Délmagyarország, 1927. április (3. évfolyam, 76-99. szám)

1927-04-17 / 89. szám

1927 április 17. DÉLMAGYARORSZÁG 21 A fogadalmi templom tornyai. Irta : Vass Károly, ny. műszaki tanácsos Felépült, a nagyszerű, méreteiben is impo- azt mondotta, hogy mivel azon a vidéken náló templom s egyszer csak az a riasztó hir ' uralkodó viharok a templomok tornyait mind járt>a be a várost, hogy a tornyok megmoz­dultak. Elhagyták azt a pontosan függőleges helyzetüket, amelyet évszázadokon keresztül meg kellett volna tartaniok. Mindenki — mondhatom valláskülönbség nélkül — olyan izgalommal, olyan félős ag­gódással beszélt erről, mintha csak az ő sa­ját háza forogna veszedelemben. Nagy dolog is az: épitünk óriási költség­gel egy gyönyörű templomot s annak a tor­nyai most kezdenek elhajlani, hogy helyre­hozhatatlan defektet nyomjanak az egész épü­letbe. Az érdekes a dologban azonban az volt, hogy a torzulást mindenki más és más mérvűnek találta, tehát: a megállapítás nem volt reális, hanem jórészben a képzelőd és működött. Végre Szeged város tanácsa elhatározta, hogy pontos felméréssel kell megállapítani: mennyi is hát tulajdonképen ez az elhajlás? Ennek a műszaki munkának végrehajtásával engem bizott meg. A munkát végrehajtottam s egyszersmind gondoskodtam arról, hogy az esetleges további elmozdulások idaszakonkint a legegyszerűbb módon megfigyelhetők le­gyenek. Most, miután az összes méréseket és számí­tásokat befejeztem s előttem áll az eredmény, még pedig — mondhatni — milliméter pon­tossággal: sietek kijelenteni, hogy nincs semmi baj, az eset szabványos. Ezzel nem azt akarom mondani, hogy nincs elhajlás. Van, csakhogy ez a kimozdulása a torony csúcsának a 70 méter magassága mellett olyan csekélység, ami majdnem min­den toronnyal megesik; de szabad szemmel már csak akkor vesszük észre, ha valaki a figyelmünket rá felhívta. Tehát pontosan, számszerűleg: Ha a templom főhomlokzatával szembeál­tunk, balkéz felé esik a nyugoti, jobbkéz felé esik a keleti lorony. A nyugoti torony ke­resztjének legmagasabb pontja a függőleges irányból 30 centimétert mozdult ki balra, a keleti torony legmagasabb pontja pedig 27.6 centimétert jobbra. Az a szög, amelyet a tor­nyok tengelye ezen elferdült helyzetben a tényleges függőlegessel képez, nem több, mint egy foknak az ötödrésze. Most már megállapították, hogy sok torony állf évszázadon keresztül ferde tengellyel, anél­délkeletre nyomják: ő a Michaelskirche tor­nyát mindjárt ugy építette, hogy a csúcsa a függőlegestől 36 centiméterrel volt elnyomva északkelet felé. Tehát a tornyot szándékosan ferdére építette. Az idő neki adott igazat, mert az északnyugatról délkeleti irányban ható szelek a tornyot 100 év alatt 55 centi­méterrel tolták el délkelet felé, tehát körül­belül 20 centiméterrel tul a függőlegesen. A jó hamburgiak a templomtorony ezen ván­dorlásáról bizonyára semmit sem tudtak, mig 1895-ben jött oda egy német geometer, aki, a különböző időkben, a toronnyal együtt meg­határozott háromszögméreti pontokból kiszá­mította, hogy a torony csúcsa az idők folya­mán hogyan vándorolt tovább. A szegedi fogadalmi templomtornyok elhaj­lásánál szerencsének mondható az, hogy mindkét lorony kifelé hajlik, majdnem ugyan­olyan erősen s így a szímetria megmarad. Ami azért, fontos, mert a szem a szímetria iránt a legérzékenyebb. Ismétlem, semmi szokatlan esemény nem t,örlénl. Igen valószínűnek tarlom, hogy a tornyok idővel egy kicsit visszafelé mennek s igy az elhajlás kisebb lesz. Végül: sokan abból állapították meg a tor­nyok ferdeségét, hogy ha olyan helyről nézik a tornyokat, ahol a két torony éle alulról összeér: akkor a kél torony éle fölfelé V alakot mutat. Ez a »V« alak nem a tornyok ferdeségét mutatja, hanem azt, hogy a tornyok felfelé szűkülnek. Vagyis, fönt, az erkély ma­gasságában a keresztmetszet kisebb, mint a lábazati lemezek magasságában. Azt a csekély elhajlást, ami a két toronynál műszerekkel megállapítható volt: szabadszemmel észre­venni aligha lehet. Erről a dologról többet tudna~Kszélni a pisai ferdetorony. Hisz eredetileg az is egye­nesen állott! és Szeged a XVIII. század végén. II. József császár uralkodása alatt tömérdek de­mokratikus és liberális irányú nyomtatott inü jelent meg Magyarországon és Ausztriában, fő­leg olyanok, amelyek az uralkodó politikai fel­fogásával megegyeztek, ugy, hogy azt is lehet mondani, bizonyos loku sajtószabadság volt. A szabadkőműves császár halála után nemsokára uj eszmék borították lángba a világot, amelyek Párisból indultak kelet és dél felé, — a Habs­burg-ház és tanácsosai megijedlek attól, hogy a liberalizmusnak ilyen szélső hajtásai ís lehetnek s védelmet kereslek a szabadelvű eszmék és ezek­szülte intézmények üldözésével. Mennél jobban bontakozott ki a francia forradalom, annál su­lyosabb láncokat raktak a sajtóra, melynek ut­ján már igen könnyen és hatásosan lehetett a híreket és eszméket terjeszteni. • A következő, már koronás uralkodó, II. Lipól alatt kezdődött a sajtószabadságtól való eltávo­lodás — és ez csak folytatódott és befejeződött Ferenc uralkodása alatt. A magyar színészet tör­ténele érdekesen mutatja a cenzúra kifejlődé­sét. Mig az első társulat alakulásakor 1790-ben említés sem történik cenzúráról, 1792-ben, ami­kor a Helytartó Tanács intendaturája alá kerül­kül, hogy ezt a ferdeségel valaki észrevette ' lu'k a magyar színészek, külön hangsúlyozzák, hogy volna. Azt hinné az ember, hogy ezek a merev, rideg anyagból készült épilmények inkább kettétörnek, semhogy egy centimétert meg­hajoljanak. Pedig nem igy van a dolog. Ta­lán 1910-ben, mikor egy háromszögelés alkal­mával a távcsövet egy vaskos gyárkéményre irányítottam, meglepetéssel vettem észre, hogy a kissé erősebb szél függőleges "helyzetéből jobbra-balra mintegy 30 centiméterrel kilen­dítette. A kémény, amely legfelül, ahol leg­keskenyebb: 1 méter széles, ugy ingott, mint egy nádszál. A másik eseLel Makó város háromszögháló­zatának kifejlesztése alkalmával észleltem. Az uj református templom karcsú tornyá­nak erkélyén állottam a müsszerrel. Mikor a nagymásodik harangot megkondították, a torony olyan lengésbe jölt, hogy egyik napszá­mosom ijedten leszaladt a toronyból. Később erről a toronyról egész bizonyossággal meg tudtam állapítani, hogy körülbelül 20 év alalt mintegy 35—38 centimétert mozdult ki he­lyéből a csillagot tartó rúdja. Minthogy ez A torony nem olyan magas, mint a fogadalmi templom tornya: itt az eltérés a függőlegestől még erősebb, mint a fogadalmi templomnál, fis ezt a változást mégse vette észre Makón senkise. A toronyclhajlásoknak iskolapéldáját adja a hamburgi Michaelskirche tornya. Ezt a templomot 1788-ban egy Sonnin nevü építész építette. A feljegyzések szerint ez az építész csak a Podmaniczkg József báró által engedélyezett darabokat lehet előadni és 1795-ben ujabb és még súlyosabb cenzúrát állapítottak meg. Az volt a H. T. kívánsága, hogy általában csak azokat a színdarabokat lehet előadni, melyeket Bécsben az utolsó évben legalább kétszer előadtak, az ere­deti müvek előadására külön kellett engedélyt kérni. Ez az intézkedés nem azt célozta, hogy uj magyar darabok ne kerülhessenek színre, — de azt eredményezte. A XVIII. század végére azután kialakult egy vég.eges rendszer, ame.y szerint a színigazgatók könyvtárának sugópéldányába be­vezették az előadási engedélyi de ezen felül az igazgatók kötelessége volt negyed­évenkint az illelékes városi, vagy megyei hatóság utján, lejátszott darabjainak pontos jegyzékét a II. T.-hoz felterjeszteni. 1793-ban országszerte nagy riadalmat okozott a II. T. egy cenzurarendetetc, amelyben a divatos és a francia királyi család történelét tárgyazó „ludwig Capeí" című német színdarab előadását tiltották be. Ismerjük Temesvár, Nagyvárad, Győr és Szeged tanácsainak erre hozott határozatait és valószínű, thogy a többi hatóságok is, mint ezek, tudomá­sul vették a magas intézkedést. A szegedi tanács november 13-én tárgyalt a »Ludwig Capet, oder die Armordung des Franzen Königs« sorsáról. A rendeletet felolvasták és a tanács igy végzett: itt nem lévén olyatén játszó hely, a játék előadói pedig igen ritkán fordulnak meg, e nemes vá­rost ezen tilalom nem annyira érdekli, mindazon­által előadván magát az eset, fog teljesíttetni'. Ugy látszik, még évek múlva is voltak német színtársulatok, ahol e hátborzongató rémdrámát előadták, mert a 11. T. 1799-ben ismét egy uj rendeletet küldött a hatóságokhoz és igy Sze­gedre is, melyben e darab előadásait betiltják. A városi tanács 1799 Bőjtmáshava (március) 6-án foglalkozott az üggyel, amiről a (403. sz.) tanácsi jegyzőkönyv a következőket örökítette meg: Azon felsőség 26.ik február e. f. e. 5849.dik szám alatt azon okbul, hogv Ludwig Capet neve­zetű tiltott játék az közönséges Jálék Színekben elöadattatik, az 793.dik esztendőben tS.dik S.ben (októberben) 25156.dik szám alatt költ rendelés szerént minden játékoknak elől adó Társaságokat oda utasíttatni parancsoltatik, hogy azon játék­darabokon kivül, melhjek Bécsben, vagy Budán a múlt utolsó Esztendőkben jádzottaltak, semmi­némüeket előadni né mérészeljenek, égyszersmind az állandó Játék Színek Kormányzói három hol­naponként mindazon játékaiknak jedzékét, mellye­ket előadni akarnak, az helybéli felsőségtől ez által pedig a F. H. K. M. Tanálsnak előre béadni el né mulassák, tudományul s magatartásul szol­gál, egyszersmind a szükséges vigyázat s az é városban érkezendő játékosok tudósítása végett az Pol. Comriatust (rendőr komisszáriátust) pár­«D •• •iMmm : FKFISIOR TEXTILKERESKEDELMI R.-T > LvmUlal&wlwil SZEGEDI FIÓKJA, SOMOGYI U. 22 TAVASZI VASARA! Hat havi hitel!! 817 'éSák EMKE-KÁVÉHÁZBAN SSS reggel 4-ig zene és záróra. EJS ¡Sí

Next

/
Oldalképek
Tartalom