Délmagyarország, 1928. január (4. évfolyam, 1-25. szám)
1928-01-19 / 15. szám
192S január 19. A békéscsabai boszorkányíöríéneí Legények, akik hipnotikus halas alatt agyonverték a „rossz szellemet". — A legújabb fejezet: a tábla felmentette a „boszorkányölő" legényeket. (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi ítélőtábla Kovács-tanácsa szerdán tárgyalta Korcséi; Mihály, Csatári Imre, Turzó Mihály és Timár György békési lakosok bűnügyét, akiket a gyulai törvényszék halált okozó súlyos testi sértés címén 3—3 hónapi fogházra itélt. Ezt az ügyet a büntelőkrónikákban békési boszorkánytörténet néven ismerik. A vád szerint á vádlottak 1924 február havábau Békéscsabán Fábián Zsóiia testét Tokár Vince szuggeszciója folytán szándékosan, de ölési szándék nélkül, baltával ugy összevágták, hogy az öreg koldus asszony az elszenvedett sérülések következtében meghalt. Az érdekes bűnügy előzményei, hogy Tokár Vince 1923-ban b^teg lett. Állandóan a feje fájt és a .torka megdagadt. Tokár azt hitte magáról, hogy megrontották«.. Elmondotta féleségének, hogy szellem bántja egy vénasszony képében, aki torkát szorongatja, harapja, iili. Testén néhányszor tényleg ütések nyomait fedezték fel. Később Tokár Vince már annyira rosszul volt, hogy beszélni sem tudott, ugatott, bőgött, nyerített és teste rángatózott. Korcséi: Mihály, Tokár sógora, személyesen is megvizsgálta Tokár Vince állapotát és közvetlenül is észlelte e jelenségeket. Tokár kezén harapásnyomokat, testén zuzódásokal és szúrásokat észlelt. Ugyanakkor azt mondotta Korcsek Mihály, hogy három nap múlva egy vénaszszony képében el fog jönni érte a szellem, liánnal kopog az ablakon, azután ki iyitja az ajtót, bejön, Tokár felé fordul és ha nem teszik ártalmatlanná, akkor Tokár meghal. Tokár ekkor kétségbeesésében arra kérte Korcsek Mihályt, hogy mentse meg őt a biztos halál'ól. Korcsek több barátja társaságában meg is jelent Tokár lakásán és várták a szelemet. Tokár Vince ekkor már se látott, se hallott, beszélni sem tudott, csak bőgött és ordított. Kezén és fején, karján véreztek a harapások és szúrások nyomai, karjai meredtek voltak és Tokár már a körülállókat sem ismerte fel. Tokár felesége ekkor arra kérte a jelenlevőkel. hogy ha a szellem bejön, tegyék ártalmatlanná. üssék agyon és dobják ki, mert csak így lehet ezt a gonosz szellemet véglegesen elpusztítani. Valamennyi n izga'ottan várták a szel'em érkezéséi. Este tíz órakor bárom kopogás hallatszott az ablakon, mikor is Tokár Vince intett a kezével, hogy ez a szellem. Utána pár pillanat múlva ismét három kopogás hallatszott a szoba ajtaján, az ajtó kicsapódott és belépett egy öreg asszony a szobába, botfal kezében, aki minden szó nélkül egyenesen Tokár ágya felé tartott. A rongyos, szegényes ruhába öltözött öreg asszonyt a körülállók egyike sem ismert?. Ek' o Kore.ro Mi á y az ö e assz ny elé ugrott, miien ragad'.a és rá iáltotl: — Állj, ki vagy! De az öreg asszony egy szól sem szólt, mire l-iorcsek a közelében lévő szenesiádából előkapott egy szekercét és azzal az öregasszony fejére sújtott. AZ események ezután már gjorsan peregtek le. A nyitott ajtón keresztül a konyhába lökték és ugyanakkor a többi jelenlévő is az öreg asszonynak esett. Csatári Imre baltával, Turzö Mihály szintén baltával verték fejbe az asszonyt, mialatt Timár György kikapta Korcsek kezéből a szekercét és szintén fejbevágta a szerencsétlen öreg asszonyt. A négy ember ezután megragadta a földön fekvő és már halott koldus asszonyt, kivitték az udvarra és a kerítésen át az uccára dobiéi-. Mire visszajöttek, rendkívüli látvány tárult elébük. Tokár Vince az ágyban ülőhelyzetben volt, nevelett, jól érezte magái, pillanatrólpillanatra javult az á'lanola és még a sebek nyomai is eltűntek testéről. A nyomozás során kihallgatott orvosszakéríő, dr. Káídy János megállapította, hogv a sértett halálát grnuyes agyhártyagyulladás okozta, amely az elszenvedett sérülésekkel van összefüggésben. Közvetlenül azonban az asszony testén és fején olyan súlyos sebek és zúzódások keletkeztek, amelyek hozzájárullak a halál gyors bekövetkezéséhez. Az is tény az orvosszakértő véleménye alapján, hogy Tokár Vince a kérdéses időben elmebeteg vo'l és betegsége hisztériás alapon fejlődött, pillanatnyi brha'.ú, alitl el is niulhalott. A testén észlelt zuzódásokat cs harapásokat pedig ö illata idézhette elö. A vádlottak elmeállapotát dr. Yass Vilmos vizsgálta meg, aki szakvéleményében előadta, hogy. a vádlottak a cselekmény elkövetése idejében teljesen öntudatlan állapotban voltak. A törvényszék a kérdésben kikérte .íz igazságügyi orvosi tanács véleményét is, amelynek alapján a törvényszék megáll apitotta, hogy a vádlottak a bűncselekmény elkövetése idejében nem szenvedlek etniezavarban és így szabad akaratuk korlátozást nem szenvedtek. Figyelemmel azonban az igazságügyi tanács azon megállapítására, hogy a vádlottak csökkent erkölcsi és értelmi képességekkel bírnak, babonás hitre hajlamosuk és így könynven elhitték az elmebeteg Tokár Vince állat bemondott adatokat, a bűncselekmény elkövetése előtti pillanatokban szinte hipnózisba kerüllek és így követték el a bűncselekményt. Megállapította a törvényszék, hogy a vádlottak szándéka testi sértés okozására irányult minden ölési szándék nélkül. A büntetés kiszabásánál a törvényszék nyomatékos enyhítő körülinényn;'k vetle a vád oltak babonára való hajjfamossái&t és ebből kifolyólag akarati elhatározásuknak korlátozottságát. A vádlottak az ítélet ellen felebbezést jelenleltek be és így került a nagyérdekességü ügy szerdán délelőtt a szegedi tábla Kovácslanács elé. A tábla a gyulai törvényszék Ítéletét megsemmisítette és mind a négy vádlottat felmentette a vád a!61. Az ítélet rövid indokolása szerint a vádlottak a cselekmény elkövetése idején hipnotikus hatás alalt állottak és igy teljesen öntudatlanul ölték meg Fábián Zsófia koldus asszonyt. Ez a legújabb fejezete a békési ^boszorkánylörténelnek«. Szeged környékén sokan vallási fanatizmusból nem permetezik a szőlőt. A gazdasági egyesület értekezlete. (A Délmagyarország munkalársától.) A Szegedi Gazdasági Egyesület, amely — mint ismeretes — közös szervezetévé vált a közelmúltban a szegedi gazdasági köröknek, szerdán délelőtt ülést lartolt dr. Aigner Károly főispán elnökletével a városháza tanácstermében. Az ülésen megjelent dr. Somogyi Szilveszter polgármester és Fodor Jenő helyettes polgármester is. A gazdák azonban feltűnően gyérszámba" veitek részt a gyűlésen, alig tizenöten. A gyűlést tizenegy óra elölt nyitotta meg a főispán és üdvözölte a város két megjelent vezető tisztviselőjét, akik külön meghívót kaplak erre a gyűlésre, tekintettel arra, hogy a napirendre tűzött kérdések megoldása a városi hatóság közreműködése és segítsége nélkül lehetetlen. Ezután Petrik Antal kért s ól és bejelenlet'c, hogy a külvárosi nagybizoltság szívesen támogatja a szegedi gazdák törekvéseit, ha a gazdák viszont a nagybizottságot támogatják. Wenner Sándor a gyümölcstermelés fokozásának szükségességéről beszélt. Kimutatta, hogy a szegedi földek ugy minőség, mint termőképesség szempontjából nagyon különböznek egymástól. Ebben rejlik annak az oka is, hogy Szeged környékén a gyümölcstermelés nem tud fellendülni. Kizárólag Újszegeden vannak gyümölcsfaiskolák. Az innen kikerülő facsemeték Újszeged nedvesebb talajához idomuljak át és igy kinn az átokházi, vagy csengelei homokon elkorcsosulnak. A célravezető megoldás az lenne, ha a város a tanyavilág egyes pontiam uj faiskolákat létesiiene és a gazdákal olyan csemetékkel látná el, amelyek mindig megfelelnek a talajviszonyokrak. KotlámIi Károly, a'inek Újszegeden gyümölcsfaiskolája van, tiltakozott a terv ellen. Szerinte a városnak nem lehet feladata a faiskolák létesítése, mert az ujszegedi faiskolák ellátják az egész tanyavilág csemeteszükségletét Ha a város faiskolákat Iétesiteuc, az ujszegedi faiskolákat tenné velük tönkre. Ábrahám Imre a löbblermelés fontosságáról beszélt. Ajánlatosnak, kívánatosnak tartja, hogy a mezőgazdasági ismétlő iskolákban a gazdagyerekeket külön tantárgy keretében oktatnák ki a többtermelés nagyfontosságára. — Nagyon sokan vannak még mindig a szegedi tanyákon olyanok — mondotta —, akik vallási fanatizmusból nem permetezik a szőlőjüket és nem pácolják a vefőmag-buzát, mert azt tartják, hogy a szőlő Jézus Krisztus vérét, a buza pedig a Megváltó testét tartalmazza. Igy azután nem is lehet gondolni a többtermelésre, mert a nem permetezett szőlő elpusztul, a pácolatlan buza pedig alig hoz magot. < Szóbakerült még a piackérdés, a nemesített vetőmagvak beszerzésének problémája is. Az elhangzott felszólalásokra a polgármester válaszolt. Nagyon helyesnek tartja a szegedi gazdák mostani szervezkedésének irányát, inert eddig huszonöt gazdasági egyesület külön-külön, egymástól teljesen függetlenül működött cs gyakran megtörtént, hogy ugyanabban az ügyben homlokegyenest ellentétes határozatot hoztak. Szeged nemcsak ipari és kereskedelmi város, hanem lakosságának igen nagyrésze mezőgazdasággal foglalkozik, tehát teljesen indokolt, ha a város a mezőgazdaságból élő rétegek érdekeivel is behatóan foglalkozik és rajta van, hogy ezek is megtalálhassák a boldogulás lehetőségét. Elmondta ezután a polgármester, hogy a város hatósága ugy a gyümölcstermelés, mint a nemes vetőmagvak beszerzése körül szívesen lámogalja a gazdákat. Hajlandó gyümölcsfaiskolák létesítésére is. Felhívja a gazdákat arra, hogy hagyjanak fel az indokolatlan konzervativizmussal, amely csak azt tartja jónak; amit a nagyapja is annak tarlóit cs irtózik niiudcu újítástól.
