Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-06 / 29. szám
2 DÉLMAG Y ARORSZ AG 1927 február 6. igazgatási szervezet, a végrehajtó hivatalnoki testületből rendelkező hatalommá vált adminisztráció rombolta le a törvényhatóság önkormányzatát s most azt a látszatot szeretné kelteni, hogy amikor a romokat, helyesebben: a romok alait kitenyésztett — sub pondere ereseit palma —egyeduralmának mindenhatóságát védi, az önkormányzat védelmére kel. A kormány elhatározásában ugyanaz a szellem nyilatkozik meg, ami a városi tanács hatáskórét a törvényhatósági bizottságok önkormányzati jogköre fölé emelte. A kis harcsák lázadása ez a nagy harcsa ellen Tehetetlenek vagyunk a kormány szándékával szemben, — mondotta a szegedi polgármester. Valóban tehetetlenek; akik mindenhatókká váltak az autonómia lerombolásával, 1 tehetetlenekké váltak az autonómia megvéj delmezésében. Öt uf isicolát építtet és nyolc régit javíttat Ki a Kultuszminiszter a szegedi tanyákon. (A Dél m agyarország munkatársától) Klebelsberg Kunó gróf kultuszminiszter a választási küzdelem hevében többrendbeli Ígéretet tett Szeged város választó polgárságának. Megígérte többek között, liogv nagyszámú uj elemi iskolát építtet államköltségen a szegedi tanyákra, igéretél — ugylátszik — be is váltja. A Dél m a g y a rország annalc idején részletesen beszámolt arról, hogy a kultuszminiszter Szegedre küldötte minisztériumának egyik tisztviselőjét a szegedi tanyák iskolaszükségletének megállapítására. A kultuszminiszter megbízottja négy napol töltött Szegeden, bejárta a tanyákat és tapasztalatairól részletes jelentést telt a kultuszminiszternek, akitől a város halósága ma terjedelmes leiratot kapott. Az érdekes leirat többek közölt a következőket mondja: — Központi kiküldöttemnek a város külterületi népoktatásának állapotát ismertető jelentése rámutat azokra a hiányokra, amelyek a tanyai lakosság kulturális szükségleteinél a nagyszámban működő elemi népiskola mellett is még mindig fennáltanak. Mintegy negyven uj tanterem és körülbelül ugyanennyi tanítói lakás felépítéséről kellene gondoskodn i, hogy a népmüvelés terén fennálló igények a törvényes következményeknek megfelelően kielégíttessenek. — Az uj elemi népiskolák szempontjából elsősorban figyelembe kívánom venni a Somogyí-lelepel, aliol a folyó tanév elején használatba vett iskolába feljáró tanulók nagyobb száma már is szükségessé telte a váltakozó rendszerű oktatás bevezetését. Az uj iskola legalkalmasabbat! a lelep északnyugati részén gyermek játszótérnek fentartolt terület északi vonalán megszerzendő 1000 négyszögöles telken volna ugyancsak négy lanteremmel elhelyezendő. Vallás-erkölcsi szempontokból nagyfontosságunak tartom, hogy az uj iskola apácák vezetésére b i z a s s é k s ennélfogva a tantermekhez csatlakozóan z á r d a léte sitiessék. A római katolikus jelleggel fen tartandó népiskolánál a sz e r z e te s n ő k helyi javadalma mellett a város elvállalhatná az összes dologi s z ü k sé g 1 et e k fedezéséi. — Uj elemi népiskola állítandó fel továbbá: a feketeszéli kapitányság területén fekvő Putyi-hegyen egy oltárfülkés tanteremmel, lanitöi lakással és a szükséges mellékhelyiségekkel, az alsóközpontban később bővíthető két tanteremmel, egy tanítói lakással, szertárral és a szükséges mellékhelyiségekkel építendő. Szenímiháiyleleken két tanteremmel és tanítói lakással, szertárral, kisebb lanácskozószobával és a szükséges mellékhelyiségekkel. Végül uj iskola szükséges a bővítésre nem alkalmas Rieger-féle iskola és a Rózsadülőnek nevezett feltört területek közötti részen egy tanteremmel, tanítói lakással és a szükséges mellékhelyiségekkel. Az újraépítendő és az átépítéssel még megmenthető elemi népiskolák csoportjába a következőket veszi fel a miniszter : Ó csórván a 86 éves vertfalas iskola újraépítendő egy oltárfülkés lanteremmel, tanítói lakással. A Lengyel-féle népiskola használható karba helyezhető, ellenben az ehhez toldott javíthatatlanul rossz épületszárny, mint közveszélyes, lebontandó s tanítói lakásul a kézimunka oktatás céljaira szolgált szoba bekapcsolásával: egy szoba előszoba, konyha, kamra és teljesen uj mellékhelyiség építendő. A halasteleki iskola nem használható,átnedvesedett: a talajvíz a tanterem és a tanítói lakásban gyakran felfakad. Az épület falait 80, a belső magasságot 40 cm.-el emelni s az egész épületet át kell építeni. A felsőcsengelei iskola ugyancsak átnedvesedett. A középsőcsengelei iskola állapota azonos a felsőcsengelei iskoláéval. Az alsóba lástyai iskola a tanulók befogadására elégséges nem lévén, kétszobás tanítói lakássá alakítandó át és hozzá egy uj tanterem építendő, A felsőbalástyai iskolát egy második tanteremmel ki kell bővíteni. A v i 1 m a s z.á 11 á s i iskolát a talajvíz álnedvesitetlvAz uj iskolák költségeit a következő összegekben állapitolta meg a miniszter: Somogyi-telep: l tanterem, 2 tanítói lakásnak megfelelő zárda 80 ezer pengő. Putyi-hegyi iskola: I tanterem, 1 tanítói lakás (oltárfülke) 26 ezer 100 pengő. Alsóközponti iskola: 2 tanterem, 1 tanítói lakás (szertár) 38 ezer 400 pengő. Szentmihályteleki iskola: 2 lanterem, 1 tanítói lakás (szertártanácskozó) 38 ezer 400 pengő. Rózsadülői iskola: 1 tanterem, 1 tanítói lakás 26 ezer 100 pengő. l'jra- és átépítendő iskolák: Öcsorvai iskola 1 tanterem, 1 tanítói lakás (oltárfülke) 27.200 pengő. Lengveli iskola 1 tanterein, háromnegyed tanítói lakás 12.000 pengő. Halasteleki iskola átépítés 8.800 pengő. Felsőcsengelei iskola átépítés 6.100 pengő. Középcsengelei iskola átépítés 6.100 pengő. Alsóbalástyai iskola 1 lanterem és átalakítás lti ezer 600 pengő. Felsőbalástyai iskola 1 tanterem és átalakítás 17 ezer pengő. Vilmaszállási iskola átépítés 6.100 pengő. Összesen: 310.400 pengő. Ezen 310.000 pengőre lekerekítendő összegből, illetőleg 31.000 pengő értékben megállapított, az 1926. évi VII. I. c. 4. §-a értelmében a szab. kir. várost terhelő kézi- és igásnapszám levonásával fenmaradó 279.000 pengőből, illetőleg ha a kiviteli költség ennél kisebb lesz, a megfelelően leszállított összegből, méltányolván a vár o s n a k a F e r e u c z .1 ó z s e f T u d o m á u yEgyetem érdeké be n és ujabban a S omo gy i - és Aign er-t e 1 ep i községi elemi n é p i s k o Iák felállításánál tanúsító tt nagymérvű áldozatkészségét, tárcám terhére segél y ként 80 százalékot, de legfeljebb 223.200 pengőt vállalok el i s ezenfelül az országos népiskolai építési alapból 6 év alatt 6.3«o-os kamattal, félévi egyenlő részletekben visszafizetendő kölcsönként a városnak 55 | ezer 800 pengőt engedélyezek. Köteles a város az uj elemi népiskolák számára a megjelölt nagyságú telkek megszerzéséről gondoskodni. Felkéri a miniszter a város hatóságát, hogy az iskolatervezet és költségvetéseket a város mérnöki hivatalával készíttesse el. Közli végül, hogy az építkezés költségeit tárcájának 1927—28. évi költségvetésébe illesztette csak bele. mmmwarmmmwmwiimmiiimím #mmm ízléses háU 82 és estélyi clpök megérkeztek ! ! ! | Tartósságban, minőségben, őrbas fvlfitmulhatn/ta^nl ^ékfsadmnnatta Del-Km harisnyák fogalommá váltak. jj lohn és Kelly W rituális vigjáték Főszereplők egyt»ZSMés egy mOOJu. w II Héttőtől szeidáig a Korzóban. |J A „Sándor" emléke körül. Irta: Móra Ferenc. Sighele olasz kriminológusnak van egy érdekes könyve a bűn presztízséről, ami őszerinte tagadhatatlanul nagyobb, mint a szegény erénynek a presztízse. Biz ez nem válik valami nagy becsületére az emberi fajzatnak, de be kell ismerni, igen csak így szokott lenni falun—városon. Hogy helyben maradjunk, — azaz hogy nem maradhatunk helyben, mert Szegedre gondolok, attól pedig é n inost messze vagyok. — tehát hogy haza beszéljek, a szegedi határban bizonyosan sok mindenféle nevezetes dolog történt ezer esztendő alatt. Derék, jóravaló embereket, sőt igazi nagy magyarokat is bőven termett a homokunk, némelyik a halhatatlanságba is eljutott bronz, vagy márvány képében. De mi az ő minden hirük-nevük a S á n d oréhoz képest, akinek pedig nem állítottak szobrot a városi urak? Valamikor ugyan, fiatal korunkban, irók, piktorok, szobrászok és más kapa-kaszakerülők mindig készüllünk rá, hogy szobrot készíttetünk neki, még pedig stílusosat, bőrből valót, szép zöld szironnyal kihányva, rozmaringgal körülszegve és meghívunk a leleplezésre sok országos előkelőséget, — de hát most már nem igen lesz a Sándor bőrszobrából semmi.. Meg is öregedtünk, a bőr is megdrágult, a szobor-várományosok is megsokasodtak. De monumentum nélkül is erősen tartja magát a »Sándor« emléke odakint a tanyákon. A madarásztói csárda ugyan már nincs meg, ahol sokat toroztak és ádomásozlak Sándorék, ma is Rózsafa a neve még a térképen is a százesztendősnél öregebb nyárfának (ha ugyan ki nem »szárnyékerdőztékc azóta), sőt megvan még a Rózsa Sándor tanyája is, innét a demarkációs vonalon. — Jelös ház ez, — billeni arra a fejével a kocsis, lia városi emberi kocsikáztat odakint — i ez vót a Rózsa Sándoré. Amire az ember nem okvetetlenül emeli ugyan meg a kalapját, de mindenféle gondolatai támadnak a hírnévről, dicsőségről, meg egyéb világi kitalálásokról. De még a tanyák közé se kell kimenni, hogy bizonyságát lássa az ember a Sighele igazságának. Megöregedtem a legnagyobb magyar vidéki közkönyviárban, de el tudnám számlálni az egvík kezemen, hogy például a Dugonics András irodalma felől hányan kérdezősködtek azóta nálunk, — már a gyerekeket leszámítva, akiknek dolgozatot kell irni András tisztelendőről. Ellenben nem volt még olyan esztendő, hogy ne mortifikázlak volna »betyárirodalom -ért. Nem helybeliek, hanem az ország legkülönbözőbb vidékeiről való jogászok, katonák, csendőrtisztek és különösen írók. Régebben csak regényírók, most azonban a film is ráéhezetl Sándorra. Szegeden keresztül most is Bécsből keres meg valami filmes skriblifex, hogy vezessem nyomára a szegénylegény-korszak hiteles irodalmának és mindenekelőtt Rózsa Sándor pragmatikus históriájának. Hát persze hogy nem. tenném, ha tehetném se. Se magam nem vagyok hajlandó nagy hazámfiának vállalni Sándort, se abba nem segíthetek bele, hogy filmre kaparják elő a ponyváról. Hiteles irodalmat pedig akkor se adhatnék, ha akarnék. Sok írás szól Sándorról, de azoknak nincs történeti hitelük. Nem is lehet, mert abban az időben nagyon kevesen tudtak biztosai, aki pedig tudott volna, az nemcsak nem irt, hanem nem is beszélt. Én nem találgatom, miért, de a Ráday korszak minden szereplője ugy hallgatóit, mintha fogadalmat tett volna rá. Maga a nagy inkvizi| tor, Ráday — a Jókai 1 é 1 e k i d o m á r-ja — se i maga nem irt memoárokat, se a munkatársainak soha nem volt szava a nyilvánosság számára. Valami nagy titok s ugy lehet, jótékony titok lebeg ezek felett a sötét idők felett, amilyent nyilván Edvi Illés Károly, a nagy büntető-jogász is szándékosan hagyott megbolvgatatlan pár éve publikált emlékirataiban. Valaki egyszer megpróbálta, de ugy látszik, arra is hallgatást parancsollak. 1869-ben előfizetést hirdettek az akkori lapokban egy Szegedi b ü nkrónika című. több kötetesnek tervezeti könyvre, azonban csak az első kötet jelent meg belőle 1870-ben. A szerző, aki I! u v á r pszeudoiiim alá bujt. nagyon benfentes ember lehetett, meri aktákból dolgozott. Nem valószínű, hogy érdeklődés liijján maradt volna kiadatlan a többi kötet, inkább gondolom, hogy az irónak megtiltották a mélyebb rétegekben való búvárkodást. (Ugyan lehettek azok magas a b b rétegek is. Kutyu ujságiró koromban hallottam egyszer az öreg Bende bácsitól, aki közbátorsági komiszáros« titulus alatt szolgálta Rádayt: — Olyan világ volt az, öcsém, hogy szolgabírót is, főkapitányi is á 11 i to l tam é n vas I) a n a gróf el e j b e. Talán még vaunak öreg szegediek, akik emlékeznek rá, hogy a Báday-világban egész nap hallatszott ki a várból a bolpuffogás s lvogv éjszaka mi történhetett, azt a belvárosi plébánia anyakönyveiből lehet sejteni. 1872-ben 510 halottat jegyeztek be az anyakönyvbe s ezekből 112 vizsgálati foglyot a vár szállított. így érthető meg az a különben nem sokat emlegetett furcsaság, hogy a törvényhatóság rnegsok a 11 a a rendcsinálást és a k i r ál y i biztos visszahívását kérte, amire az lett a még furcsább válasz, hogv a tanyaiak tüntettek fáklyás menettel R á d ay m e 11 e tt, akiben nagy jóltevőjüket látták. Mert lehet, hogy
