Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-24 / 70. szám

226 DÉLMAGYARORSZAG 1927 március 22. BETILTOTTÁK VÁRKONYI MIHÁLY , VOLGAI HAJÓ S-,. az t926. évi export csaknem kétszerese az 1921. évinek. A baromfitenyésztésben rejlő érték a több­termelés szempontjából nemcsak azérl bir kü­lönös fontossággal, mert a leggyorsabban és leg­egyszerűbb eszközökkel fokozható, hanem azért is, mert mint elsőrendű közszükségleti cikket, a külföld minden mennyiségben felveszi és csak igy vált lehetővé az, hogy ez a termelési ág mai elhanyagolt állapotában is közel 11 százalékát képviseli összkivitelünknek, inig az összes állat­gazdasági ágakból származó bevétel alig haladja meg a tiz és fél százalékot; egyedül a buzakivitel az, amely a baromfiexportból származó bevételt nem egészen 5 százalékkal meghaladja. Fentebb emiitettük, hogy a baromfitenyésztésből az or­szág 75 millió aranykorona exportvalutához jut; vájjon hány .Makóval, Hódmezővásárhellyel, Szen­tessel, vagy Orosházával egyenrangú termelési gócpontra oszlik el ez a bevétel? Az ország ösz­szes baromfilermelési centrumainak számát 60 ­70-re becsülhetjük, egy-egy ilyen centrum, tehát évenkint 1—1 és félmillió aranykorona exportbevé­telhez jut. .Melyik gyárvállalat képes ennyi ex­port valutái hozni az országba és főleg melyik iparág az, amelynek csengő aranyai éppen a leg­szegényebb társadalmi rétegeken keresztül gazda­gítják nemzetgazdaságunkat-? Egy, a Délma­gyar o r s z á g multheti számában W i m m e r Fü­löp tollából megjelent cikk még egy oly sok irányban kiterjedő hatású cukorgyárai sem lart erre képesnek! Szeged tan y a v i 1 á g a k í v á l ó a n a 1 k a 1­mas a baromfitenyésztésre. A Szeged­vidéki Baromfitenyésztők Egyesülete meglette már az előkészületeket, hogy ezt a nagyhorderejű kér­dést. egy jelentőségével arányban álló vitaülés ke­retében a nyilvánosság elé vigye és az ennek so­rán elhangzandó felszólalásoknak használható ré­szét uz eddig legmostohábban kezelt, de támogatás­ra talán legérdemesebb termelési ág fejlesztésére fordilsa. A cél fontosságát mi sem bizonyítja jobban, minthogy a vitaülés rendezésében az emiitett egye­sületen kívül részi vesz a Duna-Tiszaközi Me­zőgazdasági Kamara, valamint a Szegedi Keres- i kedelmi és Iparkamara vezetősége is s a tárgy- j hoz ugy a gazdák, inint a kereskedők részéről már is sok hozzászólás van biztosítva. A nagy érdek­lődésre való tekintellel a gyűlés előreláthatólag a városháza közgyűlési termében lesz és számítani lehet a főispán, polgármester és löbb más közéleti előkelőség megjelenésére is. \ baromfitenyésztők egyesülele megjelölte azt az utat, amelyen a legegyszerűbb eszközökkel jut­hatunk el a többtermelés problémájának meg­oldásához. Hisszük, hogy a megkezdett uton nem lesz megállás és további vitaülések rendezésével, valamint egy szükebbkörü gazdasági bizottság ala­kításával közelebb jutottunk nem csak a barom­líra, hanem a paprikára, tehenészeire és ser­téshizlalásra is kiterjedő többtermeléshez. I)r. Ornstein Lipót. A felsőház elnöksége a kormányzónál. Budapest, március 23. A kormányzó ma délelőtt fogadta a felsőház elnökségét. A bemutatkozó tisz­lelgés alkalmából Wlassich Gyula báró rövid be­szédben üdvözölte a kormányzót, aki válaszában a legmelegebben érdeklődött a felsőház működése iránt. Az uj vásárhelyi főispán fogadtatása. Hódmezővásárhely, márc. 23. Dr. Mokcsay Zol­tán Hódmezővásárhely uj főispánja ma este ér­kezeti Hódmezővásárhelyre. A pályaudvaron a vá­rosi tanács és nagyszámú közönség élén dr. Soós István polgármester üdvözölte Mokcsay Zoltán főispánt, aki ezután megköszönte az üdvözlést s a város négyes fogatán beláthatatlan kocsisortól kisérve, a kivilágított és nemzeti sziuekkel díszített Andrássy-uccán át a városházán lévő szállására hajtatotl. 111 a dalárdák köszöntötlék szerenáddal az uj főispáni. Asz uf örökösödési foggyakorlat lovagiatlan asz özvegyekkel szemben. Dr. Meíiyfidrí Gáspár előadása. (A Délmagyarország munkatársatói) Az Egyetem Barátai Egyesületének Jog és Társada­lom tudományi Szakosztálya az egyetem központi épületében szerdán este ülést tartott, amelyen dr. Menyhárt Gáspár egyetemi tanár Lovagiatlan Gya­korlat cimen igen érdekes előadást tartóit. Arról a gyakorlatról beszélt, amely az özvegyi jog kö­rül kifejlődött a háború második éve óta és a mely az özvegyi jogot az özvegytől elvehetőnek tartja, ha az özvegy özvegyi állapotban olyan magaviseletet tanusit, amelv őt férje életében sem tenné jogosulttá a tartásra. Széles hátterű megvilágítással mulatott rá arra, hogy a régebbi gyakorlat az elméleti jogtudósok és Werbőczy hármaskönyve alapján, csak a szoro­san körülírt okokból tarlolta az özvegyi jogot meg­szüntethetőnek. Ezen a jogon pedig, amelyen a régi joggyakorlat alakult, semmi ujabb jogalkotói intézkedés olyan irányban nem változtatott, amely alapjául szolgálhalott volna az ujabban kialakult gyakorlatnak. Hibáztatta a bíróságoknak a jogalkotó szerepre való vállalkozását. Rámutatott azokra a tévedések­re, amelyeknek útvesztőiben a bíróságok a kér­dés körül beleestek egyfelől az utólagos érdemet­lenség felvételébe, másfelől pedig abba a gya­korlatba, amely az özvegyi jog természetének elho­mályositását eredményezi, abban a felfogásban, hogy az özvegyi jog voltaképen a férjet ter­helő és örököseire is átszálló tartásnak a folytatása. Meggyőző érvekkel bizonyította be mindkét fel­fogás tarthatatlanságát Megokolta, hogy milyen szempontból tarlja ezt a gyakorlatot lovagiallan­nak, azt mondván, hogyha lovagiasnak nevezték régi jogunkat, éppen a nőkkel és az özvegyek­kel szemben különösen elfoglalt és a magyar nő erkölcsi kiválóságának elismerését jelentő felfogá­sát és emelkedett álláspontját, akkor ezzel szem­ben az ujabb gyakorlat csak a lovagiasnak el­lenléte, vagyis lovagiatlan lehet És lovagiatlan azért is, mert a szabályban rejlő általánosításnál fog­va. általában megbélyegzi a mai kor asszonyait. Végül figyelmeztetett arra, hogy a Kúriának egy 1926-os ítélete arra enged következtetni, hogy ismét enyhébb gyakorlal van kialakulóban. A rendkívül tartalmas előadás végén a jobbá­ra a szegedi jogászvilág kitűnőségeiből álló kö­zönség meleg elismeréssel adózóit a kitűnő pro­i fesszornak, akinek előadását élénk vila követte. Várod a polgári szabadságjogok visszaállítását? A Délmagyarország a polgári szabadságjogokért küzd! MMMMMMMMMI^^ Befutott az első aszfaltbetyár a kihágási bírósághoz. {A Délmagyorország munkatársától) Szerda délelőtt a rendőrségre befutott az első „aszfalt' betyárkodási" feljelenlés. Az államrendőrség kihágási bírósága eddig csak káromkodók felelt Ítélkezett. Erkölcsvédelmi szempontból Szegeden eddig nem volt semmi kifogás a ! kirakatok, képek, szobrok, táncok, továbbá I olyan lárgyak és helyek ellen, amelyeket a j rendelet felsorol. Nem tettek még feljelentést ; a nők uccai támadói ellen és nem voltak : még olyan esetek sem, amikor a nő bosszú­ból jelentette volna fel hüllen lovagját A krónikás már-már az „erkölcsös" jelzővel ru­házta fel városát, vagy már-már talán azt állapította meg, hogy a védtelen nők hosszú ideig nem ismerték a rendelet intencióit és ezért kellett olyan sokáig várni, amíg az első aszfaltbetyárkodási feljelentés befut a rendőr­ségre. A megtámadott nő, aki először helyezte magát Szegeden az erkölcsvédelmi rendelet hatályosabb védelme alá, L. J. 20 éves cse­lédleány volt. Gazdasszonya zöldségért küldte ki a szerdai hetipiacra. A csinos leány a Széchenyi téri gyümölcspiac felé is ellátoga­tott. Közben megfordult a Bérház elölt is, ahol valaki apró ping-pong labdát dobott a hátához. A cselédleány, aki hallóit már az erkölcsvédelmi rendeletről egyet mást, hirte­len hátranézett, kihívóan nevető arcokat lá­tott. Támadóját azonban nem tudta felfedezni. Alig tett néhány lépést, amikor ismét labda ülődött a hátához. Az inzultált leány ekkor meggyorsította lépteit, befordull a legköze­lebbi sarkon és valahonnan rendőrt kerített elő, akinek sirva panaszolta el kalandját. A rengőr azután egész «aditervet dolgozott ki, hogy az aszfaltbetyárt elcsípje. A haditerv ér­telmében a leány ismét elsétált a Bérház előli. A rendőr tisztes távolságban követte. Néhány pillanat múlva «regismétlődötl a jele­net. A labda elröppenj a leány kiáltott, a rendőr pedig előlépett. A tömeg megmozdult és valaki hirtelen futásnak eredt a Mikszáth Kálmán-ucca felé. Az aszfaltbetyár volt, akit a rendőr már a Tisza Lajos-körut sarkán le­stoppolt. Először tll'akozott elfogatása ellen. »Egy­szerű jálék volt" — mondotta —. „Nem volt szándékomban inzultálni azt a hölgyet. Ami« kor először játékból ping ponglabdával el­találtam, olyan halálraváít arccal nézett szét, hogy a mellellem állók majd eldőltek a ne­vetéstől. Tetszett az eset és azért még vagy háromszor célbavetlem." D. A. munkanélküli szabósegéd azonban hiába próbált mentegetőzni. Ügye a kihágási biróság elé kerül és a kihágási biróság a napokban már ítélkezni is fog felette. Kórokozókat — amelyek a száj- és gar8türegen keresztül jutnak a szervezetbe, — a Panflavin pasztiildk fejlődésükben gátolják és teljesen ártalmat­lanná teszik. A Panflavin-pasztilla hathatós óvszer meghűlés és feitőzé* ellen. Ize kelle­mes és a gyomornak nem ártalmas. Legelső szaktudósok melegen ajánlják. Kaphatók min­den gyógyszertárban. BIIS Ellenzéki kisgazdapárt ? (Budapesti tudósítónk telefonjelen­tése.) Herczcg Sándor kisgazda, aki még a Nagy­atádi féle kisgazdapártnak volt a tagja, ellenzéki mozgalmat kezdeményez, lferczeg Sándor a jövő héten érkezik Budapestre és megbeszélést foly­tat az úgynevezett csizmás képviselőkkel, akik­nek bevonásával meg akarja alakítani az ellen­zéki kisgazdapártot. Telefon Széchenyi Mozi Tele,on 16-33. 16-33, Március 25 én, pénteken HARRY PIEL legjobb filmje: A fekete -bohóc. Kalandor dráma 8 feltfOTÍ^ín. Azonkívül: A legújabb Hiradó Előadások 3, 5, 7 él 9 orakor. A lére» WUve vaa.

Next

/
Oldalképek
Tartalom