Délmagyarország, 1927. február (3. évfolyam, 25-47. szám)

1927-02-11 / 33. szám

1027 február 11 D£LM AG Y ARORSZ ÁG 5 Fontos tanúvallomások a rákosí gyilkosság ügyében. Budapest, február 10. A rákosi gyilkosság ügyé­ben a rendőrség az áldozat személyazonosságának megállapítása után, a legnagyobb eréllyel foly­tatja a nyomozást. A meggyilkolt nővére, Hosticzkv Istvánné, aki nővérét ismerte fel az áldozatban, elmondotta, hogy Hatóczky Istvánné január 28-án távozott el tőle Biliéről és utazott Budapestre. Mindössze csak 15.000 korona volt nála. Február 3-án meg­jelent özv. Schwarz Vilmosné helyszerzőnél, de állást nem kapván, vissza akart térni Biliére. Ugy látszik azonban, hogy mégis Kőbánya felé vette útját, mert a cselédszerzőnél azt mondotta, hogy bár tudja, hogy most nincs építkezés, de azért ő Kőbányán talál majd helyet valahol magának. A rendőrség megtalálta azt a vasúti őrt, aki ta­lálkozott a meggyilkolt nővel és arról a két fiatalemberről is pontos személyleirást adott, akik a rendőrség feltevése szerint a gyilkossággal ala­posan gyanúsíthatok. Érdekes indítványok Makó város közgyűlése előtt. A D é 1 m a g y a r o r s z á g makói inunk a­társától. Makó város februári közgyűlésének melyet hétfőn tartanak meg, most készült el a tárgysorozata. Több érdekes indítvány kerül a képviselőtestület elé. ezek közölt érdekes dr. Könyve s-K o i o n i <• s József indítványa, aki azt kívánja, hogy terjesszen a tanács kimutatást a köz­gyűlés elé a városi tisztviselők és alkalmazottak személyi és működési pótlékáról, mutassa ki, hogy mennyit tesz ez ki az egyeseknél és meny­nyit végösszegben. Kimutatást kér továbbá ar­ról, hogy a mull költségvetési évben kinek meny­nyit fizetett ki a város napidijak és utazási költ­ségek címén•? Az indítványozó azt célozza indít­ványával, hogy liszta képet nyerjen a képviselő­testület arról, vájjon m e n n y i b e k e r ü 1 a v á­r o s i a (I in i n i s z t r á e i ó. Xolonics indítványán kívül négy másik índit­vunnyal is foglalkozik majd a közgyűlés. Ezek közül legnagyobb fontossággal bir Go r c s a Péter városi főjegyző indítványa a Szeged-makói ál­iami ut Szegedi-uccai szakaszának kikövezésére , vonatkozólag, de nagy érdeklődésre számithat í Löwenbach Benedeknek több mint száz ke­reskedő aláírásával támogatott indítványa is, mely az üzlethelyiségek felszabadulásával kapcso­latosan észlelhető visszáságokra való tekintettel azt kívánja, hogy tegyen lépéseket a város a kötött lakásforgalom 1 o v ább i f e n l a r­tása érdekében. G ö r b e Sámuel a városi mázsaház njjáépité­sére, Horvát h János pedig arra vonatkozólag nyújtott be indítványt, hogy engedje el a város az eddig be nem hajtott 1925. évi haszonbér­hátralékokat. A hétfői közgyűlés elé kerül ismét az országos vásároknak sok izgalmat kiváltott ügye és az adminisztráció gyorsaságának dicsé­retreméltó példájaként meg kell említeni azt is, hogy a hétfői közgyűlés már tudomásul veheti a városi bérpalota építkezésének odaítélése ügyében hozott belügyminiszteri döntést is, holott csak néhány nap előtt járt le ennek az ügynek a fe­lebbezési határideje. Végrendelkezési bonyodalmak néhai Tóth Julcsa Feketesas-uccai „pocokvára" körül. (A Délmagyarország munkatársától) A szegedi diák fan láziákban évtizedekig ugy sze­repelt néhai való jó Tóth Julcsa Feketesas-uccai süppedt kúriája, mint valami elvarázsolt tündér­kastély, amelynek korhadt kapuja csak a kisértelek órájában nyílik fel, amikor a palkánykirálynő, — így nevezlek az öreg ház különös életű tulaj­donosnőjél és egyetlen lakóját —, kilopakodik rejtelmes rezidenciájából és éjszakai sétára in­dul. Tóth Julcsi, teljes nevén Simonyi T óth Julianna öreg kisasszony volt, régi, nevezetes sze­gedi família sarjadéka. Egyedül lakott ódon házá­ban, amelynek ablaktáblái sohasem nyíltak fel, de amelyben a patkányok százai találtak békés, za­vartalan hajlékot. Természetesen szines legenda keletkezett a titokzatos ház és titokzatos lakója körül. Azt beszélték, hogy Tótli Julcsi mérhe­tetlen kincseket rejteget lakásában, ara­nyal, ezüstöt és régi ékszereket zsákszámra. Ba­bonás félelemmel találgatták a piacrajáró népek, hogy nii jelentősége lehet a kapu fölé feslett sír­keresztnek. A város urai pedig elkeseredett harcban ál­lottak az öreg kisasszonnyal, aki állta a közigaz­gatási harcot rendületlenül. Ki akarták valaho­gyan lakoltatni az öreg házból, amely még a víz előtt épült és nem felelt meg a szabályozott ucca kiegyenesített vonalának. Valamikor szép, magas uri ház volt, de amikor feltöltötték körülötte a vá­rost, viskóvá zsugorodott össze. Tóth Julcsi azon­ban sem szép szóra, sem fenyegetésre nem volt hajlandó deferálni. »Az én házam, az én vá­ram; elve alapján megapellálta a hatósági ha­tározatokat, ahogyan mondani szokták, akár a ki­rályig is és a végén neki adtak igazat. A város nem sajátíthatta ki az öreg patkányvárat, hiába sértette az az esztétikusok ízlését. Hét esztendővel ezelőtt aztán inégis feladta a harcot a névtelen vár titokzatos úrnője: meghalt. Halála eloszlatta a körülötte keletkezett titkot. Kiderült, hogy szegény, beteg vénkisasszony volt, különcségei sem feltünőbbbek, sem groteszkeb­bek más vénkisasszony különcségeinél. Szerte­foszlott a mérhetetlen kincsekről támadt legenda is. Az öreg házban rengeteg lim-lomot találtak, régi bútorokat, molyrágta ruhákat, elsárgult papi­rosokat, leveleket, könyveket és egy viharvert, elnémult hurtalan öreg zongorát. De megtalálták Simonyi Tólh Julianna végrendeleiét, amelyben az öreg kisasszony eltestálta rengeteg lim-lom rak­tárának minden egyes darabját. Ebben a végrende­letben gondoskodott Tóth Julcsi arról is, hogy a várossal folvlalolt háborúsága liolta után se érjen véget. Házát ugyanis a budapesti Szent-Sziv apácarendnek hagyományozta azzal a kikö­téssel, hogy a rend köteles az öreg ház jövedel­! inéből egy leánynevelő intézetet létesíteni Szege­j den. Végakaratával így kívánta lebonthatallanná \ lenni a düledező pocokvárat. ! Tóth Julcsi végrendelete körül most súlyos komplikációk keletkeztek. A Szent-Sziv apácák ; ugyanis leljesithetetlennek tartják eredeti formájá­j ban Tóth Julcsa végrendeletét, mert a ház jöve­1 delme arra sem elég, hogy abból fedezzék az | állandóan szükséges tatarozás költségeit. Kér­vényt adlak be tehát a kormányhoz és a végren­delet feloldását kérték, hogy a házat eladhassák és az eladási árát fordíthassák a végrendeletben meghatározott célra, hogy a Budapesten lévő Szófianum leánynevelő intézet kibővítése költ­ségeinek egy részéi abból fedezhessék. Ebben az intézetben hajlandók néhány alapitványos helyei létesíteni szegedi uri családok leány gyermekei számára. A minisztériumból a kérelmet leküldték Szeged város tanácsának véleményezés végett. A kormány ugyanis csak akkor oldhatja fel Tóth Julcsi vég­rendeletét, illetve csak akkor adhat engedélyt a ház eladására, ha a végakarat teljesítése tényleg lehetetlen, ha a ház jövedelme nem elég arra, hogy abból leánynevelő intézetet építsenek az apácák. A város tanácsa csütörtökön foglalkozott a komplikált ügygyei. Dr. Gaál Endre tanácsnok, mint referens, azt javasolla, hogy a város ajánljon fel az apácáknak Újszegeden két hold nagyságú telket, cserébe a Tólh Julcsi-féle kúriáért, amely­nek telke tulkicsiny lenne leánynevető intézet szá­mára és amely tényleg nagyon keveset jövedelmez, alig annyit, amennyi fedezné a fentartás költségei!. A polgármester azonban félreértette a kérdést. Kijelentette, hogy semmi esetre sem járul hozzá ahhoz, hogy egy elhunyt szegedi polgár hagya­lékál budapesti célokra költsék el az örökösök. — írjuk meg a miniszternek — mondotta —, hogy a ház nagyon is alkalmas telken fekszik és azon az apácák felépithetik a leánynevelő in­tézetet. A tanács egyik-másik tagja ugyan tett olyan meg­jegyzést, hogy a leánynevelő intézetet a végren­delet értelmében a ház jövedelméből kell az apá­carendnek felépítenie, a háznak azonban nincs megfogható és felhasználható jövedelme, tehát az apácák a legjobb akarat mellett sem teljesíthetik eredeti formájában Tóth Julcsi végakaratát, a polgármester azonban hajthatatlan maradt. Kíván­ságára ki is mondotta a vita végén a tanács, hogy a polgármester javaslata szerint ir fel a kormány­halósághoz. Érdeklődtünk ebben az ügyben örökösödési szakértőknél is, akiktől azt az információt kap­tuk. hogy a kormány, függetlenül a tanács állás­pontjától, megadhatja az engedélyt a ház eladá­sára, ha az tényleg nem hoz annyi jövedelmet, amennyivel leljesiteni lehetne a végrendeletet. A városházán egyébként felmerült az a terv is, F e n y ő Lajos műszaki tanácsos vetette fel, amely szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a házat maga a város szerezné meg, lebontatná és he­lyébe egy háromemeletes szép bérházat építtetne. Ha tényleg dobra kerül az öreg pocokvár. lehel, hogy a város lesz mégis csak a vevője. Vitéz Nagy Pál halála. Budapest, február 10. Vitéz N a g y Pál volt honvédségi főparancsnok, a vitézi rend főkapi­tányának helyettese ma reggel 3 órakor a Korá­nyi-klinikán 63 éves korában meghall. Temetéséről a katonai hatóság gondoskodik. Vitéz Nagy Pál a borsodmegyei Senyén 1861­ben szüietelt. A budapesti Ludovika Akadémián és a bécsi hadi iskolában szerezte a felső ti,szti képesítési. Vezérkari százados és őrnagy korában az Akadémián a harcászat és hadtörténelem tanára volt, ugyanekkor szerkesztette a Ludovika Aka­démia közlönyét. Mint vezérkari ezredes, főnöke ! volt a honv. minisztérium mozgósítási osztályának Később a debreceni honv. gyalogezrednek, majd a pozsonyi honvéd gyalogdandárnak lett a pa­rancsnoka. A dandár éléii érte a mozgósítási pa­rancs. Különösen nagysikerű fegyverténye volt a Bychavai ütközet, melyet a hadihelyzet gyors fel­ismerésével önállóan, sőt felsőbb parancs ellenére vívott meg. Ezzel a diadalával a Mária Terézia­rend lovagkeresztjét érte el. 1922-ben a honvédség főparancsnokává nevezték ki. Ebben az állásában teljesen újra szervezte a honvéd haderőt. Ö vezette 1921. október havában a kormány parancsára azokat a müveleteket, me­lyek Károly Király feltartóztatására irányultak. Tevékeny része volt a vitézi intézmény megalko­tásában is. Telefon 16-33. Széchenyi Mozi TS". Február 12., 13-án, szorebaton és vasárnap FRED THOIHISON legújabb filmje: A NÉMA LOVAS. Kaland r fi m 6 íelvonásban. — Azonkívül: A válóperes j&ölgy. Víg|rték 6 felvonásba. Előadások kezdete 5,7 és 9 órakor, vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. 1 /erem tutve van t KORECK ÁGOSTON férfidivat fehérnemű és ka­lapraktára Szeged, Széchenyi-tér 2. 281 Chariest ^vm tánciskola a K ^PA1. Péntektől vasárnapig mi orsíó Moziban. ndenki megtanul charlesfonozni a Fox—Charleston filmről. Telefon: IVfr^^i lelefon: Irodai 2-58. OC1 V 111 í^ltl^I Pénztári 5-82. Teiefon 11—85. Korzó Mozi Teleion 11—85. Febmár 11, 12, 13 án, pénteken, szombaton és vasárnap Az Ismeretlen katona. Filmregény a környék é3 a vigasztalódig idejéből 8 felvonásban. Február 11, 12., 13-án, péntektől vasárnapig Nagy nevető estéKt Megi öltem az anyósomat Általános öröm 6 felvonásban. Fímrep6 Harrold Lloyd. Azonkívül: SffJÖ; BDOLPÍE MEMIOU. Charleston tánciskola. Fő>zerep'ö : WALTHAL. EUnuselőzi:^ napSUgár flű. Február 11, 12., 13-án, péntektől vasárnapig Nagy nevető estéKt Megi öltem az anyósomat Általános öröm 6 felvonásban. Fímrep6 Harrold Lloyd. Azonkívül: SffJÖ; BDOLPÍE MEMIOU. Charleston tánciskola. Kltadtanfe kmdete 5, t éi E ónkor, vasárnap 3, 3,7 éa 9 Órakor. A tar«* kellemeeen rutve van. EMadások kezdete 5, 7 és 3 órakor, vasárnap 3, 5, 7 ét 9 íraKor. a terem kellemesen ftttve van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom