Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)
1928-09-27 / 218. szám
í328 szeptember 701. DÉLMAGYARORSZÁG 13 "iurm'MjjLjM Ujabb kihallgatásokat rendeltek el a Ferencváros—Bástya mérkőzés botránya ügyében Ki kezdte a verekedést ? (A Dél magyar ország munkatársától.') Mint még emlékezetes, a juniusi futballmérkőzések során történt, hogy a Ferencváros—Bástya küzdelem második félidejében a közönség befódult a pályára és a nézők közül Rumbach Jakab borbélymester állítólag inzultálta Túráit, a Ferencváros ismert játékosát. A közönség felháborodására az adott okot, hogy az önláldozóan védő Bástya kapusába, Baumgartnerbe Turai beletalpalt. Az állóhelyek amúgy is tulizgatott közönségének egyrésze berohant a pályára és pillanatok múlva valóságos közelharc fejlődött ki a közönség és a iátékosok között. Az izgalmakban bővelkedő mérkőzés után "kölcsönös feljelentések történlek. Turai feljelentést tett Rumbach Jakab borbélymester ellen, aki őt állítólag megütötte. De eljárás indult meg több néző ellen is botrányokozás cimén. Az emlékezetes mérkőzés epilógusa egyizben már foglalkoztatta a rendőr kihágási bíróságot, amikor is a biróság a Ferencváros játékosainak kihallgatását rendelte el és a kihallgatások foganatosi1 ásával a budapesti járásbíróságot bizta meg. A budapesti központi járásbíróság már megkezdte a tanuk kihallgatását, amiről értesítette is a szegedi kihágási bíróságot. A kihágási birósághoz beérkezett feljelentések alapján Kocsis István budapesti lakos ellen is eljárás indult meg, aki kezdeméngezője volt a verekedéseknek. Kocsis István kihallgatását most pótlólag kérte a rendőrbiróság és csak ; annak leérkezése után hozza meg Ítéletét. Dr. Pálfy Józsefet egyhangú felkiáltással, vitéz dr. Szabó Gézát Izgalmas harc után választotta tanácsnokká a közgyűlés A kandidáló bizottság tíz pályázó közül nyolcat jelöli Csütörtökön kezdi meg a közgyűlés a költségvetés tárgyalását (A Délmagyarország munkatársától.) A választási izgalmak szokásos külsőségei között ült össze szerdán délután a szeptemberi közgyűlés. A városháza kapuja előtt ismét megjelentek a kortesek és udvariasan fölkisérték a piros szőnyeggel borított lépcsőn az egyenkint érkező városatyákat, a kapuban a diszköntösbe öltözött házmester ragyogó gombu nagy botjával üdvözölte az érkezőket. Válasstás előtti ixgalmalc A közgyűlési terem minden csillárját felgyújtották és a karzatok roskadásig megteltek. A padsorokat a szavazócédulák rengetege borította, a városatyák pedig titokzatos mo- j solygással hallgatták a kortes had utolsó simi- I tásait. A sarkokban csoportok alakultak és fáradhatatlanul tárgyalták az eshetőségeket. — A választás vitéz Szabó Géza és Fluck András között dől el, — jósolta az egyik hangulatismerő. — Pávó és Szabó között! — mondott ellent a másik. Megjelentek a rokonok, a sógorok, a jövendőbeli apósok, hogy előmozdítsák saját jelöltjük eshetőségeit. Mert mindenkinek megvolt már régen a maga titkos jelöltje, csupán az alsótanyai hadak vonultak Jel ismeretlen lobogóval a hrrdszintérre. — Oda lösz szavazva — mondogatták —, ahová a többség voksol... Megnyitfálc a közgyűlést Dr. Aigner Károly főispán néhány perccel lélöt előtt nyitotta meg a közgyűlési. A zsúfolt padsorok unatkozva hallgatták végig a polyármester jelentését és arra gondoltak, hogy mit csinálnak a kandidáltak rejtekhelyükön, ahol izgulva, zsakettben várják a választás kimenetelét. A jelentés elfogadása után a főispán pótlárgyként bejelenti a tanácsnak a Szentgyörgyuccai bérház évilésérc vonatkozó előterfeszIrsét. A főjegyző az uj pénzügyminiszter levelét ilvasta föl, amelyben Wekerle bejelenti ki'íeveztetését. Dr. Csonka Miklós tanácsnok Budapest közgyűlésének az egyfázisú forgalmi adórendszer ! bevezetése érdekében küldölt köriratát ismer- ; tette. Erre már felfigyeltek néhányan, a ke , reskedők. A közgyűlés végül hozzászólás nélkül elhatározta a tanács javaslatára, hogy hasonló szellemű felterjesztést intéz a kormányhoz. A tanács javaslatára a közgyűlés ezután megválasztotta a törvényhatósági igazoló választmányt és az állandó biráló választmányt. Az előbbinek tagjai lettek Homor István, Biedt Samu, Kiss Ferenc, Várhelyi József és dr. Ujj József, az utóbbié Back Bernát, dr. Gróf Árpád, dr. Pap Róbert, dr. Tóth Imre és Wagner Gusztáv. Néma csönd ült a termén, amikor a főispán lejelenti, hogy a ianácsnaUvalas&tás teövetKe&iU. .1 kandidáló bizottság a tiz pályázó közül nyol- I cat jelölt. Első helyen dr. Páífg Józsefet. Harsány éljenzés zendül fel a teremben. — Egyhangúlag választjuk meg! — kiához. <4k mindenfelé. — Tekintettel arra — mondotta a főispán . hogy névszerinti szavazást senki sem kért, a közgyűlés hangulatából megállapítom, hogv a tőrvényhatósági bizottság dr. Pálfy Józsefet egyhangúlag tanácsnokká uá-. lasztotta meg. Harsány éljenzés. A főispán ezután ismerteti a jelölési sorrendet. A kandidáló bizottság a kpvetfeezö sorrendet állapította meg: dr. ördögh Lajos, Hegedűs Antal, dr. Pávó Ferenc, vitéz dr. Szabó Géza, dr. Korpássy Elemér, dr. Fluck András és dr. Bokor Pál. Szabó Géza nevének említésekor harsány j éljenzés tört ki, majd ez Fluck András nevénél megismétlődött. A főispán ezután bejelentette, hogy húsznál több városatya névszertntt szavazás elrendelését kérte, azt tehát el is rendeli. Megalakítja a szavazatszedő küldöttségeket, ^rendeli a szavazást, az ülést addig felfüggeszti. A közgyűlési terem néhány pillanat alatt lüüriil. A bizottsági tagok a íütssszemü korlesek sorfala között átvonulnak a tanácsterembe és a bizottsági terembe, ahol közben felállítják az urnákat és * megkezdődik a voksolás. . Az izgalom tetőfokra hájgott, miközben egy-, másután hulltak az urnákba az összehajtott szavazólapok. Ezután sor került az urnák felbontására és a szavazalokös szeszámlálásáro. Mindkét urnából a Szabó Gézára és a Fluck' Andrásra leadott szavazatok egyforma ütembe haladtak élőre. Valamivel lemaradt Pávó. Azonnal tudta mindenki, hogy az eredmény^ egy-két szavazaton múlik. öt óra után néhány perccel nyitotta meg a főispán ismét a közgyűlést. Jelentette, hogy leadtak összesen 167 szavazatot, ebből négyei érvénytelenítettek, tehát 163 az érvényes. Szabó Géza kapott 51, Fluck András 49, Pávó Ferenc 33, Hegedős Antal 13, Ordcgh Lajos 7, Korpássy Elemér 6, Bokor Pál 4 szavazatai. A közgyűlés tehát vitéz dr. Szabó Gézát két szótöbbséggel tanácsnokká választotta. Éljenzés. A főispán ezután felkéri Várhelyi Józsefet, dr. Szeless Józsefet, Szabó Sándort és dr. Kormányos Benőt, hogy az uj szenátorokat hívják meg a közgyűlésre eskütétel céljából. A küldöttség az uj szenátorokkal néhány perc múlva érkezett meg a közgyűlési terembe. A városatyák felállva éljenezték meg az uj tanácsnokokat, akiket a főispán rövid beszéddel üdvözölt, majd az eskütétel következett Az eskümintát a két tanácsnok egyszerre mondta a főjegyző után. Az eskü letétele után dr. Pálfy József kért szóf. — Hosszú közhivatali pályám egyik legnagyobb értéke, jutalma és kimagasló ünnepe ez a mai nap — mondotta Pálfy József —, amikor a tisztelt közgyűlés már a választás formájában is kegyes volt ismételten kifejezésre juttatni bizalmát és elismerését. Én ezt a nagy kitüntetést azzal akarom meghálálni, hogy minden gondolatommal, érzésemmel és minden erőmmel szolgálom ennek a nagyra.hivatott nagy magyar városnak minden jó társadalmi és közügyét, azzal az átgondolással, hogy Szeged város jóléte és fejlődése nemcsak szrgedi ügy, hanem országos érdek, melynek előmozdítása hazafias kötelesség. — A mai közgyűlés idegesen feszült atmoszférája nem alkalmas hosszabb fejtegetésekre, ezért csak néhány pillanatra bátorkodom igénybe venni a közgyűlés szives türelmét. Ez a város, mely ogy teljesem e'hibáxott. mindent a fővárosba irány tó, túlzottan eealraüsjtjkus kormányzati politika következtében évtizedeken keresztül a mcllfzt ips mostoha érzetében élt és a rekonstrukció uagy munkájának befejezése után akkori vezetőink nemes törekvései ellenére a nagyobb állami intézmények odaítélésénél következetesen mellőztetett és sokáig csak az árvízkatasztrófa által felidézett száiialom állami alamizsna-morzsáira utaltatott és egészen a legutóbbi időkjg színmagyar lakossága és nemzeti erőviszonyának megfelelően nem értékeltetett, — ma változott körülmények és helyzetfelismerések következtében a kulturális haladás olyan hatalmas lendületét ivcli, melyhez foghatót nem találnak § vidéki városok történetében,
