Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)
1927-09-25 / 219. szám
11)27 szeptember 25. DÉLMAfiVAlRf HIHwiitiin munamg" A Roíhermere-akclóról beszélt az ni a szegedi egyetem rektora. (A t)élmagyarors~ág muu „társától) Szombaton délben fényes külsőségek között tizenkét jelöltet avultak doktorra a szegcdi egyetemen. Az aulát előkelő közönség töltötte meg. A felavatott doktorokhoz dr. Tóth Károly prorektor nagyobb beszédet intézett, amelyben többek között a következőket mondotta: — A magyar kérdés, Trianon revíziójának kérdése, az utóbbi hónapokban lényeges változáson meut át. Amiről egy évvel ezelőtt mi magunk itt bent is csak félve, suttogva beszéltünk, az ma a világ közvéleményének Ítélőszéke elé vitetett. Amilyen hiba volna ehhez az akcióhoz vérmes reményeket fűzni, azt várni, éppen olyan, vagy még nagyobb hiba volna az, ha ezen akció jelentőségét lebecsüluők. — A tord Rothermere áital kezdeményezett akciónak végső oka annak fölismeréséből táplálkozik, hogy egész Közép- és Iíelet-Európaban egyedül mi, megmaradt maroknyi magyarság vágj uuk a polg; íri társadalmi rendnek, a iokozalos fejlődésnek biztos pillérei, következőleg a bolsevizmus elleni küzdelemben egyedül reánk lehet I egész biztosan számítani. És ezt a föladatunkat csak akkor tudjuk teljes erővel betölteni, ha ősi határaink visszaállíttatnak. — Ami az akció várható hatását illeti, ennek jelentősége abban áll, hogy az európai közvéleményt előkészíti a nagy változásra. Máris megrendül a hit a békeszerződések változhalatlanságában. Magát a változást, az eredeti, az ősi határok helyreállítását azonban, ha majd eljön az alkalmas lélektani pillanat, nekünk magunknak fog kelleni végrehajtani. Addig is, amíg ez az időpont eljövend, kötelességünk nekünk is és különös kötelességük Öuoknek, Doktor Urak, akik Erdély kiüldözött egyetemének kezéből kapják a diplomát, mindent elkövetni, hogy a revízió tudata megerősíttessék kínt és bent egyaránt. A doktorrá avatott jelöltek a következők voltak: a jogtudományokból Habermann Gusztáv, Reieli Oszkár, Rőfi Károly, az államtudományokból : Cservinszky István Arthur, Gráffj ó d y László, Kalmár Gyula (summa cum laude), az orvostudományokból: Bogner Rudolf, Ivánka Gyula, Lőwinger Simon, I. udescher István és Major György. Krausz János nem íanul§at az egyet*emenfi meri Mú.y Sínátrét igazabb köliőnék tarifa Gyéni Gézánál. Asz Ady-raiongó «fMR&t, alcií egy iinlcépzölciiri beszéde miatt leicsapialc a piarista gimnáziumiból. KizánúK a szegedi egyetemről is. (A Délmagyarország munkatársától.) A 7 egész országban méltó íélüinést kelteit az az iskolai botrány, amely két évvel ezelőtt zajlott lc a piaristák vezetése alatt álló szegcdi városi gimnázium hetedik osztályában az osztály egyik növendéke, a tizenhétesztendős Iirausz János körül. A botrány az iskola egyik önképzőkör! üléséből kelelL^-ca. Ezen az ülésen az egjik diák Gyóni Géza ismert háborús versét szavalta. A szavalat meg^ix álására Krausz János vállalkozott, aki kritikájában összehasonlította Gyóni és Ady költészetét és megállapította, hogy Adré volt az igazabb, a magyarabb, mert a háború ulán kiderült, hogy azoknak volt igazuk, akik előre megjósolták a magyarSzorultságábau a.-_tán Praznovszky diplomáciai uton próbált boldogulni, a szép Kindermannét nyerte meg szövetségesének s keresztlüz alá vették a pilleboltost. Aigner Lajos, aki első történetírója volt a nevezetes lepkének, ugy meséli, hogy Praznovszky térdcnállva kérte Kinder maimétól a lepkét s az asszony ugyanakkor addig istenkedett az urának, hogy az kénytelen volt engedni a barátság és családi békesség kedvéért, 'fiz aranyéri Praznovszky Ignácé lett az Oxylrypia és halála után, a nyolcvanas években az akkor alakult szegedi uiuzctun velte azt meg az egész gyűjteménynyel együtt, l'ji] került az első Oxylrypia Szegedről Budapestre és így kerüli a második a véletlen szeszélyéből Budapestről Szegedre s igy vagyok én egyéb naplopó foglalkozásaim mellett a legdrágább m;..^yar pillangó felelős pásztora is. Azóta a budai hegyekben többször is megtaláltak már a gyorsröptü és röptében ezüst cillogásu pillét, de mindig csak szórványosan s nemrégiben egész misztériumát kiderítették a szakemberek. A lepke hernyói a vad iris-fajok gyökérgumóiban élnek, vagyis ezek a tápláló növényei a pillének, amelynek őshazája valahol lent vau Ázsia belsejében. Onnan vándorolt idáig ez a nagyon régi pillefaj még valamikor a jégkorszak után, mint tipikus alföldi pille. Amint aztán a kuliura feltörte az irises homokokat, a pille lassankint felszorult a budai hegyekbe, a szép lepkefaj napjai azonban olt is meg vannak számlálva. Az Oxylrypia mintha szimbolikus piutyo volt:., a magyarságnak, furán mezőiről jött és elterjed . nek nyúlni natara összeesik a mieukével. tutüiK JtC miiem szu. a . -»t, aúi.ket tmdomány tolvajnyelve -bagoly raiajlat«-nak heve«' vigyan mi van beléiűk ina í ság katasztrófáját és akik nem áldozták fel magukat az idegen háborús érdekekért. A tizenhai-íizohhétéves diákok másnap na- É gyon megbotránkoztak ezen a »destruktív« kritikán. Gyűlést tartottak, amelyen elhalá- j rozfák, hogy bojkott alá helyezik osztálytársukat. Később azután már a bojkottal sem elégedtek meg. hanem elhatározták, hogy Krausz János eltávolítását köveleliK az Iskola Igazgatóságától. Határozatukat jegyzőkönyvi« fogiaiták, a melyben Krausz János önképzőköri beszédének néhány részletét is beiktatták alaposan elferdiive és a jegyzőkönyvet átnyújtották a gimnázium igazgatójának. Közben természetcsen a bojkott botrányos jelenetekben nyilatkozott meg, ugy, hogy Krausz Jánost a béke megóvása érdekében nem is engedték be az előadásokra. A tanári kar az ügyet döntés végett dr. Lippay György tankerületi főigazgatóhoz telte át, aki Krausz János eltávolítását rendelte el. Hiába volt minden közbenjárás, hiába kért bocsánatot a hetedikes diákgyerek, nem volt kegy-elem számára. El kelleti hagynia a gimnáziumot, amelynek hcíedik éve volt növendéke. Ez a szomorú és érthetetlen diáktragédia azonban nem törte meg Krausz János lelkét. Magánúton tanult tovább és szabályos időben letette az állami reálgimnáziumban a hetedikes vizsgát, majd az idén, színién mint magántanuló, leérettségizett és a mindig közepes diák a reálgimnázium egyetlen preclara premahirus növendéke lett. Tanárai és az érettségi vizsgála'o'rat vezető bizolság tagjai csodákat mesélnek azokról a pompás, szabatos feleletekről, amelyeket a kicsapott diák a fellett kérdésekre adott. Krausz János nem elégedett meg az érettségi bizonyítvánnyal, hanem elhatározta, hogy tovább tanul. A jogi pácára érzett hivátottságot, lehál beadta felvételi kérelmét a szegedi Ferenc József Tudományegyetem jogi karához. Kérelméhez ugy, amint azt az uj egyetemi szabályok előírják, mellékelte a szegedi államre dörségen iállitott erkölcsi bizonyítványát, amely azt a» lla, hogy a folyamodó etkuxic.) L&ZfeiiUS Si.^iiijiúisákiói ttüouás alá nem e@sk„ politika!* telj teljesen megbízhat*, a proletárdiktatúra alatt nem követett el semmiféle államellenes bűncselekményt. Mellékelte az erkölcsi bizonyitványon kívül azt a bizonyítványt is, amelyet a szegedi reálgimnázium igazgatója állított ki számára és amely azt igazolta, hogy Krausz János jó magaviseletű, kifogástalan szorgalmú diák volt, a jogi karra való felvételre a legmelegebben ajánlható. Természetesen mellékelte érettségi bizonyítványát is, amelyből azt tudhatta meg a jogi kar, hogy Krausz János kitüntetéssel tette lc minden tárgyból az érettségit. Talán rajta kívül nem is volt olyan diák, aki ilyen tökéletes előfeltételekkel kérte volna bebocsájtását a magasabb tudományok hajlékába. Az egyetem jogi kara fel is vette Krausz Jánost a hallgatók sorába. A határozatról hivatalos irást is kapott dr. Menyhárt Gáspár dékán aláírásával és a jogi kar hivatalos pecsétjével. Mivel Krausz János szülei szegény emberek, szűkös jövedelmükből nem igen kerülhetne ki a magas egyetemi tandíj, a kari határozattal felvett diák tandíjmentességért folyamodott. Kérelmét a jogi kar tárgyalta le és a mellékelt ragyogó bizonyítványok alapján a lehető legkedvezőbben intézte el. Krausz János teljes tandíjmentességet kapott az egyetemen, ami a preclare prematurus bizonyítványok szegénysorsu tulajdonosait teljes joggal meg is illeti. A karnak erről a határozatáról is kapott hivatalos értesítést, amely felszólítás volt arra is, hogy iratkozzon most már formailag is be és jelenjen meg a jogtudományi kar dékánjánál beiktatása végett. Krausz János a meghatározott időben jelentkezett dr. Menyhárt Gáspár dékánnál. Felmutatta írásait és kérte beiktatásál, de a dékán legnagyobb meglepetésére kijelentette, hogy nem Iktathatja be, mert felvétele körül váratlan bajok keletkeztek. Feljelentés érkezett ugyanis ellene és a jogi karnak a feljelentések alapján revízió alá kell vennie korábbi határozatait. Közölte a dékán azt is a kétségbeesett diákkal, hogy volt gimnáziumi osztálytársai jelentették fel és azzal vádolják, hogy két évvel ezelőtt hazaíiatlan kijelentéseket tett az iskolai önképzőkör ülésén, amelyek miatt ki is csapták a gimnáziumból. A feljelentés alapján a joghallgatók szervezete, a Werbőczy bajtársi szövetség is tiltakozását jelentette be Krausz János felvétele ellen. Jöjjön el másnap ismét Krausz János, akkor majd megtudhatja a kar uj határozatát. Krausz János másnap ismét jelentkezett a dékánnál, aki sajnálattal közölte vele, hogy a kari Ölés megsemmisítette a korább! határozatokat, érvénytelenítette az Ady-rajongó diák felvételét és visszavonta teljes tandíjmentességét is. A másodszor is kicsapott diáK csodálkozva kérdezte meg a dékántól, hogyan hozhatolt a szegedi egyelem jogtudományi kara a vádlott megkérdezése és kihallgatása nélkül ilyen súlyos határozatot? Dr. Menyhárt Gáspár professzor erre a kérdésre azt válaszolta, hogy a kar szükségtelennek tartotta Krausz János kihallgatását, mert az önképzőköri jegyzőkönyvből pontosan megállapította a tényállást, megállapitolta azt, hogy Krausz János két évvel ezelőtt, mint a szegedi kegyesrendi gimnázium hetedik osztályának növendéke —• hazafiatlan kijelentéseket tett, tehát a feljelentésbe foglallak megfelelnek a valóságnak. Hiába hivatkozott a szegedi reálgimnázium preclare premalurus növendéke arra, hogy az önképzőköri jegyzőkönyv nem tekinthető a téicles jog sza'oálytti szerint hatósági oltárainak, súlyosabb okmánynak ö hnd&raég erI'Mcsí bizottgiiványánál és a tedlgimnáshim igazgatója által kiállított bizonyítványnál, dr.