Délmagyarország, 1928. május (4. évfolyam, 99-122. szám)
1928-05-25 / 118. szám
SZEGED Piispökbazár Tavaszi kötöttáru és férfi fehérnemű újdonság márkájú világhírű selyem* harisnyák minden színben Szenzációs választék fürdő~kosztilmökbeii. Száztíz, a közgyűlésen nem szavazóit iparos feíefebezíe meg az Ipartestület! választást nagy csomó macskaszőr fehérlett. Bizonyos, hogy egy macska hoszszabb ideig ült a holttesten. 1928 május 25. DftLMAGYABOBSZAC A felehbezésből Is kiderül, hogy a baloldali Iparosoké a többség az ipartestületben (A Délmagyarország munkatársától) Megírtuk már, hogy az ipartestület múlt vasárnapi közgyűlésének határozatait az iparosok jelentékeny csoportja megfelebbezi az iparhatósághoz. Ezt a fölebbezést. ma nyújtották be az ipartestülethez, meg sem várva a fölebfcezési határidő lejártát. A főlebbezők két alapon támadják meg a közgyűlés határozatait s ezek között természetesen a tisztikar és az elöljáróság választását is. Elsősorban azért, mert az elöljáróság szabálytalanul hivta össze a közgyűlést, minthogy az alapszabályok rendelkezése szerint íz első közgyűlés után, amelyet a megjelentek határozatképtelensége miatt nem lehetett meg. tartani, »meg kellett volna ismételni« a meghívást az uj közgyűlésre. De azt is sérelmezik íölebbczésükben, hogy a közgyűlést nem ott tartották meg, mint ahová összehívták, mert azt tt városháza közgyűlési termébe hivták össze jés a Széchenyi Moziban tartották meg. A főlebbezők azt állítják fölebbezésükben, bogv emiatt önhibájukon kivül nem vehettek részt a közgyűlésen, mert — bár ők megjelentek a városházán, ahová a névreszóló meghívó szerint összehívták a közgyűlést — ott azonban zárt ajtókra találtak és senki sem világosította íel őket arról, hogy az ipartestületi közgyűlést hol tartják meg. A fölebbezést százhúsz iparos irta alá, kőztük száztíz olyan iparos, aki nem vett részt a közgyűlésen és n%m szavazott le a válaszfáson. Ez a száztizes szám több szempontból is rendkívül érdekességgel bir. Mint ismeretes, az iparosok jobboldali csoportjának listája csupán hatvan szavazattöbbséggel győzött. Ha most a baloldali iparosok listájára leszavazók számához hozzáadjuk azoknak az iparosoknak a számát, akik a fölebbezés aláírásával csatlakoztak a baloldali iparosok pártjához, de akik a választáson nem vehettek részt, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a baloldali iparosok többségével szemben a jobboldali kisebbség kerekedett felül a választáson A jobboldali iparosok azzal szépítették a választás eredményét, hogy a baloldali iparosok az utolsó szálig leszavaztak. Ezt az állítást is kellő értékére szállítja le az a tény, hogy majdnem kétszer annyi a választáson részt nem vett iparos irta alá a fölebbezést, mint amennyi szótöbbséggel a jobboldali lista győzött. A főlebbezők száma minden magyarázatnál és kommentárnál erőteljesebben bizonyítja, hogy a baloldali iparosok többségével szemben a jobboldali iparosok kisebbsége jutott a szerencsés véletlen folytán sikerhez az ipartestületi választáson. Megérkezik a rendőrség A piarista tanárok óriási meglepetéssel értesültek az iskolaszolga felfedezéséről, de percek alatt futótűzként terjedt el a hír a környék lakossága között is. Kotlár György, a másik iskolaszolga értesítette a rendőrséget, ahonnan azonnal bizottság szállt ki a helyszínre. A bizottság megállapította, hogy a halál &—8 órával előbb állhatott be, a hullán külsérelmi nyomok nincsenek és hogy mindkét szemére vak ember volt. A halott öregúr Kálmán Benő nyűg. munkáspénztári igazgató A rendőrség a rejtélyes haláleset ügyében azonnal megindította a nyomozást. A halott zsebeiben talált írásokból megállapították, hogy a szerencsétlen ember Kálmán Benő 53 éves nyugalmazott munkásbiztositó pénztári igazgatóval azonos. A rendőrség kihallgatta az iskolaszolgákat, az éjjeli őrt, a házmesternél, azután intézkedett, hogy a hullát a halál okának pontos felderítésére rendőrorvosi boncöcolás végett a törvényszék orvostani intézetébe szállítsák. A nyomozás természetesen akörül forog, hogy hogyan került a vak ember a piarista gimnázium udvarának legfélreesőbb részébe. A kutyák éjfélkor ugatnak A piarista gimnázium udvarán eltört gerinccel holtan találták a munkásbiztositó pénztár nyugalmazott vak igazgatólát A rejtély előtt tanácstalanul áll a rendőrség: hogyan kerQU Kálmán Benő a gimnázium bezárt udvarába (A Dél magyaron zág munkatársától.') Csütörtökön reggel különös szenzáció verte fel a piarista gimnáziumot és környékének csendjét. A kegyes atyák hatalmas rendházának udvarán egy idősebb ember megmerevedett holtteste feküdt, amely eddig még ki nem derített módon került az udvar legelrejtettebb részébe. Az egyetemi építkezések őre alvó embert pillant meg az udvaron Csütörtökön reggel valamivel hat óra előtt az Arpád-uccában járkáló éjjeli őr a gimnázium udvarrácsán keresztül egy mozdulatlanul fekvő embert pillantott meg. A teljesen szokatlan látván^ mindjárt elujságolta a 13. számú ház kapuját éppen kinyitó házmesternének, aki azonnal átszaladt a gimnáziumba és felcsengette a portást. Kollár Istvánné, az iskolaszolga felesége nyitotta ki a kaput. Urával együtt azonnal leszaladt az udvarba, ahol tényleg egy ember feküdt mozdulatlanul, halálba meredve, orrán, száján, alvadt vércsomókkal... Az idősebb férfi hullájától 8—10 lépésre szalmakalapja feküdt, még távolabb pedig az egyik ablaknál esőverte fekete szemüvege, amelynek nyerge össze volt lapítva A holttest teljesen hanyatt feküdt, egyik karja kitárva, a másik a balmellén volt. Vállán és behajlott balkarján A piarista gimnázium udvarán szerdán este félkilencig leventék gyakorlatoztak, ezideig a hulla nem is kerülhetett oda. Amikor a leventék elmentek, az iskolaszolgák gondosan bezárták a kapukat, sőt Kotlár György iskolaszolga még az udvaron is szétnézett, hogy nem hagytak-e ott valamit a diákok. Az emeleti ablakok egytől-egyig becsukva, sehol semmi zaj, semmi gyanús nesz. Tehát a kapukon keresztül nem mehetett be Kálmán Benő, de nem is vihették be. Ha pedig a folyosón rejtőzött volna el, akkor sem mehetett le az udvarra, mert az odavezető ajtók is egytől-egyig le voltak zárva. Különben is egy öreg, teljesen vak ember, aki csoszogva, tapogatózva jár, annyira halk, óvatos léptekkel még sem mozoghat, hogy a mélységes csendességü épületben ne hallhatnák meg Hátra lenne még az a lehetőség, hogy Kálmán Benő a gimnázium udvarának az Árpáduccára néző két méter magas vasrácsos kerítésén keresztül jutott be az udvarra, de nem valószínű, hogy a mindkét szemére yak em-
