Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-03 / 125. szám

1928 junius 3. I)'" " t.Y \RORSZAG Megbüntetik azokat a román papokat, akik a kormány ellen eskették fel a népet A Szén! Sfnodus semmisnek nyilvánította a nép esküjét (.Budapesti tudósítónk telefon jelentése) Bukarestből jelentik: A SzentSinodus a kor­mány követelésére elhatározta, hogy mind­azokat a papokat, akik a gyulafehérvári pa­raszt kongresszuson résztvettek, vagy akik a gyűlés után a falvakban a kormány elleni harcra eskették fel a népet, szigorúan meg­büntetik. A Sinodus egyúttal az esküket sem­misnek nyilvánította. II Mám-cég visszavonta kényszeregyességi kérelmét állítólag sikerrel kecsegtetnek a magánegyezségi tárgyalások — fl törvényszék polgári felebbezési tanácsa zárt tárgyaláson döntött Márerék kérelme fölött (A Délmagyarország munkatársától.) A' Márer-malom kényszeregyességi ügye a szom­bati napon uj fordulópontra érkezett el. Szom­baton délelőtt 11 órakor a törvényszék pol­gári felebbezési tanácsa, amelynek elnöke Konczumld Endre kúriai biró. a törvényszék elnöke, tagjai pedig dr. László Adolf kúriai bíró és Bistyák Ferenc törvényszéki bíró; ülést tartott és folytatólagosan este hét óráig tárgyalta a törvényszék csődnyitást elrendelő Ítélete ellen benyújtott felülfolyamodást. A zárt tárgyaláson, amelyen még az érdekeltek kép­viselői sem jelenhettek meg, a törvényszék, értesülésünk szerint, érdemileg is döntött a nagyarányú fizetésképtelenség ügyében. A Márer-malom fizetésképtelensége után — mint emlékezetes — az Országos Hitelvédő Egylet szegedi kamarai szervének nem sike­rült a magánegyességet létrehoznia. Az tör­tént, hogv a Hitelvédő Egylet könyvszakértői a vállalat vezetése körül olyan sulvos szabály­talanságokat taláitak, ami a magánegyezkedés létrehozását meghiúsította A kényszeregyes­ség ügye így a törvényszék elé került. A törvényszék azonban annak ellenére, hogy a hitelezők többsége a kényszeregyesség elfoga­dása mellett szavazott, nem rendelte el a kényszeregyességi eljárást, hanem a kényszer­egyezségi eljárás iratait áttette a csődbíróság­hoz. A törvényszék döntése után a Márer-cég főnökei magánegyezkedési tárgyalást kezdtek meg a hitelezőkkel. A sikerrel kecsegtető tár­gyalások után Márerék előterjesztést adtak be a törvényszék felebbezési tanácsához és bejelentették, hogy a korábban beadott kény­szeregyességi kérelmüket visszavonják. Ugyan­csak beadtak a Márerék 150 hitelező aláírá­sával egy kérelmet, amelyben a hitelezők be­jelentik, hogy a kényszeregyességi eljárás visszavonásához hozzájárulnak, mert magán­úton remélik követeléseik kiegyenlítését. A szombati napon összeült felebbezési ta­nács a fizetésképtelen cég ujabb kérelmét bí­rálta el, döntését azonban csak Írásban közli az érdekeltekkel. II fábiánsebestyéni iskolában csendfirfedezettel tartják meg az évzáró vizsgát Hogyan értelmezi a kuiíurfőiényi a községi esküdt, aki iskolaszék! alelnök (A Délmagyarország munkatársától) A' Délmagyarország részletesen beszámolt a sze­gedi tanfelügyelőséghez tartozó Fábiánsebes­tyén község páratlan kulturbotrányáról, amely után fegyelmi és bünügyi eljárások indultak neked еду napra a Medsidie-rendet. ha írást adsz róla. — Hát a próféta futása Mekkából Medinába. Annak az emlékére futkároznak most ilyen ész nélkül a spáhik. — De hát uem mind fut, tesvir, — esett gondba Tóni. — Nézd, az a hosszú fehéringes öreg sze­recsen milyen jóízűt alszik a sátor előtt. — Hát persze, — mondtam —, ha te annyit szaladtál volna, te is aludnál. Az az öreg ur az algiri főmufti, az Algírtól egész idáig szaladt. Ezzel aztán meg is szabadultam, mert valami jókedvű beduin derékra kapta a testvért és igye­kezett neki nyárson sült birkafejjel is emlékezete­sebbé tenni a kabil farsangot. Másnap reggel, ahogy átnézem a szegedi lapokat •i Tóni lapjában az első cím, amin megakad a .szemem: Nagy hedsra-futás városunk­ban. Benne volt abban a Mohamed futása is, meg az algiri főmufti is, de még az is, hogy a i tiszteletreméltó főpap nagy elismerésekkel nyilat- j kozott Szegedről és megígérte, hogyha Allah élteti, | akkor szüretre is eljön, dc már akkor teveháton. 1 Bolondság, bolondság, de azért mégis a testvér­nek volt igaza, mert aznap a lapja az utolsó számig elkelt És mikor estefelé a francia cenzorral talál­koztam. aki mindennap lefordította a szegedi lapo­kat a városkormányzónak, az is azt kérdezte tőlem, hogy olvastam-e a Tóni lapját? — A hedsra-futást? — mosolyogtam el. Igen olvastam. — Nagyon érdekes cikk volt — bólintott a fran­cia oenzor. — Kár, hogy nem az önök lapjában volt. A tábornok ur is igen örült neki, mert в is csak ebből tudta meg, hogy micsoda ünnepük volt tegnap az araboknak. No, azóta már Marokkóban is megértek a fran­cia tábornokok egy-két hedsra-futást. Csakhogy ott nem ад arabok szaladtak.. meg. A közeljövőben már a szegedi törvény­szék elé kerül a fábiánsebestyéni kulturbot­rány bünügyi vonatkozású része. A fábiánsebestyéni iskolában az történt, hogy tanítás közben megjelent Vécsey Pál tanító osztályában Farkas László községi esküdt, iskolaszéki alelnök. A községi esküdt felszólította a tanítói, hogy az iskola udvarán levő fa rakást, a növendékekkel azonnal rakassa be az istállóba. A tanító természetesen tiltakozott a szokatlan hangú és még furcsább körülmények kőzött kiadott rendelkezés ellen A tanitó önérzetes tiltakozása azonban nem vezetett eredményre. A felbőszült esküdt botot emeli a tanítóra és azzal a kijelentéssel, hogy ntt én parancsolok, maga csak a község' cselédje«, félbeszakította a tanítást. Az iskolás gyer­mekeket kikergette a tanteremből és a fa be­rakására kényszeritette őket. A példátlan kulturbotrány után vitéz Né­gyessy Kálmán igazgató azonnal jelentést tett Gombkötő Antal tanfelügyelőnek, aki viszont az esküdtet feljelentette Csongrád vármegye közigazgatási bizottságánál és a iárási fő­szolgabírónál. Az események hatása alatt Farkat» László lemondott az iskolaszéki alelnöki tisztségéről is. Látszólag csend borult ezután a fábián­sebestyéni iskola tájékára. Május 17-én történt azután, hogy Farkas László esküdt váratlanul megjelent az iskolaszék ülésén és néhány es­küdttársa felszólítására, akik szintén ellen­SALAMON BEÜL. Terézkisruf: Színpad VI/9—10-én a legszenzációsabb műsorral a Belvárosi Moziban. ségei voltak Vécsey Pál tanítónak, elvállalta, hogy résztvesz a községben junius 5-én tar­tandó évzáró vizsgálatokon A tanfelügyelőség amikor megtudta az is­kolaszék határozatát, hivatalosan is felszólí­totta az iskolaszéket, hogy lillsa el Farkas László eskQdlel az iskolában való hivatalos meg» jelenéstől és helyette mást jelöljön ki. Szigorúan uta­sította a tanfelügyelő az iskola igazgatóságát is, hogy ennek a rendeletnek minden körül­mények között szerezzen érvényt, ha kell hatósági támogatás igénybevé­telével is akadályozza meg Far­kas Lászlói abban, hogy az év­záró vizsgán hivatalos minőség* ben részlvegyen. Intézkedés történt ezután, hogy junius 5-én csendőri karhatalom jelenjen meg az iskolában. Az utasítás szerint néhány csendőr a tante­rem ajtajában fog őrtállni, mig a karhatalom többi tagja az iskola előtt üt tábort. Fábiánsebestyén községben tehát megtörté­nik, hogy az iskolai évzáró vizsgát csendőri karhatalommal tartják meg. SZÖGEDI SZÍNHÁZ Hangadók Stanley igen hasznos és kellemes útirajzot irt a legsötétebb Afrikáról. Mi az ő nyomain haladva Szeged rejtelmeibe vezetjük be a gyanútlan olvasót. Első utunk a torony alá visz, a városi közgyűlési terembe. Mint gya­korlott idegenvezető, fajsúlyúk szerint fogjuk bemutatni a kimagasló jelenségeket Amolyan Bádeker lesz ez a rövid, de velős írás, amely­ben csillaggal jelöljük azokat, akik különö­sebb figyelemre tartanák igényt. Neveket ter­mészetesen nem emütünk. Nomina sünt odiosa. Az illető egyének ugy is egymásra fognak ismerni és érezni fogják azt az örömet, amely a legőszintébb e világon. Külömben is, akinek nem portréja, ne vegye magára. 1. ötcsillagos ő a közgyűlési távbeszélés verhetetlen és törhetetlen világbajnoka. Demosthenes volt hozzá hasonló szónok — a kavics előtt 0 nem kedveli a kavicsokat, inkább a fekete gyémántokat pártolja. Mindig beszél, különö­sen hogy ha mások beszélnek. A polgármes­teri jelentés olvasásakor már különféle beszéd és értelemgyakorlatokat végez. Az utolsó mon­dat közepén fölugrik és folytatja, amit az utolsó közgyűlésen abbahagyott Beszél, be­szél, beszél. Szó, szó, sző. Az elnöklő pol­gármester túlvilági mosollyal Shakespearere gondol, aki a nagy beszédek igazi mestere volt, majd Beethoven jut eszébe, aki, ha a helyében ülne most, nem hallaná ezt a Niagarát. A városatyák lassankint kivonulnak a szent hegyre egy cigarettára, előrelátóbb férfiak szi­varra gyújtanak. Az elnök néha csenget, Sze­less József doktor hol a szélsőjobbról, hol a szélsőbalról közbeszól, csalogatja csemegé­vel az orátort, akitől végre is megvonják a szót Sebaj, majd följelenti a tanácsot szék­sértésért e sóhivatalnál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom