Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-01 / 197. szám

1928 swnfember 1 DFTLMAGYARORSZAG 3 mmm^m 'HiMMíi ti / svaiig LiH^miWknv: Somogyi polgármester értekezletei hív össze a drágaság ügyében A főszámvevő a drágasági hólabdáról (A Délmagyarország munkatársától.) A drágaság sarkában mindig ott lesz a sajtó, amig az ujságiró tudja a kötelességét. A pia­cot a nagyközönség saját keserű kárán már kitapasztalta, a groteszk piaci árkülönbséget Budapest és Szeged, a tanyaváros között a Délmagyarország pénteki számában már fel­tüntette. A bajok feltárása azonban csak rész­ben segit a meggyökeresedett kóron, az or­voslást azoknak kell átvenni, akiknek hatal­muk van hozzá, hivatásukhoz tartozik, akik­nek azonban a helyzet felismerésén kivül eré­lyes kézzel kell nyúlni a mentőmunkálatokhoz. A szegedi speciális érdekű drágaságot letörni helyi hatóságok hatáskörébe tartozik. Kérdést intéztünk tehát mindenek előít Somogyi Szil­veszter polgármesterhez, akinél az iránt érdek­lődtünk, van-e tudomása arról, hogy Szegeden minden drágább, mint Pesten és hajlandó-e a hatóság ebben a nagyfontosságú közérdekű ügyben valamit tenni. Somogyi polgármester a következőket válaszolta: — Tudomásunk van arról, hogy például a zöldségféle Pesten sokkal olcsóbb, sokkal több is kerül belőle piacra, mint nálunk, több hely­ről szállitják Pestre. Ezzel szemben nálunk a hus majd 30 százalékkal olcsóbb, mint Pesten. Dehát mi itt vidéken nem sokat tehetünk a drágaság leküzdésére. mi hiába kívánunk például tarifaked­vezményeket, mert nekünk semmit sem adnak meg, ami állítólag károsilia az államvasutakat — A vámpénzek igen minimálisak, de egyéb­ként is a szegedi piac szükségletét majd teljes egészében a város tanyájáról hordják be. Adott végül a polgármcs'er a következőkben egy megnyugtató kijelentést is: — Tudjuk, hogy segíteni ke'l — mondotla. ezért a napokban értekezletei fogunk összehívni, hogy megtanácskozzuk, milyen módon lehet segíteni a közönségen. Megkérdeztük Sfultéty Sándor főszámvevőt is, aki — két óra felé járván az idő — a jól elvégzett munka derűjével beszélgetett erről a problémáról. — Ma lent voltam én is a piacon — mon­dotta — és megkérdeztem az őszi barack árát. 1.80 pengő volt kilója. »Hogy van az, hogy Budapes'en már 1.40 pengőért gyönyörű őszi barackot lehet venni?« — szóltam a ko­fának. »Hja, volt a válasz, hiszen mi is Buda­pestről hozatjuk.« A gyümölcs ezek szerint előbb Budapestre vándorol, ott fényjelzik, mint elsőrendű árut, azután kerül csak vissza Szegedre. A piacnak ezt a lehetetlen szervezet­lenségét, a gyümölcsök körforgását kell meg­fizetnünk egyes príma daraboknál, holott Kecskeméttel és Nagykőrössel, ha nem Szeged­del, talán Szeged is tudna kapcsolást találni. — Én csak annak örülök, hogy nincs már a városnak konyhakertésze.te, most jól kikap­tunk volna a Délmagyarországtól — mondla a főszámvevő nevetve és elköszönt. „A szegedi egyetemen ai m numerus clausussal nem less lényeges wálfoms24 Dézsi rektor nyilatkozata a felvételekről — „Arra törekszünk, hogy a szegedi szü­lők gyermekeit teljes számban felvegyük", — mondja Szenipéiery dékán (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi egyetemen a jelentkezések pénleken befejeződtek. Dr. Dézsi rektor alábbi nyilat­kozata szerint azokat felveszik még, akiknek pénteken éjfélig feladott kérvénye szomba­ton megérkezik, de ezek előreláthatóan igen kevesen lesznek és így az egyetem vezetői már ma is abban a helyzetben vannak, hogy legalább megközelítően tiszta képet tudnak alkotni és adni a felvételek arányairól és irányelveiről Dr. Dézsi Lajos rektornak, dr. Szentpétcry Zsigmond természettudománykari dékánnak és az orvosi kar egyik teljesen jól­informált tagjának a nyilatkozata, illetőleg in­formációja áll rendelkezésünkre és ezekből megállapítható, hogy a s:egedi egyetemen — szemben a budapesti egyetemről elterjedt hí­rekkel — a felvétel körül humánus, szociális és helyes lokális szempontok lesznek az irány­adók és a karok tartózkodni fognak a zsidó­kérdés kiélezésétől, sőt egyes jelek szerint a felvilágosultság és társadalmi békesség javára erős tompulás várható. Dr. Dézsi Lajos rekíoi a beiratkozásokról és a numerus clausus uj értelmezéséről a következőket mondotta: — Ma még nem lehet lisztán látni, hogy az idén mennyien jelentkeznek a szegedi egye­temre. A helyzet az, hogy a diákok mindig az utolsó peren' hagyják a jelentkezést, igy pedig szombat reggelig várnuuk kell a vég­leges sta'.isztika összeállításával, mert a pen­teken éjfélig feladott kérvényeket még el kell fogadnunk. Ebben az éviién nagyáltaláposság­b'iu körülbelül ugyanannyi uj hallgatót ve­szünk fel, mint az elmúlt évben. A mi karun­kon, a bölcsészeti fakultáson, például öt­ven uj hallgató felvételét engedélyezte a mi­niszter. Ha majd tisztán látjuk a jelentkezők végleges számát, lehet arról szó, hogy a lét­szám ¡elemelését fogjuk kérni a kultuszmi­nisztertől Ez azonban az egves karok hatás­körébe tartozik. — Annak ellenére, hogy a felvételek ügyé­ben szeptember hetedikén határoznak a ka­rok, már most kijelenthetem, hogy az uj nu­merus clausus érlelmezése tekintetében a tavalyihoz képest egyetemün­kön nem lesz lényeges változás. A felvételeknél elsősorban tekintetbe kell ven­nünk a nemzethűséget, a hadviseltek gyerme­kei1, valamint azokat a kikötéseket, amelyek­ről a napisajtó már beszámolt a kultusz­miniszter kijelentései alapján. Lényeges vál­tozásra azonban nincs kilátás. Arról beszélni sem lehet, hogy a zsidó valíásu hallgatókat el­utasítsuk egyöntetűen azon „in­dokolással", hogy so!c keresz­tény vallású hal'gatfjelölt je­lentkezeti. Ilyenről a szegeti egyetemeu beszélni sem lehet, az erről szóló nyilatkozatokat és hír­adásokat alaptalan izgalom kel !ési szándéknak kell minősíteni. Véleményem szerint a felvett zsidó vallású Sial'gatók száma legalább annyi marad, mint tavaly volt, de az sem le­hetetlen, hogy valamivel emel­kedni fog. A régi numerus clausust most direktívának kell tekinteni az uj kérelmek elbírálásánál. Természetesen előnyben kell részesítenünk azokat a diákokat, akik jeles bizonyítvánnyal jelentkeznek, de tekintettel kell lenni a no­vella alapján a szülők foglalkozására is. Azt pedig már most kijelenthetem, hogy elsősor­ban a helybeli kérvényezők kerülnek számí­tásba és azután a legközelebbi környékről jelentkezők. — Minket a tiszta igazságérzet vezet a fel­vételek kérdésében és én remélem, hogy az egyes bizottságok határozatával meg lesznek elégedve ugy a szülők, mint az ifjúság. Ugyan­ez áll a numerus clausus uj értelmezési­ről is — A kérvények ügyében az egyes bizottsá­goknak szeptember 6-ig meg kell tartani a tár­gyalásokat, 8-án kari ülés elé kerülnek a kér­vények és ettől számított huszonnégy órán belül ki kell hirdetni a felvettek névsorát, hogy az elutasítottak esetleg más iskolánál még jelentkezhessenek­— Uj helyzetet teremt egyébként egyete­münknél a Szegedre helyezett polgári iskolai tanárképző, ahova a numerus clausus létszá­mán felül vesszük fel a jelentkezőket, ugy, hogy ez nem érinti a többi fakultásra jelent­kező diákokat. A tanárképzőbe többszáz uj diák fog Szegedre kerülni az ország legkülön­bözőbb részéből, mert ez most az egyetlen az ífrszág területén. Baj azonban, hogy a DMKE­internátus uj része még nem készült el és igy október végéig magánlakásokban kell elhe­lyezni a tanárképző hallgatóit. Az igv elő­állott szobaár-differenciát kénytelen az egye­lem diákvédő irodája fedezni, október végén azután elhelyezhetjük ezeket a hallgatókat az uj diákinternátusban és megindulhat a ren­des diákélet. Dr. Szenlpéíery Zsigmond a természettudományi kar dékánja a legnagyobb előzékenységgel elmondotta, hogy a természettudományi fakultásra 40 rendes és 10 gyógyszerészhallgatót vesznek fel. Eny­nvit engedélyezett a kultuszkormány, de en­nél több tanuló eredményes tanítása nehéz is lenne. — Milyen irányelvek szerint történnek a felvételek? — kérdeztük. — Az irányelveket a törvény szabja meg — hangzott a válasz — és mi azoktól nem térünk el- Szigorúan betartjuk a törvényt és amennyiben mérlegelésre nyiük alkalom, arra törekszünk, hogy a szegedi szülők gyermekei le­hetőleg íelfes számban felvéies­senek. Ezt a szegedi polgárság feltétlenül el is várhatja az egye­temtől, amelyért igen tekintélyes áldozatokat hozott. — Milyen számban vesznek fel zsidókat az egyetemre? — kérdeztük. — Zsidókérdés nincsen. Ezt az uj törvény törölte. A zsidók ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a keresztények. Mi ezelőtt is lehetőleg libe­rálisan kezeltük ezt a kérdést és nem igen utasítottunk vissza izraelita hallgatót, de kü­lönösen nem szegedit. — Melyik foglalkozási ág gyermekei frek­ventálják leginkább az egyebemet? — Erre egyelőre nehéz válaszolni. A ter­melők gyermekei — akiknek elsőséget biz­tosi1 a törvény — nem veszélyeztetik a többiek felvételét, bár meglepő szép számban vannak. Megállapíthatom egyébként, hogy a szegedi kisgazda'ársadalom igen intelligens és az eb­ből az osztályból az egyetemre kerülő ifjak igen szép előhaladást tanúsítanak. — A felvételre jelentkezettek végleges szá­mát egyelőre nem ismerem, mert csak ma este jár le a beiratkozási határidő és postán még holnap is érkezhetnek felvételi kérvények. Akiknek a kérvényét a posla augusztus 31-iki bélyegzővel látta el. azt elfoga íjuk akkor is, ha később érkezik be. A szegedi ifjúságnak tehát nincs oka attól táriam, hogy a természettudományi fakultás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom