Délmagyarország, 1927. november (3. évfolyam, 250-274. szám)

1927-11-24 / 269. szám

LMAGYARORSZáG ,^f OED i SxerfcetzlAkéfl > Deák Ferenc l1£Ca Z. Teleion: 13 33 'Kiadóhivatal, ^glcsönliönyvlAr «s legylfoda : Aradi iCcJ> S. Telefon s 306. ^ Nyomda « LOw Upó* Telelőn - 16 34 «»«)•« » CsQíöriök, 1927 november 24 * « « m. ÉWOLYAM 2Ö9. SZAM MAKÓ s Scerketzldeég és kiadóhivatalt trl ucca 6 Telefon: 151. u«m.o RÖDMEZAVASAttHELV: ScerketzIOte^l é» kiadóhivatal: AndráHf ucca XJ. Telefon: 49 »iiim « » « » « „ n „ „ w „Szegedi UiraUat". Nem kételkedünk senkinek sem a szavában. Minden nyilatkozó kíjelenldsét fentar'.ás nél­kül hisszük el. Am nézzük, hogy ez a leg­újabb egyetemi ügy — miért egyetemi, miért nem rendészeti, avagy büntető'? — hoav is áll a nyilatkozatok tengerében? Nyilatkozik a bölcsészeti kai* dékánja s azt mondja: >a tüntetésben legnagyobbrészt az ) egyetemtől távot álló elemek vettek részt, leginkább a Ielsőipariskola legfiatalabb diák­jak. A felsőipariskola legfiatalabb diákjai tizen­négyévesek. Hát hogyha tizennégyéves köly­kök hordába állva berohannak a tudomány »felszentelt csarnokaiba«, ha lizennégyéves su­hancok bandába szervezkedve szembeszállnuk az egyetem tanáraival, az egyelem dékánjá­vá', akkor a tanár uraknak, a dékánoknak, a tanári testületnek nincs ereje, halalma, bá­torsága, hogy a fickók eltávolítására a rendőr­' ség segilsé'jét kérje? Mi nem tudjuk, hogy mit szólnak majd a »felsőiparisko'a legfiata­labb diákjai* a dékán ur vádjához s nem ' tudjuk, mit szól a felsőipariskola igazgató­sága. Mi készpénznek veszünk minden nyi­latkozatot s azért újra megkérdezzük: biztosit­va van-e a szege:!*! egvelemnn a tanulás sza­badsága. ha az ipariskola legliatalabb diák­jai azt in;ézményesen megzavarhatják? S az egyetem autonómiájának védelme jelentheti-e azt, hogy a tudomány ifjúmunkásai, a tizen­négyéves ipariskolások büntetlenül garázdál­kodhatnak az egyelem lan'ermeibcn? Miért haboznak, miért félnek attól, hogy a rendőr­ség segítségét kérjék az ^egyetemtől távol álló elemek? meg'ékczésére? Ila az ipariskolások betörnek az egyetemre s megakadályozzák az egyelemi tanárokat hivatásuk teljesi'ősében, akkor az egyelem autonómiájának dogmája zavar!alanná leheli ezt a betörést"? Az egyelem autonómiája a tanszabad­ságot védi, nem pedig tizenné'ríjéves suhancok garázdálkodását. A szegedi rendőrkapitányság érdemes és tiszteletre mélló vezetője a közigazgatási bi­zollság tegnapi ülésén ad mondotta, hogy »az egyelem belsejébe csak akkor mehet be a rendőrség, ha ott bűncselekmény történik*. , Nem akarunk arról beszélni, hogy ha a —• mondjuk, — ifjúmunkások csoporlosulnának azzal ° a céllal, hogy a magyar kormányt, vágj- a magyar országgyűlést erőszakkal, vagy vcszélves fenyegetéssel az 1920. évi XXV. t.-c. megváltoztatására irányuló hivatásának sza­bad gyakorlatában akadályozzák, vagy vala­minek — például a numerus clausus módo­sításának, — abbahagyására 1 éayszeriUék. ak­kor vájjon a bünletőlönénykönyv IV. fejeze­lél alkalmazhatónak tartanák-e legfőbb ren­dé.zeti és igazságszolgáltatási hatóságaink? Ila azonban a főtanácsos ur azt tartja, — s cz az állásponija hozzá.érlicktlenül korrekt is, — hogy a rendőrség csak bűncselekmények "íköo lése cselén ha.olhat be az egyelem té­rülőiére, a legnagyobb tiszteletiéi kérdezzük meg, hogy a bűnlelőlörvénykönyv 323. §-ába ütköző s az utolsó bekezdés szerint bünte­'endő személyes s a. adság megsértése vétsé­gének lényáiiaüéwi elemeit nem va ó úják-e -.cg azok, a':ü: egvelemi ha'! aló a. a tanter­mekből orűszakkel ki'.aszitanavagy .anyege­össd a Untermek elhafiyásárs kéaysaftríte­uek. Ha bűncselekmény megtorolhatása, avagy szándékolt bűncselekmény megelőzése végett a rendőrségnek joga van az egyetem területére bemenni akkor, — ugy véljük A főtanácsos úrral ellen'étben, — hógy jenforognak azok a feltételek, melyek az egyetemi alrocilá'okba a rrnd­őr*éi kő~v 'len beamVtozdsál megen­gedetté, sőt elkerülhetetlenné teszik. íi hiszünk a »bajtársi«. szervezetek -^ve­zéreinek« fs, akik nvilalkozataikban kijelen­tik, hogy nem a bajtársi szervezetekhez tar­tozók rendezik ezt az egyetemhez méltatlan csúf »szegedi kirakatból. Mi nem akadunk fel azon sem, hogy lehet a bajtársi szer­vezetek nevé'xm nvilatkozni, amikor szombat éjjel tartott ülésükön valamennyi bajtársi szervezet felosz­lott? Hogyan lehetnek -.vezérei--., a -feloszlott« szer­vezőieknek? S miért kellett kimondani a fel- ! oszlást, ha nyilatkozni lehet fel nem oszlott szervezet nevében? Mindown nem akadunk fel és nem ütődünk meg. Csak megkérdezzük, ha nem a » bajtársi szervezetek« tagiai igazol­tatnak, ha nem e szervezetekhez tartozók dúl­ják fel az egyetemnek és városnak békéiét, mi kifooásuk mn a szerve-etek ve-etőin^k a legkiméleVenebb rendcsinálás elleni Az egye­temi hallga'ók szervezetei csak nem tiltakoz­nak az ellen, ha a rendőr-ég az egyetemi hall­ga'ók munkáját megzavaró ipariskoláso'-at ki­lóditja az egyetem falai közül?! Mi még azt is elhisszük, hogy semmi részük sincs az iga­zoltatásban és »e!lanácsolás«-ban. De ha a kijelentésüknek szavahihetőséget akarnak sze­rezni, ne tiltakozzanak »az egyetemtől távol álló elemek- kíméletlen megrendszabályozása j ellen f *íert mit is akarnak ezek az -elemek« ? j Beleavatkoznak a szegedi rendőrség ható­sági jogainak gyakorlásába és hatósági köle- ; lességci teljesítésébe. Turbulens jelenetekkel akarják ^kiverekednie maguknak azt a jogot, hogy a szegedi rendőrkaoitánvság vezetője j felett a felettes halóság iogkőrét gyakorol­ják. Beleavatkoznak az egyetemi tanács jogkö­körébe és megakadályozzák azoknak az egye­temi hallga'óknak komoly munkáját, akiket j a tanári kar beiktatott — nem az ipariskola legfiatalabb növendékei közé. — hanem a szegedi egyetemre. Beleavatkoznak a kormányzati teendők vég­zésébe s bűnösen meggondola'lan, gonoszul ártó cselekedeteikkel m-g a' arják a kormányt akadályozni a numerus clausus — megszi­gorításában. Beleavatkoznak a törvényhozás munkájába s hejebuíás legéaykcdéseikkel olvan atmoszfé­rát akarnak teremteni, ami akadálya lehet a nemzeti szuverenitás lelé'.cményese: a tör­vényhozás munkásságának is. Nem túlzott arrogancia ez a sokirá­nyú beavatkozás az »ipariskola leg­fiatalabb növendékeU-től? Ne tévedjünk: nem a numerus clausus iz­gatja öko' Hisz ünwpetirök lehetne a kul­.toim: Lszb-L és a korm&Vl, amiért' ajeg akarják szigorítani a numerus elaususfc Nem a numerus clausus védelme izgatja az iparos­ifjakat, hanem ama a véres idők fe'elötlen — c-a'c a nemzet feleli é -te, — cselekedeleinek emlékei, melyek minda-ldig vonzó hatással lesznek a bűnözésre, a kilengésekre, az atroci­tásokra hajlamosakra, amig a törvény sn'tő keze ki nem tépi gyereklelkűkből a gonoszság ostobasággal öntözőit beléndekpalánláit. Nem a >Párisi kirakat« izgatja őket, csak ficánkol bennük a rendhez nem szoktatott, törvénvtiszle­lelhoz nem parancsolt, kivéle'es bánásmód­dal cirógatott s a meg nem toralt kilengé­sekkel fölbátorított közkáros zabolátlanság. A kisasszonyok »megleve!ezték« a püspök urat is a csúnya játékukhoz le akarják ma­gukhoz rángatni a magas egyházi méllóság díszes palástját. A kisasszonyok felháborodnak a Párisi kirakat s zsidó erotikáján?* Hát ki a zstdól A szerző? A szinház? Á város? Talán Andor Zsiga, aki előadta a darabot? Ha a kis­asszonyoknak nem tetszik a zsidó erotika, nef járjanak színházba, de abba ne szóljanak bele, hogy a város mit csinál a színházával, hogy a rendőrség vezetője hogyan gvakorolja halósági kötelességét s hogy a püspök ur mit tart szükségesnek a keresztény szellem védelmére. S ezeknek Küldöttségét fogadta Szeged vá­ros polgármestere. ő előtte nem lehetett ismeretlen 6 nem !««' hetett szokatlan sem ez a féktelen küldőt (séjj­járás, sem az a szellem, melv ebben a kül­döttségben megnyilatkozott. Kilenc éve iesa annak, hogy a leszerelt katonák küldöttségét fogadia s hogy a leszerelt kalonák bolsevis. must elindiló mozgalmát polgármesteri sza­vával fékezte meg. Szeged szab. kir. város polgármestere a közgyűlés termét e küldött­ség rendelkezésére bocsátotta s eltűrte azt, hogy a közgyűlési terem ajta'ában is igazol­tassanak. Ez a küldöttség s mindaz, ami e kül­döttséget megelőzte « a forradalom hangulatát, a forrada­lom jelenségeit, a forradalom szelle mét idézte fel. Nem tudjuk, dr. Somogyi Szilveszter mit vá­laszolt a küldöttségnek. De Szeged szabad ki­rályi város polgármestere csak a következőket mondhalta volna. — Mi közölök van hozzá, hogy mi a ml szioházunkLan mii játszunk? Ha nem teisilc nektek a szinház, ne menjetek el. A mi köte­lességünk az, hogy a ti erkölcseiteket meg­védjük, ne akarjatok ti a mi erkölcseinket védeni. Ti akarjátok megszabni, hogy u sze­gedi rendőrség hogyan teljesítse köteles é é ? Ti akarjátok megszabni, hogy a szegedi iiol­gároknak gyermekei közül kik iá-ha-sanak ax egyetemre? Kik vagytok ti? Azért, mert ara k a városnak polgársága — val'áskü'önbsé' nél­kül, — viseli és nyögi azokat a terheket, ami­ket az idejöveteletek s az itt tartózkodásion okoz, azt hiszitek, hogy a hála és köszönet szavain kivül mondhattok mást is9 Ha nektek nem tetszik a mi vá. osunk, mehet­tek máshová. Nem kö.elességlek, hogy elta­gadjátok a mi áldozatainkat. Szegedi polgárok jósága tartja fenn a menzát, szegcdi polgárok törődése és áldozatkészsége gondoskodik most számotokra intcrnálusról is. Mit gond 1 ok, nem inkább azt a tízezer szegedi polgárt kel­lene lakáshoz juitatni, akik földalatti odúba® setíyvednf-k? Az 6 számukra nincs egy téglája

Next

/
Oldalképek
Tartalom