Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)
1928-06-22 / 140. szám
DfiLMAGYARORSZAO 1928 junms 22bő aratáshoz: tele kalász, munkás jókedv, Keleti feledelem érkezik városunkba teljes pompáiéban éa kacagtató humorral. Ali Baba — Dénes Oszkár, aki Radó Sándor és Radd Teri k6zre> működésével, a legragyogóbb étietekkel telilett Harmatit—Márkus fllmazkeccsben szerepel mától a Korzó Moziban. Köszönet illeti a vállalkozást, mely alkalmat ad nekünk a vidámság koronázatlan királyalt városunkban üdvözölni és a budapesti sikerek után Ítélve, még vagyunk győződve, hogy a vendégművészek által nyvjtott attrakciók a legkényesebb igényeket is megelégedésre fogják hangolni. Széleskörű bizonyifást rendeltek el a Bástya—Ferencváros mérkőzés botrányának ügyében 0 Turay-eset a kihágási bíróság elOft — Ki verte leibe a ferencvárosi centert ? О az előkészítő bizottság összehívását. Berzeviczy azt válaszolta, hogy ő engem ugyan sokra becsül, de nem hajlandó összehívni a bizottságot, míg ki nem mutatom, hogy a tjrmezett Adria Egyesület miből fog megélni? Egyébként kérte, hogy látogassam meg. Ezen a megbeszélésen előadtam, hogy az Adria Egyesület: majd maga fog gondoskodni fennállásának és működésének eszközeiről. Berzeviczy pesszimista volt továbbra is ennek a tervnek a megítélésében. Gonda miniszteri tanácsos (azonban már éppenugv ambicionálta az egyesiüet. létrehozatalát, mint én; hat hét alatt több mint négyszáz tagot összeverbuváltunk és ,'februárban megtartottuk az alakuló közgyűlés,!. Gonda lett az elnök, dr. Erődy Béla főigazgató, Fejérpataky László egyetemi tanár és dr. Havass Rezső alelnök, én lettem a főtitkár ,és Leídenfrost Gyula a titkár. Szakosztályaink elnökei lettek: dr. Entz Géza, dr. Csákv Deiísö, Mágocsi-Dietz Sándor dr. ós gróf Teleki Pál. Teleki Pál azonban egy hosszú levélben azt kérdezte tőlem, hogy mennyi pénzt tudok az ő szakosztályának rendelkezésére boetsájtaní — és amikor azt feleltem neki, hogy «majd amennyi lesz — lemondott a tiszLségéröl. Viszont Berzeviczy Albert, mikor látta, hogy egyesületünk csakugyan életképesnek ígérkezik, levelel irt, amelyben bejelentette uz egyesületbe való belépését. Magyarországon nem volt valamire való geográfus, zoologus, boLanikus és hajózási szakember. aki be ne lépett volna. Gonda Béla alapitótagokat is gyűjtött s 1010 januárban megindíthattuk A Tenger cirnü folyóiratunkat, melynek Gonda volt a főszerkesztője, én pedig a felelős szerkesztője. A valóságos helyzet azonban az volt, hogy én 1910-től 1917-ig .sokat irtam ugyan a folyóiratunkba, de a szerkesztés munkáját kizárólag Gonda Béla végezte. Tengernyi elfoglaltságom miatt csakhamar Gonda miniszteri tanácsos nyakába szakadt az egyesület adminisztrációjának minden munkája. Szerencsére már az első évben szép •nagy helyiséget bérelhettünk a Muzeum-körut 10. szátnu házban és csakhamar egy szerényen díjazott titkárt is tarthattunk. Gróf Montecuccolinaik. a tengerészet főparancsnokának érdeklődétset sikerült felkeltenem az egyesület iránt; vele azután Gonda miniszteri tanácsos lépett érintkezésbe olv sikerrel, hogy 1912-ben és 1913-ban dr. Köveslígethy Radó egyetemi tanár vezetése alatt sikerült a legkiválóbb szakemberekből egy-egy tudományos expedíciót szervezni az Adria déli részébe; a haditengeirésaet rendelkezésünkre bocsájtolt egy hadihajót, melyen az expedició tagjai a haditengerészet vendégei voltak. Rengeteg tudományos anyag és egy pár értékes publikáció volt ennek a két expedíciónak az eredménye. Tervbe vettük egy magyar tengerkutató hajó epitílsét is. Erre a célra Rákosi Jenő átadta azt a 28 000 koronát, melyet lapja egy magyar iskolahajó céljára gyűjtött. A törvényhatóságok is adakoztak azután erre a célra és már tárgyaltunk a hajóépítő cégekkel, amikor a háború kitört. Ha a háború közbe nem jött volna, már régen megépíttettük volna a magvar tengerkutató hajót. A Magyar Adria Egyesületnek 1915-ig voltam főtitkára; e tisztségben dr. Prinz Gyula egjietemí magántanár lett az utódom, aki éppenugv. mint dr. Bernátsky Jenő magántanár, nagy mértékben hozzájárult ahhoz, hogy az alapítás sikerüljön. 1915 óla alelnöke vagyok az egyesületnek. Aki tudni akarja, hogy volt-e értelme és eredménye a Magyar Adria Egyesület megalapításának, az lapozza végig A Tenger eddig megjelent tizenkilenc évfolyamát. Nagyobb tanulmányaim e kötetekben: »Az Adria keleti partjának történeti helynevei« és »A Tengermellék és Dalmácia törtenetének forrásai«. Az egyesület által kiadott Adria Könyvtárban is megjelent két kis könyvem; az egyiknek címe: Magyar Balázs hadjárata Vegüa szigetén*. a másiké: »Városi élet. a középkorban tén , a másiké: »Városi élet a középkori Dalmáciában.« (f.4 Délmagyarország munkatársától•) Az emlékezetes Bástya— Fereucváros bajnoki mérkőzés páratlan botrányának epilógusa csütörtökön délelőtt játszódott le dr. Stadlcr István rendőrkapitány, kihágási biró előtt. Az utolsó bajnoki mérkőzést oly nagv érdeklődés előzte meg, hogy — mint emlékezetes — az ujszegedi pályát erre az alkalomra kibővítették. Padokat helyeztek el a kapuk háta mögött is, úgyhogy a tízezer főnyi nézősereg közalakban vette körül a pályái. Már a mérkőzés kezdetén is ideges hangulat uralkodott a tribünökön, ahol a pesti különvonat utasai foglaltak helyet. Mindkét tábor biztatta kedvenc csapatát. A második félidőben történt, hogy a Bástva-kapu előtt Turay, a Ferencváros centere beletalpalt Baumgartnerba, a Bástya fiatal kapusába. A jeles kapus csak nemrégiben szenvedett sérülést és most a rúgás következtében eszméletlenül terült el a földön. Az inzultust a közönség nagy izgalommal szemlélte. A közönség egy kis része benyomult a pályára és a fanatikus drukkerek közül valaki botjával ugy fejbevágta Turayt, hogy annak arcát és fejét vér borította el. Különösen izgatott hangulatba került egy civilbe öltözött rendőrtanácsos és Rumbach Jakab borbélymester, akit Takácsi, súlyosan inzultált. A ferencvárosi játékosok állítása szerint Rumbach ütötte volna fejbe Turayt. Rumbacbot kicipelték a pályáról és ellene botrányokozás címén indult meg az eljárás Turay azonban könnyű testisértés címén is feljelentette a Bástya.drukkert. • - Az emlékezetei botrány kihágási ré&:e csütörtökön került a szegedi rendőrség kihágási bírósága elé. Rumbach Jakab tagadta bűnösségét. Elmondotta, hogy a mérkőzésen különösen izgatott hangulatba került. Amikor látta, hogy csapatának kapusát lerúgták, nem tudott magán uralkodni. Látta a pályára berohanó tömeget, amire ő is átbujt a korlátok alatt és futott a tömeggel, ott senkit sem bántott. Az tény, hogy szidalmazta a durva játékosokat, de mindenki ezt cselekedte. 6t érte a legnagyobb meglepetés, amikor azzal vádolták meg, hogy ő ütötte meg Turayt. ö nem bántott senkit, ellenben látta, hogy egy előtte ismeretlen egyén Turay sértő megjegyzésére felemelte botját és fejbevágta a Ferencváros centerét. Állításainak igazolására Gaál Józsefei és Zemkó Jánost jelentette be, akik látták, hogy nem ő ütötte meg Turayt. A kihágási bíróság Rumbach Jakab kihallgatása után elrendelte a tanuk, valamint Turay és a botrány színhelyén lévő játékosok kihallgatását. A budapesti tanuk kihallgatását a fővárosi rendőrség kihágási bírósága foganatosítja. A tanúkihallgatások jegyzőkönyveinek beérkezése után a kihágási bíróság uj tárgyalási napot tüz ki, amikor majd ítéletet hoz a Bástya—Ferencváros-mérkőzés botrányának ügyében. VARGA MIHÁLY gyárosnál SZEGED Aradi ucca 4. Telefon 469. Mindennemű knietani, rstneg, uák, ponyva, lótnkorO, halász «» tenni* hálO, gyermek hinták, tornaszerek 197 gyáTl Агор карЬа«й>^
