Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)

1928-06-15 / 134. szám

juntas 15. l)f;I .MAGYARORSZÁG 3 Az iparosok és kereskedők megtagadják a fogyasztási illetékek fizetését АКсМгл Késiül e ittsierHcresKeflílh eiluesttlefe Is .Vájrosarerte nagy feltűnést keltett a Délmagyar­AfWág n»l cikke, amely a városi fogyasztási atetékek törvénytelenségét és jogtalanságát matatta U. A mai napon az érdekeltek már mozgalmat iMKkttek a törvénytelen városi illeték szedésé­nek beszüntetése iránt. Ezek a városi illetékek elsősorban a kereskedőket és szó davízgyáro sokat sújtja, végeredményben aaonbap a fogyasztóközönséget, mert minden köz­terhet az adóval sújtott kereskedők és iparosok « fogyasztókra igyekeznek áthárítani. A ssegedi seódavizgyárosok a mai napon dr. Dettre János ügyvéd utján beadványt intéztek 0 vírosi tanácshoz, amelyben előadták, hogy „, n |tn iln il llflr пиуэдрмдо в fogyasztási véhbi fizuét. ИвЩвк le­A beadványban elmondják a szegedi szódaviz­ayárosok. hogy в mai naptól kezdve. a szilf^z etán fogyasztási illetéket nem fizetnek. Seeged szab. kir. város a fogyasztási illetékek­ről szóló szabályrendelete alapján a múltban a szabályrendeletben felsorolt cikkek — köztük a sdkviz után is — fogyasztási adóilletékeket sze­dett. Bzt a város természetesen kormányhatósági jóváhagyás a tápján tette. A koronaromlás idején a város többizbern módosította a szabályrendeletnek tartfátis részét. Amikor azonban az 562—938. kgy. se. határozatot, mely szabályrendelet módosítását tartalmazta, a város tanácsa jóváhagyás végett felterjesztette a belügyminisztériumba, я belügyminisztérium a szabálj rendelet módosítását nem hagyta jóvá, annak meg­erősítéséi megtagadta e arra utaritotte a várost, hogy а fogyasztási illetékek ne­dését 1Я23. év végével szünteese be. A belügyminiszter leiratában részleteseu kifej­tette, hogy a fogyasztási illetékek szedése törvénybe ütközik, mert olyan cikkeket terhel ez az »illeték«, ami után forgalmi, vagy fényűzési forgalmi adót amúgy is kell fizetni s igy a törvényben meg nem engedett kéts/eree adóztatá« esete forog fenn. A belügyminiszteri leirat cél­szerűtlennek, indokolatlannak! ötbisaerft-jefc itéii ezt a közterhet. A város közgyűlése a miniszteri leiratot tudomá­sul vette, később azonban, 1923. decemberében elhatározta, hogy felirati kérelmet terjeszt a bel­ügyminiszter úrhoz a fogyasztási illeték szedésének engedélyezése iránt. A városi tanács azionbar) ezt a feliratot több, mint két évig fel sem terjesztette a belügymintsztérkml», de ezalatt a két év alatt is szedette azt a fogyasz­tási illetékeket, aminek szedését a belügyminisz­ter eltiltotta s amiről alkotott szabályrendelet­módosításától a jóváhagyást a belügyminiszter ur megtagadta. Л városi tanács tehát olyan szabály­rendelet alapján követel közszolgáltatást, amitől a kormányhatóság a Jóváhagyást megtagadta s amelyik szabályrendelet a belügyminisztérium megállapítása szerint a törvényekkel ellenkezik. Nyilvánvaló tehát, hogy a fogyasztási illeték szedése Jogtalan és törvénybe ütköző. 1924. év januárjától kezdve a város közgyűlése négy esetben is emelte, fel az illetékeket. Ezeket a közgyűlési határozatokat a város tanácsa a tör­vény egyenes rendelkezései ellenére jóváhagy áss végett nem terjesztette fel a beelűgyminiszté­riumba s azt közegeivel a város tanácsa végre­hajtatta. A város nem terjesztette fel a felirati kérelmét a belügyminisztériumba s a fel sem terjesztett felirat elintézetlenségére hivatkozással a szabályrendeletet módositó közgyűlési határo­zat jóváhagyását a belügyminiszter ur elől el­vonta. Nyilvánvalóan törvénytelenül, sőt a törvéayellenességek halmazatával hajtotta végre a városi tanács azokat a közgyű­lési határozatokat, melyek szabályrendeletet mó­dosítottak s melyeke! jóváhagyás végett fel sem terjesztettek a kormányhatósághoz Arra kérik a szikvizgyárosok ezért a város ta­nácsát, hogy ezt a törvényen kivüli állapotot szüntesse meg s tiltsa el a fogyasztási illetékek szedését. Ne engedje meg a varos tanácsa — végződik a beadvány —, hogy törvénytelen és jogtalan közterhek végrehajtásának kikényszeríté­sével zaklassák polgárait. A beadvánnyal a hétfői tanácsülés bizonyára már foglalkozni fog. Ettől függetlenül azonban akcióra készül a Füszerikereskedök Egyesülete is s az iparkamara több tagja a kamarát is igyekszik bevonni abba az akcióba, amely a város iparosait, kereskedőit és fogyasztóit jogtalan és törvény­telen köztehertöl kivánja tehermentesíteni. Öngyilkos lett egy érettségi előtt álló diák, mert félt az osztályvizsga eredményétől (A Délmagyarország munkatársától) Csü­törtökön reggel nyolc órakor ismeretlen mé­reggel megmérgezte magát Alt Sándor 19 éves tanuló, aki éppen érettségi etött állott Az életunt Alt Sándor az állami főgimnáziumnak volt a növendéke. Alt szerencsésen átesett, résztvett az érettségi vizsga Írásbeli részén, de ennek eredményét nem tudta Az amúgy is érzékeny lelkű fiatéi diák társai előtt kijelen­tette, hogy nagyon félt attól, hogy az írásbelin megbukik és igy nem mehet neki az érettsé­ginek. Kijelentette még azt is, hogy ezt a szé­gyent nem élné tul, inkább öngyilkos lesz. Hozzátartozói viselkedésén semmi gyanúsat sem észleltek. Szerdán este rendesen lefeküdt. Sokéig olvasott ágyában, majd csendesen el­aludt. Reggel nyolc órakor a takarítónő arra lett figyelmes, hogy llt Sándor hbrög az ágyában, A takaritónő azonnal fellármázta a ház lakóit. Valaki a mentőknek is telefonált. A mentők Alt Sándort azonnal beszállították a közkór­házba, ahol gyomormosást alkalmaztok nála. Az orvosok eddig nem tudták megállapítani, hogy a fiatal diák milyen mérget vett be. Alt Sándor állapota snlyos és életveszélyes. Kihallgatni eddig még nem lehetett. A család véleménye szerint az érzékeny Mku fiatal diák valószínűleg az írásbeli érettségi eredményétől való félelmében követte el az ön­gyilkosságot. Д fábiánsebestyéni kulturbotrány ügye a Csongrádmegye közigazgatási bizottsága elfttt RIMSKE TOPLICE (Római fürdői a jugoszláv Gastein, radióaktiv Ter­málfürdő. Kitűnő hatású csuz, köszvény, íschiae, női betegségek, álmatlanság; és étvágytalanság eseteiben. Otyorsvonati megállóhely. Pensio: az előszezonban 60 dinár, szezonban «0 dinár. • • K 2 (A Délmagyarország munkatársától.) Cson­grád vármegye közigazgatást bizottsága szer* dán délután tartott Ölést Szentesen. Az «lé­sen heves vita keretében tárgyalták le a fá­biánsebestyéni Iskola ismeretes kuliurboirá­nyát. Dr. Kövér Imre főjegyző Gombkötő An­tal tanfelügyelő egyik korábbi átiratát ismer­tette, amely szerint a tanfelügyelő nem hal­landó eltörni, hogy Farkas László községi esküdt, iskolaszéki tag, hivatalos minőség­ben vegyen részt a községi iskola évzáró vizsgálatán. Jelzi ebben az átiratban a tan* felfigyelő, hogy az iskola Igazgatóiét karhatalom ki* rendelésének kérelmezésére utasí­totta. Az átirat ismertetése után Mátéfy László gaz­deságt főtanácsos kijelentette, hogy a Mbfán* sebeetyéni incidens elmérgesedését a tanfelügyelő viselkedése okozta. A tanfelügyelő a községi autonómiát súlyo­san megsértette, amikor csendőrséget ren­delt ki a vizsgára, mert a vizsga Ideién tény­leg csendőrjárőr cirkált az iskola előtt. Az illésen résztvett Oombkőiő Antal tan* felfigyelő tiltakozott a vádak ellen és kije­lentette, hogy ő semmi olyat nem tetl, ami sértené a község autonómiáját. A csendőrök kirendelésére nem volt szflkség és ad a tanfelügyelőség nem is kérte, mtvel már elő­zőleg is tudták, hogy Farkas László nem vesz részt a vizsgán. Azt, hogy ennek elle­nére a vizsga Idején mégis csendőrjárőr cir­kált az uccán, merő véletlennek tulajdonítja, anélkül, hogy erről tudomása lett volna. A bizottság végfii ts a tanfelügyelő Jelen­tését tudomásul vette. Finn etnográfusok Szegeden Csütörtökön este huszonnyolc Onn és eszi vendég érkezett (A Délmagyarország munkatársától) A' finn-ugor kongresszus résztvevőinek első cso­portja csütörtökön délután megérkezett Sze­gedre Az állomáson ezúttal nem állottak dísz­ruhás rendőrök, elmaradt a hivatalos fogad­attás is. A finn vendégek elébe igy csupán dr. Kogutoiviez Károly egyetemi tanár, vitéz dr. Szabó Géza városi aljegyző, Homola Rezső Máv. felügyelő, állomásfőnők, dr. Sebestgén Károly muzeumőr, dr. Banner János egyetemi tanár és a sajtó képviselői jöttek ki, a város pedig két autóbuszt küldött ki a vendégek be­szállítására. Hnsz perces késéssel robogott be a finn ven­dégeket hozó budapesti gyors é6 nagy meglepe­tésre a különkocsikból jobbáta hölgyek szál­lottak ki, számszerint tizennyolcan, mig fér­fiak csak tizen jöttek A huszonnyolc főből álló csoportban husz finn, hét eszt és egy litvániai van. A vendégek vezetői dr. Battag Zsigmond, a Magyar Néprajzi Muzseum igazgatója, dr Györffy István és dr. Madarász László igaz­gató őrök. dr. Bartucz Lajos egyetemi magán­tanár, dr. Szabó Kálmán, a kecskeméti mú­zeum igazgatója és dr. Papp László, a kecs­keméti muzeum őre. A kocsiból kiszálókat Elekön Snomi! kiál­tással — a finn éljennel — fogadták a szege diek. Férfiak és nők mind szőkék, vannak közöttük muzeumigazgatók. de legtöbbjük ta­nár, tanítónő és óvónő. Valamennyinek árva­lányhaj lengett a kalapja mellett. A vendégek a pályaudvarról a városi autó­buszokon azután a Kass és a Tiszában levő szállásaikra hajtattak, majd rövid pihenő után gyalogséta következett. A finnek megtekintet­ték a belváros nevezetességeit és ellátogattak a muaoumba, ahol igen nagy érdeklődéssel szemlélték a muzeum néprajzi részét. Vasárnap délelőtt fél 11 órakor érkezik Horger Antal egyetemi professzor vezetésével az egyetemi professzorok 20 tagu csoportja, közöttük Sétáld finn miniszter, Finnország magyarországi követe és több volt miniszter A finn vendégek megnézik a város és egyetem épületeit, délben az egyetem ad tiszteletükre ebédet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom