Délmagyarország, 1928. június (4. évfolyam, 123-146. szám)
1928-06-27 / 144. szám
DEL M .4 fiYA R O R S Z AG 1928 juntua 27, » w _ . , | •• "1 ^ | I ^ M bámulaío> olcsón szerezheti b« Tavaszi és nyári ruhaszukscgletét 5SS»íl5«A5* toít be a városhoz, amelyben honorálja a bei ügyminiszter kívánságait. A tanács most ezt a szerződéstervezetet is a közgyűlés elé terjeszti. A miniszternek a koncesszió meghosszabbitására vonatkozó kívánságára az a tanács javaslata, hogy a közgyűlés ennek a kérésnek a tárgyalását időszerűtlennek tartja és nem osztozik a "belügyminiszter aggodalmában sem, mert a városnak mindig lesz annyi hitele, hogy szükség esetén kölcsönösszegből fizesse ki az uj beruházások amortizálatlan értékét. — Ez a kérdés különben szorosan összefügg a tervezett elektromos oentrálék kérdésével is — mondotta az- előkészítő tanácsülésen a polgármester —, mert nagyon valószínű, hogy Szeged is belekapcsolódik majd az elektromos centráléknak az áramszolgáltatásába, mind a délvidék áramosztó központja. A gázgyár külvárosi szerződése ügyében dr. Lippay Lajos terjedelmes interpellációt is terjeszt a közgyűlés elé. Azt kérdi a város tanácsától, hogy miért késett közel félesztendőt a belügyminiszter rendeletének bemutatásával és miért ismerhette meg ennek a leiratnak a tartalmát a gázgyár igazgatósága előbb, mint a város képviselőtestülete. Az interpellációra határozott választ nem ad majd a tanács, hanem utal arra, hogy a tanácsi előterjesztések során ezt a kérdést a közgyűlés intézi el. Gárgyán Imre két indítvánnyal szerepel. Első indítványában azt kéri, hogy a város intézzen felterjesztést a földmivelésügyí miniszterhez és kérje a szőlő- és bortermelés kérdésének szakszerű tanulmányoztatását, mert a szeszélyes időjárás óriási nemzeti vagyont tesz tönkre és pusztít évről-évre el. Második indítványában a kereskedelmi minisztertől kívánja a szőlőtermelés támogatását, úgyhogy a miniszter rendelettel, vagy törvénnyel kötelezze a szeszgyárakat a bor ipari célokra, szeszgyártásra való felhasználására. A tanács az első indítvány elfogadását javasolja, a második indítványt visszakéri a gyáripari és a mezőgazdasági bizottsággal való letárgyaltatás céljából. A napirendről Balogh Lajos nem marad le, aki szokása szerint a baloldali sajtóból merít interpellációjához témát. A Hétfői Újság legutóbbi vezércikkére hivatkozva, azt kérdi a polgármestertől, hogy a szegedi adóhivatal miért hajtja olyan könyörtelenül az adót, amikor a pénzügyminiszter elrendelte a legkíméletesebb adókezelést. Kéri, hogy az adóhivatal túlkapásai miatt a polgármester rendelje el a fegyelmi eljárást. A tanács válasza: Az adóhivatal a vonatkozó törvények és rendeletek alapján jár el, ha az interpelláló konkrétizálja a panaszokat, esetleg szó lehet a fegyelmi eljárás megindításáról. Január elsejétől kezdve huszonöt százalékkal leszállítják a vágóhídi dijakat Esnek-e majd a húsárak Is? (A Délmagyarország munkatárfdtól.) A keddi közgyűlést előkészítő tanácsülésen a polgármester érdekes bejelentést tett nem a tanácsnak, mert hiszen a tanács minden bizonnyal tudott már róla, hanem közvetlenfii a sajtó képviselőinek, az újságíróknak. — írják meg az ujságirő urak, hogy a város 1929. január első napjától kezdve a vágóhídi dijakat huszonöt százalékkal leszállítja. De írják meg azt is, hogy a város fogyasztóközönsége és hatósága ezekután joggal elvárja a husiparosoktól a húsárak megfelelő leszállítását, mert a legutóbbi husdrágitást mindenki a vágóhídi dijak emelésével indokolta meg. Érdeklődésűnkre megtudtuk, hogy a vágóhídi dijak leszállítása már tanácsilag elhatározott intézkedés, közgyűlési határozattá a költségvetés tárgyalása alkalmával emelkedik. A tanácsi határozat alapja a — vágóhídi szabályrendelet, amely kereken kimondja, hogy a városnak a vágóhidból nem lehet több jövedelme, mint amennyi ennek a fontos közfizemnek és közegészségügyi intézménynek a fentartásához múlhatatlanul szükséges. A jelenlegi felemelt vágóhídi dijakból viszont annyi jövedelme marad a városnak, hogy a vágóhíd fentartási költségeinek teljes kiegyenlítése után Is marad még tekintélyes összeg belőle. Mivel pedig a törvényerejű szabályrendelet értelmében a közvágóhíd nem lehet a város jövedelmi forrása, vagy hasznothajtó üzeme, a tanács elhatározta a vágóhídi dijak huszonöt százalékkal való leszállítását, Ebben a dijleszállitásban az talán a legörvendetesebb, hogy a háború óta móst történik hasonló dolog először. Szerencsés Fekete Vera elköltözik Sándorfalvárói, mert nem akarják visszaengedni a községbe A bürtifnbfil intézkedett, hogy adják el házait (A Délmagyarország munkatársától.) Szerencsés Fekete Vera, akit a szegedi törvényszék pénzhamisításért most ítélt el két évi fegyházra, értesülésünk szerint, börtönéből intézkedett, hogy sándorfalvai két házát eladják. Szerencsés Fekete Vera véglegesen el akar költözni Sándorfalváról, ahol a legújabb elítéltetése óta tűrhetetlenné vált helyzete. A község lakossága, amikor köztudomásúvá vált, hogy Szerencsés Fekete Verát ismét elitélték, tudomására hozta férjének, hogy Vera néni kiszabadulása után ne is próbáljon visszajönni a községbe, mert nem fogják beengedni. Szerencsés Fekete Vera igy most eladja két Príma selyemharisnya Isméi kapható 4 pengő 50 fillérért 714 Bellmonn Dezsőnél. Csekonlcs ucca 4. az. házát és földjét, hogy véglegesen távozhasson a községből. Szegedi, Hétvezér-uccai kétemeletes bérpalotáját már tavaly eladta. A bérpalotáért kapott 30 ezer pengőt bankba tette be és az volt a terve, hogy Szeged környékén bérletet vásáról. Tervét azonban letartóztatása meghiúsította. Szerencsés Fekete Vera, értesülésünk szerint, a Csillagbörtönből már intézkedett, hogy sándorfalvai házait férje eladja. Szerencsés Fekete Vera már el is határozta, hogy kiszabadulása után megszállott területre költözik. Pécs alatt elhalt férjétől házat örökölt, oda akar költözni. Férje, Nagyberta Albert már bele is egyezett a házak eladásába és igy Szerencsés Fekete Vera kiszabadulása után elköltözik életének legszomorúbb és legviszontagságosabb helyéről. A Délmagyarországi Husfparosok Szövetsége az árdrágítás! törvény eltörlését követelte Véget éri a kecskeméti közgyűlés (A Délmagyarország munkatársától.) A' Délmagyarországi Husiparosok Szövetsége ezidén Kecskeméten tartotta meg rendes évi közgyűlését, amelyen maidnem minden alföldi város és község husipari szakosztálya képviseltette magát. A megjelent husiparosok zsúfolásig megtöltötték az ipartestületi székház üléstermét. Kis Géza szövetségi elnök fél 6 órakor nyitotta meg a közgyűlést és a Hiszekegy elmondása után meleg szavakkal üdvözölte a megjelenteket. Javaslatára a közgyűlés Kozma Andort a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár vezérigazgatóját a szövetség tiszteletbeli elnökévé, dr. Szappanos Sándori pedig tb. titkárává választotta. Utána dr. Szekerke Lajos szövetségi ügyész sorolta fel felemelő szavak kiséretében azoknak a husiparosoknak neveit, akik 40 évet meghaladó munkásságot végeztek a húsiparban és akiket ezért a szövetség elismerő oklevéllel tűntetett ki. Dr. Cserzy Mihály titkár a szövetség elmúlt évi működéséről számolt be, Pleskó András szöv. titkár a pénztári jelentést terjesztette elő, valamint az igazgató-tanács költségvetési javaslatát ismertette. Pick Jenő szalámigyáros a szövetség társelnöke szakszerű előadásban mutatott rá a magyar sertéstenyésztés és hizlalás, továbbá a magyar hentesipar hanyatlásának világpiaci okaira. Dr. Balassa István ügyész javaslatán- a közgyűlés kimondta, hogy lelterjesztésben kéri az igazságügyi kormányzatot az árdrágításról szóló törvény hatályon kívüli helyezésére és ugyancsak az általa ismerteteti igazgató-tanácsi javaslat értelmében a közgyűlés elhatározta, hogy az egész kerületre kiterjedően megalakítja az állatbiztosítási szövetkezetet. Dr. Szekerke Lajos ügyész az ezután következő előadásában az u] állategészségügyi törvénynek a huslparosokra vonatkozó rendelkezéseivel foglalkozott és határozati javaslatot terjesztett elő, amely szerint a szövetség felterjesztésben hozza az illetékes minisztériumok tudomására a közvágóhidak ellen elhangzott panaszokat és kívánságokat, hogy azok a törvény végrehajtási utasítását magába foglaló és most készülő rendelettel orvoslást és szabályozást nyerjenek. Török József kamarai előadónak az adóügyekről szóló beszámolója után a közgyűlés véget ért. Ingyen nap a Széchenyl-lllatszertárhan 1 Minden -vevő e hó 27-én ós 28-án tekintet nélkül a vásárlás értékére ingyen kap: egy Uvca Kölni -vizet vagy „ darab pipere szappant „ „ tlveg szófvlzet „ .. tégely arckrémet stb. 72 El ne mulassza a Kedvező alkalmat í Széchenyi-illatszertár „KÉK-CSILUMS" meiiett. T^WI ft" UHwriiifi i>i MniimnarmriinrM! „DUrkopp", „Lucifer", „Sleyer" Amerlcán" KERÉKPÁROK a világversenyek győztesei minőségben ul i! érh 21 ellen Gyári árakt Gummik. alkatrészek legolcsóbban GYERMEKKOCSIK legszebb kivitelben reklám érakon Kardos István műszerész Árjegyzék Ingyen. 454 Csekonlcs u. 3.
