Délmagyarország, 1927. október (3. évfolyam, 224-249. szám)
1927-10-12 / 233. szám
1927 október 12. S M eo&iusult a Piispöfc-íelelc fteépi/ésének íerve ? Differenciák a lakbérgarancia körül. (.4 Délmayyarors zá'j munkatársátólA polgármester, mini ismeretes, abban állapodolt meg annak az érdekeltségnek a szegedi megbízottjával, amely ajánlatot tett a Püspöktelek beépítésére, hogy a végleges megállapodási kedden perfektuálják, amikor az érdekeltség tagjai, egy zágrábi és egy bécsi tőkepénzes személyesen megjelennek a polgármesternél Kedden délben a tőkepénzesek helyett a szegedi megbízott jelentkezett a polgármesternél, dc mindössze néhány percig tárgyalt vele, azután eltávozott. A polgármester ezután érdeklődésünkre a következőket mondotta: — A terv végleg kútba esett. A tárgyalások ugyanis azon c\z alapon indultak meg. hogy az érdekeltség nem kíván a várostól lakbérgaranciát, hiszen maga a Püspök-telek elég garancia arra, hogy az ott épülő lakásoknak mindig lesz lakójuk. Az érdekeltség szegedi megbízottja legnagyobb meglepetésemre most azt közölte velem, hogy az érdekeltség tiz és félszázalékos lakbérgaranciát kíván a várostól. Ilyen körülmények kőzött nincs alapja a további tárgyalásoknak, mert lakbérgaranciás épitési ajánlatot nem is egyet kapott a város a közelmúltban. Bejelentette ugvan a szegedi megbízott, hogy a két pénzember szerdán, vagy csütörtökön jön le Szegedre, én azonban közöltem vele, hogy hiábavaló minden további tárgyalás, mert ha ragaszkodnak a lakbér jövedelem garantálásához, nem lehet a dologból semmisem. Felkértem arra is, hogy értesítse erről megbízóit A Délmagyarország munkatársa beszélt az érdekeltség szegedi megbízottjával is, aki kijelentette, hogy nem volt szó a lakbérgarancia elengedéséről és abban az esetben, ha a polgármester ezen az alapon terjesztette az ajánlatot a közgyűlés elé, tévedés áldozata lett. Elmondotta azt is, hogy az érdekeltség egyik tagja Klein Jenő zágrábi pénzember, aki a Kroatisches Bankverein elnökigazgatója volt, a másik pedig Herzfeld bécsi tőkepénzes, a Ruggyantagyár volt vezérigazgatója. Capablanca 2, — Aljec&in 2. (Budapesti tudósilónk tete/onjelrntése.) Buenos-Airesből jelentik: Capablanca és Aljechin világbajnoki küzdelmében ma játszották te a legérdekesebb partit Capablanca a 66-ik húzás után fenyegető sakk-matt következtében feladta a partit. A verseny jelenlegi állása Capsblnnca 2, Aljechin 2 és hél döntetlen. Ötvennyolc lokos forró víz tört elő kedden reggel a mélykutból Földgáz is fön a meleg vízzel, — A szegedi hőforrás első fürdOvendégei. (A Délmagyarország munkatársától) Kedden reggel uiég azt jelentette az újság, hogy a mélykutat erősen lefokozott reménységekkel fúrják tovább, mert megcáfolva minden s^ámit^atást, a 941. méteres mélységben a viz hőfoka tizennégy Celslussal alacsonyabbnak bizonyult, mint a menynyit a 850. méternél mutaitak a hőmérők, hogy a kutjaa Icbocsájtott hőmérő negyvennyolc fokról harmincnégyre sülyedt vissza. Ugyanebben az időben viszont az üzletvezetőségi palota előtt fehér gőzfellegek repültek az ég felé és a mélyknt csövén keresztül vastag sugárban tört fel a forró viz. Senki sem akart hinni a csodában, amelynek híre pillanatok alatt röpülte be az egész várost és hatalmas tömegeket csalt a mélykutfurás rácsos kerítése köré. Pedig a csoda megtörtént. Kiderült, hogy a keddi hömérés hibás volt, a mélykutban Ieboesájtott mérőszerszámok megcsalták a kútfúrókat, tnert annak a tizennégy méter széles homokrétegnek a vize, amelyet közel hét hónapi szakadatlan munka után ért cl a fúrószerkezet, nem harminckét fok, hanem — ötvennyolc. Kedden egész nap valóságos búcsújárás volt a mélykút körül. Megjelentek a kételkedők, a hitetlenek és sajátkezüleg győződtek meg arról, hogy a fölbuggyanó viz tényleg forró, hogy a nagy munka és a sok költség mégsem volt hiábavaló. A kútfúró munkások és a műszaki emberek után az eredmény első szemtanúi azok a német gazda, fiuk voltak, akik magyarországi tanulmányutjuk során hétfőn érkeztek meg Szegedre. Vezetőjük, vitéz dr. Szabó Géza, városi jegyző fél 0 órakor kalauzolta el őket a mélykutfuráshoz, hogy azt is megmutassa nekik, mint szegedi érdekességet, ő maga sem tudta akkor még, hogy végre rátaláltak a kútfúrók a meleg vizre. A kis németek kíváncsian érdeklődtek, hogy miféle munka folyik ott, a huszméter magas állványok körül. Az egyik szakértő aztán elmagyarázta nekik, hogy véletlenül egy igen fontos szegedi esemény bekövetkezésének első szemtanúivá lettek, saját szemükkel láthatják a szegedi hőforrás megszületéséi. Xéhány perccel később megjelent már a helyszínen a polgármester is, akit telefonon értesítettek az örvendetes eseményről. Először ő sem akarta elhinni a jó hírt, de aztán, amikor saját kezével észlelte a feltörő viz melegségét, melegen gratulált a kútfúróknak. Lassankint kiderült az is, hogy mi okozta a hétfői reményromboló tévedést A dolog ugy áll, hogy jó kétórába telik, amig a 914 méteres mélységből a föld színéig feléi- a viz. A kútfúró csövet a kívülről beszivattvuzott hideg vz töltötte még meg hétí'fin este. A hőmérők ennek a víznek a hőfokát mérték le. A mérés után annyira elkedvetlenedett mindenki, hogy egész éjjel felé sem uéztek a kútnak. melyből állandóan vastag sugárban ömlött a mélyen fekvő homokréteg vize. Kora reggel azután, amikor meg akarták kezdeni az elkedvet. lenedet 1 munkások a munkát, csodálkozva látták, hogy a sürü vízgőz valósággal ködbe burkolja ' a környéket és a mélykút farócsöre egészen átmelegedett. Azonnal értesítették tapaszlalalukról a kútfúrás vezetőségét, amely megmérte a csőből kiömlő vizet é& akkor derült csak ki, hogy a viz, ami kiömlik » csö felső nyílásán. negyvenhárom fokos meleget mutat. Erre elhatározták, hogy ismét leboesájtják a vastokba zárt hőmérőket a mélykút fenekére. Közel egy óráig tartott, amig a vékony sodronyon Ieboesájtott hőmérők ismét napfényre kerültek és elárulták, hogy a hétfői mérés téves volt, hogy olt lenn, a 944. méter körül nem harmincnégy, hanem ötvennyolc fok meleg a víz. Melegségéből azonban tizenöt fokot vészit, amig a felszínre ér, mert a hideg csövek és a hideg felsőbb rétegek lehűtik. Amig a mérés tartott, a munkások már gyakorlatilag is hasznosították a mélykút vizét, amely bőségesen ömlött a kut állványzata alatti kavernaszerü medencébe. — Fürödjünk meg a meleg vízben — adta ki az egyik munkás a jelszót és a következő percekben már valamennyien pőrére vetkőzve lubickoltak ott a földalatti medencében, a kellemes, gőzölgő meleg vizben. Kő^bei} kiderült, hogy 4 íz j$L4S msalepe- ' tét is tartogat. Akik a k'út körülállták érezték, j hogy a vízgőzökkel együtt valami kellemetlen éppen nem mondható szagú gáz is elhagyja az átmelegedett csöveket. Amikor jobban megnézték a cső nyilasán előtörS vizet, kiderült, hogy a vizzel együtt apró buborékok ömlenek ki belőle. Valahonnan kétnyílású gumidugós üveget kerítettek és abban felfogták a gázokat. A kísérlet sokáig tartott, mert az üvegbe a viz csak egy vékony gumicsövön keresztül jnlhatott. De 11 óra felé a gáz már az üveg feléből kiszorította a vizet. Bnóez Károly műszaki tanácsos, a mőlykütruras tervezője és irányitója akkor kihúzta az üveg gumidugóját és a nyilás fölé gyufát tartott. A gáz halvány kékes lánggal lobbant el. — Van már ingyen gáz ls — mondotta valaki —, most már leszámolhat a város a gázgyárral. A kishitűség, a kételkedés, a fölényes mosoly, egyszerre megszűnt a kútfúrás körül. Mindenki hívővé vált és mindenki megjósolta előre, hogy az eredmény nem maradhat el. Fantasztikus tervek születtek meg ott, a fehér vízgőzben, az ;ítizzadt állványok alatt. Üj városi üzemek, gyógyfürdők. szanatóriumok tervei. Sokan próbát tettek a meleg vízzel. Ittak belőle néhány kortyot, hogy felfedezzék jótékony hatását. A vizgőz délibábjában pedig kirajzolódtak a színes jövendő kontúrjai: a fürdőváros Szegedi a világfürdő Szeged. Papp Ferenc, a gőzfürdő igazgatója őrizte meg egyedül higgadtságát Kiszámította, hogy a gőzfürdő rezsiköltségeit a mélykút moleg vizének fölhasználásával hány százalékkal lehet majd redukálni. A munka azonban, mely nyolcadik hónapja tart, még nincsen befejezve. \ kutat tovább i'urják, ezer, ezerszáz méternél is mélyebbre, mert a kitartó kútfúrók még melegebb, legalább hetven fokos vizet akarnak és gázt is többet. Ott a vizgőzös és földgázszagu helyszínen elmesél tettük Buőcz tanácsossal a mélykutfurás történetét. Ez a történet nagyon régen, még a. háború alatt kezdődött. Buócz tanácsos már akkor foglalkozott a mélykút terveivel cs előterjesztést* is tett ebben az ügyben a tanácshoz. A városnak azonban akkortájt nem volt pénze a költséges kísérletekre,-, amelynek néhai Balogh Károly tanácsnok volt a legerősebb ellenzéke. Buócz Károly látta, hogy a várossal nem holdogul, hát valami magánérdekeltséggel akarta megcsináltatni a kísérletet. A nagy tőkeszegénység idején azonban nem talált vállalkozót. Igy elaludt a terv. Néhány évvel ezelőtt azután ismét feléledt. Az adott lökést neki, hogy a városi gőzfürdő tőkét gyűjtőit kifejezetten a mélykutfurás költségeire. Papp Ferenc igazgató ugyanis ugy vélte, hogyi a gőzfürdő igazán csakis akkor lehet rentábilis válialaí, ha valamilyen módon megtakaríthatja a szénköltségeket. Erre pedig más mód nem kinálko. zott, mint az. ha valahonnan természetes meleg vizet nyer. Máshonnan pedig nem nyerhet, mint a föld ismeretlen gyomrából. Buócz Károly valóságos összeesküvést szöl> Papp Ferenccel. Titokban elkészítette a méiykutfurás terveit, költségvetését. tárgyalt a kútfúró vállalatokkal és ennek az évnek a tavaszán ismét előterjesztette az ügyet a tanácsnak. Közben megjött a hir Hajduszoboszlóröl, ahol váratlauul jó eredménnyel végződött a mélykutfurási kísérlet. A hetvenhárom fokos vizén kivül erős nyomású földgázt is adott a föld mélye. Ez a jó hír felbátorította a szegedi tervezőket és bátorságukat még a megkérdezett szakértők és geológusok véleménye sem csökkentette. A szak. értők véleményétől függetlenül Buócz tanácsosi ajánlatot kért a Lapp-féle kútfúró vállalattól. A város az ajánlatot nagyon drágának találta. Buócx Károly közben kiszámította, hogy mibe kerülne a kútfúrás, ha azt házilag végeztetné a város., Kiderült, hogy egymilliárddal kévesebbe. A pok gármestemek tetszett a terv. — Ha bizol az eredményben és kedved is van: hozzá, hát csináld meg ~ mondotta Buóczn'ali a polgármester. Buócz azognaj qjuukához látott. Megszerkesztette ijzi a hidraulikus jffést, aíftéfe' l^isaázöivea átmos*, fera nyomássá csökkentette az: elakadás vésze-
