Délmagyarország, 1928. szeptember (4. évfolyam, 197-221. szám)

1928-09-27 / 218. szám

4 - ,rn V ^cpi^lliijci i,!. — Es történelmi távlatok magaslatáról szemlélve Szeged jövőjét, szinte álomszerűén káprázatos az a perspektíva, mely napról-napra kiszélesedik előt­tünk |és teljessé akkor válik, ha majd a trianoni határokon tol, a gazdasági eröklől duzzadó Nagy­magyarorsrogon hordozhatjuk törül tekin.elünket. tfJjenaés.) — De addig, amig ez bekövetkezik, Szeged né­pének hatalmas erőfeszítéseket kell icnaie, hogv a véros vnrvwias fejlődése lépést tudjon lurtani a kalturalis frjlfi,léssel, melyneti tempófát a köz­iga»gaiáso«i kívül álló tényezők diktálják. — Itt, ahol egy élotre való, megmásíthatatlan program már adva van, közgyűlésnek és ható­ságnak csak az lehet a feladata, hogy megértő együttes munkával segitsék ennek a nagyszerű programnak, ennek a megkezdett munkának mi­előbbi befejezését. További feladatunk pedig az, hogy • város jövedelmeinek lehelő fokozására^ n mezöga wki séfj, Ipar és kereskedelem minden iíirUxság! támogatásával erősítsük az adófizető pol­gárok közteherviselő képességé», ami a város va­gyon jövedelmein kívül a már megkezdett és még megvalósításra váró városfejlesztésnek egyedüli bázisa. — Bizó magyar hittel, tetti-e kész lelkesedéssel részt kérek magamnak én is ebből az alkotó mun­kából, amely itt fofyik Nagv-Szttf»dért. Natfv­magyarorsrágért. Eiután dr. Szabó Géza beszélt. — Nem frázis az — mondotta —, ha most életem falán legfontosabb sorsdöntő órájában nem találok megfelelő szavakat, hogy el nem évülő mélységes hálámat és köszönetemet illően és érzelmeimhez hiven tohnáesoThatnám. Szabadjon ezt a kitün­tetést 17 évi önzetlen és eredményes munkám elismerésének és annak alapján a jövőre előle­gezett bizalomnak tekinteni Ismerem jól azokat a feladatokat, amelyek e nagy város körigazgatása terén a város tanácsára és annak tagjaira — ezek között jövőben reám is, a Iegfiatalabbra várakoznak — mindenkor, de különösen most az ország letört állapotában, a nagyon nehéz gazda­sági viszonyok között súlyosan azok, ám jelen­tékenyen megkönnyíti számomra e feladatok meg­oldásában való közreműködésemet az a tudatom, hogy a legkülönfélébb hivatalokban eltöltött szol­gálatom alatt az elengedhetetlenül szükséges gya­korlatot és készséget a közérdek jó felfogásához és az ügyek helyes intézéséhez már megszereztem. — Jövőbeli elhatározásaimban, csak ugy mint eddig, egyedül a köznek az érdeke fog vezetni és legfőbb kötelességemnek az ügyes-bajos, hatósági támogatásra szoruló közönség javának szolgálatát fogom tekinteni. (Taps.) A beszédek után ismét megéljenezték a meg­választottakat, akik a sok szeremcsekivánóktól alig tudták elérni helyüket a tanácsnoki emel­vényen. A választás izgalma lassankint el­szállt, de elszállingóztak azok a városatyák is, akik csak a választás kedvéért fáradtak föl a közgyűlési terembe és igy a tárgysorozat következő pontjait már lényegesen megcsap­pant érdeklődés mellett tárgyalta a közgyűlés. Dr. Tóth Béla főjegyző a félévi jelentést is­mertette, majd Fodor Jenő polgármestcrhe­lyettes az OFB-nak az ujszegedi villatelkek megváltására vonatkozó átiratát ismertette, amelyre a közgyűlés egyhangúlag lúmondötta, hogy régi határozatának fcntartásáwl nem ¡árut hozzá a kérdéses telkek megváltásához. A hidv&mtigy következett. Dr. Tonelli Sándor azt indítvá­nyozta, hogy a gyalogjárók hidvámját törölje ei a közgyűlés, mert a híd is ucca és a vá­ros a Kárász-uccai járókelőket sem adóz­tatja meg. Dr. Fajka Lajos csatlakozik Tonelli indít­ványához. A felszólalásra a polgármester reflektál »felvilágosítás« formájában. Kijelenti, hogy a szegedi hid az egyetlen az országban, amely nem állami, amelyet a városnak kell fentartani. Most költ rá a város hatszázezer fiengőt. Szívesen hozzájárul a hidvámok el­törléséhez, ha a közgyűlés megmondja, miből pótolja a város a hidvámjövedelmet. Még a gyaloghidvám 18.000 pengős jövedelmét sem Jehet elengedni. Balogh Lajos áll fel ezután, de még bele sem kezdett mondókájába, bár előkészült rá3 Szeless József óriási derültséget keltve rá­szólt: — Hattyudadogásl Balogh felháborodva kiáltozott a közbe­szólóra. Aztán elmondta, amit mondani akart. Dr. Tonelli Sándor hibáztatja, hogy a város hatósága sokakat főimentett a hídvám fizetése alól és igy két kategóriát teremtett. Inditvá­ványát ezért is fentartja. A többség a tanács javaslatát fogadta el. Ezután apró-cseprő tanácsi előterjesztése!; következtek, amelyek gyors ütemben, minden komolyabb hozzászólás nélkül peregtek le. Haí. óra volt, amikor elérkezett a tárgysorozat 18. pontja, a költségvetés, de a polgármester fel­függesztette az ülést és folytatását csütörtök délután ncgy órára tűzte ki. A városatyák lassan elvonultak a városházá­ról, de a korzón még egy óra múlva is a ta­nácsnokválasztás részleteit tárgyalták a :>o­tálók. A Zrinyi-uc fázik a fogházban Még nem készült (A Délmagyarország munkatársától.) Páll József, a Zrinyi-uccai rablógyilkos jelenleg az ügyészség fogházában várja ügyének elintézé­sét A vádirat még nem készült el ellene és nem lehet tudni azt sem, hogy a nagy érdek­lődéssel várt bűnügy mikor kerül főtárgya­lásra. Szerdán délelőtt történt azután, hogy Páll József a vizsgálóbírótól kihallgatást kért. A vizsgálóbíró délelőtt 11 órára rendelte magá­hoz a leszerelt utászkatonát. Páll József két börtönőr között, erősen megbilincselve vonult végig a törvényszék folyosóján. Arca piros­pozsgás, a fogságban bajuszt eresztett és őrei­nek kijelentése szerint, amióta vizsgálati fog­ságban van, őt kilót hizott. Vékony, nyári kék ruha feszül rajba. Jelenlegi méreteivel annak idején nem tudott volna kimászni a kis élel­miszerüzlet szűk ablakán. icai gyilkos és meleg ruhát kér el ellene a vádirat A vizsgálóbíró előtt Páll József elpanaszolta, hogy a hideg őszi idők beálltával nagyon fá­zik cellájában. Ezért hazulról, nevelőanyjától meleg takarót kér és i>a$tag téli ruháját, amely még apjától maradt rá. A vizsgálóbíró, értesülésünk s»érint, teljesí­tette Páll József kérését, annak ellenére, hogy vizsgálati fogsága már nem sokáig tart Az Ítélet után pedig úgyis rabruhában köteles járni. Páll József nagy megelégedéssel távozott a vizsgálóbírótól. A folyosóra kiérve kíváncsian tekingetett ki az ablakon. — Már ősz van, otthon már szüretelnek... Megjegyzésére azonban a börtönőrök nem reagáltak és néhány pillanat múlva már be­záródott mögötte az ügyészségi fogház vas­\ kapuja. Péntektől vasárnapig : Legnagyobb történelmi tilm 9 II i M Á I U M Főszereplő: Mary Chrlstlans. Lujza Királynő a Széchenyiben. R lenslirgősebb hatósági teendők: vízvezeték, csatornázás, kövezés, vásárcsarnok, egészséges kislakások „I városi költségvetés nem reális, inert tolnagyok a személyi kiadások44 (A Délmagyarország munkatársától.) A közgyűlés csütörtök délután kezdi meg a vá­rosi költségvetés tárgyalását. A tanácsnok­választás lezajlása után érdekességben és le­lentőségben a tárgysorozat valamennyi pontfa körül magasan kiemelkedik a költségvetés, amely iránt ez alkalommal a közgyűlés fa* lain kivül is igen széles körökben érdeklőd­nek. Ennek egyik megnyilvánulása az a be­advány, amelyet Gombos István és társai in* téznek a városhoz és amelynek a közgyűlé­sen való benyújtására Pásztor József szer­kesztőt kérték meg. A beadvány, amelyet ed­dig közel ötvenen irtak alá, a következőkben mond sok tekintetben találó és éles bírá­latot a mai várospolitikáról: Szeged szabad királyi város tekintetes közgyűlésének, SZEGED. A hírlapi közleményekből látjuk, hogy a szeptemberi közgyűlés foglalkozni fog a vá­ros jövő évi költségvetésével. Minthogy a közgyűlés felfrissítésére irányuló mozgalom csak annyiban volt eredményes, amennyiben az úgynevezett rögzítő törvény elrendelte a virilesek névjegyzékének kiigazítását, de ter­mészetesen csak január 1 tői számítódó ha­tállyal, minthogy továbbá most már végkép le kell mondani minden arra irányuló re­ményről, hogy az általános választásokig meg­felelő képviseletet nyerjenek a falain kivül maradt nagy tömegek, a költségvetésben meg­nyilvánuló várospolitikai irányzattal szemben elódázhatatlanul szükségesnek tartjuk a kő­vetkezők kijelentését: 1. A lakosság minden rétege legsürgősebb hatósági teendőnek tarifa a vízvezeték és csatornázás kiépítését, a teljes kövezési proaram véarehnítdidt. n vásárcsarnok és már a legközelebbi években néhány száz egészséges kislakás építését. 2. A költségvetés nem reális, amennyiben tulnagyok a személyt kiadások, talsok állami kiadást vállaltunk át és minden mostani be­vételűnk ugy van lekötve, hogy alig kétszáz­ezer pengőnk marad városépitésre. 3. Tisztelettel felhívjuk a közgyűlés szíves figyelmét arra, hogy sürgősen gondoskodni kellene a tanyai vasul deficitjének eltűnte* léséről és határozatot kellene hozni a város anyagi helyzetének nylit feltárása mellett ar­róC hogy többet nem áldozhatunk egyetemi célokra 4. Szűkségesnek tart|uk végűi a vörös üzemi poittikáfának gyökeres revízióiéi. Szeged. 1928 szeptember hó 23-án. Kiváló tisztelettel: Gombos hiván Trinkula József, Trazer György, Szűcs Béla, Bery Dezső, Bőröcz Kálmán, Blttera Gyulfi. Balla lános, Orosz Ferenc, Pőrdi Ferenc, Kéri Ferenc, Dobó András, Pigniczky József, Mérky Péter, Kecskéméi! László, Horvúih István, Gyuris Lajos, Nagy Imre, Balla József, Slmonyt Lajos, Lőwy Imre, Tóth Sándor, Hor­váth József, Keck Lajos, Németh András. Flé­nitz István, Nagy La|os, Erős István, Deák László, Alexa József, Halnal Gyula, SzIIn i Fererc, Cserép Dániel, Dózsa Rudolf, Luft vlgh Lajos, Merdeszacker Péler, Csűri Jáno , Marosán Emil, Temesvári József, ff}. Orth Pál, Rusz Péter, Dobondi Péler. Slnorob Szabó József, Kiss Andor, Mlrkov Sándor, Takács Géza, Szűcs Demeter ANDA-Y holnap & ye »» Kezdete S Arakor.

Next