Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)
1927-02-06 / 29. szám
1927 február 6. DÉLMAGVARORSZAG 3 Hétfőn délelőtt ítélet a Gazdasági nank igazgatóinak bünpörében. Bokor Pál helyettes polgármestert betegágyánál hallgatták ki. (A Délmagyarország munkatársától.) Szombaton, a Gazdasági Bank igazgatói bűnügyének t'őtárgyalásán. a harmadik napon már lényegesen csökkent érdeklődés mellett folytatták a tárgyalást. A harmadik napon befejezték a bizonyítást, elmondották a pörbeszédeket és most már az ítélethirdetés következik. Gömörg tanácselnök először felolvasta a bank volt pénztárnokának jegyzőkönyvi vallomásait Ezekből az tűnt ki, hogy Moravek vezérigazgató Falus számláján még akkor is vett tel összegeket, mikor Falus már rég eltűnt Magyarországról. Az elnök ezután ismertette a vitatott mérlegeket és Novot Béla könyvszakértő jelentését, mely szerint a mérlegek adatai nem egyeznek a könyvekkel. Több igazgatósági ülés jegyzökönyvét olvasta fel ezután az elnök. Ezek szerint Moravek bejelentette, hogy a Mezőgazdasági Részvénytársaság a banknak megterhelést jelent. A védelem kérésére a vagyonfelügyelő jelentését is felolvasták. Eszerint az igazgatóság vétkes könnyelműséggel járt el. Százhatvanmillióért telket vettek, melyeknek százmillió értéke sem volt. Kisemberek pénzét még akkor is elfogadták, mikor már látható volt a bukás. Gömöry tanácselnök ezután bejelentette, hogy Bokor Pál helyettes polgármester beteg és ezért nem jelent meg a bíróság előtt. Intézkedett, hogy a tanács egyik tagja, fíácz Andor törvényszéki biró szálljon ki a helyettes polgármester lakására és betegágyánál hallgassa ki a volt elnököt. A biró azonnal kiszállt Bokor Pál lakására. Az érdekes kihallgatást azonban — tekintettel Bokor betegségére — a ngilvánosság kizárásával tartották meg. Hogy mit mondott betegágyában Bokor Pál, azt a déhitáni tárgyaláson ismertették. Bokor Pál vallomásában kijelentette, hogy a bankszakmában teljesen laikus. Jóhiszemű volt Moravekkel szemben és annak jelentéseit elfogadta. Moravek azt állította, hogy a revizor munkája rosszaakaratu volt. tí csak a bank nagy forgalmát látta és ebből gondolta, hogy nem állhatnak rosszul. Egyebet nem is tud A bizonyítási eljárás ezzel befejeződött. Ezután Tompa Gyula ügyész egyórás vádbeszédet tartott. a gróf az inkvizíció eszközeivel dolgozott, de az se volt túlságosan humánus cselekedet, mikor a haramia urak Pélerin egy áldott állapotos asszonyt azért öltek meg, hogy hozzájuthassanak a még meg nem született magzat kis ujjához. Ugy tartották, hogy az a leghathatósabb talizmán s akiknek olyan van a szürujjába kötve, azt nem fogja a zsarók golyója. ... A háború előtt én is beszéltem egy öreg rőszkei magyarral, aki összetett kezekkel áldotta Rádayt a haló porában is. Ezt az öreg magyart Rózsa Sándornak hivták, fia volt Rózsa Sándornak, a puszták királyának, formázta is arcra, termetre, — de ő már csak jámbor paprikatermelő volt. Még két bátyja élt neki akkor, 1910 körül, azok is »sok csalárdu« gazdaemberek, ami alatt nem sok huncutságot ért az okos ember, hanem sok gyereket. — Sose tudtam szívelni az apám mestörségét, tudja, de azért engöm is szekvesztáltatott a gróf, mint suttyó legénykét. Két hétig voltam bezárva egy kis kalickába, akkor magához hivatott a gróf, mögverögette a vállam, oszt aszonta, lögyek röndősebb embör az apámnál. Olyan jó volt hozzám, hogy aszonta, nincs szive elkoboztatni tőlem az apáin kocsiját, lovát, pedig a többiektől mindönt elszödtek. Én mög osztán subát vöttem az apámnak, 22 pöngő forintot adtam érte, abba is halt mög szögény a rabságban. — Hát aztán nagyon kénytette magát az apja a rossz életre? — Eccör-kétcör vegszált rajtam, hogy próbaszöröncse, mért nem rnék velük, de hogy nem vót kedvem, rámhagyta, hogy no, gyerököm, lőhet, hogy ne köd van igazad, ha nem arra termöttél. De nagyon szépen beszélt velük mindig, soha én egy rossz szót attól nem hallottam, mert igön szerette a családjait. — Moravek volt egyetlen szakember a bankban — mondotta —, neki kellett volna az ügyekkel többet foglalkozni és az igazgatóságot kellőleg informálni. Amikor látta a bukást, tökefelemelést akart, a mérleget pedig ekkor meghamisította. Amikor azután a Pénzintézeti Központ revizora lejött és ajánlotta, hogy a bank számoljon fel, Moravek azt mondotta, hogy a zsidó bankok a revizort határozott ulasitással küldték le, hogy ez a keresztény vállalat ne tudjon reuzálni. Kérte Moravek et bűnösnek kimondani és elitélni. Ezután a védőbeszédek kezdődtek meg. Dr. Marton Kőnig Mihály védelmében szólalt fel éss kérte felmentéséi mert bűncselekmény nem forog fent. Ezután dr. Pfeifcr Zoltán, Moravek védője tarlolla meg két és félórás védőbeszédet. Hangsúlyozta, hogy az igazgatóság könnyelműen járt el. Moravek munkájába nem folytak bele, utasításokat nem adtak. Pénzt pedig nem vittek a bankhoz, mindössze 21 millióval kezdtek dolgozni. Az igazgatóság ezenkivül kedvezményekel kivánt. Moravek csak olyan váltókat l'ogadotl el, amelyeket a Szeged-Csongrádi visszleszámitolt. Védence kérte, hogy Gaál Ferencet válasszák be az igazgatóságba, hogy legalább egy szakértő legyen köztük, de ezt sem teljesítet ték. Moravek a könyvelesben szintén nem volt szakember, a mérlegeknél jóhiszeműen járt el, különben pedig ő hivla a könyvszakértőt és csak tőle és a revizortól értesült, hogy a bank passzív. A sikkasztási esetekre vonatkozólag kijelentette, hogy Moravek Falus és Hajdú esetében a felek utasítása szerint járt el. Gömöry tanácselnök a pörbeszédek uIán, este 7 órakor, miután a vádlottak nem kívántak élni az utolsó szó jogával, bejelentette, hogy a törvényszék vasárnap délelőtt fog Íteletet hozni és az ítéletet hétfőn délelőtt féltíz órakor fogja kihirdetni. A DMKE közgyűlése szótöbbséggel hozzájárult a széképtilet eladásához. (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarországi Közművelődési Egyesület szombaton délután hat órakor Becker Vendel lanitóképzőintézeii igazgató elnökletével rendkivOIi közgyűlést tartott a városháza közgyűlési termében. A közgyűlésnek egyetlen tárgya a DMKE széképületének eladása volt. Becker Vendel az ülés megnyitása után bejelentette, hogy Herczeg Ferenc, az egyesület diszelnöke levele inlézetl a vezetőséghez és bejelenlelte, hogy ezen a közgyűlésen nem kiván elnökölni, mert nem akarja a tagokat elhatározásukban befolyásolni. Klug Péter ügyvezető igazgató terjesztette ezután elő az igazgatóság és az elnöki tanács javaslatát. Az elnöki tanács javasolja, hogy az egyesület engedje át széképületét a városnak egyetemi internátus létesítésére, ugy, hogy a város harminc éven keresztút évi húszezer pengőt fizet érte. A javaslat felelt hosszabb vita keletkezett. Dr. Ball Endre azt indítványozta, hogy a DMKE széképületét, tekintettel a kulturális célra, adja el a városnak, de csak készpénzért. Dr. Buócz Béla csatlakozik ehhez az indítványhoz. Zobay Ferenc, Kuncz Henrik és Ottovay István ulán a polgármester szólal 1 fel. — Köztudomásu — kezdette a polgármester beszédét —, hogy a város miiyen horribilis terheket vállalt magára az egyetemért. Mivel azonban Klebelsberg Kunó gróf, hoszszu idők legnagyobb kultuszminisztere kijelenlelte, hogy a DMKE széképülete a legalkalmasabb egyetemi internátus céljaira, én habozás nélkül melléje állottam ebben a kérdésben és a város közönsége bizonyára szívesen veszi magára ezt az ujabb terhet is, bár már a régiek súlya alatt is nyög. Megjósolja ezután a polgármester, hogy a város közgyűlésén is erős csaták lesznek e körül a kérdés körül, de el van készülve a küzdelemre. Kéri az igazgatóság javaslatának elfogadását. Mivel harmincnyolc tag titkos szavazást kért, az elnök azt elrendelte. A DMKE közgyűlése az igazgatóság javaslalát 55 szavazattal 32 ellenében elfogadta. i Borzalmas kéjgyilkosság történt a főváros határában. Sem az áldozat leány, sem a gyilkosok személyazonosságát nem ismerik. — Két fiatalember követte el a gyilkosságot ? (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A Máv. igazgatósága szombaton délben jelentelte a főkapitányságnak, hogy Budapest határában a hatvan—szolnoki vonal elágazásánál a töltéstől néhány méternyire egy megggilkolt leány holttestére akadtak. Az értesülés vétele után Laky Lajos deteklivfőnök két detektiwel a helyszínre sietett, ahonnan azonban néhány perc múlva ujabb telefonértesítést küldtek a főkapitányságra, hogy rendőri bizottság szálljon ki, mert rendkívül titokzatos és különös gyilkosság történt a főváros határában. A bizottság megérkezése után megállapították, hogy az áldozat egy fiatal 22—24 éves leány, aki minden jel szerint kéjgyilkosságnak esett áldozatul. Bal arca alatt a nyakon mintegy huszonöt centiméteres véres vágás húzódott, amely csaknem teljesen lemetszette a fiatal leány nyakát és azonnali halált okozott. A rendőrség azonnal megindította a nyomozást, azonban az áldozat kilétét nem sikerült eddig megállapítani, de a gyilkos személyére vonatkozólag sem állolt semmi támpont rendelkezésre. Kihallgatták a vasúti pályaőröket is, akik közül az egyik, Koptán Mihály, ott a holttest mellett elmondotta, hogy szombatra virradó éjjel két fiatalember kopogtatott be hozzá és aziránt érdeklődtek, hogy messze van-e a legközelebbi község. Később a kutyája ugatni kezdett és mikor kiment, a két gyanús fiatalembert ott látta ólálkodni a pálya körül, de amikor rájuk szólt, futásnak eredtek. Szeinélyleirást csak annyit tudott róluk adni, hogy eléggé jól öltözöttek és 170—180 cm. magasak voltak. A rendőrorvos ezután megállapította, hogy a szerencsétlen leányon a gyilkosság előtt, vagy után erkölcstelen meréngletet követtek el és abból a körülményből, hogy a pályaőr a két gyanús fiatalembert látta, arra következtetnek, hogy esetleg ketten követték el a gyilkosságot. A rendőrség a meggyilkolt leány személyleirásál az összes környékbeli gyáraknak elküldötte. A rendőrség az éjszakai órákban a nyomozást a legnagyobb apparátussal folytatta és annyit kétségtelenül megállapított, hogy kéjgyilkosság törlént, azonban sem az áldozat, sem a gyilkos személyére vonatkozólag tárgyi adatok nem állanak rendelkezésre. Valószínűnek tartják, hogy az áldozat egy tót leány volt, aki valamelyik sörgyárban lehetett üvegmosogató nő, esetleg a temetőben kertészleány, mert a keze azt mutatja, hogy nehezebb fizikai munkát nem végezhetett. tCohn és Kelly!! rituális vígjáték. Fös»ereplök egy „ZS" é* egy „OOl" JJ Héttőim szerdáig a Korzóban. * ||