Délmagyarország, 1927. szeptember (3. évfolyam, 199-223. szám)
1927-09-30 / 223. szám
T927 szeptemüfer 3U. DfiLiW AGY ÍRORSZÁG 9 A polgármester tárgyalásai a Püspök-téri száztizlakásos bérpalota felépítése ügyében. »Száztíz lakás igen sokai enyhítene a szegedi lakásínségen.« (A Dúlmagyarország munkatársátólMegirta már a Délmagyafország, hogy egy budapesti tőkeérdekeltség n/'ven ajánlatot tett a polgármesternek a Püspök-;?»-i telek beépítésére vonatkozólag. Az ajánlat lecycge az volt, hogy az érdekeltség hajlandó a hatalmas telken nagy, négyemeletes bérpalotát építeni, ha a város garantál bizonyos lakbérjövedelmet. Harminc év után a házat minden külön ellenszolgáltatás nélkül a város kapja meg.Azóta állandóan folynak a tárgyalások az érdekeltség megbízottai és a polgármester között, aki az eddigi eredményekről a mai tanácsülésen már referált is a tanácsnak. A polgármester bemutatta az építendő ház vázlattervét is és elmondotta, hogy a ház négyemeletes lenne, száztíz kisebb és nagyobb lakással és harmincnégy üzlethelyiséggel. Az érdekeltség a tárgyalások során lemondott arról a kívánságáról, hogy a város harminc évig garantálja a lakbérjövedelmet és magára vállalja a Püspök-bazár jelenlegi üzletbérlőinek — akikkel a városnak 1930-ig szóló szerződése vau — kártalanítását, illetve elhelyezését. A tanács tagjai vegyes érzelmekkel fogadták a polgármester bejelentését. Voltak, akik hallani sem akartak a Püspök-telek átengedéséről és arra hivatkoztak, hogy a városnak a Püspök-bazár üzletbéreiből jelenleg évi ötszázmillió korona jövedelme van, amelyet a telek átengedése esetén elveszítene, már pedig ezzel az ötszázmillió korona évi jövedelemmel tekintélyes nagyságú kölcsönt amortizálhatna és igy nagyon kevés hozzáadással más telken maga építhetne fel egy nagyobb bérházat. Mások viszont abból a szempontból tekintették a kérdést, hogy az építendő palotában levő száztíz lakás igen sokat enyhítene a szegedi lakásinséfjen, a polgármester szerint »azt teljesen meg is szüntetné«. Berzenczey Domokos azt az ötletet vetette fel, hogy a város valamilyen formában hirdessen pályázatot a Püspök-telki bérpalota felépítésére, mert igy remélhető, hogy a budapesti érdekeltség ajánlatánál lényegesen kedvezőbb ajánlatokat is kaphat a város. A tanács tagjai általában sokallották azt a harminc esztendőt, amelyet a városnak a ház birtokbavételéig jövedelem nélkül kellene kivárnia. •— Ha annak az érdekeltségnek jó ez az üzlet — vélekedett dr. Csonka Miklós tanácsuok —j miért ne lenne ez jó a városnak is? A tanács végül is kimondotta, hogy függőben tartja határozatát, ellenben felhatalmazza a polgármestert, hogy tárgyaljon tovább az érdekeltség képviselőjével és igyekezzék velük a városra nézve kedvezőbb feltételekben megegyezni Nem tudjuk, miféle pénzcsopoivt tett a városnak az ajánlatot. De fel kell tételeznünk, hogy a polgármester mielőtt leült ebben az ügyben tárgyalni, meggyőződött az ajánlat realitásáról. Ha pedig igy van, akkor a felvetődött tervet nagyon alapos előkészítés után mielőbb meg kell valósítani. Egyetlen elhangzott aggodalom sem állja meg a helyét. A lelek ebben az esetben marad föltétlenül a városé, hiszen a tulajdonjogot egyáltalán nem engedi át és 30 év múlva házat kap hozzá. Egészen hogy épitse fel a kérdéses házat a vároq mert ha jó üzlet ez a dolog magánosoknak akkor mért ne lenne jó a városnak is. A nétí most is a régi: minél sürgősebben elég egészséges lakást kell termelni. Ezt a feladatot a város egymaga nem fogj) elvégezni. A Püspök-bazár házbéreit, miit amortizációs alapot nem veheti kombinációba A lakástermelés amortizációjának költségein tehát szolid gazdálkodás mellett biztosabb ala pot kell keresnie. Eggyel több ok, hogy a: olyan ajánlatot, mint a mostam, nagyon kom» lyan vegye és a város meg a lakosság mindéi érdekének megvédése mellett mielőbb dülőr< Száztíz lakásról van szó. Ilyen nagyhorderejű ajánlat könnyelmű elej komolytalan, szinte gyerekes az az érvelés, J léséért nehéz lenne a felelősséget viselni. CsüíöríöUre virradóra ujai»!» Uét Iheiörést Ikövetíete el. MegállapíloíÉáK a legutóbbi betörések tettesének egész Iciin lajstromát. — Jl feltevések szerint némát Imre szege fii kollégái követték el a csütörtöki betöréseket. (A Délmagyarország munkatársától.) Csü- I mélyazonosságát és bűnlajstromát. ÍM ihi J r ¿»j i • r, • ¿i » ^i.. D' 1 j AT7 « 951 Megmyllf cl Stefánia söröző és étterem (Szeged, Horthy Miklós ucca 8. — Telefon 652. és folyó h6 30-án, pénteken este 8 órakor teljes tiszteleifel látja a n é. közönséget halá«;7'álíal készített szegedi halászlére és balatoni fogasra. Jls estén a szegedi 9-iJc öonvéd gyalogestteüseneKaxa öangversenyex Menü- és blokkrenöszer. Balatont fogas és aszta! etöjegyezM Csí$&& György tmlatonszeraesi hfiiászcserda tülüjdOívas törtökre virradó éjjel ismét két betörés tör' iént Szegeden. Ismeretlen tettesek a Kálváriaucca 13. szám alatti trafikot látogatták meg, ahonnan 300 pengő készpénzt és nagycsomó dohánynemüt vittek el. Ugyancsak betörők jártak a Pászlor-ucca 25. szám alatti házban, ahol az egyik bezárt lakásból az eblakokon behatolva 120 pengő készpénzt emeltek el. A betörők kézrekerítésére a rendőrség minden Intézkedést megtett, a betörőket azonban csütörtök estig még nem sikerölt elfogni. A szombat, vasárnapi sorozatos betörések tettesének személyazonosságét egyébként a rendőrség már pontosan megállapította. A részeg állapotban elfogott betörő Haidu Józsefnek mondotta magái, a rendőrségnek azonban már első pillanatoktól kezdve az voli a benyomása, hogy a betörő hamis nevet mondott be, hogy régebben elkövetett betöréseit leplezze. Az országos bűnügyi nyilvántartó jelentése azonban leleplezte a betörőt Az ujjlenyomat azt bizonyította, hogy a magát Hajdú Józsefnek nevező egyént Bernát Imrének hívják. Amikor ugyanis a szegedi rendőrségnél a betörőt megvizsgálták, karján találtak egy B. /. monogramos tetovált rajzot. A betörő erre azt mondta, hogy a B. I. egy régi ideáliának kezdőbetűi. A bűnügyi nyilvántartóban azonban pontosan megállapították sze- | köveitek el, elfogja. Bernát Imre 1927 juliusában a harkányi állampusztán volt alkalmazva, ahonnan, különböző lopásokat elkövetve, szökött meg. Innen utja Szécsénybe, majd Salgótarjánba vezetett, ahol négyrendbeli betörést követett el. Salgótarjánban csak az utolsó pillanatban sikerült a nyomozó hátóságok elől megszállott területre átszöknie. Hatvan, Somoskőújfalu, Ábránd, majd Székesfehérvár jelzik Bernát további állomásait. Sikerült betörések minden városban. Székesfehérváron azonban elfogták. Innen csendőri fedezettel Szécsénybe akarták szállítani, de Bernát útközben a vonaton megszökött a csendőrök közei közül. Később Baján három betörést, Kiskunhalason pedig öt betörést követett el. Szegeden azonban nem volt szerencséje. Három betörést ugyan sikeresen végrehajtóit, de a betörések után azonnal elfogták. A rendőrségen azt hiszik, hogy a további sorozatos betöréseket Bernát szegedi betörőtársai követték el, akikről Bernát azonban minden felvílágositást megtagadott Valószínűnek tartják, hogy Bernát Szegedre érkezése után azonnal összeismerkedett néhány szegedi kollégájával, akikkel együtt kezdett azután munkába. A rendőrség most azirányban nyomoz, hogy Bernát betörő társait, akik isméi két betörést Még mindig nem sikerült tisztázni az országúton talált titokzatos csontok ügyét. A leletet beszállították a szegedi törvényszéki orvostani intézetbe. J (A Délmagijarország munkatársától.) Nemrégiben részletesen beszámolt a Délmagyarország arról, hogy Makó és Vásárhely között a földeáki útszakaszon kifőzött emberi csontokat találtak. A csontok az országút mellett voltak eldobálva és mellettük egy papirossal befödött köcsögöt is találtak, amely sziutén tele volt csonttal. Az ut mellett fehéredő csontokat sokáig nem vették észre, míg egy alkalommal egy vásárhelyi autó felborult az útszakaszon, amelynek utasai azután a szétszórt csontokban emberi csontokra ismertek. Felfedezésüket azonnal jelentették a földeáki csendőrségnek. A csontokat először dr. Herceg földeáki községi orvos vizsgálta meg, aki megállapította, hogy a csontok nem a földből kerültek ki, hanem gondosan, frissen vannak preparálva és valószínűleg kifőzve is. Két férfi és egy nő csontjait lehetett felismerni, ás egyik medencecsonton olyan vágás van, amely C5Ö& féldarübdás líö&m iertéribítéL Dr.. Hírcog véleményével megegyezett tnaü szakértők véleménye is, ugy, hogy ezen a2 alapon a csendőrség hozzákozdett a titokzatos ügy felderítéséhez. A csendőrség az első pillanatban teljesen tanácstalanul állott szemben a bűnténynek látszó esettel. Annyit sikerült megállapítani, hogy a nagy halom csontot, amely egy fűzfavessző kosarat teljesen megtöltött, kocsin hozták és dobták el tz földeáki uton. Az adatok szerint az ismeretlen kocsi utasai a csoutokat ledobálták, majd gyorsan elmenekültek. A csontok mellett egy félig eltörött cserépfazekat is találtak, amelynek törése friss, kidolgozása pedig vásárhelyi. A rejtélyes lelet természetesen felkavarta a környékbeli lakosság fantáziáját. Régi, elfeledett bünügyek emlékei elevenedtek meg és a lakosság nyomozott a legerősebben, lídgrj a csendőrssget m&dtájában se< Á &>ndőfs£g munkájába később a vesSmféM
