Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)

1927-03-30 / 74. szám

1927 március 30. DÉLM AG Y ARORSZ ÁG 3 Az Indítványok közgyűlése lesz a márciusi közgyűlés. | (A Délmagyarország munkatársától.) A város tanácsa kedden készítette elő a már­ciusi közgyűlés tárgysorozatát, amely igen változatosnak ígérkezik. Az előjelekből követ­keztetve nem is végez majd vele egy nap alatt a törvényhatósági bizottság, legalább két délután kell megemésztéséhez. A tárgysoro­zat rovatai közül a leggazdagabb az indítvá­nyok rovata. — Tavasz van és közeledik a városatya­választás, — állapította meg ebből a feltűnő índltványbőségből a polgármester. Dr. Regdon Károly például a köpkődési szabályrendelet elkészítését indítványozza. Részletesen kifejti, hogy milyen veszedelmet jelent Szeged város közegészségügyére az az ősi, de kivételesen rossz szokás, hogy a népek nem tudnak meg­lenni köpködés nélkül. Ugy érzi, hogy abban az esetben, ha a város szigorú szabályrende­letet alkolna, amelyben eltiltaná, büntetendő kihágássá minősítené a köphödést, csökkenne a veszedelem és a szegediek lassankint le­szoknának erről a lokális jellegzetességről. De Regdon Károly azt is indítványozza, hogy a város a forgalmasabb helyeken nyilvános köpőcsészéket állíttasson fel. — Ilyen még Drezdában sincs, — vélle a polgármester —, pedig Drezda a világ leg­tisztább városa. A tanács végül is ugy határozott, hogy uta­sítást kér a közgyűléstől annak a módnak a kieszelésére, amely alkalmas lesz a köpkö­dési mánia megszüntetésére. Dr, Tonelli Sándor a zenepalota felépítése ügyében terjesztett be indítványt. Az indít­ványban, mint ismeretes, azt kéri n közgyű­léstől, hogy utasítsa a város tanácsát a zene­palota terveinek és költségvetésének három hónapon belül való elkészítésére, továbbá arra, hogy terjesszen ebben az ügyben kon­krét javaslatot a legközelebbi közgyűlés elé. — Mondjuk azt, — javasolta a polgármes­ter —, hogy a zenepalota felépítése szerepel a tanács céljai között, hogy helyeseljük a tervek elkészítését, de arra nem vállalkozhat tunk, hogy azokat a legközelebbi közgyűlésen bemutassuk. Egyelőre ugy sem kerülhet sor a zenepalota felépítésére, mert a városnak nincs rá fedezete. Mihelyt fedezet lesz rá, felépítjük. — Kezdjük csak el a tervezést egész nyugodtan, — tanácsolta Gaál Endre tanács­nok —, ugy is felmerül majd a hely kérdése, az a kérdés, hogy hova épilsük fel a zene­palotát és ezen a kérdésen legalább három évig elveszekszünk majd , . . — Ha arra kerül a sor, találunk mi meg­felelő helyei, — tért ki a mefisztói tanács elől a polgármester —, csak pénzünk lenne rá. Az pedig, hogy a zenepalota jövedelmé­ből megtérül az építési költség, mesebeszéd. Mi nem is kívánjuk, hogy a zenepalota anyagi­lag is kifizesse magát, hanem hogy módot adjunk szépen kifejlődött zenekultúránk to­vábbi fejlődésére. A tanács abban állapodott meg, hogy To­nelli indítványa alapján felhatalmazást kér a tervek és a költségvetés elkészilésére és ígé­retet tesz a közgyűlésnek, hogy annakidején majd beterjeszti javaslatát Dr. Fajka Lajos is két indítvánnyal szere­pel a tárgysorozaton. Az egyikben azt kéri, hogy a város a Zákányon levő Lengyel­kápolna mellé önálló plébániát létesítsen Csórva, Domaszék és Zákány kapitányságok területére, az egyik alsóközponti hitoktatói állást pedig megszünteti. Indítványát azzal indokolja meg, hogy a három kapitányság lakói csak igen ritkán jutnak miséhez, pedig a Lengyel-kápolna restaurálása óta megfelelő templom állna rendelkezésre. Második indítványában elmondja Fajka Lajos, hogy az OFB a város balástyai nyolc­százholdas közlegelőjéből 260 holdat igénybe­vett a kisteleki földigénylők számára és igy a megmaradt terület nem elég a szüzgulyá­nak. nppen ezért azt indítványozza, hogy ve­gyen vissza a város a balástyai bikaistálló birtokaként bérbeadott 280 holdas birtokból száznyolcvan holdat és azt csatolja a köz­legelőhöz. Valihora István, mint ismeretes, a városi alkalmazottak és nyug­dijasok illetményeinek valorizá­lását indítványozta. A tanács azzal a javaslattal terjeszti be ezt az indítványt, hogy térjen fö­lötte a közgyűlés napirendre, mert a város az érvényben levő rendelkezések értelmében nem adhal semmi címen sem nagyobb fize­tést a tisztviselőknek, mint amennyit az állami alkalmazottak kapnak. A nyugdíjasok külön­ben is jobb helyzetben vannak, mint az államiak, meri évenle legalább négyszer kap­nak rendkívüli segélyt, rnosl is ötvenszázalé­kos segély kiutalására tesz javaslatot a tanács. Valihora második indítványában az elavult szervezeti és ügyrendi szabályrendelet átdol­gozását kéri. Dr. Tóth Béla főjegyző szerint e fölött az indítvány fölött is napirendre kel­lene térnie a közgyűlésnek, mert az uj sza­bályrendeletek mér készüinek és azokat al­kalmas időben beterjeszti majd a közgyűlés elé — Akkor nem lehel fölötte napirendre térni, — mondotta a polgármeslerhelyettes —, hiszen az indítványban foglalt kívánság jogos­ságát elismerjük azzal, hogy már készülnek is az uj szabályrendeletek. így az indítványt el kell„ fogadni. — Őszre meglesz az uj közigazgatási tör­vény — ígérte meg a polgármester —, mond­juk a közgyűlésen azt, hogy az uj törvény életbeléptetése ulán három hónapon belül beterjesztjük az uj szervezeli és ügyrendi szabályrendeletet. A tanács a polgármester javaslatát fogadta el. Az indítványokon kívül más, fontosabb tárgya nem is igen lesz a közgyűlésnek. A város kisajátítási jogot kér a kultuszminiszter utján a kereskedelmi minisztertől a tanyai iskolák számára szükséges területekre. A tanácsi előterjesztések közöli szerepel a rendőrségi palota ügye is. A tanács java­solja, hogy a közgyűlés hozzon elvi határo­zatot és mondja ki, hogy abban az esetben, ha sor kerül a palota felépítésére, megfelelő telket ajándékoz hozzá az államnak. A városi párt értekezlete. A városi párl délután hat órakor tartotta közgyűlést előkészítő értekezletét a Hágiban jedlicska Béla elnökletével. Szabó Gyula ismertette a kö7gyülésí tárgysorozatot. A párt­értekezlet kimondotta, hogy a zenepalota fel­építéséhez ragaszkodik, ragaszkodik ezen­kívül ahhoz is, hogy az eredeti tervek szerint a zenepalotái az Oroszlén-uccai telken építse fel a város. A városi párt a tiszlviselők fize­tésének valorizálására vonatkozó indítvány ügyében elfogadta a tanács álláspontját. WHf№."<Wl I A nagylaki jegyző különböző hivalali szalbályíalasisápokal köveíve el a Marosba ©He magát. Holttestéi hétfőn fogták ki az apátia Svai Maros-szakaszon. (A üélmagyarorsxág munkatársától.) Hét­főn délelőtt telefonon jelentették a szegedi ügyészségnek, hogy Rusz Béla Nagylak-ken­dergyári jegyző holttestét Apátjaivá,n kifog­ták a Marosból. A holttesten külsérülések nyomai nem voltak láthatók, ami után az ügyészség engedélyt is adott a kétségen kivül öngyilkossá lelt jegyző holtlestének elteme­tésére. A rövid telefon jelentés mögött a valóságban egy súlyosan megtévedt közhivatalnok élet­Iragédiája rejtőzik. Rusz Béla a román meg­szállás óta jegyzője a községnek. Évekig a legnagyobb buzgalommal és odaadással vé­gezte a község ügyes-bajos dolgait. A mull év végén azonban a makói adóhivatal több olyan hivatali szabálytalanságra bukkant, amely azL bizonyította, hogy Rusz Béla, aki a község adóügyeit is vezette, meg дет en­gedett anyagi előnyöket is biztosított magá­nak. Közben történt azután, hogy a felsőbb pénzügyi hatóságok rendelkezésére március 17-én Rusz Béla jegyző hivatalában meglepetés­szerű pénztárvizsgálatot rendeltek el. Az el­lenőrző közegek az esti órákban jelentek meg a nagylaki községházán. A jegyző nem volt benn hivatalában. A lakásán tartózkodott. Az ellenőrző közegek erre átmentek a község­háza melletti jegyzői lakba, ahol azonban zárt aj lókra laláltak. Az erélyes kopogtatásra Rusz Béla jegyző jelent meg az ajtó mögölt, majd bocsánatot kért azzal, hogy azonnal felöllözködik és mindjárt előjön. A jegyzői lak ajtaja azonban negyedórák múlva sem nyílott ki. Az ajtón hiába kopogtatlak, ami­kor a jegyzői laknál megjelent a kisbíró, aki elmondotta, hogy Rusz Béla jegyzőt hajadon fővel a Maros felé látta rohanni. A pénzügy­őrök a bejelenlés után feltörték a jegyzői lak ajtaját és megállapították, hogy Rusz Béla a jegyzői lak udvar felőli ablakán szökött ki a lakásból. Felkutatására mindenkit mozgósítottak, de nem jutotlak nyomára. A községben meg vol­lak győződve arról, hogy Rusz Béla öngyil­kos letl és hogy a hivatali vizsgálat elől me­neküli a halálba. A másnap megtartóit hivalali vizsgálat min­denben igazolta ezt a feltevést, mert megálla­pították, hogy Busz Béla tényleg nagyfokú hi­valali szabálytalanságokat követett el és a rábízott pénztárban is hiányokat fedeztek fel. Rusz Béla nagylaki jegyző holltestél az elmúlt vasárnap azután Apátfalva mellett ki­vétel te a Maros. Az eltorzult holttestre nem leheteti ráismerni és csak a zsebében talált okmányokkal állapították meg személyazonos­ságál. 99 Nem az egységes Európa, — hanem az Etirópa-részvénylársaség réme fenyeget Kertész Miklós előadása Páneurópáról. <* (A Délmagyarország munkatársától) Kedden este a Munkásotthonban nagyszabású elő­adást tartott "Kertész Miklós, a Magántisztvi­selők Országos Szövetségének főtitkára Páneurópa kérdéséről a munkásmozgalommal kapcsolatban. — Ma — mondotta előadásában —, Páneurópa eszméje egyre jobban téri hódit és i'zl a kon­cepciót általános vonatkozásain túlmenően, szo­ciálista szempontból is meg kell vizsgálni. Az egy­séges Európát ma igen nehéz elképzelni olt, ahol harminchárom náció él egymás mellett, jobban mondva egymás ellen. A háború nagy lökést adott a páneurópai mozgalomnak, hiszen most már az emberek maguk igyekeznek egy közös­ségbe kerülni. Gróf oudenhoCvÉe Kalerghi ennek az eszmének apostola, Európát egy kocsmá­it o z hasonlitolta, amelyben á 11 i g felfegyver­zett duhajok vannak összezsúfolva. Bizalmatlanul, sanda szemmel néz egyik a má­sikra, kezük állandóan a csizmaszárban lévő tőr után kap, amint várja a másik támadását. — Hogy lehel itl békét teremteni? Csak egy­féle módon lehetséges, csak egyféleképpen lehet elkerülni a véres verekedést, ha az államok egy szilárd és biztos szövetséget köt­nek és ha az egyik ok nélkül megtámadja a másikat, akkor a többi harminckettő együttesen veri el a port rajta. -— Gyenge lábakon áll a mozgalom gazdasági szempontból — mondotta —, de legsúlyosabb fo-

Next