Délmagyarország, 1927. március (3. évfolyam, 48-75. szám)
1927-03-31 / 75. szám
2 DfiLMAGYARORSZAG 1927 március 30. 99 A népei fel kell szabadiíani nyílt szavazás terrorja alól." Feltűnést keltő összeférhetetlenségi bejelentést tettek Huszár Károly ellen. — A szociállsták összetűzése Sztranyavszky államtitkárral. lása melleit a cseh textiláruk behozatalára alakult. Ezután felsorolta azokat az összegeket és előnyöket, amelyeket tudomása szerint Huszár a vállalattól kapott. Az elnök a bejelentést áttette az összeférhetetlenségi bizottsághoz. Ezután áttértek Budapest, március 30. A képviselőház mai ülésén a költségvetés vitáját folytatták. Az első szónok Tóth Pál volt, aki a mai női divatot, a rövid hajat és a rövid szoknyát orvosi szempontból helyesli s ezért helyteleníti a törvényhozás beavatkozását a női divatba. Kéri a névtelen katona szobrának felállítását és hogy G y ó n i Gézát a magyar panteonban helyezzék el. Sándor az antidemokratikus korA népet fel kell szabadiszavazás terrorja alól. tönkretette az országot, zajban és ellenmondások kiséPropper a decemberi válaszBeszéde további során a szoisinét előhozzák a népjóPropper a bajok legfőbb okát mányzásban látja, tani a nyílt Az agrárdík tatura Ezután állandó retében kritizálja tások rendszerét, ciálista közbeszólások léti miniszter estéivé!. Malasics Géza: A böjt dicsőségére ezer üveg pezsgőt fogyasztottak! P rop per Sándor: Ezzel a szavazási rendszerrel nem érezzük magunkat legyőzve. A pártok ilyen megoszlása mellett rendszeres parlamenti munka teljesen lehetetlen. Felhívjuk a világ figyelmét arra, hogy él itt egy nép, amelynek s e m mi szabad s á g a ni n c s. (Zajos tiltakozás a jobboldalon.) A mai rendszert, amelyet csak nüanscok választanak el a rémuralomtól, fen tar tani nem lehet. (Viharos tiltakozás a jobboldalon.) Ova int a történelemi események megismétlődésétől, mert ezeket sem tankokkal, sem börtönökkel nem lehel megakadályozni. Ennek egyetlen orvossága a napfény, a demokrácia. A következő szónok Lukács György. Felhívja a figyelmet a Duna-Tisza csatorna fontosságára, mely ha kiépül, az Északi és Keleti-tengertől Konstantinápolyig nagy viziut közepébe jutunk. Határozati javaslatot nyújt be, hogy a kormány a csatorna megépítésére vonatkozóan terjesszen be törvényjavaslatot. A hadikölcsön valorizálásáról szólva, kijelenti, hogy senki se kíván valorizációt, de az ősjegyzők és árvák bizonyos mérvű honorálása elől nem szabad elzárkózni. Majd rátéri a külpolitikai kérdésre és megállapítja, hogy Magyarországnak joga van követelni a békeszerződés revízióját. Várnai Dániel beszéde elején gróf Hunyadi Ferenc azon kijelentésével foglalkozott, hogy elvben híve a titkos választójognak, de ma még nein tartja megvalósíthatónak. Az állampolgári jogok kiterjesztésére mindent meg kell tenni. Akinek az az elvi meggyőződése, hogy titkos választójogra szükség van, az nem riadhat vissza 1—2 szórványos esettől, hogy akadtak, akik nem tudtak élni választójogukkal. Az uralkodó osztályok mindig szűkmarkúan mérték a nép számára a politikai jogokai és a gazdasági élet lehetőségeit is. A földbirtokreformnak sem lehet észlelni olyan irányú hatását, mint, amilyennek szánták és ígérgették. A földbirtok aránytalan és igazságtalan megoszlása semmit sem változott. Azzal vádolta ezután a kormányt, hogy elhanyagolja a vidéki közegészségügyet és nagy területek állanak orvos nélkül. G a á 1 Gaszton: Mert az orvosok nem akarnak vidékre menni. Farkas István: Azért, mert nem kapnak elég fizetést. Várnai Dániel: A földmunkások valósággal pária életet élnek. Ezután hosszasan foglalkozott a nyugbéres munkásság anyagi helyzetével és határozati javaslatban követelte a kereskedelmi tárca keretébe tartozó nyugbéresek anyagi helyzetének rendezését. A kormány iránt a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetik, ezért a javaslatot nem fogadta el. Csák Károly hangoztatja, hogy ők uj tagjai a pártnak, öntudatosan lettek Bethlen István katonái, a kormánynak emberei, de nem vak eszközei. Zsitvay elnök a vitát ezután megszakította. Szabó Imre összel'érlietetlensé»i bejelentést tett ezután Huszár Károly ellen. Adatai rint Huszár Károly igazgatósági tagja pesti gvapjuíonó nak. Ez a oég az ményckel ka|K>tt. hozhatta be, 10 ezenkívül számos szeaz ujés szövő részvénytársaságállamtól szokatlan kedvezösszes gépeit vámmentesen évi adómentességet élvez, behozatali engedélyben részesül. A cég terhére a pénzügyi hatóság nagy adócsalásokat állapított meg. A vállalat főrészvényese az egyik cseh textilipari vállalat, igy nyilvánvaló, hogy ez a magyar vállalat a magyar vámkedvezmények kihasznáaz interpellációra. Elsőnek Bodó János írásbeli interpellációját olvasták fel, amelyet a belügyminiszterhez intézett, amelyben a visszalionosilások egyszerűsítését kérte. Tamássy József szólalt fel ezután személyes kérdésben. Reflektálva Apponyí Albert grófnak és Fábián Bélának tegnapi beszédük során a FAKSz ügyével kapcsolatban reá tett megjegyzéseire. Nem l'elel meg a valóságnak, mintha ő a kislakások építése ügyében tartott egészségügyi értekezleten kifogást emelt volna a kislakások higiénikus építése ellen. Egyébként kijelenti, hogy amikor a FAKSz-nál szerepet vállalt, összeférhetetlenségi bejelentést tett önmaga ellen. Bodó János második interpellációjában a határmentén lakó kettős birtokosok sérelmeinek orvoslását kérte. Rámutatott azokra a nehézségekre, amelyek abból keletkeznek a határok mentén, hogy a telekkönyveket mindezideíg nem adták át a szomszédos államok egymásnak. Kérte a pénzügyminisztert, hogy a határmenti lakosság részére nagyobb mezőgazdasági kölcsönt bocsásson rendelkezésre, ezenkívül részesítse őket lehetőleg adókedvezményekben, mert e vidékek lakossága telekkönyvek hiányában nem részesülhet hosszabb lejáratú kölcsönben, igy kénytelen volt súlyos uzsorakamat mellett kielégíteni hitelszükségletét. Peyer Károly interpellációjában a keresztényszociálislák terror jái-ól beszél. Az ipartelepek és gyárigazgatóságok minden erővel arra törekszenek, hogy a keresztényszociálista szakszervezeteket meghonosítsák az országban. Levonják a tagsági dijakai, elbocsátanak munkásokat s a hatóságok sem pártatlanok. A belügyminiszternek ezekre az esetekre is legyen elítélő szava. A belügyminiszter helyett Sztranyavszky államtitkár válaszolt. Arra kérte Peycrt, hogy a konkrét eseteket juttassa a belügyi kormányzat, tudomására, amely tudni fogja kötelességét. Peyer Károly válaszában csak abban az esetben hajlandó a konkrét eseteket rendelkezésre bocsátani, ha a belügyminisztérium garantálja, hogy a munkásoknak semmiféle bántódásuk nem történik. Sztranyavszky államtitkár viszonválaszábau köszönettel fogadja az adatokat s kijelentette, hogy semmiféle tekintetben sem lesz a munkásoknak bántódásuk, ha igazat mondottak. Nagy zaj a szociáldemokratáknál: Mit ért az alatt, hogy »ha igazat mondottak?« Sztranyavszky: A belügyi kormányzat igazságos lesz és igazsága nem szorul rá arra, hogy Peyer Károly korrigálja. Peyer: Ezulán a kaszárnyahang után nem vagyok hajlandó az adatokat átadni. Nagy zaj a Ház minden oldalán. Az elnök Peyert rendreutasítja. Az ülés 7 órakor véget ért. A rókusi katolikus egyházközség Boross-emiékszobor eltávolítását kérte a várostól. (A Délmagyarország munkatársától) Az erkölcsvédelmi rendelet végrehajtása Szegeden nem igen okozott eddig nagyobb gondot a rendőrségnek, néhány káromkodót állítottak mindössze a kihágási bíró elé és néhány uccai ismerkedő ellen indilotiak kihágási eljárást, pedig a szegedi uccák valamikor hangosak és liiresek voltak a zamatos káromkodásoktól. A rendelet végrehajtása körül igy nem is keletkeztek olyan túlkapások, mint például Budapesten. Most azonban készül a kulisszák mögött valami és ennek nem a rendőrség áll a hátterében. A dolog azzal kezdődölt, hogy néhány héttel ezelőtt ülést tartottak a Társadalmi Egyesületek, röviden a szegedi TESz és elhatározták, hogy táviratilag üdvözlik a kormányt abból az alkalomból, hogy életbeléptette az erkölcsrendeletet. A TESz ugyanakkor hadatüzent az erkölcstelenség minden megnyilvánulásának, bár hirtelenjében senki sem tudott konkréüzálni ilyen megnyilvánulást. Kiadták azonban a jelszót, hogy körül kell nézni a városban, bizonyára akad valami tárgya is a mozgalomvágynak. Akadt is, még pedig az a szobor, amelyet az elmúlt nyáron állított fel a szegedi közkórház elé a város társadalmának kegyelete B o r o s s Józsefnek, a tragikus körülmények kőzött elhunyt igazgató-főorvosnak az emlékére. A szobrot P e t r i-P i c k Lajos szobrászművész készítette. A talapzaton fehér márványból készült félig guggoló helyzetben lévő teljesen ruhátlan nőalak van, a fájdalom szimbóluma, alatta pedig Boross József plakettje. Petri-Pick szoborlervét egy előkelő és kényes Ízlésű urakból álló szoborbizottság vizsgálta meg és találta egyhangúlag elfogadhatónak. Ebben a bizottságban, amelynek a tiszti főorvos volt az elnöke, helyet foglaltak a város főispánja, polgármestere, egyetemi tanárok, sőt egyházi funkcionáriusok is. Ez a bizottság határozta el, hogy a szobrot a közkórház előtt, a Kossulh Lajos-sugáruton állítják fel. A szobor el is készült az eredeti tervek szerint és a mult év nyarán tartott országos orvoskongresszus alkalmával leplezték le. Azóta ott áll és ezideig senki sem talált benne kifogást. Jött azonban az erkölcsrendelet és jöttek a hírek, hogy a budapesti rendőrség milyen szigorú körvadászatot tart az aktok ellen, még a legnagyobb művészek alkotásai sepi kapnak kegyelmet, ha valamelyik kirakatba kerülnek. Ezek az erkölcshirek felébresztették a szegedi erkölcsöket is. Előbb titokban, majd később nyíltan is megindult a »társadalmi« akció a Boross-emlékmü ellen. A hatóságokat igen kényelmetlen helyzetbe hozta ez a mozgalom, mert hiszen nem süthetik rá az erkölcstelenség bélyegét olyan művészi alkotásra, a melyben a legelőkelőbb szegedi urak sem találtak semmi kivetni, vagy kifogásolni valót. A mozgalom azonban egyre erősbödött, a mozgatók azzal szították a kedélyeket, hogy az »erkölcstelen« szobor közvetlenül a rókusi templom mellett van és igy a templomi áhítatot sérti meztelenségével. A hivatalos egyházi körök is foglalkoztak a kérdéssel, de ugy találták, hogy müfelháborodással állanak szemben, mert az emlékműben igen nehéz felfedezni erkölcstelen tendenciái. De hál a békétlenek elhatározták, hogy megcsinálják az erkölcs-ügyet, nem vették tudomásul a hivatalos egyházi hatóság állásfoglalását, hanem tovább akcióztak. Egy szép napon ismeretlen erkölcscsőszök gyalázatos merényletet követtek el a szobor elien. Az éjszaka leple alatt bemocskolták a szobor nőalakját, ugy, hogy csak nehezen leheteti kitisztítani a fehér és igen kényes márványt. A merényletet mindenki elitélte és ezzel néhány napra lekerült a kérdés a napirendről. Most azután váratlan fordulat következett be. A rókusi katolikus egyházközség képviselőtestülete a napokban ismét foglalkozott a szoborüggyel ós elhatározta, hogy annak mielőbbi eltávolítását kéri a város hatóságától. Az egyházközség határozatát Breisach Béla kanonok közölte írásban a város tanácsával. Beadványában előadja, hogy a ruhátlan szobor, legyen az akármilyen művészi alkotás, alkalmas a templombajáró hívek megbotránkoztatására, tehát a vallásos érzületet sérti. Azt kéri a hatóságtól, hogy még a húsvéti ájtatosságok előtt távolittassa el eredeti helyéről. Breisach Béla beadványa nagy konsternációt keltett a városházán. A városi tanács egészen tanácstalanul áll a kényes probléma előtt, mert ha teljesili az egyházközség kívánságát, akkor esetleg megsérti azokat az urakat, akik a szobrot elfogadták és felállították, ha pedig nem teljesiti, akkor a rókusi egyházközséget haragítja magára. Valami áthidaló megoldást keresnek, hogy az erkölcskecske is jóllakjon, meg a müvészetkáposztában se essen kár. Ez az áthidaló mefjoldás valószínűleg a következő lesz: Hivatott szakértők meg fogják állapítani, hogy a szobor márványa igen kényes portéka, a szabad levegő, az időjárás viszontagságai rövidesen megrongálnák. A város igy a szakértői vélemény alapján bevitetné a szobrol a kórház előcsarnokába és ott állítaná fel. Így nem lenne, olyan látszata a hatósági intézkedésnek, mintha az erkölcsvédelmi intézkedés lenne, sőt ellenkezőleg, müpártolásnak látszana. Sem a művész, sem a szoborbizottság tagok érzékenységét nem sértené, de kielégítené az erkölcsösek kívánságát - is. Szolid olcsó árak ! Tavaszt CII>Ő különlegességek tcnnlszctpOk, szandálok Nagy húsvéti cipővásár. nAIfi n 1 Kofondl H L'chtaian cipOMlönlege«ynlllfiai, »6gek raktára Saeged. KMcmt-«. I. Royalfp fiiét Telefon 13—15. Szolid olcsó árak I
