Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)
1927-04-17 / 89. szám
1927 április 17. DÉLMAGYARORSZÁG 21 A fogadalmi templom tornyai. Irta : Vass Károly, ny. műszaki tanácsos Felépült, a nagyszerű, méreteiben is impo- azt mondotta, hogy mivel azon a vidéken náló templom s egyszer csak az a riasztó hir ' uralkodó viharok a templomok tornyait mind járt>a be a várost, hogy a tornyok megmozdultak. Elhagyták azt a pontosan függőleges helyzetüket, amelyet évszázadokon keresztül meg kellett volna tartaniok. Mindenki — mondhatom valláskülönbség nélkül — olyan izgalommal, olyan félős aggódással beszélt erről, mintha csak az ő saját háza forogna veszedelemben. Nagy dolog is az: épitünk óriási költséggel egy gyönyörű templomot s annak a tornyai most kezdenek elhajlani, hogy helyrehozhatatlan defektet nyomjanak az egész épületbe. Az érdekes a dologban azonban az volt, hogy a torzulást mindenki más és más mérvűnek találta, tehát: a megállapítás nem volt reális, hanem jórészben a képzelőd és működött. Végre Szeged város tanácsa elhatározta, hogy pontos felméréssel kell megállapítani: mennyi is hát tulajdonképen ez az elhajlás? Ennek a műszaki munkának végrehajtásával engem bizott meg. A munkát végrehajtottam s egyszersmind gondoskodtam arról, hogy az esetleges további elmozdulások idaszakonkint a legegyszerűbb módon megfigyelhetők legyenek. Most, miután az összes méréseket és számításokat befejeztem s előttem áll az eredmény, még pedig — mondhatni — milliméter pontossággal: sietek kijelenteni, hogy nincs semmi baj, az eset szabványos. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs elhajlás. Van, csakhogy ez a kimozdulása a torony csúcsának a 70 méter magassága mellett olyan csekélység, ami majdnem minden toronnyal megesik; de szabad szemmel már csak akkor vesszük észre, ha valaki a figyelmünket rá felhívta. Tehát pontosan, számszerűleg: Ha a templom főhomlokzatával szembeáltunk, balkéz felé esik a nyugoti, jobbkéz felé esik a keleti lorony. A nyugoti torony keresztjének legmagasabb pontja a függőleges irányból 30 centimétert mozdult ki balra, a keleti torony legmagasabb pontja pedig 27.6 centimétert jobbra. Az a szög, amelyet a tornyok tengelye ezen elferdült helyzetben a tényleges függőlegessel képez, nem több, mint egy foknak az ötödrésze. Most már megállapították, hogy sok torony állf évszázadon keresztül ferde tengellyel, anéldélkeletre nyomják: ő a Michaelskirche tornyát mindjárt ugy építette, hogy a csúcsa a függőlegestől 36 centiméterrel volt elnyomva északkelet felé. Tehát a tornyot szándékosan ferdére építette. Az idő neki adott igazat, mert az északnyugatról délkeleti irányban ható szelek a tornyot 100 év alatt 55 centiméterrel tolták el délkelet felé, tehát körülbelül 20 centiméterrel tul a függőlegesen. A jó hamburgiak a templomtorony ezen vándorlásáról bizonyára semmit sem tudtak, mig 1895-ben jött oda egy német geometer, aki, a különböző időkben, a toronnyal együtt meghatározott háromszögméreti pontokból kiszámította, hogy a torony csúcsa az idők folyamán hogyan vándorolt tovább. A szegedi fogadalmi templomtornyok elhajlásánál szerencsének mondható az, hogy mindkét lorony kifelé hajlik, majdnem ugyanolyan erősen s így a szímetria megmarad. Ami azért, fontos, mert a szem a szímetria iránt a legérzékenyebb. Ismétlem, semmi szokatlan esemény nem t,örlénl. Igen valószínűnek tarlom, hogy a tornyok idővel egy kicsit visszafelé mennek s igy az elhajlás kisebb lesz. Végül: sokan abból állapították meg a tornyok ferdeségét, hogy ha olyan helyről nézik a tornyokat, ahol a két torony éle alulról összeér: akkor a kél torony éle fölfelé V alakot mutat. Ez a »V« alak nem a tornyok ferdeségét mutatja, hanem azt, hogy a tornyok felfelé szűkülnek. Vagyis, fönt, az erkély magasságában a keresztmetszet kisebb, mint a lábazati lemezek magasságában. Azt a csekély elhajlást, ami a két toronynál műszerekkel megállapítható volt: szabadszemmel észrevenni aligha lehet. Erről a dologról többet tudna~Kszélni a pisai ferdetorony. Hisz eredetileg az is egyenesen állott! és Szeged a XVIII. század végén. II. József császár uralkodása alatt tömérdek demokratikus és liberális irányú nyomtatott inü jelent meg Magyarországon és Ausztriában, főleg olyanok, amelyek az uralkodó politikai felfogásával megegyeztek, ugy, hogy azt is lehet mondani, bizonyos loku sajtószabadság volt. A szabadkőműves császár halála után nemsokára uj eszmék borították lángba a világot, amelyek Párisból indultak kelet és dél felé, — a Habsburg-ház és tanácsosai megijedlek attól, hogy a liberalizmusnak ilyen szélső hajtásai ís lehetnek s védelmet kereslek a szabadelvű eszmék és ezekszülte intézmények üldözésével. Mennél jobban bontakozott ki a francia forradalom, annál sulyosabb láncokat raktak a sajtóra, melynek utján már igen könnyen és hatásosan lehetett a híreket és eszméket terjeszteni. • A következő, már koronás uralkodó, II. Lipól alatt kezdődött a sajtószabadságtól való eltávolodás — és ez csak folytatódott és befejeződött Ferenc uralkodása alatt. A magyar színészet történele érdekesen mutatja a cenzúra kifejlődését. Mig az első társulat alakulásakor 1790-ben említés sem történik cenzúráról, 1792-ben, amikor a Helytartó Tanács intendaturája alá kerülkül, hogy ezt a ferdeségel valaki észrevette ' lu'k a magyar színészek, külön hangsúlyozzák, hogy volna. Azt hinné az ember, hogy ezek a merev, rideg anyagból készült épilmények inkább kettétörnek, semhogy egy centimétert meghajoljanak. Pedig nem igy van a dolog. Talán 1910-ben, mikor egy háromszögelés alkalmával a távcsövet egy vaskos gyárkéményre irányítottam, meglepetéssel vettem észre, hogy a kissé erősebb szél függőleges "helyzetéből jobbra-balra mintegy 30 centiméterrel kilendítette. A kémény, amely legfelül, ahol legkeskenyebb: 1 méter széles, ugy ingott, mint egy nádszál. A másik eseLel Makó város háromszöghálózatának kifejlesztése alkalmával észleltem. Az uj református templom karcsú tornyának erkélyén állottam a müsszerrel. Mikor a nagymásodik harangot megkondították, a torony olyan lengésbe jölt, hogy egyik napszámosom ijedten leszaladt a toronyból. Később erről a toronyról egész bizonyossággal meg tudtam állapítani, hogy körülbelül 20 év alalt mintegy 35—38 centimétert mozdult ki helyéből a csillagot tartó rúdja. Minthogy ez A torony nem olyan magas, mint a fogadalmi templom tornya: itt az eltérés a függőlegestől még erősebb, mint a fogadalmi templomnál, fis ezt a változást mégse vette észre Makón senkise. A toronyclhajlásoknak iskolapéldáját adja a hamburgi Michaelskirche tornya. Ezt a templomot 1788-ban egy Sonnin nevü építész építette. A feljegyzések szerint ez az építész csak a Podmaniczkg József báró által engedélyezett darabokat lehet előadni és 1795-ben ujabb és még súlyosabb cenzúrát állapítottak meg. Az volt a H. T. kívánsága, hogy általában csak azokat a színdarabokat lehet előadni, melyeket Bécsben az utolsó évben legalább kétszer előadtak, az eredeti müvek előadására külön kellett engedélyt kérni. Ez az intézkedés nem azt célozta, hogy uj magyar darabok ne kerülhessenek színre, — de azt eredményezte. A XVIII. század végére azután kialakult egy vég.eges rendszer, ame.y szerint a színigazgatók könyvtárának sugópéldányába bevezették az előadási engedélyi de ezen felül az igazgatók kötelessége volt negyedévenkint az illelékes városi, vagy megyei hatóság utján, lejátszott darabjainak pontos jegyzékét a II. T.-hoz felterjeszteni. 1793-ban országszerte nagy riadalmat okozott a II. T. egy cenzurarendetetc, amelyben a divatos és a francia királyi család történelét tárgyazó „ludwig Capeí" című német színdarab előadását tiltották be. Ismerjük Temesvár, Nagyvárad, Győr és Szeged tanácsainak erre hozott határozatait és valószínű, thogy a többi hatóságok is, mint ezek, tudomásul vették a magas intézkedést. A szegedi tanács november 13-én tárgyalt a »Ludwig Capet, oder die Armordung des Franzen Königs« sorsáról. A rendeletet felolvasták és a tanács igy végzett: itt nem lévén olyatén játszó hely, a játék előadói pedig igen ritkán fordulnak meg, e nemes várost ezen tilalom nem annyira érdekli, mindazonáltal előadván magát az eset, fog teljesíttetni'. Ugy látszik, még évek múlva is voltak német színtársulatok, ahol e hátborzongató rémdrámát előadták, mert a 11. T. 1799-ben ismét egy uj rendeletet küldött a hatóságokhoz és igy Szegedre is, melyben e darab előadásait betiltják. A városi tanács 1799 Bőjtmáshava (március) 6-án foglalkozott az üggyel, amiről a (403. sz.) tanácsi jegyzőkönyv a következőket örökítette meg: Azon felsőség 26.ik február e. f. e. 5849.dik szám alatt azon okbul, hogv Ludwig Capet nevezetű tiltott játék az közönséges Jálék Színekben elöadattatik, az 793.dik esztendőben tS.dik S.ben (októberben) 25156.dik szám alatt költ rendelés szerént minden játékoknak elől adó Társaságokat oda utasíttatni parancsoltatik, hogy azon játékdarabokon kivül, melhjek Bécsben, vagy Budán a múlt utolsó Esztendőkben jádzottaltak, semminémüeket előadni né mérészeljenek, égyszersmind az állandó Játék Színek Kormányzói három holnaponként mindazon játékaiknak jedzékét, mellyeket előadni akarnak, az helybéli felsőségtől ez által pedig a F. H. K. M. Tanálsnak előre béadni el né mulassák, tudományul s magatartásul szolgál, egyszersmind a szükséges vigyázat s az é városban érkezendő játékosok tudósítása végett az Pol. Comriatust (rendőr komisszáriátust) pár«D •• •iMmm : FKFISIOR TEXTILKERESKEDELMI R.-T > LvmUlal&wlwil SZEGEDI FIÓKJA, SOMOGYI U. 22 TAVASZI VASARA! Hat havi hitel!! 817 'éSák EMKE-KÁVÉHÁZBAN SSS reggel 4-ig zene és záróra. EJS ¡Sí
