Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)
1928-09-01 / 197. szám
1928 swnfember 1 DFTLMAGYARORSZAG 3 mmm^m 'HiMMíi ti / svaiig LiH^miWknv: Somogyi polgármester értekezletei hív össze a drágaság ügyében A főszámvevő a drágasági hólabdáról (A Délmagyarország munkatársától.) A drágaság sarkában mindig ott lesz a sajtó, amig az ujságiró tudja a kötelességét. A piacot a nagyközönség saját keserű kárán már kitapasztalta, a groteszk piaci árkülönbséget Budapest és Szeged, a tanyaváros között a Délmagyarország pénteki számában már feltüntette. A bajok feltárása azonban csak részben segit a meggyökeresedett kóron, az orvoslást azoknak kell átvenni, akiknek hatalmuk van hozzá, hivatásukhoz tartozik, akiknek azonban a helyzet felismerésén kivül erélyes kézzel kell nyúlni a mentőmunkálatokhoz. A szegedi speciális érdekű drágaságot letörni helyi hatóságok hatáskörébe tartozik. Kérdést intéztünk tehát mindenek előít Somogyi Szilveszter polgármesterhez, akinél az iránt érdeklődtünk, van-e tudomása arról, hogy Szegeden minden drágább, mint Pesten és hajlandó-e a hatóság ebben a nagyfontosságú közérdekű ügyben valamit tenni. Somogyi polgármester a következőket válaszolta: — Tudomásunk van arról, hogy például a zöldségféle Pesten sokkal olcsóbb, sokkal több is kerül belőle piacra, mint nálunk, több helyről szállitják Pestre. Ezzel szemben nálunk a hus majd 30 százalékkal olcsóbb, mint Pesten. Dehát mi itt vidéken nem sokat tehetünk a drágaság leküzdésére. mi hiába kívánunk például tarifakedvezményeket, mert nekünk semmit sem adnak meg, ami állítólag károsilia az államvasutakat — A vámpénzek igen minimálisak, de egyébként is a szegedi piac szükségletét majd teljes egészében a város tanyájáról hordják be. Adott végül a polgármcs'er a következőkben egy megnyugtató kijelentést is: — Tudjuk, hogy segíteni ke'l — mondotla. ezért a napokban értekezletei fogunk összehívni, hogy megtanácskozzuk, milyen módon lehet segíteni a közönségen. Megkérdeztük Sfultéty Sándor főszámvevőt is, aki — két óra felé járván az idő — a jól elvégzett munka derűjével beszélgetett erről a problémáról. — Ma lent voltam én is a piacon — mondotta — és megkérdeztem az őszi barack árát. 1.80 pengő volt kilója. »Hogy van az, hogy Budapes'en már 1.40 pengőért gyönyörű őszi barackot lehet venni?« — szóltam a kofának. »Hja, volt a válasz, hiszen mi is Budapestről hozatjuk.« A gyümölcs ezek szerint előbb Budapestre vándorol, ott fényjelzik, mint elsőrendű árut, azután kerül csak vissza Szegedre. A piacnak ezt a lehetetlen szervezetlenségét, a gyümölcsök körforgását kell megfizetnünk egyes príma daraboknál, holott Kecskeméttel és Nagykőrössel, ha nem Szegeddel, talán Szeged is tudna kapcsolást találni. — Én csak annak örülök, hogy nincs már a városnak konyhakertésze.te, most jól kikaptunk volna a Délmagyarországtól — mondla a főszámvevő nevetve és elköszönt. „A szegedi egyetemen ai m numerus clausussal nem less lényeges wálfoms24 Dézsi rektor nyilatkozata a felvételekről — „Arra törekszünk, hogy a szegedi szülők gyermekeit teljes számban felvegyük", — mondja Szenipéiery dékán (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi egyetemen a jelentkezések pénleken befejeződtek. Dr. Dézsi rektor alábbi nyilatkozata szerint azokat felveszik még, akiknek pénteken éjfélig feladott kérvénye szombaton megérkezik, de ezek előreláthatóan igen kevesen lesznek és így az egyetem vezetői már ma is abban a helyzetben vannak, hogy legalább megközelítően tiszta képet tudnak alkotni és adni a felvételek arányairól és irányelveiről Dr. Dézsi Lajos rektornak, dr. Szentpétcry Zsigmond természettudománykari dékánnak és az orvosi kar egyik teljesen jólinformált tagjának a nyilatkozata, illetőleg információja áll rendelkezésünkre és ezekből megállapítható, hogy a s:egedi egyetemen — szemben a budapesti egyetemről elterjedt hírekkel — a felvétel körül humánus, szociális és helyes lokális szempontok lesznek az irányadók és a karok tartózkodni fognak a zsidókérdés kiélezésétől, sőt egyes jelek szerint a felvilágosultság és társadalmi békesség javára erős tompulás várható. Dr. Dézsi Lajos rekíoi a beiratkozásokról és a numerus clausus uj értelmezéséről a következőket mondotta: — Ma még nem lehet lisztán látni, hogy az idén mennyien jelentkeznek a szegedi egyetemre. A helyzet az, hogy a diákok mindig az utolsó peren' hagyják a jelentkezést, igy pedig szombat reggelig várnuuk kell a végleges sta'.isztika összeállításával, mert a penteken éjfélig feladott kérvényeket még el kell fogadnunk. Ebben az éviién nagyáltaláposságb'iu körülbelül ugyanannyi uj hallgatót veszünk fel, mint az elmúlt évben. A mi karunkon, a bölcsészeti fakultáson, például ötven uj hallgató felvételét engedélyezte a miniszter. Ha majd tisztán látjuk a jelentkezők végleges számát, lehet arról szó, hogy a létszám ¡elemelését fogjuk kérni a kultuszminisztertől Ez azonban az egves karok hatáskörébe tartozik. — Annak ellenére, hogy a felvételek ügyében szeptember hetedikén határoznak a karok, már most kijelenthetem, hogy az uj numerus clausus érlelmezése tekintetében a tavalyihoz képest egyetemünkön nem lesz lényeges változás. A felvételeknél elsősorban tekintetbe kell vennünk a nemzethűséget, a hadviseltek gyermekei1, valamint azokat a kikötéseket, amelyekről a napisajtó már beszámolt a kultuszminiszter kijelentései alapján. Lényeges változásra azonban nincs kilátás. Arról beszélni sem lehet, hogy a zsidó valíásu hallgatókat elutasítsuk egyöntetűen azon „indokolással", hogy so!c keresztény vallású hal'gatfjelölt jelentkezeti. Ilyenről a szegeti egyetemeu beszélni sem lehet, az erről szóló nyilatkozatokat és híradásokat alaptalan izgalom kel !ési szándéknak kell minősíteni. Véleményem szerint a felvett zsidó vallású Sial'gatók száma legalább annyi marad, mint tavaly volt, de az sem lehetetlen, hogy valamivel emelkedni fog. A régi numerus clausust most direktívának kell tekinteni az uj kérelmek elbírálásánál. Természetesen előnyben kell részesítenünk azokat a diákokat, akik jeles bizonyítvánnyal jelentkeznek, de tekintettel kell lenni a novella alapján a szülők foglalkozására is. Azt pedig már most kijelenthetem, hogy elsősorban a helybeli kérvényezők kerülnek számításba és azután a legközelebbi környékről jelentkezők. — Minket a tiszta igazságérzet vezet a felvételek kérdésében és én remélem, hogy az egyes bizottságok határozatával meg lesznek elégedve ugy a szülők, mint az ifjúság. Ugyanez áll a numerus clausus uj értelmezésiről is — A kérvények ügyében az egyes bizottságoknak szeptember 6-ig meg kell tartani a tárgyalásokat, 8-án kari ülés elé kerülnek a kérvények és ettől számított huszonnégy órán belül ki kell hirdetni a felvettek névsorát, hogy az elutasítottak esetleg más iskolánál még jelentkezhessenek— Uj helyzetet teremt egyébként egyetemünknél a Szegedre helyezett polgári iskolai tanárképző, ahova a numerus clausus létszámán felül vesszük fel a jelentkezőket, ugy, hogy ez nem érinti a többi fakultásra jelentkező diákokat. A tanárképzőbe többszáz uj diák fog Szegedre kerülni az ország legkülönbözőbb részéből, mert ez most az egyetlen az ífrszág területén. Baj azonban, hogy a DMKEinternátus uj része még nem készült el és igy október végéig magánlakásokban kell elhelyezni a tanárképző hallgatóit. Az igv előállott szobaár-differenciát kénytelen az egyelem diákvédő irodája fedezni, október végén azután elhelyezhetjük ezeket a hallgatókat az uj diákinternátusban és megindulhat a rendes diákélet. Dr. Szenlpéíery Zsigmond a természettudományi kar dékánja a legnagyobb előzékenységgel elmondotta, hogy a természettudományi fakultásra 40 rendes és 10 gyógyszerészhallgatót vesznek fel. Enynvit engedélyezett a kultuszkormány, de ennél több tanuló eredményes tanítása nehéz is lenne. — Milyen irányelvek szerint történnek a felvételek? — kérdeztük. — Az irányelveket a törvény szabja meg — hangzott a válasz — és mi azoktól nem térünk el- Szigorúan betartjuk a törvényt és amennyiben mérlegelésre nyiük alkalom, arra törekszünk, hogy a szegedi szülők gyermekei lehetőleg íelfes számban felvéiessenek. Ezt a szegedi polgárság feltétlenül el is várhatja az egyetemtől, amelyért igen tekintélyes áldozatokat hozott. — Milyen számban vesznek fel zsidókat az egyetemre? — kérdeztük. — Zsidókérdés nincsen. Ezt az uj törvény törölte. A zsidók ugyanolyan elbírálás alá esnek, mint a keresztények. Mi ezelőtt is lehetőleg liberálisan kezeltük ezt a kérdést és nem igen utasítottunk vissza izraelita hallgatót, de különösen nem szegedit. — Melyik foglalkozási ág gyermekei frekventálják leginkább az egyebemet? — Erre egyelőre nehéz válaszolni. A termelők gyermekei — akiknek elsőséget biztosi1 a törvény — nem veszélyeztetik a többiek felvételét, bár meglepő szép számban vannak. Megállapíthatom egyébként, hogy a szegedi kisgazda'ársadalom igen intelligens és az ebből az osztályból az egyetemre kerülő ifjak igen szép előhaladást tanúsítanak. — A felvételre jelentkezettek végleges számát egyelőre nem ismerem, mert csak ma este jár le a beiratkozási határidő és postán még holnap is érkezhetnek felvételi kérvények. Akiknek a kérvényét a posla augusztus 31-iki bélyegzővel látta el. azt elfoga íjuk akkor is, ha később érkezik be. A szegedi ifjúságnak tehát nincs oka attól táriam, hogy a természettudományi fakultás-