Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)
1927-03-05 / 52. szám
DÉIMAGYA IZEOEU : szerkesztőség : Deák Ferenc •cca 2. Telefon 13—33. - Rlndóhlvnlnl, KOlcMnkOnyythr és Jegyiroda: Aradi •cca S. Telefon 306. - Nyomda: Löw Upól ucca 19. Telefon ÍO—34. «««««« SZOMBAT, 1927 MÁRCIUS 5 800 III. ÉVFOLYAM, 52. SZÁM MAKÓ : Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca 6. Telefon 131. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal : Andrássy ucca 25. Telefon 49. szám.« « « « « « « « « «« lailzetési ára havonta 3-20, vidéken és a (Óvárosban 3-öO, kUIlöldön 6-40 pengő. Egyes szám 16, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Arcübasev. Egy varsói kórház irgalmas ágyán sóhajtott utolsót a gyönyör könyvének, a Szaninnak szerzője. Az ápolónő (talán egy kedves nővér, akinek fehér a köpenye és fehér a lelke), aki lefogta szemeit és felkötötte állát — bizonyára nem törődött azzal, hogy milyen bűnös lélek, miféle luciferi szellem, micsoda Antikrisztus volt az, aki most megjelenik az Igaz Biró Ítélőszéke előtt. Arcübasev idegenben halt meg, száműzetésben és fejlapján ott állt a kegyetlen végzés: luberculosis. Már évek óta társtalanul ós megértetlenül bolyongott a nagy világban, mint aki saját magát túlélte. Valamikor irodalmi forradalmat támasztott hires regényével és ez az irodalmi forradalom a politikai, társadalmi és gazdasági forradalomnak előszelét éreztette. A cári Oroszor' szág egy vesztett háború és egy elvetélt lázadás reakciójában vesztegelt, tilos volt minden szó, amit a hatalom ellen próbáltak emelni és ekkor jelent meg a Szanin, amely az élet kiélvezését, az egyéni gyönyörűség j pogány hitvallását prédikálta és propagálta, j Arcübasev félreértette Nietzschet és ennek ; a félreértésnek szülötte volt a Szanin. A po- I litikai tett propagandájából egyelőre alaposan és keservesen kiábrándított orosz fiatalság mohó szomjúsággal és fölszabadull örömmel vetette magát a szerelmi lett propagandájának követésére és egész Európa fölfigyelt arra a furcsa, fojtott és fanyar farsangra, amely a baljós és boldogtalan Keleten végigviharzott. Arcübasev nem volt nagy író és nagy cm- 1 ber a szó dosztojevszkís vagy pedig lolszloji értelmében, még Csehov és Andrejev Leonid is magasan fölötte állanak, de egy beteg birodalom lázas polgári lelkét szólaltatta meg a tizenkettedik órában és innen sikerének és hatásának titka. Mert tipikusan annak az orosz polgárságnak írója ő, amelyet tiz esztendeje részint megsemmisített, részint világgá sodort a sarló és kalapács. Arcübasev, aki ennek a forradalomnak előszelében zendítette meg a féktelen életöröm hárfáját, egyszerre csak értetlenül és tanácstalanul, idegenül és ellenségesén torpant meg ez előtt a forradalom előtt. Szakasztott ugy járt ő is, mint a Goethe bűvészinasa: a fölidézett szellemeket nem tudta többé a maga szolgálatára bűvölni. És a fölidézett szellemek már nem is hasonlítottak hozzá, ezek a démonok olyan mélységekből jöttek, amelyekbe még az ő vakmerő és különös polgári képzelete sem tekintett soha. A forradalmár örök tragikuma teteit őrajta is: megbánta. hogy ezt teremtette, de hiszen nem is ezt akarla ő teremteni. Hányan jártak így vele együtt, oroszok, intellektuálisok, irodalmárok és forradalmárok, akik az ellenforradalom keserű kenyerére szorultak hirtelen. Andrejev I.eonidot az orosz határon találja halálra egy forradalmi repülő kartácsa, Mereskovszkij egyik párisi hónapos szobából a másikba menekül gondjai és gondolatai elől, még Gorkij, a nagy keserű járt legjobban közülük, neki valahogy két hazát adott végzete: beteg tüdejét a tündérkék Capri szigetén gyógyítgatja, beteg szivét a száztornyu Moszkva barrikádjain dobogtatja. Arcübasev földnélküli száműzött lett, aki nem találja többé hónát a hazájában sem: a forradalom már nem kcflett neki és ő máinem kellett a forradalomnak. Mivé törpült az ő egyéni és érzéki lázadása milliók és milliók titáni földrengése mellett, amely sötét és kemény századok kérgét hasította föl a történelem egy óriás pillanatában? A legmélyebb és legigazabb polgári tragédia az, amely most a varsói kórház irgalmas ágyán bevégeztetett, az a nagy polgári tragédia, amelyet olyan hiába várnak ma színházaink és közönségünk. Mennyivel külömb dráma ez, mint a Féltékenység és a Szenvedély, amelyeket Arcübasev költött a maga és publikuma gyönyörűségére! A moszkvai Művész Színház, a nagy Sztaníszlavszki intézete talán majd színre hozza ezt a tragédiát is, mint ahogy az óriási kinai drámát is megjátszotta, még mielőtt a sarló és kalapács győzedelmes seregei megindultak a végső harcra, amelynek, ki tudja, hol és mikor lesz egyszer vége? Egymillió analfabéta! ,A tanárok síáluszrendezésére nem lehel gondolni.' Budapest, március 4. A képviselőház pénzügyi bizottsága ma elfogadta a földmivelésügyi tárca költségvetését, majd a kultusztárcánál Klebelsberg Kunó gróf mondott nagyobb beszédet. A tárca igen nagy, de céljaira minimális összegek állanak rendelkezésére. Az idei budget tárgyalásánál a pénzügyminiszter lojálisán honorált mindent, csak a középiskolai tanárok fizetésének kérdésénél divergáltak nézeteik. Státuszrendezésre nem tehet gondolni. mert magával hozná a többi tárca hasonló igényeit is és lavinát indítana meg, amiért a felelősséget a resszortminiszter nem vállaihalja. Majd azzal foglalkozott, hogy a tanári pályára nálunk csak szegénysorsu hallgatók mennek, akik már az egyetemen is óraadásból tarlják fenn magukat, ami elvonja őket a rendes óráktól. A népiskolai beruházások programját ismertelte ezután a miniszter. Rámutatott arra, hogy nyolcmillió magyarból jelenleg egymillió analfabéta van. Ezért nem a mult kultuszminiszterei a felelősek, hanem az a régebbi magyar közfelfogás, hogy a kuliura luxus. Elsősorban tehát iskolákat és tanítói lakásokat kell építtetni. Többen szólaltak fel ezután, mire a miniszter válaszolt. Nem a négy egyetem termel értelmi proletáriálust, hanem éppen a budapesti monstreegyelem mozdíthatta azt elő. j A bizottság ezután a tárca költségvetését általánosságban elfogadta. MMMMMMMMUMMMMVI Világbéke . . . (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Parisból jelentik: A kamara ma délutáni ülésén folytatta a nemzetnek háború esetére megszervezéséről szóló törvényjavaslat vitáját. Painlevé hadügyminiszter erélyesen viszszaulasitotta a baloldali pártok azon állítását, hogy a kormányt a javaslat benyújtásával imperialista célok vezették, majd vázolta azt a nagyszerű mechanizmust, amelynek minden egyes tagja háború esetén munkába áll A francia nép nem készül hóditó hadjáratra, mondotta Painlevé és a törvényjavaslat csak az ország védelmét akarja biztosítani. Az erkölcsrendelet és—a milói Vénusz, Rubens és Vaszary lános. Budapest, március 4. A budapesti főkapitányság fokozott energiával hajtja végre az uj erkölcsrendeletet. .Ma nem csak a Papagál y mulató plakátját vétették le, de feljelentést tettek a Singer és Wolffner-cég ellen, mert kitette kirakatálja az aktkiállitás albumját, amelyen a milói Vénusz díszelgett. Ugyanez a sors érte a I.ampel-eéget is, itt egy Rubens könyv fedelén volt látható a világhíres Rubens alkotás: Vénusz Adoniszszal... De baj volt azzal a könyvvel is, amelynek címlapján Vaszáry János: Fürdő után cimü képe volt látható. Glatz Oszkár, a képzőművészeti főiskola rektora, ma ezt mondta: — IIol végződik ez? Pénteken este egyébként a budapesti rendőrség a Royal Orfeumban betiltotta a Rlitz és T á r s a cimü darabnak további előadását, mert ebben a rendőrség tekintélyének megsértését látta. Ossxel: törvényhatósági válassztás? Ke is ing er Ferenc éles felszólalása a Házban. Budapest, március 4. Kisebb módosításokkal kezdődött ma a képviselőházban az adócsökkentési javaslat részletes vitája. Gáspárdy Elemér kijelenti, hogy Budapest polgármesterének még sem lehet több fizetése, mint egy miniszternek. Petrovácz védelembe veszi a fővárosi tisztviselőket, — majd így szól Gáspárdyhoz: Herostrátesi munkára vállalkozik képviselő ur! Bartos Andor: Micsoda kifejezés ez? Zsitvav elnök figyelmezteti Petrováczot, hogy ne feledkezzék meg a parlamenti illemről. Felkiáltások a szoeiálistáknál: Micsoda parlamentiillem? Történelmi név ez! Scitovszky belügyminiszter kijelenti ezután, hogy a magyar tisztviselők kenyere: m á r t i r k e u y é r. Bejelenti, hogy a közigazgatás reformjáról szóló javaslat már készen van, idejében be fogja terjeszteni, hogy ősszel meg lehessen ejteni a törvényhatósági választást. A javaslatot részleteiben is elfogadták, majd a trianoni törvény kiegészítéséről tárgyaltak. Farkas előadó a honvédség gázmaszkjáról és a rendőrség páncélautójáról tesz javaslatot. Reisinger Ferenc kijelenti, hogy a munkásosztály a trianoni békével nincs megelégedv e. Azt tapasztalta, ha becsületes politika uralkodott volna, akkor a cseh megszállást minden vér nélkül le lehetett volna rázni. A pacifizmusról beszélt