Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)

1928-01-15 / 12. szám

meg van a szakértelme. így nem is fordulhat elő, hogy az akció által megrendelt cipők kőzött használhatatlan, vagy silány anyagú cipő legyen. A mult évben azonban a kis­rongyos-akció néhány pár kész cipőt is kapott ajándékba, amelyet az idei akció első turnusá­ban osztottunk szét és igy történhetett, hogy ezek között a gyári kész cipők kőzött akadí egy pár, amely a kiváni minő­ségnek nem feleli meg. Nagyon örültem, hogy ezt a rossz anyagú DÉLMAGVAROHSZAG cipőt nekem bemutatták, mert igy alkalmam volt azt azonnal kicseréltetni az akció által \ rendelt jóanyagu- cipővel. Ezen az egy eseten kivül — tudomásom szerint — más hasonló eset nem fordult elő és meg kell védenem a szegedi kisiparosokat minden olyan gyanu­sitás ellen, amely szerint közülük szállított vol­na valaki meg nem felelő minőségű cipőt. Most már egyúttal azt is megmondhatom, hogy ujabb, mintegy háromszáz pár cipő van ismét munkában és ezeket a cipőket a második turnus keretében fogjuk a közel jövőben szét­osztani. HMMMMIWM Kétévi börtönre líéllék a vakmerő tolvajnőí, aki az orgazdára akarta fogni a lopásokat. '(A Délmagyarország munkatársától.) 'A1 szegedi tőrvényszék Vi/d-tanácsa szombaton délelőtt tárgyalta Kocsis Istvánná 16 rend­beli lopási ügyét. Kocsis Istvánné, aki már nyolc évet ült lopás miatt, a mult évben való­ságos réme volt a piacoknak. Amihez csak közelébe ért, mindent ellopott. Különös elősze­retettel viseltetett a női pénztárcák iránt. Ru­hákat, majd piaci cikkeket is eltüntetett olyan boszorkányos ügyességgel, hogy a makói rend­őrség több mint egy éven át hjfiba próbálta tetten érni­Amikor lakásán letartóztatták, az ellopott tárgyak egyrészét megtalálták nála. Kocsisné azonban tagadta a lopásokat. Elmondotta, hogy ő legfoglalt tárgyakat Koczka Imré­néföl vette és igy ;i 3szTnüleg az volt a tolvaj. A rendőrség azonban megállapította, hogy a tolvajlásokat Kocsisné követte el és hogy Koczka Imréné csak orgazdája volt a vesze­delmes tolvajnőnek. Kocsisné csak azért fogta orgazdájára a bűncselekmények elkövetését, hogy elkerülje a büntetést. A szombati főtárgyaláson Kocsis Istvánné ismét tagadott. Igazolni próbálta azt is, hogy tavaly nem is tartózkodott Makón és igy ő nem követhette el a lopásokat. A bíróság azonban a tanuk és a kárvallottak kihallgatása után, akik Kocsisnéban jelismerték a piaci tolvajt, Kocsis Istvánnét 16 rendbeli lopás cimén bűnösnek mondotta ki és ezért kétévi börtönre itélte. Kocsisné az Ítélet ellen feleb­bezést jelentett be. •U • ||<I—.Jni •wpwri Ü70 nedves, egészségtelen lakás; Évtizedek óta tart a propaganda a tuber­kulózis leküzdésére. Már a nagynevű dr. Korányi Frigyes kezdte és nem kevésbé híres fia: dr. Korányi Sándor folytatja. A lelkesedés, a tüz, a gondolatok szépsége, a javaslatok tömege ugyanaz s az eredmény: semmi, semmi. Ha szónoklatokkal, csengő frázisokkal, ban­kettekkel, egyesületek alapításával, elnöksé­gekkel és diszelnökségekkel ki lehetne irtani a tüdővészt, már régen nyoma se volna, de ehelyett azt látjuk, hogy a tuberkulózis-halá­lozás világstatisztikájában ma is, ugy, mint ezelőtt a legutolsó helyet foglaljuk el, hogy a hivatalos kimutatás szerint 15 év alatt egymillió ember ball el Magyarországon iüdővészben, hogy minden hatodik ember tüdővészben hal cl s hogy nálunk ugyanannyi emberhez viszo­nyítva, négyszer annyi ember pusztul el tüdő­vészben, mint pl. Dániában. A hiba szerintem ott van, hogy az állam és társadalom egész ereje kimerül a tüdő­vész gyógyításának hiu erőltetésében, de sem­mit se tesz a tüdővész terjedésének megelő­zésére, teljesen elhanyagolja a preventív intéz­kedéseket. Szemet hunyunk afölött, hogy a gyermek szüleinek sötét, nedves lakásában fertőztetik a szülő, vagy lestvér tüdővésze aiial, de kapkodunk gyógymódok után, midőn a fertőzés már megteremtette vészes gyümöl­cseit. Nem a tüdővészt kell gyógyítani, vagyis uera ez a legfontosabb, hanem a fertőzési kell megaka­dályozni. Fel kell kutatni a tüdővész fészkeit, ki kell hozni a fészkekből a halálraítéltek ez­reit, hogy a napfényen, egészséges lakásban megerősödjön szervezetük, hogy sikeresen fel­vehessék a küzdelmet a halálos kór csirái ellen. A legelső lépés, melyet tennünk kell: a nedves, egészségiden laV. ások megszöníeiése. Ehhez az kell, hogy megismerjük és számon tartsuk a tüdővésznek és számos más beteg­ségnek ezen melegágyait. I Ezért tartom olyan rendkívül fontosnak, \ száz egyesületnél és ezer szónoklatnál érté­kesebbnek a kis füzetet, amelyet dr. Jung Sándor, tiszti orvos, Szeged törvényhatósági bizottságának elhatározásából s a tanács meg­bízásából végtelen gondossággal és nagy hozzá­értéssel összeállított s mely világos képét nyújtja a város rendkívüli, egyedülálló és elrettentően szomorú lakásviszonyainak. Nincs az a hátborzongató rémregény, amely olyan iszonyatot keltene az olvasóban, mint midőn c füzetben lapozgat, midőn azt olvas­suk, hogy 3170 egészségieden, nedves és pincelakás van Szegeden, ame­lyekben 10.661 ember sínylődik. Az I. kerületben van 52 pince és nedves lakás, melyekben 210 ember lakik, a II. kerületben van 322 pince és nedves lakás, melyekben 1033 ember lakik, a III. kerületben van 532 pince és nedves lakás, melyekben 1775 ember lakik, a IV. kerületben van 292 pince és nedves lakás, melyekben 1000 ember lakik, az V. kerületben van 1223 pince és nedves lakás, melyekben 4212 ember lakik, a VI. kerületben van 623 pince és nedves lakás, melyekben 2030 ember lakik, a VII. kerületben van 126 pince és nedves lakás, melyekben 371 emb?r lakik. Összesen van 3170 pince és nedves lakás, melyekben 10661 ember lakik. Ezen 10661 szerencsétlen közül 7081 a fel­nőtt és 3580 a gyermek. Szörnyű számok! 3580 gyermek söíéi, nedves, ha­IMí lehelő lakásokban! Ezek volnának a magyar jövendő remény­ségei ! i Ezen lakások közül 622 olyan van, mely csak egy helyiségből áll, ez a konyha, háló­szoba, minden. Itt tartózkodnak a gyermekek éjjel-nappal a felnőttekkel együtt, az erkölcs nagyobb dicsőségére. 1731 egészségtelen földszinti lakás van, me­lyek közül 520 egészen nedves; 796 szulerén­lakás, ezek közül 493 egészen nedves; 343 pincelakás van, ezek közül'223 egészen nedves. 572 olyan lakás van, mely másfél méteren január felül nedves és 1236 olyan lakás van, mely, egészen a menyezetéig nedves. 157 olyan lakás van, melynek padozata más­fél méterrel van a járda szintje alatt s 87 olyan, melynek padozata 2 méterrel van a járda szintje alatt. Ezek már nem is lakások, hanem kutüregek. Elég az irtózatból, nem akarom az olvasó idegeit a végsőkig feszíteni. Igy fest a »palotás«, »egyetemi« Sseged, ha a falak mögé tekintünk. Tudom, lesznek sokan, talán a város vezetői között is, akik rossz néven veszik tőlem, hogy igy kiteregetem a tűrhetetlen lakásviszonyokat a nagy nyilvánosság előtt, de éti orvos vagyok, gyógyítani akarok és tudom, hogy a fekélyt nem szabad rejtegetni, szépítő tapasszal be­fedni,1" hanem le kell mezteleníteni, kitisz­togatni, csak ugy remélhetek gyógyulást. Hogy a gyógymódra vonatkozólag megtehes­sem javaslataimat, kell, hogy a jelen állapot szülőokára rámutassak. Hihetetlennek látszik, hogy a vázolt viszo­nyok olyan városban állanak fenn, mely egé­szen modern, hiszen alig 45 ér alatt épült fel, ami egy város életében csecsemőkornak számit. Midőn a királyi biztosság 1879—80-ban meg­kezdte működését, csaknem üres terület állott rendelkezésére, hiszen az árviz előtti Szeged 5900 háza közül csak 298 maradt meg. Ugy és akként építkezhettek volna, amint azt az akkori legmodernebb higiénia megkövetelte^ Amerikában számos város keletkezett az utolsó évtizedekben. Ott, ha várost akarnak alapítani, kiválasztják az építendő város he­lyét, a kívánt magasságra főltőltik, nivellál­ják, kijelölik az uccákat, megépítik a csator­nákat és vízvezetékeket s csak azután adják ki az építési engedélyeket. Nálunk a királyi biztosság fordítva csinálta. A belvárost feltöltette, emelt néhány szép épü­letet, de a város öthatodában csak az uccákat jelölte ki, föl nem töltött, se csatornát, se vízvezetéket nem épített, de meghagyta, hogy a város ezen részeit is »eszményi nívóra* kell emelni. A hásauk építése rohamosan megindult, de bármennyit építettek is, a város lakosainak számához viszonyítva Szegeden az árviz óta mindig lakásszükség volt. Ennek az volt a következménye, hogy lakók költöztek be az újonnan épült házak azon helyiségeibe is, melyek eredetileg nem is voltak lakásoknak tervezve. A mindenkori hatóság ezen szabály­talanságot kénytelen-kelletlen eltűrte. Igy let­tek a pincéknek tervezett alacsony helyiségek lakásokká. Mikor azután a város hatósága a királyi biztosság meghagyása szerint a nagy­gallérok, nyakkendők, harisnyák, mindenféle uri divatcikkek csipkék, szalagok, gyöngyök, csattok, ttíllök és virágok óriási választékban rendkivíili olcsó &zah€>íí árakon. Szavatolt minőségű schweiz! selyemharisnyik minden létező szinben 2370 Pofiák Testvéreknél Széchenyi ¡ér és Cseftsnics ucca.

Next