Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-05 / 52. szám

DÉIMAGYA IZEOEU : szerkesztőség : Deák Ferenc •cca 2. Telefon 13—33. - Rlndóhlvnlnl, KOlcMnkOnyythr és Jegyiroda: Aradi •cca S. Telefon 306. - Nyomda: Löw Upól ucca 19. Telefon ÍO—34. «««««« SZOMBAT, 1927 MÁRCIUS 5 800 III. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca 6. Telefon 131. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal : Andrássy ucca 25. Telefon 49. szám.« « « « « « « « « «« lailzetési ára havonta 3-20, vidéken és a (Óvárosban 3-öO, kUIlöldön 6-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Arcübasev. Egy varsói kórház irgalmas ágyán sóhaj­tott utolsót a gyönyör könyvének, a Szanin­nak szerzője. Az ápolónő (talán egy kedves nővér, akinek fehér a köpenye és fehér a lelke), aki lefogta szemeit és felkötötte állát — bizonyára nem törődött azzal, hogy milyen bűnös lélek, miféle luciferi szellem, micsoda Antikrisztus volt az, aki most megjelenik az Igaz Biró Ítélőszéke előtt. Arcübasev idegen­ben halt meg, száműzetésben és fejlapján ott állt a kegyetlen végzés: luberculosis. Már évek óta társtalanul ós megértetlenül bolyon­gott a nagy világban, mint aki saját magát túlélte. Valamikor irodalmi forradalmat támasztott hires regényével és ez az irodalmi forradalom a politikai, társadalmi és gazdasági forrada­lomnak előszelét éreztette. A cári Oroszor­' szág egy vesztett háború és egy elvetélt lá­zadás reakciójában vesztegelt, tilos volt min­den szó, amit a hatalom ellen próbáltak emelni és ekkor jelent meg a Szanin, amely az élet kiélvezését, az egyéni gyönyörűség j pogány hitvallását prédikálta és propagálta, j Arcübasev félreértette Nietzschet és ennek ; a félreértésnek szülötte volt a Szanin. A po- I litikai tett propagandájából egyelőre alapo­san és keservesen kiábrándított orosz fiatal­ság mohó szomjúsággal és fölszabadull öröm­mel vetette magát a szerelmi lett propagan­dájának követésére és egész Európa fölfigyelt arra a furcsa, fojtott és fanyar farsangra, amely a baljós és boldogtalan Keleten végig­viharzott. Arcübasev nem volt nagy író és nagy cm- 1 ber a szó dosztojevszkís vagy pedig lolszloji értelmében, még Csehov és Andrejev Leonid is magasan fölötte állanak, de egy beteg bi­rodalom lázas polgári lelkét szólaltatta meg a tizenkettedik órában és innen sikerének és ha­tásának titka. Mert tipikusan annak az orosz polgárságnak írója ő, amelyet tiz esztendeje részint megsemmisített, részint világgá so­dort a sarló és kalapács. Arcübasev, aki ennek a forradalomnak elő­szelében zendítette meg a féktelen életöröm hárfáját, egyszerre csak értetlenül és tanács­talanul, idegenül és ellenségesén torpant meg ez előtt a forradalom előtt. Szakasztott ugy járt ő is, mint a Goethe bűvészinasa: a föl­idézett szellemeket nem tudta többé a maga szolgálatára bűvölni. És a fölidézett szelle­mek már nem is hasonlítottak hozzá, ezek a démonok olyan mélységekből jöttek, ame­lyekbe még az ő vakmerő és különös pol­gári képzelete sem tekintett soha. A forra­dalmár örök tragikuma teteit őrajta is: meg­bánta. hogy ezt teremtette, de hiszen nem is ezt akarla ő teremteni. Hányan jártak így vele együtt, oroszok, intellektuálisok, irodal­márok és forradalmárok, akik az ellenforra­dalom keserű kenyerére szorultak hirtelen. Andrejev I.eonidot az orosz határon találja halálra egy forradalmi repülő kartácsa, Mereskovszkij egyik párisi hónapos szobá­ból a másikba menekül gondjai és gondola­tai elől, még Gorkij, a nagy keserű járt leg­jobban közülük, neki valahogy két hazát adott végzete: beteg tüdejét a tündérkék Capri szigetén gyógyítgatja, beteg szivét a száz­tornyu Moszkva barrikádjain dobogtatja. Arcübasev földnélküli száműzött lett, aki nem találja többé hónát a hazájában sem: a forradalom már nem kcflett neki és ő mái­nem kellett a forradalomnak. Mivé törpült az ő egyéni és érzéki lázadása milliók és milliók titáni földrengése mellett, amely sötét és ke­mény századok kérgét hasította föl a történe­lem egy óriás pillanatában? A legmélyebb és legigazabb polgári tragédia az, amely most a varsói kórház irgalmas ágyán bevégeztetett, az a nagy polgári tragédia, amelyet olyan hiába várnak ma színházaink és közönsé­günk. Mennyivel külömb dráma ez, mint a Féltékenység és a Szenvedély, amelyeket Ar­cübasev költött a maga és publikuma gyö­nyörűségére! A moszkvai Művész Színház, a nagy Sztaníszlavszki intézete talán majd szín­re hozza ezt a tragédiát is, mint ahogy az óriási kinai drámát is megjátszotta, még mi­előtt a sarló és kalapács győzedelmes seregei megindultak a végső harcra, amelynek, ki tudja, hol és mikor lesz egyszer vége? Egymillió analfabéta! ,A tanárok síáluszrendezésére nem lehel gondolni.' Budapest, március 4. A képviselőház pénz­ügyi bizottsága ma elfogadta a földmivelés­ügyi tárca költségvetését, majd a kultusz­tárcánál Klebelsberg Kunó gróf mondott na­gyobb beszédet. A tárca igen nagy, de céljaira minimális összegek állanak rendelkezésére. Az idei bud­get tárgyalásánál a pénzügyminiszter lojá­lisán honorált mindent, csak a középiskolai tanárok fizetésének kérdésénél divergáltak né­zeteik. Státuszrendezésre nem tehet gondolni. mert magával hozná a többi tárca hasonló igényeit is és lavinát indítana meg, amiért a felelősséget a resszortminiszter nem vál­laihalja. Majd azzal foglalkozott, hogy a ta­nári pályára nálunk csak szegénysorsu hall­gatók mennek, akik már az egyetemen is óraadásból tarlják fenn magukat, ami elvonja őket a rendes óráktól. A népiskolai beruházások programját is­mertelte ezután a miniszter. Rámutatott arra, hogy nyolcmillió magyarból jelenleg egymillió analfabéta van. Ezért nem a mult kultuszmi­niszterei a felelősek, hanem az a régebbi magyar közfelfogás, hogy a kuliura luxus. Elsősorban tehát iskolákat és tanítói lakáso­kat kell építtetni. Többen szólaltak fel ezután, mire a mi­niszter válaszolt. Nem a négy egyetem termel értelmi pro­letáriálust, hanem éppen a budapesti monstre­egyelem mozdíthatta azt elő. j A bizottság ezután a tárca költségvetését általánosságban elfogadta. MMMMMMMMUMMMMVI Világbéke . . . (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Parisból jelentik: A kamara ma délutáni ülésén folytatta a nemzetnek háború esetére megszervezéséről szóló törvényjavaslat vitá­ját. Painlevé hadügyminiszter erélyesen visz­szaulasitotta a baloldali pártok azon állítását, hogy a kormányt a javaslat benyújtásával imperialista célok vezették, majd vázolta azt a nagyszerű mechanizmust, amelynek minden egyes tagja háború esetén munkába áll A francia nép nem készül hóditó hadjáratra, mondotta Painlevé és a törvényjavaslat csak az ország védelmét akarja biztosítani. Az erkölcsrendelet és—a milói Vénusz, Rubens és Vaszary lános. Budapest, március 4. A budapesti főkapitányság fokozott energiával hajtja végre az uj erkölcsrende­letet. .Ma nem csak a Papagál y mulató pla­kátját vétették le, de feljelentést tettek a Singer és Wolffner-cég ellen, mert kitette kirakatálja az aktkiállitás albumját, amelyen a milói Vénusz díszelgett. Ugyanez a sors érte a I.ampel-eéget is, itt egy Rubens könyv fedelén volt látható a világhíres Rubens alkotás: Vénusz Adonisz­szal... De baj volt azzal a könyvvel is, amelynek címlapján Vaszáry János: Fürdő után ci­mü képe volt látható. Glatz Oszkár, a képzőművészeti főiskola rek­tora, ma ezt mondta: — IIol végződik ez? Pénteken este egyébként a budapesti rendőr­ség a Royal Orfeumban betiltotta a Rlitz és T á r s a cimü darabnak további előadását, mert ebben a rendőrség tekintélyének megsértését látta. Ossxel: törvényhatósági válassztás? Ke is ing er Ferenc éles felszólalása a Házban. Budapest, március 4. Kisebb módosításokkal kezdődött ma a képviselőházban az adócsökken­tési javaslat részletes vitája. Gáspárdy Elemér kijelenti, hogy Budapest polgármesterének még sem lehet több fizetése, mint egy miniszternek. Petrovácz védelembe veszi a fővárosi tisztviselő­ket, — majd így szól Gáspárdyhoz: Herostrátesi munkára vállalkozik képviselő ur! Bartos Andor: Micsoda kifejezés ez? Zsitvav elnök figyelmezteti Petrováczot, hogy ne feledkezzék meg a parlamenti illemről. Felkiáltások a szoeiálistáknál: Micsoda par­lamentiillem? Történelmi név ez! Scitovszky belügyminiszter kijelenti ezután, hogy a magyar tisztviselők kenyere: m á r t i r k e u y é r. Bejelenti, hogy a közigazgatás reformjá­ról szóló javaslat már készen van, idejében be fogja terjeszteni, hogy ősszel meg lehessen ejteni a törvény­hatósági választást. A javaslatot részleteiben is elfogadták, majd a trianoni törvény kiegészítéséről tárgyaltak. Farkas előadó a honvédség gázmaszkjáról és a rendőr­ség páncélautójáról tesz javaslatot. Reisinger Ferenc kijelenti, hogy a munkás­osztály a trianoni békével nincs meg­elégedv e. Azt tapasztalta, ha becsületes po­litika uralkodott volna, akkor a cseh meg­szállást minden vér nélkül le lehe­tett volna rázni. A pacifizmusról beszélt

Next

/
Oldalképek
Tartalom