Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)
1928-06-22 / 140. szám
fiftLMAttVARORSZAG Magyarország, hanem a jövendő Magyarország nevében is és a távollevők nevében is tiltakozuuk az ilyen szerződés ellen. Ilyen szerződést még nem kötöttek Magyarországon. Az ellenzék a közerkölcs nevében ostnomolja ezt a javaslatot. Szünet után Várnai kérte a tanácskozóképesség megállapítását. A Ház tanácskozóképtelen volt. az elnök az ülést újból felfüggesztette. Fél négykor nyitotta meg az elnök az ülést és Várnai Dániel szólalt fel. — Az a javaslat, amely állítólag megakarta védeni a gyufagyártást a tröszt ellen, voltaképen kiszolgáltatta annak a magyar gyufaipart. A munkásság képviselőinek minden erővel küzdenie kell a javaslat e!t.;-. mert a tröszt lassankint felfalja a magyar gyufa, ipart és elveszi a magyar gyufagyári munkások életlehetőségeit. A trösztök és kartellek zsebelve és >' pusztítva haladnak végig a világon és nincsenek előtte sem természeti, sem politikai határok. Sürgette olyan törvény javaslat' benyújtását, amely gátat vet a kartellek fosztogatásának. Beszéde során az elnök ismételten rendreutasította Várnait, mert kétszer is fosztogatásnak minősítette a kormány eljárását. Várnai a javaslatot nem fogadta el. Sokoropátkai Szabó István: — A javaslatból megállapítható, hogy a kor. ! mény a kisemberek javát tartotta szem előtt, | !í>28 fontos »> TTii'll Hl I l*T-nglL .11 mert a földhózjutottakat végre abba a helyzetbe hozza, hogy földjeiket kitudják fizetni. A kormány iránt bizalommal van és a javaslatot elfogadja. Kéthly Anna szerint a javaslat kjtünő üzlet a svéd tröszt számára. Emellett bizonyos megelégedést vált ki a szociáldemokraták között, mert igazolja Marxnak ia monopóliumos gazdálkodás előretöréséről vallott felfogását. A javaslat teljesen az osztályharc alapján áll, mert biztosítja az áremelést és ezenkívül burkolt fo. gyaszlási adót statuál A javaslat nem mis, mint az állami szuverénltás egyik integráns részének elkótyavetyélése, nagymértékben sújtja a fogyasztást és hatása valószínűleg abban fog jelentkezni, hogy egy csomó ipari munkást szélnek eresztenek. A ja. vaslatot nem fogadja el. Kabók Lajos kifogásolta, hogy a javaslat nem védi meg a gyufaipar munkásai, de általában a magyarországi termelőérdekeket sem és ezért nem fogadja el. Ezután felolvasták a kereskedelmi miniszternek a Mavert-ügyben Szilágyi Lajos interpellációjára adott írásbeli válaszát, amelyet a Ház tudomásul vett. östör József személyes kérdésben szólalt fel. Gaál Gaszton válaszolt rá. Ezzel az ülés egynegyed 7 után ért végei. Kérdezze meg togorvM&i, miért legfőbb m i Szerencsés Fekete Vera semmit sem akar tudni a pénzhamisításról „O vitt minket bűnbe", vallottak n vádlottak — A nengOhamlsltás részletes törtenete (A Délmagyarország munkatársától.) A! monstre pénzhamisitásu bünpör második fejezetét csütörtökön tárgyalta le a törvényszék V/W-tanácsa. Tegnap — mint jelentettük — a dinárhamísitási bünpör aktái elevenedtek meg. A dinárhamisitás spiritusz rektora Kiss István volt, ez az egyszerű falust adóügyi jegyző, szenvedélyes fényképész, aki mindenáron változtatni akart eddigi szegényes életén. A hamis dinárosok terjesztőit azonban a rendőrség elfogta. akik azután bevallották, hogy a bankjegyeket Kiss Istvántól kapták. Kiss István a börtönbe, került. Itt ismerkedett meg Szerencsés Fekete Verával, aki szintén pénzhamisítás miatt került a Csillagbörtönbe. Ez az ismeretség azután végzetessé vált Kiss Istvánra. Amikor ugyanis ideiglenesen szabadlábra került, állás és betevő falat nélkül maradt. Hónapokig bolyongott reménytelenül a szegedi üccákon, amikor őszszetalálkozott Szerencsés Fekete Verával. Az országosan ismert asszony ezidőben ment ötödször férjhez. Ötödik férje Nagyberta Albert jómódú sándorfalvaí gazdálkodó. Életerős, 40 év körüli ember, aki feleségül vette a nála 20 ówtl idősebb és a különböző u önökben 10 évet eltöltött asszonyt. Szerencsés Fekete Verának három háza volt ás gazdasága Sándortalván. Független gazdag, aki jólétben élhette volna le életét. Szerencsés Fekete Vera azonban nem nyugodott meg. Amikor összetalálkozott Kiss Istvánnal, aki elpanaszolta szegénységét, Fekete Vera csak ennyit mondott: — Csináljon pénzt! — De hogyan, — szólt a kérdés? — Majd én mindent elintézek. Szerzek pénzt a hamisításhoz, összeverbuváljuk a terjesztőket és lesz pénz, amennyi csak kell! Kiss István örömmel fogadta el Vera néni ajánlatát, akitől mindjárt is kapott. Először egypengfisöket hamisított. Ólomból önlötte ki a pengősöket. A hamisítványok egészen jól sikerültek. A pengősöknek csak az a baja volt, hogy ólomból készültek«.. A hamis egypengősök azonban nem hozták meg a kivánt eredményt. Az előállítás költségei tnl sokba kerültek, amikor Szerencsés Fekete Vera tanácsára Kiss István elhatározta, hogy áttérnek az ittvenpengfisük gyártására. A komplikáltabb pénzhamisítás előkészületei azonban olyan sokba kerültek, hogy Szerencsés Fekete Verának ravasz fondorlattal kellett a gyártáshoz szükséges pénzeket összeszedni. A pénzhamisítás leleplezése után a vádlottak padjára igy ' husz sándorfalvaí és kisteleki lakos került, akik Vera néni révén anyagilag érdekelve voltak a pénzhamisításban. A pénzgyártás előkészületei több hónapot vettek igénybe. Az érdekeltek, akik Kiss Istvánt pénzzel segitették, először 1927 október 16-án kaptak néhány darab hamisított 50 pengőst. Ezek azonban még könnyen felismerhetők voltak. Kiss István még nem is akart kifutni velük a piacra. Az érdekeltek azonban nem tudtak várni, így Bozóki Jánosné a birtokában lévő kezdetleges 50 pengősökkel kiment a kisteleki vásárra azzal, hogy kipróbálja a pénzeket. A vásárban Bozókiné tehenet akart vásárolni. Palotás Antal kisteleki gazdától meg is vett egy tehenet 400 pengőért, akinek hamis ötvenpengősökkel fizetett. Az első próba nagyszerűen sikerült A kisteleki gazda gyanutlanul vette át a bankjegyeket. Később Palotás a jó vásár őrömére beállított az egyik kisteleki csizmadiához, akitől egy pár csizmát vásárolt A falusi csizmadia azonban gyanúsnak találta az 50 pengősöket és átment egy közeli üzletbe, ahol megmutatta a bankjegyeket. A csizmadia jelentette az esetet a csendőröknek, akik el is fogták a piacon tartózkodó Bozókinét. Az asszony ezután felfedte a pénzhamisítás körülményeit. A pénzhamisító társaság tagjai vizsgálati fogságba kerültek és ügyük csütörtökön került főlávüvalágra. FOGPÉP, SZÁJVÍZ. FOGPOR. Kiss István most sem tagadta a vádakat. Türelmesen beismert mindent és részletesen felfedte bűntársainak szerepét Különösen Szerencsés Fekete Verát vádolta, aki szerinte rábírta őt a pénzhamisításra. Szerencsés Fekete Vera a legszebb ruháját vette fel a főtárgyalásra. Kék selyemruha suhogott rajta. A fején rózsás sárga selyemkendő. Vera néni nem hagyta magát sokáig vallatni. — Nem és nem! — mondotta mindenre. 0 csak »kölcsön adott pénzt-- Kiss Istvánnak. Sejtelme sem volt arról, hogy a pénz hamisitásra kellett. — Nekem, a gazdag asszonynak, nem kellett a hamis pénz, — tiltakozott önérzetesen. A többi vádlottak kihallgatása azonban nem sok jó reményt hozott Vera néninek. Mindenki ellene vallott. — ő vitt engem bűnbe, — mondotta Kulcsár Sándorné. — Én?! — tiltakozott Vera néni. — Én! Fusson ki mind a két szemem, ha igazat beszél. Ekkor már annyira izgatott állapotba került Vera néni, hogy nem tudott szótlanul maradni helyén. — Hallja Vera néni, ne mormogjon állandóan, mert nagyon megbüntetem, —- szólt rá az elnök. Vera néni azonban tovább fészkelődött. rAlJ landóan hátra fordult. Az urát kereste, aki ott ült a hallgatóság kőzött és tempós nyugodtsággal intette le azokat, akik a hallgatóság padjai kőzött sértegetni merték feleségét. A börtőnőrők végül is körülfogták Vera nénit, aki most már megnyugodott. Pénteken délelőtt a pőrbeszédek következnek és előreláthatólag délután ítéletet hoz a bíróság. Gyermekruha*» kelengyeraktár Nagy választékban ffiu- és leánykaruhácskák 3—8 éveseknek minden minőségben Női, férfi é* gyermek fehérnemiiek készen és rendelésre Ágy- és asztalnemüek, Liliom, Schroll slfffonok és vásznak legolcsóbb árakon. Férfi divat kalapok szalma, gyapjú és nyúlszőrben GyuRlcs, Picfiler, Ita stb. legjobb gyártmányai Pollák Testvéreknél csekonlcs és reketesas ucca sarok Alapítva igo5. ívben. 967»