Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)
1928-06-12 / 131. szám
1928 juratus 12 DÉLM AGYABORSZAG Spoit HendöraitaK, véres verekedés, botrányok, ssép fáiéit, rossss Mró a Ferencváros—'Bástya meccsen Ae$esen tudta elvinni a Két pontot Ferencváros, — de nem is érdemelte meg (A Délmagyarország munkatársától.) Színpompás, káprázatos kép volt. Emberrengetegek a futballaréna körül. Soha ennyien még nem mentek át a hidon meccset nézni. Vonzotta őket a Ferencváros bűvköre, amely a legendás futballcsaták bajnokának szemfényvesztő játékát igérte. Átvergődünk a hidon, fizetni kellett azért is, mert a parkon áthaladtunk. A Temesvárikörut ugy nézett ki, mint a háborús Arme komandók. A legócskább teherautóktól aluxoriózus Packardtig mindenfajta autó kolonekban felfejlődve állott hosszú sorokban. Egy sörsszállitó autón a vidékről jöttek el a nagy mérkőzésre. A pénztárak — pedig elővételben hatvanmillió korona áru jegy fogyott el — ostromlott várakhoz hasonlítottak. Vasárnap a bombaüzletet a Bástya csinálta. A sok böjt után a bőség szarujából ömlött a pénz. Minden szép volt. A közönség, a játék, az eredmény, cs^k a nap kegyetlenkedett. Az izzó napsugarak láva módjára zuhogtak a nézőkre, de különösen az állóhelyek ötezernyi sokasága szenvedett amúgy istenigazában a Bástyáért. Az afrikai forróság — mert az volt — még künn kezdődött az állomáson, amikor berobogott a Ferencvárost hozó különvonat. A zászlódiszbe öltözött vagonokból alaposan felöltözött jó öreg pestiek szálltak ki, hogy a másik pillanatban már ájuldozzanak a me'egtől. Bevonulás a városba. Jókedvű csoportok ütöttek mindenfelé tanyát, a vendéglők arattak, egyszeribe megtelt minden, az összes található halászlét elpusztították, a rekkenő kánikulában hektoliter számra fogyott a sör. Azután a vendégekkel át a pályára Tízezer ember súrü gomolgogban, mégis példás rendben Csorgott róluk a verejték, hősiesen kitartottak. Mindenki tippelt, persze Fradi győzelemre, Bástyára senki. Még akkor sem enyhült a pesszimizmus, amikor a zöld-fehérek kivonultak a gyepre és kiderült, hogy Huber véd, Berkessv a baJhalf és Tunigold a jobbszélső. De mit tudták azt Szegeden, hogy ki az a Tunigold, ámbár ez titok maradt még a meccs végén is. A zászlócseréknél minden szem a polgármestert kereste. Nem jött el. Győrben, Miskolcon Debrecenben. Pécsett mindenütt ott volt a podeszta. Ide nem jött. Gschwindt Ernő mond szép szavakat. Ugy beszél, mint a parlamentben. Lojálisán bókol a Bástyának, »a leglovagiasabb liga-ellenfélnek«. Szép és meleg volt bástyái Holtzer Tivadar üdvözlő beszéde is. A közönség ekkor már meglehetősen türelmetlenkedett. Várták a mindent elsöprő Fradi rohamokat, gólraéhesen izgult a tömeg, Kohut bombákért epedt, Bukovi passzokért lihegett, Raumgartner védéseiért sóvárgott. Az igazgatósági ülések legfelső sorát pesti újságírók szállták meg. Minden nagy lap elküldte a tudósítóját. Stopperrel a kezükben figyelték a meccs minden pillanatát. A biró fujt, még pedig rosszul. Elkezdődött a húzás. — Name Sándor! Name! — Biró Sándor. Biiroó Sándor, hát már megint nem szeret bennünkel? De ez csak a szelídebb fajta megjegyzések voltak. Mondtak különbeket is erre az emberre. » Hát nem volt nagy meccs. A Bástya lelkes fanatizmusa azzá avatta volna, ám hiányzott a Ferencvárosnak az a bizonyos Blackburn, meg a Slávia mindent magával ragadó játéka. A Ferencváros nyugodtan dolgozott a két pontért és amikor ez biztosítva volt, dolgozott azért, hogy megakadályozza a már-már bekövetkezni látszó ponthóditást. Nem érde. melte meg Ferencváros, hogy ez sikerült neki. Annyi bizonyos, hogy Kohutra bazirozlak. Bukovi lába mindig felé irányította a brilliáns labdákat. Tóth mellett ugy elszaladt, mintha half nem is lenne a világon. Belenyugszanak. Kohutnál a labda, legyen gól. Nem lett, de ugy vágta a kapu fölé, hogy érezni lehetett a szelét. A közönség idegessége percről-percre fokozódik, de Biró Sándor is elvesztette a fejét. Abszurd ítélkezései hangos gorombaságokat robbantottak ki és a közönség egyrésze valósággal beleheccelte magát az ideges és botrányra hajló hangulatra. Nem kellett sokáig várni. Soltit fellökte Takács a tizeenhatoson belül. Tiszta tizenegyes eset, a biró azonban oda se neki Ettől kezdve végig paprikás hangulatban folyt a meccs. Szidták Ferencvárost, senki sem tudta miért. Szépen ment pedig a játék. A Fradi gyönyörű húzásokkal dolgozott, a Bástya lobogott a lelkesedéstől. A labdával azért még ugyan bajok vannak. Szeretik maguknál tartani. Ha lesz szivük azonnal tovább adni, de sok Bástya győzelmet zenghet majd a krónika. Tehát Kohut. És jól tippeltek a góltvárók. Partnere. Szedlacsek remek labdát játszik át Túráihoz, ez már jól látja a prima helyzetet. Pasz. Kohut le. Irgalmatlan csavart lövés éri a belső kapufát, elsüvölt Baumgartner mellett. Borzalmas erejű gól! A Bástya nagyon szép játékkal köszöni meg Kohut mestergólját. A közönség izgalma tetőfokra hág, amit még fokoz a második félidő első percének Ferencváros gólja. Turai csinálta. Csak éppen újra kezdett a Bástya, Solti elviharzott a tribün előtt, pontosan kapu előttre irányította centerét, Wahl odatartotta a fejét, remekbe készült gó' lett belőle. Hősi küzdelmet indított el a Bástya az egyenlítésért. Nem ment. Schwartznak, Frőhlichnek, Soltinak három nagy alkalma volt, nem sikerült. A közönség oda volt az izgalomtól, nem a játéktól, amelyben fault alig esett és amely ezerszer nyugodtabb volt, mint a korzó, meg a tribün. Lemondóan legyintettek A biró segítsége kell a Fradinak, hogy ne hagyhasson itt egy pontot. Ferencváros még egyszer bele. De bele ám a Turai lába is a Baumgartnerbe. Nem szándékosan, evidens, hiszen a labdát is egyidőben kirúgta a kezéből. A -beteg kapus azonban a földön fetreng, jajgat. A közönség vérszemet kap. Attőr a korláton, beözönlik a pályára, örült kavarodás. Tisztán látni, amint egy bot lesújt Tui'ai fejére. Kiserken a vér. A botoló bácsit elrakja Takács, jön a rendőrség futólépésben, a haÖrgróf Pallavlclnl Alfonz Károly mindszent—ánvási uradalmának köíörésl szőlőgazdaságában cca. 700 hl. 1927. évi termésű Ezerfó és Kövidinka bor kisebb tételekben is méltányos áron eladásra kerül. Készpénzfizetés mellett venni szándékozók jelentkezzenek az uradalom percsórai intézőségénél, aho! a borok éráról is tájékozást szerezhetnek. Levélbeli megkeresések az uradalmi igazgatósághoz, Sándorfalvára intézendők. Telefonon Sándorfalva 2. hívandó. (Uradalmi igazgatóság.) 1.91 I .. I _J-L-I4|JJLUJ- II IJ.II.I ,JIII L-^J L—HU' donászó tömeg nem oszlik, kardlanozás, attak, bősz szitkozódások. — Éljen a futballsport! — kiáltja egy újságíró. Mi ez? Lovasrendőrök a futballpályán! Ilyen nem volt még Szegeden. Verekedés. Szitkozódás. Köpködés. (Bocsánatot kérünk, megtörtént, még pedig igen nagy mértékben.) A meccsnek vége. A vihar nem ült el. Kanossát járt a Ferencváros, amig az öltözőbe jutott. Egy hölgy ismét köpködött. • Először három név kívánkozik ki Baumgartner, Weiglhoffer, Emmerling. És Weiglhofferé külön: ő volt a legjobb a huszonhárom játékos között. (Biró Sándori a Fradihoz szá. mitjuk.) Nagy legény volt Wahl is. Érvényesült fiatalsága és zabolátlan ereje. A Solti is főerősség. Bázis. Frőhlichet nagyon szerettük volna még jobbnak látni. Mindenki tudja, hogy többet tud. Kronenberger gép volt, pontosan, lelkiismeretesen, hibanélküli, csak éppen nem nagyvonalúan. Horváth tisztességesen cenlerhalfolt. A Ferencváros pedig nem volt olyan jó, hogy nyugodt lelkiismerettel vihette el a két pontot. Kis szerencsével mind a kettő itthon is maradhatott volna, az igazság azonban a döntetlen mellett szólt. • Visszafelé rosszabb volt az ut. A hid ismét félelmetesen megmozdult, mint a mult évben, a nagy dalosversenyen. Nagy volt az ijedelenj. Két pesti ballagott nyugodtan rajta, őket nem érdekelte. A rendőrlóról ábrándoztak. — Barátom, lovasrendőr a pályán. Ilyent még nem láttam. Hogy az ember mennyit tanul vidéken! Gábor. Kiesett az Attila, osztályozót játszik a Bocskay A vasárnapi ligameccsek szenzációja a Bocskay értékes győzelme. 4:2-ne verte meg Újpestet és ezzel elkerülte a kiesést, amely így; az Attilának jutott, amely viszont: a Hungáriától kapott ki 2:l-re. Kispest—Nemzeti 2:2, Vasas—33-as 3:1, Sabária—III. ker. 3:2. Az I. liga II. helyezettje a Hungária. Szegedi amatőr meccsek SzVSE—Zrinyi-KAC 2.-0. (2.-0). Nagyon gyönge nivóju mérkőzés, épp ugy, mint az l:l-re végződött KEAC—UT.C meccs. R Zrinyí-KÜC kerékpáros versenyének eredményei 100 kilométeres főverseny: 1. Fekete SzVSE 3 óra 31:30. 2. Kimár NTE 3 óra 58 perc. 3. Balázsházy F. SzVSE 4 óra 02:05. 4. Hof. ner A. SzAK 4 'óra 02:05. 5. Berényi Nagy. kőrös 4 óra 04 perc. 50 kilométeres: 1. Temesvári Zrányi-KAC 1 óra 46:42. 2. Frank SzVSE 1 óra 46:42. 3. Faragó SzAK 1 óra 47:32. 20 kilométeres: 1. Fetser SzAK 42 perc. 2. Csányi SzVSE 42.05 perc 3. Bólva SzVSE 42.0S pierc. Felelős szerkesztős PÁSZTOR JoZSEF. Nyomatott a kiadótulajdonos Dél.nagyarország Hírlap-és Nyomdavállalat Rt. könyvnyomdájában. Kerékpárokban a Styrle és Trlumph vezető márka. Egyedül kapható Szántó. Sándori Irodai gyakornokot azonnali belépéssel (lehetőleg gyorsirási indással) felvesz a Magyar-Hollandi Biztosító Rt szegedi vezérügvnöksége (Kárász-u. 8 I. em.) Iskolai bizonyítványokkal felszerelt irásbdl ajánlatokkal jelentkezés d. e. 11—fél l-ig és d. u. 4-6 óráig. 95«
