Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1928-01-15 / 12. szám
1928 január 15. DÉLMAG VA WOliSZAG ESE5EI3SE körúton belöli részt feltőltette, mindezen lakások a föld alá kerültek. Ezért van a város legrendezettebb (?) részében, a nagy- és kis körút között csak száz nedves földszinti lakás, de vau 305 nedves szuterén és 165 pincelakás. A város többi,, külsőbb részeiben inkább a nedves földszinti lakások dominálnak, ami abból származott, hogy a királyi biztosság teljesen figyelmen kivül hagyta a geológiai viszonyokat és a talajvíz rendkívüli magasságát és a külső városrészek akkor igen szükséges feltöltését elmellőzte. így magyarázható meg, hogy Felsővároson 164, Rókuson 301, Mórában 154, Alsóvároson 12 nedves földszinti lakás van. Ha a hatóság itt feltöltést eszközöltetne, mindezen lakásoküól, de még sok száz, jelenleg eléggé kielégítő földszinti lakásból pincelakás válna. Ezért indítottam évekkel ezelőtt harcot az eszményi •ivó fentartása ellen, ami a műszaki szakbizottság tárgyalásai után részben sikerült is. Az a 98 cm. leszállítása az eszményi nívónak, amit a szakbizottság megengedhetőnek tart, pénzben sok milliárd megtakarítást, a közsgészségügy szempontjából pedig felbecsülhetetlen értéket jelent. Tudjuk, hogy a királyi biztosság teljhatalommal volt felruházva, saját szakértői meghallgatása után, saját belátása szerint, önkéuyesen intézkedett. A származott szerencsétlen Iés tarthatalan állapotokért csakis a királyi biztosság, az ál' lam teljhatalmú exponense a felelős. A város hatósága és polgársága csak szenvedő hősei a királyi biztosság szerencsétlen és hibás intézkedéseinek. Ezen nézetem és felfogásom mutatja meg e szerencsétlen helyzetből a kivezető utat. Szeged lakásviszonyai a közegészségügy szempontjából egy pillanatig se tűrhetők el. j A 3170 egészségtelen, nedves és pincelakás közül legalább 2000, a hatósági orvosok véleménye szerint, emberi lakásra alkalmatlan és rögtön kilakoltatandó. Minthogy azonban Szegeden lakásínség van, addig erre gondolni sem lehet, míg megfelelő 2000 kis, egy-két szobakonyhás lakás nem épül. Szeged anyagi ereje erre képtelen, de nem is méltányos, hogy az állam teljhatalmú közegei állal elkövetett tévedéseknek és hibáknak következményeit egyedül a város polgársága víselfe. Már csak azért is kell, hogy az állam hatalma? erejével Szeged segítségére siessen, mert a közegészségügy és a tuberkulózis elleni küzdelem közérdek és állami feladat. Több, mint 10.000 ember sínylődik emberhez nem méltó viszonyok között és nekem meggyőződésem, hogy ha őszintén feltárjuk helyzetünket a nagy nyilvánosság előtt, ha megismerik nyomorúságos lakásviszonyainkat kormányunk vezető férfiai, meg fogják találni a módot, hogy részben megfelelő államsegély nyújtásával, részben nagyobb kamatmentes kölcsönnel Szeged azon helyzetbe jusson, hogy a tarthatatlan lakásviszonyok égetően fontos problémáját a közegészségügy kívánalmainak megfelelően közmegelégedésre megoldhassák. Soraimat Huszár Károly szavaival végzem: »Az a nemzet, amelyik élni akar, építsen emberi hajlékokat, adjon családi szentélyeket polgárainak, mert ha hajlékot nem épit nekik, akkor börtönt kell építenie«, csak még azt kell hozzáfűznöm »vagy temetőket«. ür. Krausz József. SZABÓ LASZLO EMLEKIRATAI. IV, A Gazdagék utcáján születtem. A mult század hatvanas éveiben a mai Szent György-uccának »Algyevi-ut« volt a neve s ez az ucca derékban kissé megtörve a mai nagykörűiig nyúlt. Az Algyevi-ut folytatása kifelé, a város vége felé a »Gazdagék uccája« volt, mely nem esett egészen össze a mai Vásárhelyi-sugárut vonalával, hanem attól kissé nyugatra húzódott. Amikor az árviz után kiszabták a Vásárhelyi-sugárut vonalát, a páratlan számú házak telkeinek 8—10 méternyi része az úttestbe esett. A Gazdagék uccája nevezetes ucca volt, amennyiben a mult század elején itt parcellázott telkeket csupa gazdag ember vette meg. A »felső tanyák« vagyonos gazdái építkeztek itt s közülök eleinte többen csak télen jöttek be a városi házba lakni. 1862-ben, vagy 1863-ban a Gazdagék uccáján az 1055. helyrajzi számú, körülbelül 800 négyszögöl nagyságú telket megvásárolta Hegedűs József. Ez a telek ma, az árviz utáni uccarendezés óta 604 négyszögöl, — a legnagyobb az egész Vásárhelyi-sugáruton. Mai házszáma 57. Hegedűs József, — aki ezt a telket megvette, s rajta azon kornak szokása szerint egyszerű házat és gazdasági épületeket emelt, az én anyai nagyapám. Nem ismertem, de tudom, hogy a legtiszteletreméltóbb emberek egyike volt összes elődeim között. Az apám azt jegyezte fel róla, hogy jómódú és nemesi származású ember voli, Csongrádmegye csaknem valamennyi (különben nem nagyszámú) nemesi famíliájával rokon. Fiatal korában aféle Í botos ispán« volt a sövényházi uradalomban, mely akkor még nem volt a Pallavicini őrgrófoké. Hegedűs József igen nagy vagyont: szerzett; mint lótenyésztőnek nagy híre volt s az uradalom szolgálatából azért lépett ki, hogy a lótenyésztést nagyban űzhesse. Ez azonban igen nehéz volt, mert megfelelő területű földhöz jutni nem lehetett. Hegedűs József ugy segített a dolgon, hogy négy különböző tanyát vásárolt s négy tanyán nevelt csikókat* Mikor 1867 jul. 29-én egy ló rúgása következtéijen meghalt, mindegyik leányára egy-egy tanyát hagyott. A hagyatékból az én anyámra, mint hallottam, busz lánc föld jutotta »fekete szélen«, a Gazdagék uccája 1055. sz. ház és jelentékeny (állítólag tizenhatezer forint) készpénz. Valószínű, hogy nem örököltek kevesebbet a többi testvérek sem. Hegedűs Józsefnek Juliász Anna volt a felesége, "juhász Tamás és Martonosi Terézia leánya, aki 1803 január 21-én született. Ezt a nagyanyámat is jól ismertem, mert nálunk lakott és csak 1881 szept. 7-én halt meg, 78 éves korában. Szegedi származású nő volt, de rokonságáról nem tudok, csak halványan emlékszem rá, hogy egy idősebb nővérét (özvegy Masánét?) láttam az árviz körüli időkben s igen csodálkoztam, hogy mig a nagyanyám magas, karcsu nő volt, a nővére ala¡MMBMMaMBIBEWIIIliM'MlliiMI^^ • IJ <ttBII«HgBBBMBWMBBMMB»ÍS MEGHOSSZABBÍTJUK Gyűlölet földjét héííő és keddre is £k BelV«&rO§f M022IÍ3€2LH. Januír 15 tn, vasárnap tT A lfl A í"* A M Vadnyugati ÍOrténet 7 felvonásban. ^.PLKíílVAn!® Föszccp'ö: TIm Mc. Coy. Azonkivfl : SZECro^TIMOZI is T:.; í'ár 15 ' vasirnjp Telefon 33. Visiáiík 10 Hvunlslun. Fősiereplflk: Adolphe Mers'ou és EMcítaríi liix. brav mos filmje: as expressea. Kaandor fűm 7 fcvr.ásSsn — Aiu k vül. Egy Msleiktt üeássy ioríénele 5 feivon4?h3r. Főszerep 5: Sctiírley Mosson.
