsága is. (Szeged város napok óta együtt ülő közgyűlése pedig, amely nem mulasztotta el, hogy köszönettel tudomásul vegye Bethlen Istvánnak a bizalmi felterjesztésre irt köszönő leiratát, Apponyi Albertről, aki bár díszpolgára is ennek a városnak és portréja a közgyűlési terem falút díszíti, — tökéletesen megfeledkezett.) Genf, szeptember 22. 'Apponyi Albert gróf tegnap a Hotel de la Faix-ben fogadta az; egész külföldi és genfi sajtónak mintegy (50 tudósítóját. Az eseményről beszámolva a Journal de Genéve a többi közt a következőket irja — A' magyar kormány nem hárítja el ma-j gától azt, hogy a kérdést tijra megvizsgálja és< hogy a jogelvek feladása nélkül mérlegeljen minden eszközt, amely ennek az ügynek megoldására alkalmas volna. Magyarország hajlandó lojálisán megkísérelni az engpsztelődést, de a Népszövetség magasabb érdekében szükséges, hogy a jog tekintélye elismertessék. feUUnést Ueiíeíí Mmgliában. London, szeptember 22. A Manchester Guardian kifejti, hogy Chamberlain álláspontja meglepetést keltett Anglia jogászköreiben. A döntőbíróság eljárása nem jelentett' beavatkozást a román szuverenitásba, mert ott egyszerűen egy szerződésszerű jog érvényesítéséről volt szó, másfelől a nemzetközi szerződcsek aláírásával valamennyi állani korlátozza saját szuverenitását. E tekintetben számos precedens áll fenn. Ami Chamberlain álláspontját illeti, amellett nem szól sem precedens, sem pedig egyetlen jogi szaktekintély sem. London, szeptember 22. A Daily Mail vezércikke éles hangon kárhoztatja Chamberlainnek azt a foltozó varga-politikáját, amelyet a magyar—román vitás kérdésben követett, ahelyett, hogy igazat adott volna a panaszoknak. Chamberlain arra törekedett, hogy kibúvót teremtsen, ami őt magát is ferde helyzetbe hozta. Böjttel §zfg@ritoiíl eljárással Is megfofintethetik az engedetlen leveeíéketKlelíeisfeerg kultuszminiszter rendelete a levente-kötelességek »teljesítésének biztosításáról«. Budapest, szeptember 22. A hivatalos lap mai számában Klebelsberg kultuszminiszter rendelete jelent meg, amely szabályozza a stesti gyakorlásra kötelezett ifjak kötelességeit és a kötelességek teljesítésének biztosítását-. A kultuszminiszter rendelete arra kötelezi a testgyakorlásra kötelezett ifjakat, hogy lakóhelyükön összeírás végett a községi elöljáróságnál megjelenjenek, ott illedelmesen viselkedjenek, az oktatók iránt illő tiszteletet tanúsítsanak. A rendelet további vészében a fegyelmi vétségeket, illetve a fegyelmi büntetéseket ós azok alkalmazásának módját áltepiím mg. Eszerint nfylfe fógydmi fctóWtfek Yab, helye: 1. mégintés, 2. a szülő írásbéli érisíiiése, 3. a járási főszolgabíró elé való idézés megfeddés végett, 4. a bezárás, amely reggel nyolctól este nyolcig és három órától 12 óráig alkalmazható. Ez utóbbi fegyelmi büntetést az oktató csak abban az esetben rendelheti el, ha a testnevelési felügyelő erre külön Írásban feljogosította, sőt négy órán tul történő bezárást csak a főszolgabíró, illetve polgármester utasítására lehet kiszabni. A rendelet megszabja azt is, hogy a bezárást kellő felügyelet alatt és egészséges helyiségben szabad csupán végrehajtani és a bezárást súlyos esetbetl böjttel is szabad ÖKZszfökapcsöltii Mrn^n ilyen eséifcen azonban aífarilosan a síSüöiafc is fetíl értssiteni. réflleM csütörtökön életbe, is lépett.,