Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-02 / 77. szám

MAGYARORSZÁG •SEOED : SzerketzIMép : Deák Ferenc •cco 2. Telefon 13—33. - Kiadóhivatal, BOlcstlnkOnyvlAr és Jegyiroda: Aradi wrn S. Telefon 3ÜÖ. ^ Nyomda: LOw Vlpól ucca 10. Telefon 10—34. ««««««< SZOMBAT 1927 ÁPRILIS 2 ® ® III. ÉVFOLYAM, 77. SZÁM MAKÚ: Szerkesztőség és kiadóhivatal: Url ucca 6. Telefon 151. szám. « » « « » HÓDMEZŐVÁSÁRHELY : Szerkesztőség és kiadóhivatal : Andrússy ucca 25. Telefon 49. szám.« « « « « «««««« AlOflzelésl Ara havonta 3-20, vidéken és a fővárosban 3-ÖO, kUttSldün 6-40 pengő. Egyes tz&m te, vasár- és Ünnepnap 24 fillér. Tbc. Két magyar átok ellen indult meg egyszerre az irtó háborít városunkban: a káromkodás és a köpködés ellen. Bizonyos, hogy minda­kettő csúnya dolog, majdnem olyan csúnya, mint egy áhítattal megalkotott szűzi márvány­szobornak leronditása az erkölcs és a tisztes­ség fievében, de mi valahogyan ugy érezzük és ugy gondoljuk, hogy ennél a rendőrileg és orvosilag üldözött két magyar átoknál sokkal nagyobb és sokkal veszedelmesebb turáni átok is akad elég ebben a csonka országban és ebben a béna városban. Ami a káromkodást illeti, arról éppen most olvassuk, hogy majdnem ezer esztendős hi­teles múltra tekinthet vissza nálunk. Kézai Simon mester, Kun László királyunk udvari papja emlékezik meg az első históriai terem­tettéről, amelyei az ágostai csatavesztés után az elfogott magyai- vezérek menesztettek a német császár fejére. Éktelen káromkodásról beszél a jámbor krónikás, pedig ezek a huj­hujozó pogány eleink akkor még a keresztény vallás kellő ismerete nélkül bizonyára csak a gyér magyaf^milológia adatait vehették igénybe. Csúnya dolog a káromkodás, de talán mégse kell egészen összetéveszteni és fölcse­rélni az okozatot az okkal. Az analfabétától például nem lehet azt követelni, hogy kellő jártassága legyen a bibliográfiában és a neve­letlen és műveletlen embertől nem lehet cso­dálni, hogy indulatait a pesti művelt társalgó és a spanyol etikett mellőzésével vezeti le hébehóba. Még a finom és nemes bölcs, Michel Montaigne is megtette néha, hogy a görög és római klasszikusok tökéletes stilmüvészete után egy kis zamatos vidéki tájszólás meg­hallgatására az istállóba ment a kocsisai közé és Cambronne tábornok, a derék, a hü és a hős, ugyancsak világtörténeti teringettével fe­jezne be éleiét a becsület mezején. A világért sem akar ez a káromkodás védelme lenni, csak arra akarja figyelmeztetni az erkölcs egyre jobban szaporodó őreit ebben az er­kölcsleien világban, hogy a népmüvelés és a népjólét öntudatos és céltudatos fejlesztése és emelése a legjobb orvosság ez ellen a meg­lehetősen nemzetközi magyar betegség ellen. Mint, ahogy mindig a maga érdeme szerint méltányoltuk és támogattuk Regdon Károlyt abban a törekvésében, hogy Szegeden a köz­egészség ügyét minden vonatkozásban kellő­képpen fölkarolják, de legutóbbi föllépése a köpködés ellen valahogy ugy hatott reánk, mini mikor az elmés, nemes manchai lovag a szélmalmok és a birkanyájak ellen tör lánd­zsát. Köpködni tilos — ezt eleget olvastuk és hal­lottuk eddig is, de hogy a köpködés nyilvá­nos üldözése és büntetése olyan nagyon kar­dinális reform volna a közegészségügy terén, ahogy azt Regdon Károly gondolja, mi ebben illő tekintélytisztelettel kételkedünk. Némely orvosoknak az a bibéjük, ami némely bete­geknek: túlságosan elfoglalja őket a maguk baja és nem igen látják meg a higiénikus szálkától a szociális gerendát! Regdon Károly­nak tudnia kell, hogy a tuberkulózis (mert hiszen erről van szó) elsősorban a szegények betegsége, a tuberkulózis mindig a nyomor talajában virul a legdusabban, a tuberkulózis kérdése mindenekelőtt szociális kérdés, ame­lyet; a köpködés ellen kifüggesztett aranykö­pésekkel bajos lesz egyhamar kiirtani a vi­lágból. Megint csak azt mondjuk, hogy a szociális betegségeket szociális orvosságokkal kell gyó­gyítani. Igenis, doktor ur, munkáslakásokal kell ilt építeni, mint ahogy a nagyszerű Breitner épit Bécsben (ez az igazi, a becsü­letes konstrukció), munkáslakásokat, minél gyorsabban és minél többet, igenis, tekintetes törvényhatóság, eszményi nivót kell terem­teni városunkban a szociális gondoskodás terén, mert hiába irjuk ki minden középület falára és minden ucca sarkára, hogy: köp­ködni tilos, (mint ahogy nem régen még a templom falára is fölírták, hogy üsd a zsidót!), amig a vénuszcipőgyári preventív intézkedé­sek szelleme és gyakorlata fönnáll, addig a dolgozók életét és biztonságát elsősorban még­sem a köpésektől kell félteni! A beteg társadalom jó orvosának nincsen és nem lehet itt ma semmiféle dilemmája: a vak is látja, mi a baj és nem kell hozzá profesz­szornak lenni, hogy tudjuk, mi a teendő! Káromkodni és köpködni tilos, de az igaz­ságot megismerni és az igazságtalanság ellen harcolni kötelesség". Tírianá nagy feltűnést Keltő besszéde a Kínai Kérdésben. Franciaország visszautasítja — Anglia javaslatát. rektül jártak el, a kantoni csapatok seholsem raboltak és fosztogattak. Igaz ugyan, hogy Nankingban megöltek néhány misszionáriust, ezek azonban olyan területen tartózkodtak, amelyek kiürítését előzőleg a legszigorúbban elrendelték. Beszédét azzal a megállapítással fejezte be, hogy a külföldi koncessziók rend­szerét nem lehet fentartani és hogy a kon­cessziókat Kinában mindenütt meg kell szün­tetni. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: Briand külügyminiszter a kamara mai ülésén érdekes elvi nyilatko­zatot telt a francia kormánynak a kinai kér­désben elfoglalt álláspontjáról. Briand kije­lentette, hogy a francia kormány semmicselre sem fogadja el azt az angol javaslatot, hogy az európai hatalmak közösen interveniáljanak Kinában. Kijelentette továbbá azt is, hogy a kanloni katonai hatoságok míndenitll kor­Jl román Király állapota válságos, — a ielefonvexetéKeKet a legszigorúbban lesártáK. A szerb Királyné Bukarestbe utazott. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Belgrádból jelentik: A román király állapo­táról — aki tudvalevőleg spanyolnáthában súlyosan megbetegedett — Bukarestből semmi­féle pozilivum nem érkezik, mert ugy a táv­író-, mint a telefonvezetékeket a legszigorúb­ban lezárták. Nemcsak a külföldi beszélgeté­seket tiltották be, hanem az erdélyi és bánáti házak sem beszélhetnek Bukaresttel és a la­pok egyetlen sort sem Írhatnak a hivatalos kommünikéken kívül a király állapotáról. Belgrád és Bukarest között van telefonfor­galom, de csak a két udvar között. Kiszivár­gott hirek szerint a király állapota válságos, de pillanatnyi veszély nincs. Sándor király különvonata belutve készen áll, hogy apósá­hoz Bukarestbe utazzék, de hogy a vonat mi­kor indul, azt senki sem tudja, ugy látszik, Bukarestből telefonüzenetet várnak. Belgrád, április 1. Mária királyné, mivel atyjának, Ferdinánd román királynak álla­pota súlyosra fordult, Bukarestből kapott táv­irati értesítés alapján tegnap este különvona­ton elutazott Bukarestbe. A szkupstinában el­lenőrizhetetlen hirek terjedtek el arról, hogy a román király utolsó óráit éli és hogy Sán­dor király is Bukarestbe fog utazni. Revolveres harc a jassyi egyetemen Rascanu professzor és az erőszakoskodó diákok között. flz előadásokat megszüntették. mába, revolverlövéseket tett, a vizsgálóbíró már ki is hallgatta. A tüntető diákok a zsidó temetőben több márvány síremléket kidön­töttek. Bukarest, április 1. A jassyi egyetem or­vosi fakultásán az előadásokat a diákzavar­gások miatt egyelőre megszüntették. Rascanu tanárt, aki az erőszakoskodó diákok egyik csoportjára, amely be akart törni laboratóriu­MMMWMIMMMMMAIMM^^ MMMMnnMMAMMMMM MMNMMWMMM Gaál Gaszlon afférje Bud János pénzügyminiszterrel és lovagias ügye Kállay Tiborral. (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház csütörtöki ülésén Gaál Gasz­ton beszéde közben idézte Kállay Tibornak azt a kijelentését, hogy amennyiben az össze­férhetetlenségi bizottság az ő (Kállay) össze­férhetetlenségét megállapítaná, akkor készle­mondani képviselőségéről. Ilyen felfogással — állapította meg Gaál Gaszton a csütörtöki ülé­sen — mandátumot vállalni nem lehet, Kál­lay Tibor nem igazgatósági tagságairól, de a képviselőségéről hajlandó lemondani. A ci­nizmusnak is határa van, fejezte be Gaál Gaszton Kállay Tiborra vonatkozó részét. A vidéken tartózkodó Kállay Tibor Gaál Gasztonnak erről a kijelentéséről csak a la­pokból értesült és nyomban táviratilag kérte fel Almássy Lászlót és Ráday Gedeon grófot, hogy nevében lovagias elégtételt kérjenek

Next

/
Oldalképek
Tartalom