Délmagyarország, 1928. július (4. évfolyam, 147-172. szám)
1928-07-01 / 147. szám
« DÉLMAGYARORSZÁG W28julius_1. Az arany, ezüst, brilliáns ékszer és a jó svájci zsebóra a 5 ékszer ffi|#nhofokto+6c! Kapható 8 havi TA^L órásnál, & legjobb IUiUJU6TeiUexeS! részíetre is lölíl Szeged, Kölcsey ucca 7. szám. és élcsxertavitó mUfiely ! » Töri arany, exllst, régi pénz ibevdliils t Szlgyártó Albert A kővetkező felszólaló. A polgármesternek arra a kijelentésére reflektál, amely szerint a külvárosi szerződést az egyetemi építkezések miatt kellett megkötnie a városnak, mert az uj beruházások nélkül a gyár nem láthatta volna el ezeket az intézeteket árammal. A város hatóságának az lett volna a kötelessége, hogy a szerződés betartására kényszerítse a gázgyárat, amely évek óta orránál fogva vezeti az egész várost. Ha pedig a gyár nem tudta volna teljesiteni szerződési kötelezettségét, akkor el kellett volna tőle venni a szerződés alapján az üzemet, de nem lett volna szabad kihúzni a lábából a tüskét. A külvárosi szerződést veszedelmesnek tartja, mert az indokolatlanul milliókat huz ki a város polgárságának zsebéből. Dr. Faj ka Lajos azt Inditványozza, hogy a tárgyaló bizottságba ne kisgazdákat, hanem szakembereket delegáljon a tanács. Több szónok nem jelentkezik, igy Rack Lipót elnök bezárja a vitát. A polgármester válaszol. Azzal kezdi, Hogy jó svádáju szónokok nagyon elhomályosították ezt az egészen világos ügyet, hogy a felületes hallgató hajlandó is lenne nekik igazat adni. A kérdés nagyon egyszerű. 'A város negyvenéves szerződést kötött a gázgyárral, amely erre az időre kizárólagossági jogot kapott Huszonöt év elteltével a városnak megnyilt a megváltási joga a gyártelepre. Joga volt megváltani a gyárat a még nem amortizált tőkeberuházások értékének és az elmaradó haszon megtérítésének ellenében. A külvárosi szerződés sokkal előnyösebben biztositja a megváltási jogot, mert hasznot nem köt ki a gyár részére. Kijelenti ezután a polgármester, hogy a városnak 1935-ig a külvárosi vezetékhálózat egyetlen fillérjébe sem kerül. A tanács javaslatának elfogadását kéri és elismeri, hogy a felszólalók tárgyilagosak, következetesek, okosak voltak. Kijelenti, hogy a belügyminiszter jóhiszeműen tévedésből nem a város, hanem a gázgyár érdekében oldotta fel a közgyűlés határozatát, bár a város érdekéből akarta feloldani Attól félt a miniszter, hogy a városnak nem lesz pénze 1935-ben az uj beruházások megváltására Ez a félelem alaptalan. Wimmer Fülöp a zárszó jogán szólal fel. Biedl felszólalására kijelenti, hogy a város felkérheti a döntőbizottságot a világítást korlátozó rendelkezések hatálytalanítására, mert a viszonyok 1924. októbere óta lényegesen megváltoztak. Ugyanakkor a döntőbizottság az egységárakat is revízió alá veheti. — A polgármester úrral nehéz polemizálni, mert ugy érvelt, hogy itt mindenkinek igaza volt. De neki nem volt igaza A megváltási hir során a polgármester ugyanazokkal az elfogult döntőbírákkal becsültette föl a gázgyár értékét, mint akik az egységárakat is elfogultan állapították meg. Még ma is be lehet bizonyítani, hogy a gázgyár akkori fölszerelésének értéke meg sem közelitette az 50 milliárd koronás becsértéket . m . Indítványát fentartja és kéri a közgyűlést hogy a tanács javaslatát ne fogadja el, hanem rendeljen el uj, előnyösebb szerződés megkötése végett uj tárgyalásokat A gázgyár technikai csődbe került, amikor a külvárosok világításáról volt szó. Most a gázgyárnak 1640 pengő napi rezsije van és 14.000 pengő a bevétele. Kéri indítványainak elfogadását Dr. Kormányos Benő indítványát visszavonja és a tanács javaslatát fogadja eL Dr. Lippay Lajos fentartja inditványalt A szavazás Rack Lipót ezután fölteszi a kérdéseket és elrendeli a szavazást * 1' w w ^ — Először a tanács javaslatát teszem fel szavazásra. — Evvel vége is lesz! — mondja Wimmer a tisztviselők felé mutatva. — Itt vannak a tisztviselőink! A szavazás során a tanács javaslatát 35 szóval 6 ellenében elfogadta a közgyűlés és az öszszes elleninditványokat elvetette. Félnyolc órakor ért véget a gázgyári vita. A bizottság tagjai haza készültek, de az elnök kijelentette, hogy folytatják a tárgyalást A közgyűlés a külföldi ösztöndíjakra vonatkozó miniszteri leiratot tudomásul veszi, elfogadja a rókusi iskola eladására vonatkozó szerződést amelyet a tanács a püspöki hatósággal kötött Az iskolát a püspöki hatóság 160.000 pengőért vásárolta meg. Kimondta a közgyűlés, hogy az uj óvódák fentartási költségeit a jövő évi költségvetésben előirja. A polgármesteri előterjesztéseket is elfogadta a közgyűlés. Tiz perc sem telt el és már az Indítványokra került a sor. Gárgyán Imre a bortermelés megkönnyítésére vonatkozó indítványát a tanács javaslata szerint fogadták el. Ugyancsak Gárgyán Imre indítványára kimondta a közgyűlés, hogy az Aigner-telepi iskolához vezető ut rendbehozásának ügyét a szakbizottság elé utalja azzal, hogy a tanács szeptemberben terjessze be javaslatát. Dr. Szivessy Lehel a temesvári vonalon fennálló vizűm- . nehézségek megszűntelése érdekében terjeszt elő indítványt. Elmondja, hogy a temesvári vonaton siralmas állapotok uralkodnak. A helyzet az, hogy mig a csabai vonalon nagy a forgalom, ezen alig utaznak. A vizumdij több, mint amennyibe a jegy kerül. Kéri, hogy erre az anomáliára nyomatékosan hivja fel a város a kormány figyelmét. Indítványát a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. Balogh Lajosnak az adóvégrehajtók megrendszabályozására vonatkozó indítványa volt az utolsó, amely fölött a közgyűlés napirendre tért. Póttárgyként elhatározta legvégül a közgyűlés, hogy a Somogyi-telepen épülő uj iskola költségeihez még 7500 pengővel hozzájárni.Az ülés hét városatya jelenlétében nyolc óra után ért véget. Nagygyűlés a szegedi gyermekjálszóhelyek ügyében A polgármester ígérete (A Délmagyarország munkatársától.) Egészséges és múlhatatlanul megvalósítandó közérdekű tervet kopogtat 4r. Regdon Károly évtizedek óta a városi törvényhatósági bizottság ülésein: a gyermekjátszóterek létesítésének kérdésével. Miután kultuszminiszter! rendelet kötelezi immár a hatóságot a játszóterek felállítására. Regdon Károly és néhány lelkes gyermekbarát péntek délelőttre gyűlést hívott egybe, hogy a játsióterek ügyét a társadalom széles rétegeinek bevonásával megsürgesse. A gyűlést amelyet a belvárosi elemi iskolában tartottak meg, Tietze Miksa ezredes nyitotta meg igen gyérszámu hallgatóság jelenlétében. Dr. Regdon ismertette a kisgyermekekről való gondoskodás nagy hiányait Szegeden. A város külterületein lévő nagyszámú alkalmas terek kihasználatlansága mellett ismertette a külföld nagy áldozatkészségét a gyermekkel szemben. Az országban Budapest jár elől a jó példával. Ezen a nyáron 120 játszóteret létesített. Baja városa szintén áldoz ezen célnak, a város szivében fekvő, örökség utján nyert úgynevezett Déry-parkjának egy részét gyönyörűen berendezett, játékokkal ellátott gyermekjátszótérré alakította át. Temesvár már 1878-ban állított fel gyermekparkot, Szegeden pedig nincs a gyermekeknek egy talpalattnyi kis szabad, gyepes helyük, ahol őrök molesztálása nélkül játszhatnának, futkoshatnának. A legnagyobb a hiány és legrosszabb a csöpp gyerekek helyzete Alsóvároson és Mórában, éppen ezért a Szabadság-tóren és a Kolozsváritárén kellene legelsősorban felállítani a gyermekjátszótereket, amelyeknek mindegyikében hatóságilag alkalmazott óvónő vezetné a játékot és félügyeletet A Belvárosban a Stefánián lenne a gyermekjátszóhely. A gyermekjátszóterek részére történő térrendezések egyébként te halaszthatatlanok — mondta dr. Regdon —, mivel ezek a terek lesznek a külvárosrészek kulturkőzpontjai, amelyeken kulturházak fognak emelkedni, könyvtárakkal, olvasótermekkel, kerületi előljárósági hivatalokkal, tanítói lakásokkal A nagy tetszéssel fogadott előadás után dr. Pálfy József a város nevében csatlakozott a mozgalomhoz. Bejelentette a hatóság hajlandóságát a gyermekjátszóterek Ízesítéséhez és kérte az egybegyűlteket hogy propoziciókkal segítsenek a hatóságnak az eredménye« munkában. Még két-három felszólalás után Tietze elnök felolvasta a határozati javaslatot amely szerint a nagygyűlés megalakít egy állandó bizottságot az ügy napirenden tartása érdekében ős szombat délelőtt deputációf küld a polgármesterhez. A küldöttség a kitűzött időben meg is jelent a polgármester előtt. Tietze ezredes átadta a memorandumot mire a polgármester kijelentette, hogy a legközelebbi jövőben megkezdik a gyermekjátszóhelyek létesítését. Magyar győzelmek a magyar— osztrák uszómérközésen Bécs, junius JJ. A .u*-cüit:ál; ::>-ú:. crkőzés első napjának eredményei a következők: 400 méteres gyorsúszás: 1. TamodyGéza (Eger) 8 p. 25.6. 2. Wsmrfe András (Szeged) 5 p. 28. S. UB^ terberger (Ausztria) 5 p. 51. 4. Rftdlger (Ausztria.) 8x100 méteres vegyes staféta: 1. Magyarország (Kövesi Utrik, Csala, Gáborfy) 3 p. 40.8. 2. Ausztria (Sch&fer, Nassau, Goldberger) 3 p. 43.2. Műugrás: 1, Staubinger (Ausztria) 167.32 pont 2. Vajda (Magyarország), 3. Nagy Károly (Magyarország), 4. Biliig (Ausztria.) Az első nap Magyarország vezet Ausztriával szemben 22.12 pontaránnyal. A versenyt holnap délután folytatják Budapesten, A magyar—osztrák hölgy uszó versenyben Ausztria győzött 28.17 arányban. A 100 méteres gyorsúszásban Sipos Manci 1 p. 18.2 mp. alatt magyar országos rekorddal első lett. A viripólóban Magyarország B) csapata Ausztria B) csapatát 9:1 (44) arányban győzte le. Színházjegyet Délmagyarország jegyirodája elővételi dij nélkül árusít.
